Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

A kertész kutyája
[ Vígszínház ]
fotó Bálint F Gyula
 
Dátum: 2019. október 22. kedd    Mai névnap(ok): Előd a - a - a
Lator László az Eötvös Gimnáziumban
   Filmklub és diákszínjátszók előadása, az Eötvös Gimnázium két konkurens kulturális rendezvénye elszipkázhatta volna az érdeklődő oskolásokat péntek délután, mégis megtelt a Költőnk és Kora nézőtere, s csillogó szempárral hallgatták Lator László szavait. A kortárs magyar irodalmat alaposan ismerő két klubvezető közül ezúttal Forgács Róbert irányította főként a beszélgetést, olyan apróságokat is felmutatva az életműből, melyekre az irodalmár vendég nem mindig emlékezett azonnal, hogy mikor történetek vele


   
    Lator László az Eötvös Gimnázium író-olvasó találkozóján
   
   
   Egy pillanatra lefagyasztotta a mosolyt Bacsó Péter tanár úr arcáról decemberi meghívottjuk az első kérdés után, Lator Lászlónak ugyanis lesújtó véleménye van a középiskolai oktatásról. Ugyan csak 1951-1955 közt tanított Körmenden, de amikor az újraindított Eötvös Collégium felvételi bizottságába meghívták, gyakran hallotta, hogy „ezt az iskolában nem tanultuk, erről nem beszélt a tanárunk”. Mert „a diktatúra idején hamis lett az oktatási rendszer” – mondta Lator – „csak azt kellett a diákoknak tudni, amit hivatalosan tanítottak (de azt kötelező volt!), és semmi mást, s belőlük lettek később a tanárok.”
   
   Szerencsére a Kossuth-díjas költő is okított egyetemistákat, mikor az Európa Kiadó szerkesztőjeként felkérte a Világirodalmi Tanszék, hogy tartson műfordító szemináriumokat, bár a 70-es évektől inkább a költői mesterség elsajátításáról szóltak az órák. „Nemzedékek legjobbjai kerültek ki abból a szemináriumból” – fűzte hozzá a jónevű költő. Mikor megkérték, mondjon egy-két nevet a legtehetségesebb poétatanítványai közül, az első sorban ülő igazgatóhelyettessel, Imre Flórával példálózott, s bájos pirulását látva, többször megemlítette még őt egykori mestere.
   
   Műfordításai kapcsán elmondta azt a szabályt, hogy semmit nem szabad úgy csinálni, mint a fordítóelőd, viszont van, amit másként nem érdemes. Véleménye szerint a „Lenni vagy nem lenni” máshogy elképzelhetetlen, s Arany versfordításait sem lehet felülmúlni. A szavak elavulása miatt azonban prózát gyakrabban kell újrafordítani, hiszen például az amerikai próza tele van szlenggel, s 20-30 év elteltével már nem értik a Zabhegyezőt. Az ő fia vagy unokája már nem ismeri az „úszik a múmia” kifejezést, s azt feltételezte, a helyszínen sem érti senki, de a jelentését nem árulta el, mert „disznólkodás”. (Az egykori Rés együttes felvilágosító tevékenységének köszönhetően azért némelyeknek meglehetősen pontos elképzelésük volt róla.)
   
   A Nyugat első nemzedékének műfordításfelfogása kapcsán Baudelaire-t említette például, mert dísztelen, kemény költészete Tóth Árpád tolmácsolásában álmos, fáradt, lankatag, míg Babits „kothurnuson állva”, sokkal irodalmiasabban adta vissza, még a fiatal „taknyos”, Szabó Lőrinc áll legközelebb az eredetihez. Úgy gondolták, az a fontos, hogy szép magyar vers szülessen, s a „szakmányban dolgozó” Kosztolányi gyakran csak az első két sort ültette át pontosan, aztán a következő kettőt „hozzálinkelte”. Celan Halálfúgájának saját fordítását felolvasva rövid ismeretterjesztő előadást rögtönzött a szerzőről, majd „az őrült osztráktól” is elszavalt egy más típusú dal – ekkor már szinte természetesnek véve, hogy Georg Trakl munkásságát ismerik a középiskolások.
   
   Lator maga 16-17 évesen kezdett verselni, s a háború után közölték kezdték a Válaszban és a Magyarokban, azok megszűntéig. 1947-ben a makói József Attila Társaság egy irodalmi estet szervezett, és annak bevételét első kötetének megjelentetésére ajánlották fel, ám a cenzúraintézményként felállított Könyvhivatal „irracionálisnak és pesszimistának” ítélte verseit, így az Őserdő címet viselő első könyve meg sem jelent, tíz kefelevonatot kapott csupán a nyomdából illegálisan. Nem járt jobban Jékely sem, akinek Álmát kiadták ugyan, de azonnal bezúzták. A 60-as években kezdték megjelentetni azokat, akik nem írták azt, hogy „akasszuk fel Brezsnyevet!”, s 1969-ben napvilágot látott végül önálló verseskötete Sárangyal címen a Szépirodalmi Kiadónál (az 1968-as műfordításkötet után). Előtte a Magvetőnél elutasították, s a Szépirodalmi igazgatója is először úgy sóhajtott fel: „legalább katolikus volna!” Mert akkor nem kellett félni a betiltástól, ellentétben azzal, ha politikus versekként tekintettek műveire. Ekkor már egy évtizede az Európa Kiadó szerkesztője volt Lator, s 1956-tól sorra közölték a 19. századi világirodalom eladdig tabunak számító költőit. A szerkesztőségben pedig hatalmas sakkpartik zajlottak.
   
   A játékos kedv és a vele született komédiás hajlam vezette média világába, mivel szeret „ripacskodni”, s a tanításhoz hasonlóan a tévében is az érdekli, hogyan lehet kapcsolatot teremteni a vele szemben ülővel. De a Lyukasórán vagy a Kicsoda-micsoda című barkochba műsoron kívül a Világlírára a legbüszkébb, mert e rádiósorozatban két éven át minden vasárnap két és fél percben kellett ismertetnie egy életművet, s a bevezetője után a magyar színjátszás színe-java szavalt. Ugyancsak tömören, öt sorban kérték regények tartalmait összefoglalni A Nagy Könyv akció kezdetén Várady Szabolccsal és Bognár Róberttel együtt, körülbelül 70 ilyen zanzát írt. Kedvenc regényeit firtató kérdésre Stendhal, Dosztojevszkij, Balzac, Tolsztoj nevét sorolta, csak néhányat kiemelve, de a műsor erényének azt nevezte, hogy sokan levettek a polcokról könyveket hatására. Ezt ugyan a végeredmény nem támasztja alá, ám a három dobogós magyar művet egyaránt meleg szavakkal méltatta az ifjúságnak.
   
   Mikor az igazgatóhelyettes átadta neki a gimnázium alapításának 150. évfordulójáról maradt emlékérmek egyikét, Lator még utoljára vidámságot fakasztott, „nem sok hiányzott hogy az alapításnál is ott legyek” kijelentésével. A számtalanszor elmondott és leírt történeteit nem ismerő diáksereg ismét feltöltődve távozhatott magyartanáraik gondos szervezésének köszönhetően.
Lalaz
    (h8@punk.hu)

   
   Kapcsolódó cikkek:
   Lackfi János az Eötvös Gimnáziumban:
   KIrály Levente az Eötvös Gimnáziumban:
   

2005-12-23 08:04:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Hírek Interjú
Háztáji Blogok
Helyszíni Pályázat
Szemle
Dobokay Máté: Geometria
Dobokay Máté pályakezdő irodalmár, fotós, a Pécsi Fiatal Írók Alkotó körének tagja, s ez az első publikációja. [ tovább ]
Kreatív Írás
Konferencia a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Piliscsaba, 2007. október 13.
Az előadássorozat középpontjában a mai magyar költészet, közelebbről a műhelytitkok, az ars poeticák álltak. A ki nem mondott cél: közelebb hozni a szöveget, közelebb hozni a költőt. – Deszakralizálni, tisztábban látni. Nagyjából ezek azok a hívószavak, amelyek mentén vázolhatók a Gottfried Benn mondatát középpontba állító Születik vagy csinálják? kérdéskörben megtartott előadások. [ tovább ]
Kelemeni esték
Írószerdák kéthetenként
Megújult egy klub-kiállítóterem, az A.P.A. (Ateliers Pro Arts). Nevében is játékosabb lett, hisz fölvette az Apacuka nevet, s erre a felfrissült, összművészeti, Horánszky utcai bázisra (van itt koncert, kiállítás, színjátszás, mi több, lemezlovasok akár!) rátalált a Kelemen kör. [ tovább ]
Payerimreség
Payer Imre a Ködlámpában, 2006. szeptember 25.
Payer Imre jött, látott és (meg)győzött. Vörös ingben, vörösinges fellépéssel. Karjaival széthajtotta az áporodott levegőt, jobban lásson minket, s mi közelebb kerüljünk hozzá. Szózatra nyitotta száját, és nem volt menekvés! Versben áztunk, verstengerben lubickoltunk, melyben fehér cápa úszott, maga Payer–ragadozó–Imre, aki elvette józan eszünket, öntudatába oldotta jámbor lényegünket jó egy órára. [ tovább ]
Cserna-Szabó Békéscsabán
   Olvasás után: szüret. Grecsó a gasztronómiára tereli a szót, Cserna pedig még magasabb fokozatba kapcsol, kedvesen dicsekszik a témában való jártasságával meg az otthoni szakkönyvtárával, hogy ő azért már tudja, hová kell nyúlni, ha épp nyúlni kell, nagyon meggyőző és nagyon lelkes. Az étkezés filozófiájáról beszél, arról, hogy nem a receptekbe tört előállítási utasítások a fontosak... [ tovább ]
Koldus operett se
Tamási Áron 120
Amikor olvasólámpák fénye világítja be a Földet
Benkő Géza - Az Öreg (6)
Benkő Géza - Az Öreg (5)
Benkő Géza - Az Öreg (4)
Benkő Géza - Az Öreg (3)
Benkő Géza - Az Öreg (2)
Benkő Géza - Az Öreg (1)
Hazai Attila Irodalmi Díj 2017
Parti Nagy Lajos - Az étkezés ártalmasságáról
Örkény István 105
Nádasdy Ádám az Artisjus Irodalmi Nagydíjasa
Végel László-est
Janikovszky Éva könyvesbolt nyílik
[ A rovat ?szes cikke ]
ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]