Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

Cseresznyéskert
[ Vígszínház ]
fotó Bálint F Gyula
 
Dátum: 2019. július 20. szombat    Mai névnap(ok): Illés, Jeromos a - a - a
Célcsend
Egy versnyelvi magatartásról
"Létezik olyan költői törekvés, fölismerhető olyan versbeszédmód kortárs irodalmunkban is, amely mintegy céltudatosság nélkül végzi el munkáját. Nem célt érni akar, hanem utakat találni..." Halmai Tamás írása egy versnyelvi magatartásról.

„Az embernek meleg csend kell, és hideg tumultust adnak neki.”

Simone Weil

„…nincs labirintus, csak eltévedtünk.”

Krasznahorkai László

Marno János lírai szóleleménye, mely esszénk címét adja, itt és most úgy értendő: létezik olyan költői törekvés, fölismerhető olyan versbeszédmód kortárs irodalmunkban is, amely mintegy céltudatosság nélkül végzi el munkáját. Nem célt érni akar, hanem utakat találni. Nem megérkezni, hanem társakat hívna az útra. Nem befutni, hanem a sétáló ráérős figyelmével szemlélődni, szemlélni az ént és a világot (adott esetben a másik ént és a másik világot). Ez a csöndes lírai megszólalást választó versnyelvi magatartás nem új, de nem is elterjedt jelenség kultúránkban. Nem, hiszen eleve kevéssé jellemző az európai művészeti diskurzusra; a mintákat e vonatkozásban inkább a keleti művelődés és mentalitás szolgáltathatja. Miféle megszólalásra, miféle magatartásra gondolunk? Arra, amelynek világképi mögöttese nem az én-, sőt, nem is az emberközpontúság jegyében áll; szellemiségét – a létezés természetes rendje iránti érzékenysége folytán – a természeti létezésnek (a természet jelenségeinek és létezőinek) tisztelete hatja át. Létfölfogását meditációs lényegű szelídség határozza meg. Az én-ről lemondani kész önértése pedig a retorikai eszköztelenség hiányalakzatain keresztül nyilvánítja meg (hogy ugyanazzal a mozdulattal el is rejtse) magát.

 

Természeti képek, keleties filozofikum, paradoxonokat kedvezményező nyelvi minimalizmus: e vonások emelik ki a kortárs művek közül például Oravecz Imre verseskötetét, A megfelelő nap címűt (Pécs, Jelenkor, 2002) – mely a saját múlására, elmúlására naplószerű szabatossággal reflektáló beszélőt az emlékezés lélektanának s a szerelmi élménynek egyidejű harmóniával kiszolgáltatott szubjektumként vetíti elénk. Győrffy Ákos Akutagava noteszéből címmel közreadott, számozott prózaversei (Bp., JAK – Ulpius-ház [„JAK füzetek” 130.], 2004) – a Keresztes Szent Jánostól Thomas Bernhardig intertextusok útján megidézett alkotói világok léttapasztalatából is építkezve – a személyes identitásra irányuló kérdezésmódon keresztül, úgy tetszik, a világ identitására kérdeznek rá. Varga Mátyás versei (A leghosszabb út, Pécs, Jelenkor, 2006) a szövegtükör geometrizált rendjében is kifejezett rend-kereső igyekezetnek adnak hangot; a misztikus hangoltságban a nyugati és a keleti hitigazságok közös eredőjére eszméltetve rá. („A keresztény misztika hűlt helyét kénytelen elfoglalni a költészet” – idézhetnénk a mű egyik értő recenzensét, Győrffy Ákost, némi megszorítással: ha van is hely, amelyet a Varga Mátyás-féle költészet elfoglalhat, az csak annyiban a keresztény misztikáé, amennyiben egy vallásbölcseleti értelemben folytatólagosan betöltött hely versnyelvi eszközökkel is meghódítható.) S már címével is beszédesen kapcsolódik e sorba Danyi Zoltán munkája: a Gyümölcsversek (Zenta, zEtna [„Vulkánfíber” 5.], 2006) szövegei, a Ryokan alakján keresztül a lehetséges közvetlenséggel evokált távol-keleti irodalmiság hatásának adva át magukat, a természetélmény kerti misztériumát poetizálják – jobbára finom gonddal alakított kisszerkezetek formájában.

E sorok írójának korábban alkalma volt Győrffy, Varga és Danyi nevezett kötetét recenzeálnia (Alföld, 2004/12., ill. Vigilia, 2006/8. és 2007/3.); Oravecz költészetéről pedig egy verselemzés ürügyén szólhatott (Vigilia, 2007/4.). Így részletezőbben most csak egy ötödik könyv poétikai érdemeire (azaz csak néhány darabjára) tér ki. Kovács Gábor Egy sas délutánja című, karcsú kötete (Pécs, Duplex, 1999) több hibátlannak rémlő verset tartalmaz. A teaivás visszautasítása egyetlen retorikai ívben viszi színre a műalkotás igazságának és a nyugodtság, tisztaság, méltóságteljesség erényének a dicséretét (a műalkotást, az erényt és a dicséretet egyként többnek, nagyobbnak mutatva föl a vers esendő alanyánál, a mindenkori egyénnél): „ez a címe / egy kedvenc Csi-Paj-si / képemnek / s úgy él bennem / mint mikor / először megpillantottam / két szerzetes közül / az egyik teával / kínálja a másikat / amit az egy kézmozdulattal / elutasít magától / – most újra megnézem / albumomban a képet / és meglepődve tapasztalom / mintha kicserélték volna / embereink fejét / én a mézesmázos kínálóét / képzeltem időközben / a másik szerzetes nyakára / pedig ez utóbbi ma is / ugyanolyan mint régen: / nyugodt / tiszta tekintetű / és méltóságteljes”. A „célszerűtlen növekedés” filozófiája ad külön nyomatékot a Penge című, ars poetica érvényű műnek: „Egyszer minden / embernek le kell / vágnia a fülét, / mint Van Gogh / tette, / hogy megfékezze / önmagában / a célszerűtlen / növekedést.” E költemény szomszédságában egy hasonlóan rövid s hasonlóan makulátlan poétikájú szöveg olvasható; a Szabadon a saját identitás összetettségére von meditációs figyelmet, a férfi és a női princípium kapcsolatának valláslélektani toposzát is játékba hozva: „Szabadon hagyom, és bámulom / a bennem repülő nőt: / egy nőt, egy teremtményt, / amelyik ha felém fordul: lehatárolt / a feje, és nem végtelen a homloka.” A Sivatagi jelenet esztétikai ereje olvasatunkban az észak-afrikai szcenika s az evangéliumi hangütés kettősségéből származik: „Jeleket látok arcodon szomorúságodból, / remélem[,] a tevéket megölni nem akarod? / Gyere, ülj mögém, induljunk, / s meglepődnek a kis állatkák, / mert mi valahol a sivatag mögött / fehér kenyereket hajigálunk.” A réz tőr a dél-amerikai indián kultúrák emlékezetének s az európai modernség defektusos önértésének konfliktusát oldja föl, borgesi eleganciával: „Ez a tőr, / inka motívumokkal / a markolatán, / olyan erővel töltődött fel, / ami valaha Virakocsa isteni / alakjából sugározhatott. / Mégis, most késztetést érzek, / hogy visszaváltoztassam / egyszerű papírvágó eszközzé. / A varázslat, amit összetörök, / gazemberek álma…” (A réz tőr) De találunk olyan verset is, amelynek a korai Pilinszky-lírát idéző jelenetezése és szóhasználata (a zárlatban), jóllehet formálisan a képzelet teljesítményeként áll elő, valójában a létezés tagolatlan egységének (tükröző és tükrözött, elképzelő és elképzelt, magányos és társas egymásra utaltságának) tapasztalatát tolmácsolja: „Olykor, / mindeneken kívül, / mindenektől függetlenül / fölidézek magamban / ismerős arcokat. / Ezek messzire hajítva / is mindig közel maradnak. / Tekintetükben az árnyak / mellett látom a színek / néma szertartását, a hallgatag / boldogság-bizonyítékokat, / s érzem furcsa kívülállásomat. / Mintha csak tükör lennék / egy különös házban, / hol a szerelem fegyencei / teáznak a fojtó éjszakában.” (Néma szertartás) Kovács Gábor versei lényegében (mert lényegükben) azt igazolják, amit a szerzőnek A haikuról írt s a kötet végére illesztett esszéje megfogalmaz: „Nem távolodtunk el a Kelettől annyira, hogy ha akarunk, ne kerülhessünk újra közel hozzá.”

Olyan műveket ajánlottunk az olvasó figyelmébe, amelyek bizonyosan nem a kánonok közepét célzó elszántságuk révén keltenek rokonszenvet. (Még ha Győrffy Ákos és kivált Oravecz Imre művészete végre jogos kritikai megbecsülést élvezhet is.) Ellenkezőleg. A kánoni körnek csak érintése is tőlük távol eső ambíciót feltételez. De éppen ez, a célelvűség föladása (poetológiai és ontológiai értelemben egyaránt), a csöndes beszéd szelíd ereje adhat reményt arra, hogy idővel a közép helyzetében találhatják magukat. Ha „a szőlőszem pillantása” (Hamvas Béla) bírna az olvasás képességével, ez hihetőleg már megtörtént volna.

[ Halmai Tamás ] 2007-07-05 07:10:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Hírek Interjú
Háztáji Blogok
Helyszíni Pályázat
Szemle
Melyben Balassi módján fohászkodik
A legkedvesebb...
Költészetnap közeledtével kilenc költőt kértünk fel, írjon a legkedvesebb verséről. "Bevallom, túl későn ismertem meg Orbán Ottó világát. Nevét már gyerekkorom óta őriztem magamban, hiszen olvastam gyermekverseit különböző ifjúsági antológiákban, de akkor még fogalmam se volt, hogy az a költő „komoly” verseket is ír." [ tovább ]
Megjelent az Echo
Megjelent a Pécsett készülő Echo kulturális és művészeti lap IX. évfolyamának első száma, amely pécsi kiállítások és színházi előadások kritikáin túl többek között összeállítást közöl a Pécsi Nemzeti Színház és a Pécsi Balett helyzetéről és az európai kulturális színvonalhoz viszonyított teljesítményükről; valamint ismerteti az Európa Kulturális Fővárosa 2010 program nemrég létrehozott irányítási struktúráját. [ tovább ]
Tövishírek 2. - Hill Ferenc: Pénzt akarok! (Fallosz monológok)
Vagina fallosz nélkül mondd, mit ér? Nem is árválkodhatott sokáig magában egy bizonyos Eve Ensler kompilálta A Vagina Monológok a könyvpiacon (amely a Thália színház hasoncímű előadásával együtt gerjesztik egymás sikerét), mert egy bizonyos Hill Ferenc is megszimatolta a páratlan lehetőséget a nemi szervek megszólaltatásában, és előrukkolt a Fallosz monológokkal... [ tovább ]
Koldus operett se
Tamási Áron 120
Amikor olvasólámpák fénye világítja be a Földet
Benkő Géza - Az Öreg (6)
Benkő Géza - Az Öreg (5)
Benkő Géza - Az Öreg (4)
Benkő Géza - Az Öreg (3)
Benkő Géza - Az Öreg (2)
Benkő Géza - Az Öreg (1)
Hazai Attila Irodalmi Díj 2017
Parti Nagy Lajos - Az étkezés ártalmasságáról
Örkény István 105
Nádasdy Ádám az Artisjus Irodalmi Nagydíjasa
Végel László-est
Janikovszky Éva könyvesbolt nyílik
[ A rovat ?szes cikke ]
ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]