Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

Az arany ára
[ Bárka Színház ]
fotó Bálint F Gyula
 
Dátum: 2019. augusztus 25. vasárnap    Mai névnap(ok): Lajos, Patricia a - a - a
Randevú a négyzeten
Franciául is megjelent Fekete Vali Randevú Képeskönyv haladóknak és túlélőknek című könyve
Franciául is megjelent Fekete Vali Randevú avagy Képeskönyv haladóknak és túlélőknek című könyve. De miért érdekes egy franciának Budapest, s vajon lesz-e folytatása a Randevúnak?

Meglepő, ha egy könyv egy éven belül megjelenhet magyarul és franciául is. Mennyi munkája van ebben az írónak? Vagy inkább a sors ajándékának tekinthetjük?

Az hiszem, hogy ez elsősorban a szerencsének tulajdonítható. De azért nem gondolom azt, hogy az ember ezt ingyen kapja. Mindenesetre az tény, hogy mind a magyar, mind a francia kiadásnál közrejátszott a véletlen és néhány ismerős és korábban szinte ismeretlen ember segítsége, akiknek valamiért maguknak is személyes ügyükké vált ez a könyv. Például meg kellett találni azt a francia kiadót, akit ilyen rövid idő alatt érdekelt a dolog. Így, egy francia fotós közreműködésével ismertük meg az Huitiem Jour-t aki már korábban megjelentetett hasonló karakterű könyvet: „Sebhely” címen a Berlini Falról és a hozzá kapcsolódó privát történetekről.
Az időtényezőben pedig az is szerepet játszott, hogy november a fotóművészet hónapja volt Párizsban, rengeteg kiállítással, különféle rendezvénnyel. Munkatársam, Sébastien Péchenart, aki a könyv fotóit készítette, szintén lehetőséget kapott egy kiállításra, amelynek tematikája magától adódott: a könyv képanyagát állítottuk ki. Kezdetben csak reméltük, hogy erre az alkalomra megjelenhet a könyv franciául, de végül a reményből lehetőség lett, a lehetőségből pedig megvalósulás: a könyv párizsi bemutatója a kiállítás vernissage-án, november 17.-én volt.

Fekete Vali két orcája mosolyog
 

Ez a könyv különös minősége okán magyarul is egy réteget szólíthat meg csupán, ellenben kit érdekel Franciaországban egy budapesti értelmiségi lány, vagy nő élete a rendszerváltás előtt, közben és után? Kit szólít meg ez a könyv Párizsban?

Azt hiszem, ha a sajtó is úgy akarja, kint talán nagyobb közönséget érdekel, mint itthon. Igaz az itthoni közönségről is csak enyhe ködkép élt bennem: középkorú, félig-meddig értelmiségi, a saját generációmból, aki talán egy kicsit nosztalgiaként olvassa, talán, azért mert olyan történeteket talál benne, amit maga is átélt, és talán azért, mert saját gondolataira ismer, amit sosem mert vagy tudott kimondani. Aztán néhány héttel korábban véletlenül láttam egy „igazi” vásárlót az egyik könyvesboltban: húsz év körüli, teljesen mai fiatal lányt. Neki, valószínűleg olyasmiről szól, amit ő már nem ismer, de hallott róla és kíváncsi rá, mint az ország közelmúltjának, saját családja mindennapjainak egy szeletére. A francia olvasók feltehetőleg valami hasonló attitűddel olvassák. Párizsban nagy divat a retro és kezdik felfedezni a volt kommunista blokk országait, akikről még mindig sok homályos elképzelés él a köztudatban. A könyv, miközben megismerteti Budapestet egyszer s mint a magyar közelmúlt, a vasfüggöny mögötti élet mindennapjaiba is elkalauzol. Ezt az elképzelésemet erősítette meg a francia kiadó és az a néhány francia barát is, aki már olvasta a könyvet.

Sébastien Péchenart szerzőtárs dedikál
 

Emlékszem pár éve, mikor betértem egy párizsi könyvesboltba, örömmel emeltem le egy vaskos kötetet, az volt ráírva, hogy „Buda”. Elképedésemre Budháról szólt. Egy francia értelmiséginek vajon, mi jut eszébe, ha a Budapest szót látja? Úgy tudom a franciák csak francia földrajzot, történelmet és irodalmat tanulnak.

Pontosítanék: elsősorban, francia irodalmat tanulnak, de a földrajzot és a történelmet természetesen világméretű összefüggéseiben ismerik. Az tény viszont, hogy a gimnáziumban nagyon hamar szakosodnak „tudományra” vagy „humán ismeretekre”.
Budapestet most már egyre többen ismerik. Persze ez nem volt mindig így. Még tíz évvel ezelőtt is, amikor kimentem Párizsba elképesztő tévhitekkel találkoztam.
De az Unióba való belépés megtette a szükséges és pozitív propagandát: most már egyre ritkábban keverik össze Bukaresttel. Bár ki tudja, most januártól, lehet, hogy megint kavarodás lesz a fejekben. A tréfától eltekintve, sokan ismerik az Osztrák-Magyar Monarchia meghatározó szerepét Európa történelmében. És Budapest nemcsak egy ex-kommunista ország fővárosaként, de a Monarchia második legjelentősebb városaként is érdekli őket. Építészetileg merőben más formák, színek (És már vannak színek, a Kádár-korszak szürke Budapestjéhez képest!) határozzák meg a városképet, ami a franciák számára újdonságot jelent. Ugyanakkor a párizsiakra a városrendezés szempontjából a francia főváros jobb partjának Hausmann-i épületei és városrendezése is visszaköszön. Tehát könnyen otthon érzik magukat és megérzik Európa hőskorának szellemiségét, amikor ugyan a földrajzi határok nagyon is léteztek, de a kulturális és társadalmi fejlettség határai kevésbé.
Csakhogy közben felnőtt két generáció, akik más ideológiai és erősen más gazdasági keretek között, egymásról alig, vagy csak tévképzeteket tudva nőttek fel. Nekik van mit bepótolniuk.

Nekik van mit bepótolniuk.
 

Téged úgy ismertelek meg, hogy hol Pécsett, hol Pesten, hol Párizsban tűnsz fel. Miért ez a nagy mászkálás? Mit találtál ott, s ha találtál valamit, miért jössz vissza?

Erre csak banálisan tudok válaszolni: nem az anyagi érdek az, ami Párizsba űz. Budapesten születtem és nőttem fel. Már gimnazistaként sok olyan dolog érdekelt, aminek az eredetét Franciaországban leltem fel, legyen az irodalom, avantgarde színház vagy tánc. Az egyetemen ez a tendencia csak tovább folytatódott, amikor például Bergson-nal kezdtem foglalkozni. Amikor életemben először jártam Párizsban megdöbbenve tapasztaltam, hogy úgy éreztem, mintha egy nagy utazásból haza értem volna. Második nyelvem lett a francia. Ki tudja, talán előző életemben Párizsban éltem: francia forradalmárként, vagy monmartre-i táncosnőként, esetleg 68-as diákként Sartre környezetében.
De ott maradni nem olyan egyszerű. Nem csak anyagilag és a megélhetés szempontjából. Amikor huzamosabb ideig ott éltem és szinte nap, mint nap szembesültem nemcsak a magam, de az egész országunk, népünk jelentéktelenségével a franciák szemében, azt hiszem, akkor kezdtem, én a liberális, kozmopolita először magyarnak érezni magam. Ismerjük József Attilánál: minél inkább Pistának hívták Öszödön a nevelőszülei, annál inkább Attilának érezte magát. Én is egy kicsit így vagyok ezzel.

Parlament
 
Csillag
 
Gang
 

A Randevú folytatható? Érdekes lenne szerintem egy párizsi szellemi "utikönyv" franciáknak franciául, persze, ahogy Pesten francia fotóssal dolgoztál, Párizsban lehet, hogy mondjuk portugállal kellene, egy frankofón kultúrán kívüli szemlélővel?

Ördögöd van! Készülök a Randevú folytatására. Csakhogy az egy párizsi randevú lesz képekkel és igaz vagy hamis képzetekkel. Nem is annyira Párizshoz, mint a franciákhoz lesz kalauz. A hasonlóságainkról és a különbségeinkről. Kölcsönös prekoncepcióinkról és előítéleteinkről. Mítoszról és valóságról. Ebben munkában több fotós is részt venne: egy-két francia és magyar, egy belga, egy görög és egy japán. Mindenki a saját, turista és nemcsak turista szemszögéből mutatná be Párizst, ezt az agyonfotózott várost, de reményeim szerint egy kicsit másképpen, mint ahogy megszoktuk. Nem Párizs mítoszát szeretném ezzel erősíteni, hanem, hogy megismerjük olyannak, amilyen.

Magyar Randevú Francia Randevú
 
Kapcsolódó linkek:
   • Randevú a teraszon
   • A Randevú blogja
   

[ Balogh Robert ] 2007-01-21 16:24:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Hírek Interjú
Háztáji Blogok
Helyszíni Pályázat
Szemle
A Féltékeny hentes színre lép
Lackfi János
Lackfi János (fotó) két utóbbi könyve - a Halottnéző című regénye és a Kövér Lajos színre lép című mesekönyve - kapcsán beszél a líra, epika, dráma határáról, valamint a franciákról, miképp látja, mennyiben más ott az írók helyzete, mint itthon. [ tovább ]
Költők a Közértben
Dokk.hu tavaszi hadjárat
Az immár hetedik eszetendeje működő Dokk.hu tavaszi hadjáratra készül, tíz felolvasóestre, amelyeken egy-egy ismert és egy kevésbé ismert költő lép fel - erről beszélgettünk Jónás Tamással. [ tovább ]
Randevú a négyzeten
Franciául is megjelent Fekete Vali Randevú Képeskönyv haladóknak és túlélőknek című könyve
Franciául is megjelent Fekete Vali Randevú avagy Képeskönyv haladóknak és túlélőknek című könyve. De miért érdekes egy franciának Budapest, s vajon lesz-e folytatása a Randevúnak? [ tovább ]
Mehecc!
A ráérő idő - Molnár Csaba
A Ráérő idő című interjúsorozatunkban szerepelt már Borbély Szilárd, Fliegauf Benedek, Hortobágyi László, Kukorelly Endre, Németh Gábor és Szabados György. Ez alkalommal a kérdező - Molnár Csaba - felel, mondhatni: akasztják a hóhért. [ tovább ]
Méhes? Épp Bécs, de inkább Pécs!
A hónap írója: Méhes Károly
Méhes Károly költő, író, újságíró, Forma 1-es szakíró... bécsi ösztöndíja idején készült az interjú, hogy miket is gondol egy bécsnyi távolságban magáról, a pályájáról, s az itthonmaradottakról. A hónap írója: Méhes Károly. [ tovább ]
Koldus operett se
Tamási Áron 120
Amikor olvasólámpák fénye világítja be a Földet
Benkő Géza - Az Öreg (6)
Benkő Géza - Az Öreg (5)
Benkő Géza - Az Öreg (4)
Benkő Géza - Az Öreg (3)
Benkő Géza - Az Öreg (2)
Benkő Géza - Az Öreg (1)
Hazai Attila Irodalmi Díj 2017
Parti Nagy Lajos - Az étkezés ártalmasságáról
Örkény István 105
Nádasdy Ádám az Artisjus Irodalmi Nagydíjasa
Végel László-est
Janikovszky Éva könyvesbolt nyílik
[ A rovat ?szes cikke ]
ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]