Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

Rómeó és Júlia
[ Új Színház ]
fotó Ajpek Orsi
 
Dátum: 2018. december 15. szombat    Mai névnap(ok): Valér a - a - a
A király meztelen!
II.Edward az Átriumban
Érdemes e kritikát írni egy darabról, amely 2016 októbere óta szerepel egy adott színházban? Kötelező, hiszen a legutóbbi előadáson is telt ház volt, és az előadást követően hosszú, véget nem érő vastaps köszönte meg a nem hétköznapi élményt.

Érdemes e kritikát írni egy darabról, amely 2016 októbere óta szerepel egy adott színházban? A válasz adott, az Alföldi Róbert által rendezett II. Edward sikerét elnézve azt hiszem nemcsak érdemes, hanem kötelező is! Kötelező, hiszen a legutóbbi előadáson is telt ház volt, és az előadást követően hosszú, véget nem érő vastaps köszönte meg a nem hétköznapi élményt.

Vajon miben rejlik e darab színpadra vitelének a hihetetlen, és tegyük gyorsan hozzá, megérdemelt sikere? Olvasom az eddig megjelent kritikákat a darabról, és szomorú vagyok. A lényegre ugyanis nem kapunk választ. A kultúra templomának felszentelt kritikusai, mutatva felkészültségüket hosszan elemzik a mű kapcsán Christopher Marlowe és Shakespeare viszonyát, előbbinek az utóbbira gyakorolt hatását, ami az irodalomtörténet szempontjából izgalmas lehet, de a darabot tekintve teljesen indifferens. Elemzik a korszakot, az 1300-as évek Angliáját, a viharos korszakot, ami érdekes lehet a történészek szempontjából, de a darab szempontjából, ha úgy tetszik a korszak csak arra szolgál, hogy egy vérrel, mocsokkal, árulással, pártütéssel terhelt korban elhelyezze szereplőit.

Beszélnek Edward homoszexuális kapcsolatáról, amit kegyenccével, Piers Gavestonnal tartott fenn, és hosszasan elmélkednek azon, hogy szabad e beleszólni valaki szerelmi életébe, legyen az akár király is. Ezek a kritikusok levegő után kapkodva ájuldoznak, hogy két férfi szájon csókolja egymást a nyílt színen. So what? És mi van akkor? - kérdezem, miközben tudom, hogy ez manapság még nem elfogadott, és még ma is nagy merészség kell hozzá, hogy azt így, őszintén, hosszan és természetesen két színész, a publikum előtt véghezvigye. Még az is lehet, hogy miközben a prűdök már régen messze elkerülik Alföldi darabjait, így az Átriumot is, azok akiket nem rémít el a keresztényi álarcba bújtatott ájtatos és természetesen hazug kormány propaganda, tehát még a jelenlévőknek is egy percre eláll a lélegzete. És ez így is van jól, hiszen ez a mozzanat a darab egyik igen fontos része, bár messze nem a szerelem mivolta és gyakorlásának a szabadsága a darab lényege, bár kétségkívül annak egyik fontos mozzanata. És itt sajnálatos módon ellent kell mondanom magának a rendezőnek, aki a darabhoz kiadott kis lapocskán hosszasan elidőzik a szerelem mivolta felett, feltéve a kérdést: „hatalom vagy szerelem?” Kedves Robert, ez a felvetés így álságos, hiszen II. Edward válasza egyértelmű: mindkettő! Éppen ebben rejlik az ereje, ebben emelkedik a többi nemes ember fölé, hogy ő nem enged, a végsőkig ragaszkodik mindahhoz amiről azt tartja, hogy az őt illeti meg, legyen szó férfi szerelméről, a társadalom és az utódlás miatt tartott feleségéről, vagy magáról az országáról (koronájáról).

 
Ha már a király személyénél tartunk, hadd említsem meg, hogy a szokás hatalmát és a kritika-írás hagyományát követve a kritikusok ugyancsak hosszasan elidőznek a színészi alakítások elemzésén, mindenek előtt kiemelve a főhőst alakító Fekete Ernő fergeteges alakításának minden apró mozzanatát. Valóban ez a nem mindennapi csodatétel messzemenően megsüvegelendő, még akkor is, ha tudjuk, ebben a darabban a színészek nem egyebek, mint a nagyméltóságú - nem Pembroke gróf, hanem - Alföldi Róbert rendező szolgái, akik úgy mozognak ujjainak legapróbb mozdulatára, mintha egy varázsló ejtette volna őket hipnotikus álomba, és az ő akaratának öntudatlan végrehajtói lennének.

Igen, ebben a darabban a színészek mindenek előtt a rendező bábjai, de hadd tegyen gyorsan hozzá, egy ilyen tehetség bábjának lenni is hatalmas kitüntetés. Biztos vagyok benne, hogy maguk a színészek is tudatában vannak vele, ki az a személy, aki ebben a darabban így megformálta őket. Persze nem vitatom el, hogy a színészek is hozzáadják a maguk egyéni színészi képességeiket, amivel színezik az általuk megformált figurát, de ebben a rendezésben végül is nem ez a lényeg.

Meg nem állhatom, hogy itt ki ne fejezzem (ismét és újra) elismerésemet Alföldi Róbertnek amiért szinte a világon egyedülálló módon úgy tudja mozgatni színészeit a színpadon, amit bármely koreográfus megirigyelhetne. Egyetlen szereplője sem megy csak úgy A-ból B pontba, hogy annak ne lenne meg a maga dramaturgiai funkciója. Döbbenetes! És ez Alföldi tudásának csak egy apró kis szikrája, nem szolgál egyébre, mint a megjelenítés liturgiájának hangsúlyozásra.

Ha már megkerülhetetlenül eljutottunk a rendező, Alföldi személyéhez, kíséreljük meg a válaszadást a cikk elején feltett kérdésre: miben is rejlik ennek az előadásnak a rendkívüli sikere. Röviden: Alföldi Róbert tehetségében. Ne tagadjuk, a rendezést tekintve egy kivételes remekművel állunk szemben, amely remekmű, egyben szét is feszíti a színház kereteit. Ebben a remekművek sorában is egyedi. Egy remekműnek több olvasata is van. Ezek közül néhányat a korábbikban éppen itt soroltam fel. Az én olvasatom azonban egészen másról szól a darab. Az én olvasatomban a darab nem szól egyébről, mint az embernek, mint olyannak a felmutatásáról.

 
Shakespeare óta tudjuk, hogy a színház tükör, amiben önnmagunkat láthatjuk meg. Alföldi kiválaszt magának egy klasszikus darabot, és annak egyik szereplőjét, egy hatalmas és erős ország leghatalmasabbikát. Előbb felmutatja a maga királyi valójában, majd lépésről lépésre, a szemünk előtt kezdi levetkőztetni. Kezdi az általános emberit kibontani, felmutatni ennek az embernek az igazi, kendőzetlen arcát, minden egyes gonosz és őszinte gondolatát, cselekvésének minden apró rugóját, mígnem ott áll előttünk (szó szerint) maga a mezítelenre, pőrére vetkeztetett ember önmaga teljes valójában.

Hadd jegyezzem meg itt, a főhős mezítelenre vetkeztetésével Alföldi átlépi a színház határait. Addig a néző védve van, hiszen azt mondja, mindez, ami itt folyik, tőlem távol áll, ennek az egésznek én nem vagyok részese, én mindössze egy néző vagyok, aki beültem egy színházi előadásra. Csakhogy ettől a pillanattól kezdve a naturális valóság tárul elénk, ettől kezdve többé nem állíthatjuk, hogy ez csak játék, itt maga a valós, hús, vér ember mezítelen. A színész lemeztelenítésével elérünk az ember felmutatásában a végső ponthoz. A színész kilép a színpad kereteiből és a valóságos emberként, nem II. Edwardként, hanem Fekete Ernőként áll előttünk. Döbbenetes. *
Nem állíthatjuk, hogy a mezítelenség ismeretlen lenne a színpadon, koránt sem, de így, ilyen dramaturgiai funkcióval, én még nem találkoztam.

De tovább megyek. Alföldi, mint egy önmaga által felszentelt isten, rendezésében tisztára mosdatja az embert, megbocsátja bűneit, és azt mondja, bármilyen gonosz vagy, így vagy EMBER, én megbocsátok neked, hiszen nem léphetsz ki fajod kereteiből, de azért a mennyországba nem engedlek be, gonosz tetteidért, bűnhődnöd kell, helyed a földi pokol, ahol a legborzalmasabb kínokat kell kiállnod, még való életedben. Ecce homo! Kedves néző, ismerj önnmagadra.

És még egy fontos gondolat. Maga Alföldi írja az ismertetőn: „ Nyugalom, nincs aktualizálás.” Kedves rendező úr, már megint az orrunknál fogva akar vezetni bennünket. A darab után hazafelé, szépen lejátszottam magamban a darabot a mai keretek között. Valójában az 1300-as évek óta semmi sem változott, mindössze annyi, hogy az emberiség az évszázadok során valamivel kifinomultabb, finnyásabb és fizikailag csökevényesebb lett. Ma már nem rontunk karddal egymásnak, nem rugdosunk levágott fejeket, itt humánus módon beérjük a karakter-gyilkossággal, az elbocsátással, felmondással.
Ma már nem hatalmas birtokokat vesznek el, „mindössze” egy közpénzből összeharácsolt milliárdos vagyonocskát. Börtön persze ma is van, ahova számunkra nem megfelelően viselkedő politikusokat bezárathatunk, hiszen ami az udvart, az udvaroncokat, az udvari machinációkat illeti, sok minden nem változott. Egy valami talán mégis. Azt kell mondanom, lehet hogy II. Edward korában az udvar emberei sokkal kegyetlenebbek voltak, de az bizonyos, hogy még gonosz szándékaikban is sokkal őszintébbek voltak, mint az udvar mai szereplői. Ám a király ma is meztelen, és végre akadt egy bátor férfi, aki ezt őszintén és hangosan ki meri mondani.

Barcs Endre

* Bubik István is meztelen volt II. Richard-ként (1986. 03. 02.) a Várszínházban bemutatott, Kerényi Imre által rendezett előadásban. (a szerk.)

( Fot? Lakatos Péter )
2018-12-06 06:40:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
A „Love Story” a Turay Ida színházban
"... darabnak nagy sikere lesz. Mert nemcsak szórakoztat, nemcsak komoly emberi tanulságokat mutat fel, hanem egyben erkölcsi, érzelmi útravalót is ad a nézőinek." [ tov?b ]
A király meztelen!
II.Edward az Átriumban
Érdemes e kritikát írni egy darabról, amely 2016 októbere óta szerepel egy adott színházban? Kötelező, hiszen a legutóbbi előadáson is telt ház volt, és az előadást követően hosszú, véget nem érő vastaps köszönte meg a nem hétköznapi élményt. [ tov?b ]
Segítünk az Igazgyöngynek
Budapest Bábszínház
Hagyományt teremt a Budapest Bábszínház: idén is gyűjtést szervezünk a berettyóújfalui Igazgyöngy Alapítvány számára. Ismét elhelyezünk ládákat a színház előcsarnokában, hogy munkatársaink, nézőink segítségével megtöltsük őket könyvekkel, rajzeszközökkel, játékokkal. [ tov?b ]
Megjelent Rohmann Ditta csellóművész legújabb albuma
A Fotexnet Kft. és a Hungaroton rendhagyó lemezbemutatót tartott: Rohmann Ditta csellóművész közreműködésével készült Solo Cello Portrait című lemezüket mutatták be. [ tov?b ]
Életre szóló kilenc éjszaka – A pandák gyönyörű utazása
a Mozsár Műhelyben
A harmadik évadát kezdő Mozsár Műhely a „Színház újragondolva” mottó jegyében különleges darabokkal bővíti a budapesti színházi kínálatot. Az évad következő bemutatója november 10-én Telihay Péter rendezésében A pandák gyönyörű utazása című darab Szorcsik Kriszta és Seress Zoltán előadásában. [ tov?b ]
Csernus Mariann 90
Tege Antal Őze Lajos-díjas
Rosencrantz és Guildenstern halott – Gyulai Várszínház
Szabó Magda - Tündér Lala
A Frenák Pál Társulat új kompozíciója
Charlie Chaplin - A diktátor
Daniil Trifonov CD-je Chopin Evocations
Fekete Sándor - Lenkey tábornok
A vihar: az elmúlás tündérmeséje
Magyar Dráma Napja 2018
Országos fesztivállal indul az évad Egerben
Karosi Júlia - Gershwin-albuma
Citi
Leonyid Zorin - Varsói melódia
Színházak Éjszakája 2018.
[ A rovat ?szes cikke ]
ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]