Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

Menyasszonytánc
[ Budapesti Operettszínház ]
fotó Bálint F Gyula
 
Dátum: 2017. május 28. vasárnap    Mai névnap(ok): Emil, Csanád a - a - a
„Az ember mindig magával harcol, nem a rántott hússal”
Az Orlai Produkciós Iroda áprilisban mutatja be Parti Nagy Lajos Az étkezés ártalmasságáról című prózájának monodráma-adaptációját Mészáros Máté főszereplésével, Znamenák István rendezésében, vele beszélgettünk a játszás szakmai kihívásairól és arról, hogy miért nem érdemes kompromisszumokat kötni.

Érdekes, hogy miközben Az étkezés ártalmasságáról-t rendezed, te magad színészként játszol egy monodrámát, Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című börtönmonológját, amelyet Örkény-beli kollégád, Polgár Csaba rendezett. Van összefüggés a kettő között?

Nincs, a véletlen hozta úgy, hogy nagyjából egy időben kezdtem el foglalkozni velük.

A monodráma-műfajban a rendezés vagy a játék érdekel jobban?

A monodráma végtelenül magányos műfaj. Nem úgy rendezi az ember, mint egy klasszikus értelemben vett színdarabot. Rendezőként alapvetően a szövegértelmezésben tudok segíteni, meg abban, hogy a színész hogyan találjon kapaszkodókat az egyes témák között - ez az, amit egy külső szem mindig jobban lát. Aki a monodrámát tanulja vagy mondja éppen, teljesen mással, inkább a szöveg nehézségeivel van elfoglalva. Nincs mese: azt a világot, ami arra a másfél-két órára felépül a színpadon, neki egymagának kell megteremtenie. Ennek a megteremtésében lehet - még egyszer hangsúlyozom - segíteni . Egy színdarab rendezésekor elég konkrét és pontos szituációkkal dolgozunk, vagy azzal, amit kiolvasunk belőlük. Itt mindig nagyobb jelentőséget kap az a személyiség, aki a monodrámát mondja, és az, hogy mennyire fekszik neki az adott szöveg.

Znamenák István
 
Pontosan amiatt, hogy mennyire meghatározó a színész egyéni karaktere, illetve az, hogy mennyire tudja működtetni az adott szöveget, egy monodráma elég nagy lutri, nem?

Ezt a szöveget korábban nekem akarták adni. Elolvastam és, bár nagyon tetszett, valahogy nem éreztem azt, hogy rohannék elmondani. Évekig hevert parlagon a fiókomban, illetve a gépemen. Mátéval nyáron dolgoztam először, amikor a Párterápiát próbáltuk; egyrészt rögtön feltűnt, hogy teljesen egy hullámhosszon vagyunk, jól tudunk együtt dolgozni, másrészt egyből eszembe jutott a szöveg. Na, ha valaki igazán jól meg tudná csinálni, akkor az ő lenne, gondoltam. Elküldtem neki. Körülbelül ugyanebben az időszakban, tőlem teljesen függetlenül megkapta ugyanezt a szöveget Orlai Tibor producertől. Azért ez egy elég jó jel, azt jelenti, hogy nem véletlenül kötött ki nála. Ahogy próbálunk, egyre inkább bizonyosságot is nyer. Igen, küzd vele, de aki azt mondja, hogy nem küzd, az hazudik. És ha a küzdelem jó, jó érzéssel tölt el, akkor a helyén van. Ez most a helyén van.

Azért kell hozzá egy meglehetősen nagyfokú bátorság, hiszen tulajdonképpen egymaga viszi vásárra a bőrét…

Máté élvezettel próbál, és hallgat is rám - utóbbi miatt nyilván növekszik a saját felelősségem. Ritkán vitatkozik velem, nagyon egyformán gondolkodunk, nemcsak az aktuális darabról, de színészileg, színházilag is. Szellemileg és így fizikailag is hatalmas igénybevétel egy monodrámát próbálni, ezt az Eörsi-darab miatt is tudom, egészen másfajta a koncentráció milyensége. Ráadásul Parti Nagy szövege különösen nehéz színészi szempontból. Máshol vannak a ragok, az állítmányok, a hangsúlyok, tele van kreált szavakkal, de valahogy ez a nyelvezet jól és könnyen megy az agyába. Egyébként ez már nem az első Parti Nagy-szöveg, amivel dolgozom, és valahogy annyira kézenfekvő számomra.
Először még Kaposváron játszottam az általa átírt Caragiale-féle Farsangban . Nagyon nehéz és bonyolult volt a szöveg, de imádtam - talán pont emiatt is. Közben meg mégis annyira egyértelműnek és világosnak tűnt az egész, hogy el sem lehetett rontani. Aztán jött a Tartuffe , a Mesél a bécsi erdő… Legutóbb például találkoztam is vele előadás után. De nem azért jött, hogy ellenőrizzen, ő nem az a típus, egyszerűen szereti a színházat.

Mészáros Máté
 
Kicsit olyan, mintha ennek a darabnak nem is egy főszereplője lenne – Fibinger, aki sorra járja a vidéki művházakat a mesébe illő, szupergyors fogyást ígérő csodaszerével -, hanem kettő: a szónok élettársa, Ilike, aki Columbo feleségéhez hasonílt, mert bár folyamatosan szó van róla, mégsem látja senki, nincs jelen. Létezik ő egyáltalán?

Létezik, persze, különben nem is volna értelme. Mert hát ez az egész tulajdonképpen a szenvedésről szól, ami sok mindent magában foglal: evést, szerelmet, a saját magunk iránti olthatatlan szenvedélyünket, az önimádatunkat, a harcainkat. Azt érzem, hogy valamiképp örökké vesztesek vagyunk. Az ember mindig magával harcol, nem a rántott hússal, a kalóriákkal. De amikor győzünk, valójában veszítünk is egyben. A különbség csak annyi, hogy egyikünk eleinte úgy éli meg, hogy győzött, és később jön rá, másikunk pedig eleve a tudatában van a veszítésnek. Fibinger az utóbbiakhoz tartozik.

Ez azt jelenti, hogy a saját szenvedélyünk gyűr minket újra és újra maga, önmagunk alá?

Egy háborúban sokféle fegyver és eszköz van, amivel az ember irtja saját magát és a körülötte élőket - a szenvedély egy ezek közül. Birkóznunk kell vele, ez biztos. Egyébként Parti Nagy szövege zseniálisan ábrázolja a szenvedélyt, az "akarok élni, de nem lehet és valójában nem is tudok" érzést.

Fibinger végül, előadásának csúcspontján összeomlik. Azért, mert nem bírja elviselni annak a súlyát, hogy veszített?

Igen. Az ő életének, egy ember életének összeomlását látjuk gyorsítva.

Parti Nagy szövegét elejétől a végéig átitatja a humor, nemcsak a nyelvezetében, de a helyzetkomikum miatt is. Ez azonban nem az a típusú humor, amin tiszta szívvel tudunk nevetni, még akkor sem, amikor a főhős lerészegedik.

Sok lesz benne ez a fajta – nevezzük így: nemes humor. Maga az alapanyag is rendkívül vicces, és az is, ahogy Máté megfogja és csinálja, ugyanakkor egészen szívszorító. A részegségnek nem is a humor miatt lesz jelentősége, inkább annak az őrült vágtának a része, amikor már mindent szabad. A gyeplő lovak közé hajítása ez, nem a részegség vidám vagy élveteg formája. Maga a lerészegedés szándéka is az előbbiből fakad.

Mennyire kíséred figyelemmel a rendezéseidet?

Amennyire tudom, igen. Nem könnyű, mert gyakorló színész vagyok, tehát ha mennek az előadásaim, általában én is játszom, ráadásul most van egy beugrásom is. Múlt vasárnap éppen nem így volt, úgyhogy el is mentem megnézni az Egy, kettő, hármat az Átriumban. Ilyenkor mindig beszélünk róla, helyre teszünk néhány mozzanatot, hangsúlyt, amelyek esetlegesen eltolódtak az eltelt idő alatt. A Száll a kakukkot például legalább egy éve nem láttam...

Mióta rendezel is, észrevetted magadon, hogy bátrabban nyúlsz bizonyos témákhoz, mint korábban? Akár a darabválasztás tekintetében is változott az ízlésed, a kíváncsiságod?

Biztosan, bár konkrétan nem tudnám megfogalmazni, micsoda. Nyilván nagyobb biztonsággal nyúl az ember egy adott színpadi ügyhöz. Az első rendezésem a Wojzeck volt, ehhez képest sok-sok év alatt eljutottam már a Fekete Péter ig vagy A csókos asszonyig is, aztán hirtelen már Az ügynök halálát vagy a Tóték at csináltam. Van, hogy kifejezetten felkérnek egy-egy előadásra, mint például a Száll a kakukk esetében, amivel már évekkel korábban is voltak terveim. Kaposváron annak idején már megcsináltuk Lukács Andor rendezésében, én Billy Bebbitt-et játszottam benne. Nyári színházban próbálkoztam vele, de ott nem kellett, így amikor Orlai Tibor felajánlotta a lehetőséget, kapva kaptam az alkalmon. Persze az ember nem mindig rendezheti azt, amire évek óta vágyik, de azért olykor előfordul, hogy mégis elésodorja az élet.

Eddigi rendezéseid, ahogy utaltál is rá az előbb, egészen széles műfaji-tematikai skálán mozogtak. Kötsz néha kompromisszumot magaddal egy-egy megkeresés elvállalásakor?

Egyáltalán nem. Kompromisszumot nem kell kötni. Azt kell mondani, hogy nem akarom. Legfeljebb azt felelik rá, hogy rendben, akkor válasszunk valami mást. Úgy megrendezni valamit, hogy közben nem is érdekel, az hülyeség. Bele se kell vágni, csak kínlódás lesz belőle.

Az előadás premiere 2017. április 13-án 20 órakor lesz a Jurányi Inkubátorházban.
További időpontok: április 14, 23., 25., május 11. , 12., 23.

Az előadás a FÜGE és az Orlai Produkciós Iroda együttműködésével jött létre.

2017-04-11 13:06:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Ugron Zsolna - Hollóasszony
Ősbemutatóval, a Hollóasszonnyal folytatódik a Várkert irodalom sorozat 2017. május 30. (kedd), 19.00 Ugron Zsolna(fotó) nagysikerű kisregényét, Seres Tamás rendező interaktív felolvasószínház formájában viszi színre. A címszerepben Hámori Gabriella, a további karaktereket Farkas Franciska, Lukáts Andor és Trill Zsolt szólaltatják meg. [ tov?b ]
A zene, a színház, az kell!
Valahol Európában: Dunaújváros gyermekszínészeit ünnepli
Valahol Európában: a szívszorító történet musicalváltozata tartja lázban a május 12-ei premier óta a Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza közönségét, sőt az egész várost, ahol a siker és az ünneplés folytatódik. [ tov?b ]
Takács Klára- a hang szerelmese
A Hungaroton gondozásában jelent meg Takács Klára mezzoszoprán CD-je. 1973-ban végzett a Zeneművészeti Főiskola ének-opera szakán, onnantól 1989-ig az Operaház egyik vezető mezzoszopránja volt. 71 éves korában idén januárban hunyt el. [ tov?b ]
Macskajáték Nagyváradon - Csíki Ibolyának ajánlva
Nagyváradon, a május 7-21 között zajló XXVI. Festum Varadinum programsorozat keretében szerepelt a békéscsabai Jókai Színház azzal a Macskajáték-kal, amelyben a váradi színjátszás nagyasszonya Csiky Ibolya 2017 januárjában vette át Cs. Bruckner Adelaida szerepét és játszotta el tucatszor. [ tov?b ]
Molière - Tartuffe
Szombathely
Weöres Sándor Színház, Szombathely, Moliére: Tartuffe - BEMUTATÓ: 2017. május 5. 19 óra, Márkus Emília terem. Rendező Béres Attila, főszereplők: Mertz Tibor, Bajomi Nagy György, Nagy Cili, Edvi Henrietta [ tov?b ]
Emődi Attila a legjobb táncművész
Háy Gulya - Appassionata
Tisztelgés Kocsis Zoltán előtt
Zenthe Ferenc Színház 5 éves
Szüléstörténetek
Zenthe Ferencre emlékeznek Salgóbányán
100 szóban a Város
„Az ember mindig magával harcol, nem a rántott hússal”
Bárdos Artúr 135
Előadások a SZFE-n
Az analfabéta
Faust, az elkárhozott
XX_&_Fragments_ - A Frenák Pál Társulat
Farkas Gábor a Steinway Artist cím birtokosa
Jon Fosse - Alvás
[ A rovat ?szes cikke ]
ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
OSA Archívum állásajánlat
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]