Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

A víg özvegy
[ Budapesti Operettszínház ]
fotó Bálint F Gyula
 
Dátum: 2019. szeptember 16. hétfő    Mai névnap(ok): Edit, Eufémia a - a - a
Bárka-szemle 2006/1
Darvasi munkája egy szakmai úthenger, mindent egyszerre lát, mindenről határozott véleménye van, komoly terminológiai apparátust mozgat, óriási olvasmányháttérrel dolgozik [...]. Biztos látens szadizmus, de az jutott eszembe róla, hogy egyszer azért csak megnézném, ahogy ezzel a vérprofi felkészültséggel kitekeri valakinek a nyakát.

   Bárka-szemle 4 pontban 2006/1
   
   Az idei első Bárka vélhetően az irodalmárok szívét dobogtatja majd meg elsősorban. A lapszám gerincét a konceptuális Műhely rovat adja, amelyből három klasszikus alkotó (Kosztolányi, Szabó Lőrinc, Márai) Békés megyébe irányuló levelezését ismerhetjük meg, egy-egy tanulmány vezetésével. A címek kicsit riasztóak, kőkemény filológiát ígérnek, de maguk a szövegek szerencsére barátságosak, fogyaszthatók a forrás-kutatás módszertanában és nyelvhasználatában kevésbé járatos olvasók számára is. A szépirodalmi szekció ezúttal meglehetős féloldalas, a prózák többségükben frissek, húzósak, a versek viszont most jajongóbbak, szenvedőbbek a viselhetőnél. A kritikai rovat a szokásos, megbízható színvonalon üzemel.
   
   
   1. Levelek és a levéltitok
   A Műhely rovat tematikus összeállítása elé a főszerkesztő Elek Tibor írt bevezetőt, kiemelve, hogy a mai, elektronikus apparátokat használó távkommunikációval szemben az autográf levél (és a médium köré rakódott levelezési kultúra) nem csupán az üzenetközvetítést szolgáló eszköz volt, hanem (emellett) a személyes emberi érintkezésnek, a személyesség létrejöttének alkalma és lehetősége is. Ebből a szempontból lehet érdekes a levelezés egy irodalmi folyóirat számára. Az hátramaradt írói levelekben a szerző szellemi irányultságának, lelki karakterének nyomaira bukkanhatunk (és a filológusok rá is bukkannak — az a dolguk). Miközben a levél-kutatás felvethet azért emberi, etikai aggályokat (Elek Tibor ezeket nem említi), maszatos valahogy az ilyen kurkászás-fürkészés. A privát levelek közlése mindig kukucskálás, akárhogy is, ezeket a szövegeket nem a nyilvánosságnak szánták. A filológia, persze, csak saját szemüvegén keresztül képes látni tárgyát, eredményre orientált, és eredménye a differenciálatlan megismerés. És ez teljesen rendben van így. Az olvasó azonban más szempontokat is figyelembe vehet. Nekem legalábbis a rovatról rögtön Kundera jutott eszembe, aki A regény művészetében igen határozottan állapítja meg, hogy az író ember egyik legelemibb kötelessége megsemmisíteni minden, nem közlésre szánt mondatot maga körül. Megsemmisíteni még akkor, amikor teheti. Szabó Lőrincék (és levelezőpartnereik) ezt nem tették meg.
   Balogh Tamás dolgozatában Kosztolányi Dezső (kép) és Tevan Andor (békéscsabai kiadótulajdonos) levelezésének néhány érdekes darabját adja közre és magyarázza. A leveleket jó érzékkel válogatta össze a szerző, a magyarázatok rövidek, de pontosan útbaigazítanak, jól hátterezik a forrásokat. És a téma nyerő, Kosztolányi és Tevan úri modorban előadott, ám szinte vérre menő keménységű vitájába láthatunk bele. Az első világháború után Kosztolányi az Új Nemzedék című radikális lapnál helyezkedik el, s ugyanekkor a Tevannál jön egy gyűjteményes kötete. A kettő szuszpenziójából lesz a baj, ugyanis szélsőséges politikai megnyilvánulásai miatt az olvasó középosztály néhány évig egyáltalán nem akar Kosztolányit venni (a kezébe venni sem), amire a kiadó, persze, ráfarag, tele a raktár a porosodó verseskönyvekkel, Tevannak áll a rengeteg pénze a döglött anyagban — úgy tűnik, menthetetlenül. Telnek az évek, időközben Kosztolányi talál másik céget, szeretné használni a gyűjteményes kötet műveit, de mozdulni nem tud, mert a jogok Csabán vannak. Tevan pedig nem adja azokat a jogokat, csak úgy, ha az új kiadó megveszi az elfekvő készletet. A felek egymást hibáztatják. Okosan van felépítve a tanulmány, egyszer csak azon kapja magát az ember, hogy drukkol valamelyik oldalnak, és várja, hogy mi lesz. (Hát, én konkrétan Tevannak. Miért ő járjon rosszul amiatt, hogy Kosztolányi megutáltatta magát az olvasóival?) Balogh Tamás írása kiváló, rég szórakoztam ilyen jól értekező szövegen.
   Erdész Ádám, a Bárka társadalomtudományi közléseiért felelős munkatársa (a Békés Megyei Levéltár vezetője) Szabó Lőrinc és Kner Imre levelezését mutatja be tanulmányában. Gyűjtögető, részletező, a finomságokra érzékeny munka, Erdész nagyon higgadt kutató, türelmesen magyaráz, érezhető, hogy minden egyes következtetést sokáig mérlegel, forgat, mielőtt leírná. Nem siet sehová. Elmélyült, láttató munka, de türelem kell a végigolvasásához, rá kell hangolódni Erdész lassú stílusára.
   A rovat írásai közül alighanem Csibra István Simonyi-dolgozata fogja a legnagyobb visszhangot kelteni. Békés megyében biztosan, de talán máshol is. Simonyi Imre (1920-1994), a Gyulai Remete nevét ma már (vélhetően) kevesen ismerik, a hetvenes-nyolcvanas években azonban jó nevű költőnek számított (rendszeres publikációk a Szép versek antológiában, az ÉS-ben; József Attila-díj, Vitray Tamás készítette tévés interjú, mifenék). A költőnek Gyulán ma is óriási nimbusza van, köztéri szobra áll a belvárosban, több száz történet kering róla, mogorva, különc zseniként emlékeznek rá — hangsúly a zsenin. A Simonyi-legendárium egyik legjelesebb darabja volt sokáig a Márai-kapcsolat, maga a költő emlegette előszeretettel a nyolcvanas években, hogy bensőséges, baráti levelezésben áll Márai Sándorral. Ámultak is a Simonyi környezetében élők, hogy ez aztán nem semmi, itt járkál közöttünk a nagy Márai barátja! Csibra István az említett levelezést vizsgálja meg közelebbről. Ilyen felvezetés után, persze, nem meglepő: a tanulmányból az derül ki, hogy a Márai-barátság nem volt több egyszerű, vidéki blöffnél. A mindig büszke Simonyi megalázkodó leveleket küldözgetett San Diegóba, ahonnan alig-alig érkezett válasz, s amikor mégis, az sem nem közvetlen, sem nem bensőséges — Márai kifejezetten távolságtartó volt a gyulai költővel szemben. Barátságról tehát szó sem volt. Ciki. Ám a levelezés a botrányon túl is érdekes, és Csibra István dolgozata jól láttatja ezt az érdekeset. Simonyi leveleiben a művészi lét drámája artikulálódik, mégpedig fenségesen, meghatóan. Abban, ahogy a vidéki költő a Márai-féle polgári magatartásmintákban és erkölcsben találja meg az értékvesztő államszocializmus ellenvilágát, és abban, ahogy utolsó szerelmétől, az akkor nyolcéves Heurékától a belső békét is megkapja rövid időre.
   A rovatban Bakó Endre és Szilágyi Miklós egy-egy dolgozata olvasható még.
   
   
   2. Mindenkinek nagyon fáj
   A lapszám verseiből megtudhatjuk, hogy a költők búsak, és hogy oly igen szenvednek az mai világban. Nem is lenne ezzel baj, csak ne ennyire egyformán szenvednének! Határ Győző Világállapot című, lapnyitó verse például kifejezetten sablonos, ilyen sorokkal: „[…]ragadozó a Föld minden virága / és minden völgye egy-egy Siralom / a Dal — messze farkasvonítás […]”. A máskor megbízható Tandori is álmosabb ezúttal, vagy el is aludt egészen, Az elszegődő kedv címmel közölt opuszban annyi az önismétlés, hogy az már bosszantó a végére. Bogdán László kultúrhistóriai ismereteit mondja fel ókori auktorokhoz és Caesarhoz (!) írott verses leveleiben, Nagy Zopán „Önológiai” naplórészleteket tesz közzé, Nádasdy Ádám (kép) pedig két szomorú (és unalmas) verset Szegedről.
   A minőséget ezúttal nem az ászok, hanem a kevésbé ismert nevek hozzák. Nyilas Attila sajátos látásmódú versekkel (Kirándulás után, Szieszta), élő, hiteles szövegekkel van jelen a Bárkában, a borízű, poshadt almáját szinte érezni lehet. A nem régóta publikáló Szabó László néhány súlytalan rímjáték mellett egy kiváló szerelmesverset ad most közre (A múzsához). Friss, ízes vagabundus fricska ez a mű, íme a vége: „Limitálsz: szárnyam visszametszed, / s a legszebb versem a szívedben / szárad el. / Francba vel- / ed!” Miklya Zsolt elégikus búsongásait jó képek mentik, Györei Zsolt ritmusgyakorlatait pedig a pontosság, a viccesen pattogó sorok. A versszekció legátütőbb darabját Merényi Krisztián jegyzi. A Kanalas Zsuzsa mosdatása című szöveg egy rövid ballada, sejtetett tragédiával, titokkal és viszolyogtató, de nagyon erős, plasztikus trópusokkal. Lúdbőrös lesz tőle az ember.
   
   
   3. Ügyes szerkesztés
   A próza rovatban Poós Zoltán (kép)lassú regényrészlete (Az alkony fokozatai), és Király Levente félrecsúszott, sehová sem mutató levél-kísérlete (Levél nővéremnek) mellett két igen okosan felépített novellát olvashatunk. Miklyáné Luzsányi Mónika Kékduna című szövegében a visszaemlékező mesélő indulatmentes hangja és az elővezetett borzalmak közötti feszültség hozza létre a művészi hatást. Nyilasok, mészárlás, exhumálás, rothadó emberek. Ezeket a képeket nagyon nehéz ma már prózában eladni, Miklyáné azonban rájön, hogyan lehet egy ilyen történetet kiemelni a konzumhumanizmusból. A novella (formáját tekintve) tulajdonképpen egy nagy, csonkolt dialóg. Az egyik beszélő megszólalásait mintha törölték volna (meg sem írták, persze), miközben a fennmaradó szövegben a beszédpartnerre és a kommunikációszituációra utaló reflex elemek benne maradtak. Ez a szokatlan szerkezet rákényszeríti az olvasót, hogy folytonosan kiegészítse a szövegvilágot (a másik beszélő lehetséges mondataival), mivel e nélkül a szöveg nem koherens. Ragyogó ötlet, az olvasó így csak munka árán, apróbb részletekben kapja meg az iszonyatos jeleneteket, és a befogadásnak ez a lassítása-megtörése kiveszi a horrort a szörnyűségekből, segít, hogy a hullák általánosabb jelentést kapjanak. Réthy Zsolt egy hagyományos narrációval előadott, és rövid, nyugodt mondatokból építkező novellával jelentkezik (Az ösztöndíjas). Réthy nem a szöveg formájával, hanem az ábrázolt helyzet végiggondoltságával, kimunkáltságával ér el sikert. Fiú-lány történet, egymás mellett elbeszélő, elgondoló, elérző fiatalok története, derűsen gördülő futamokkal, frappáns mondatokkal, és nagyon ügyes zárlattal, amiből kiderül, hogy a pár az elkerülhetetlen közös kudarc felé mozog.
   
   
   4. Vitriol nélkül
   A Figyelő rovatban Grendel Lajos, Háy János (kép) és Jánosi Zoltán egy-egy kötetéről olvashatunk kritikákat. Koncz Tamás a harmadik New Hont-os Grendel-regényt vizsgálja (Mátyás király New Hontban), lelkiismeretesen, jó meglátásokkal, oldott nyelven előadva. Lehetséges olvasatokat gyárt a regényhez, hátterez, rejtett összefüggésekre világít rá, minden stimmel, kellemes, olvasmányos recenzió — de hiányzik belőle az értékítélet. Koncz minden megállapítása az elemzett regény világán belül marad, a kritikai él valahogy kimaradt-lemaradt. Darvasi Ferenc A Gézagyerekről írt méltató kritikát, ez az egész lapszám legegyértelműbb szövege. Darvasi munkája egy szakmai úthenger, mindent egyszerre lát, mindenről határozott véleménye van, komoly terminológiai apparátust mozgat, óriási olvasmányháttérrel dolgozik, és ezeket úgy forgatja, hogy a dolgozat egy meggyőző, félreérthetetlen, egységes véleménnyé áll össze, miközben olvasni is jó, mert nyelvi lelemény van az érveléseiben. Biztos látens szadizmus, de az jutott eszembe róla, hogy egyszer azért csak megnézném, ahogy ezzel a vérprofi felkészültséggel kitekeri valakinek a nyakát.
Szabó Tibor

   

   

   Kapcsolódó Bárka-anyagok:
   Bárka szemle 6 pontban 2005/5
   II. Irodalmi humor fesztivál
   Bárka-szemle 6 pontban 2005. 2. szám
   Bárka 2004/5. szám
   Bárka 2004/5 - Szilágyi Zsófia
   Bárka 2004/5 - Németh Zoltán
   Bárka 2004/3
   

   Megjelent a BÁRKA 6. száma
   Kiss László: Bárka-szemle
   Szilágyi Zsófia kritikájának legizgalmasabb része azonban a motívum-, illetve szimbólumelemzés (méz, mák, méh, galamb), amely sajnos – a terjedelmi korlátok miatt – szükségképp torzóban marad, viszont felhívja a figyelmet a mű rétegzettségére, több irányú megközelíthetőségére.
   Fekete blues a fedélzeten - Bárka a Ludwigban
   Megtudtuk, hogy a Bárka tíz éve alapult Békéscsabán, 1997-ig alkalmanként, azóta kéthavonta jelenik meg, szerkesztésébe elsősorban a „pletykás” Grecsó Krisztián, kiadásába a Békés Megyei Könyvtár segít be. Kimondottan büszkék széles látókörükre, „kánontörő” sokszínűségükre, a fiatal és a határon túli irodalom felkarolására és a „regionális kérdésekben, lokális ügyekben” való gyakori megmártózásukra. Másra momentán nem.
    HÚS ÉS HAL (Bárka-szemle, 2003/1)
   Egy folyóiratban megjelenő versek és novellák szinte mindig ócskák, kevés kivétellel, de a Bárka valódi sztárokkal villog. Itt vannak pl. a Varró Dániel vagy a Vámos Miklós által rendelkezésre bocsátott szövegek: ezek készülő könyvek részletei, és mindkét szerző van annyira népszerű, hogy nemcsak a hivatásszerűen irodalomban kéjelgők kukkantanának be szívesen alkotói műhelyükbe.
   Kettőt egy csapásra (HELYSZÍNI PÁLYÁZAT)
    Másnap a konferencia – a felvidéki magyar irodalom színe-java van itten összeverődve, kiskanálcsörgés, elégedett moraj, általános jókedv, pedig még nem esik a hó: a lista Grendel Lajostól Tőzsér Árpádig ível, de felvonul a fiatal literatúra megannyi kiválósága is, Németh Zoltántól kezdve Benyovszky Krisztiánon át H. Nagy Péterig. És így tovább.
   Íróparádé a Gyulai Várszínházban
   A napot – kimondva-kimondatlanul megidézve Leacock szellemét – Podmaniczky Szilárd zárja, leírhatatlan sikerrel: hogyan lehet fenékkel behelyezni az üveget a visszaváltópult kalickájába. (Nehezen.) Zajos siker.
   A fináléban – mindenki a színpadon – túlzás nélkül ritkán hallható vastaps. Hosszú percek rivaldafényben, tizenkét íróember van talpon a vidéken (kettő reggel hatig), küzdelem a reflektorokkal. Ez a közönség – dacára a mintegy háromórás (!) programnak – egy pillanatig nem unatkozot
   A Bárka a Nemzetiben
   November 7-8-9-én Békés megye szerepel a Nemzeti Színházban, és nem mellesleg a megye harcosan értékteremtő irodalmi folyóirata, a Bárka is bemutatkozik...
   GRECSÓ KRISZTIÁN: Szigligeti napló 2002
   Kiss László: Bárka, 2003/2 SZEMLE - HAT PONTBAN
   Irodalmi humor fesztivál - BÁRKA
   A színpadon saját műveiket olvassák fel, illetve adják elő: Buda Ferenc, Cserna-Szabó András, Garaczi László, Grecsó Krisztián, Grendel Lajos, Hazai Attila, Hizsnyai Zoltán, Kiss László, Parti Nagy Lajos, Podmaniczky Szilárd, Varró Dániel
   BÁRKA 4. szám
   Megjelent a békéscsabai Bárka nyári száma: Elek főszerkesztő: nagyinterjú Buda Ferenccel (+ Buda-versek), dolgozatok Hitel-szerkesztők köteteiről (Nagy Gáspár, Csoóri) Szilágyi Zsófia Szirák PÉter Kertész-monográfiájáról, Podmaniczky és Balogh Tamás prózája, Tandori-vers (itt is).
   
       

2006-02-07 07:27:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
[ Archívum ]
[ Keresés ]
Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Halasi Imre a Barlangszínházban rendez

Születésnapi levél - Fekete Péternek

Pataki András - A mű örök mementó

Az idei trieszti Sci+Fi filmfesztiválon minden elképzelhető

Közönség-díjas lett Triesztben a Lajkó – cigány az űrben

Mexikói filmé az Arany Oroszlán

Velence a magyar sikerek városa

A Napszállta is ott lesz Velencében

Újabb magyar filmes-siker

Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]