Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

Macskák társasága
[ Kolibri Színház ]
fotó Bálint F Gyula
 
Dátum: 2019. augusztus 17. szombat    Mai névnap(ok): Jácint, Jácinta a - a - a
20 éves a Rómeó és Júlia az Operaházban
’’Megmondjam, mi akartam lenni? Örök akartam lenni.’’
2005. november 12-én szerepel pontosan húsz éve az Operaház színpadán Prokofjev Rómeó és Júliá-ja Seregi László koreográfiájával. A mű 160. előadását is ünneplő produkció különlegessége, hogy a főbb szerepekben – két évtized elteltével is – az eredeti szereposztás táncosait láthatjuk.

A Nemzeti Színház 1983. tavaszán készült bemutatni Shakespeare halhatatlan művét, amelyet Sík Ferenc – Seregi László egykori táncos kollégája a Honvéd Művészegyüttesnél – rendezett. E sorok íróját azokban a napokban az Andrássy úton (talán akkor éppen Népköztársaság útjának nevezték) megszólította Seregi László és azt kérte, juttassa be a Rómeó próbáira, de úgy, hogy senki ne vegye észre. (Az előadás ügyelője voltam). Attól kezdve, amikor csak tehette ott ült és „tanulta” a darabot. Rendkívül fontos volt számára a szöveg pontos ismerete, valamint az, hogy a prózai színész hogyan illeszti a cselekvést a szóhoz.
Viszonzásul azt kértem, hogy én is bejárhassak az Ő próbáira. Meglepetéssel tapasztaltam, hogy a próbákon többen ültek a nézőtéren, mint akkoriban a Nemzetiben sok előadáson. Rendkívüli élményt jelentett, miként beszéli – a zene segítségével – beszélteti a táncos testével, és teszi plasztikussá a szöveget.

A SEREGI címmel nemrég Róla megjelent könyvben így beszél a Rómeó és Júlia megszületéséről:

(…) „Vannak, akik azért nyúlnak Shakespeare-hez, mert nincs semmilyen ötletük. Én azonban mindenki Rómeóját és mindenki Júliáját szerettem volna megcsinálni. Egy olyan egész estét betöltő balettet, amelyik természetesen a legszebb és a legjobb lesz majd valamennyi Rómeó és Júlia között, amelyet a világ balett-színpadain már megvalósítottak. Valamikor ugyanis elhatároztam, talán épp egyszerű szüleim kedvéért, hogy olyan színpadi alkotásokat fogok létrehozni, amelyekhez ha beültetem apámat, nem maradnak kérdőjelek a fejében.”(…)
(…)”De nekem a legjobbakból is mindig hiányzott valami. Mégpedig a kétszáz fokon égő-hevítő szerelem és az ugyanilyen fokon hevülő gyűlölet. Ez a két shakespeare-i pilonja ennek a darabnak, amit valahogy elaffektáltak a világ balett-színpadain.”(…)

(…)”Továbbá azt tartottam feladatomnak, hogy díszletben is, kosztümben is egy mézként csurgó reneszánsz világot hozzak létre. Dehogy akartam avangarde lenni! Dehogyis akartam modern lenni. Megmondjam, mi akartam lenni? Örök akartam lenni.

 
(...)"Úgy akartam a három felvonásnyi koreográfiát megkomponálni, hogy annak egyetlen parányi része se menjen ki a divatból. Hogy ne mondják azt szombaton, hogy Seregi ezt hétfőn csinálta, és már érződik, hogy állott anyag. Ezért „örök” a lépésanyag is amelyet használtam. Erre precízen vigyáztam, azért, hogy a darab korszerű maradjon, egyszersmind időtálló, értékálló, evidens és igaz. Hiszen ezért választottam éppen ezt a darabot, és így csináltam meg. Azt hiszem sikerült a legmagasabb fokra fölpiszkálnom a szerelem és a gyűlölet hullámait.
A fantasztikus Vágó Nelly megtervezte a szerintem legszebb kosztüm-parádét, ami csak létezik, és Forray Gáborral ismét jól megértettük egymást. Mohás, avas, esőáztatta veronai kövekből állt a jelyszín: piactér, amely mint látvány, már önmagában sikert ígért.”(…)

 
(…)„Észrevettem, hogy a Rómeó és Júlia próbái közben az operaház nézőtere tele lett színészekkel. Érthető módon – a Madáchból, hiszen a Macskák sikere miatt, ami akkor szenzáció számba ment, sokukkal jó barátokká lettem. De nemcsak a Madáchból, hanem a Nemzetiből is! Például egyszer azt vettem észre, hogy Kálmán György – ez az általam imádott nagy magyar színészkirály -, ott ül elbújva az igazgatói páholyban. Berohanok hozzá:
„Gyurikám, hát ezt a megtiszteltetést! Itt van a két jegy szeretném neked odaadni.”
Mire azt felete:
„Köszönöm, engem a végtermék már nem érdekel. Engem a genezis érdekel!”
Boldoggá tett, hogy ő is, mások is elismerték: Seregi színházat csinál. Shakespeare nyomán balettszínházat.”(…)

 
(…)”Az újjávarázsolt amszterdami operaház az én Rómeó és Júliámmal nyitotta meg kapuit! Számomra már maga e tény mindennél többet ért. A budapesti társulat is óriásit alakított, és az előadás után a királynő feljött a színpadra. A protokoll-formula ismert: az egész társulat felzárkózik, a vezetőség is, ő végigmegy ezen a díszsoron, és mindenkivel kezet fog. Amikor azonban a királynő feljött a színpadra, fittyet hányt a protokollra, egyenesen odajött hozzám, és megölelt. Ilyen még nem volt. A protokoll szabályait megszegve, azt mondta: „idenézzen: könny van a szememben. Én nem tudom, mikor sírtam utoljára színházban. Köszönöm magának.” - Én pedig… köszöntem neki. Gesztusa felért a holland koronaékszerekkel.”(…)

 
Seregi László – Szergej Prokofjev:

RÓMEÓ ÉS JÚLIA

Balett három felvonásban, 15 képben, elő- és utójátékkal. Shakespeare tragédiáját balett – színpadra alkalmazta, koreográfiáját tervezte és rendezte

Seregi László.

Karmester: Csányi Valéria
Koreográfus: Seregi László Kossuth-díjas, kiváló művész
Díszlettervező: Forray Gábor érdemes művész
Jelmeztervező: Vágó Nelly kiváló művész
Koreográfus assisztense: Kaszás Ildikó

Rómeó: ifj. Nagy Zoltán Kossuth-díjas, kiváló művész/ Bajári Levente
Júlia: Volf Katalin Kossuth-díjas, érdemes művész / Popova Alejsza Kossuth-díjas, érdemes művész
Mercutio: Kun Attila m.v.
Tybalt: Cserta József / Szakács Attila
Paris: Macher Szilárd -/ Szigeti Gábor
Benvolio: Túri Sándor / Krusch Richárd
Capulet: Szakály György Kossuth-díjas, kiváló művész / Sárközi Gyula
Capuletné: Pongor Ildikó Kossuth-díjas, kiváló művész / Kovács Eszter
Montague: Zilahi Győző / Nagy Zoltán érdemes művész
Júlia dajkája: Janács Evelyn

Előadások: 2005. november 12., 15., 17., 18.

A fotók forrása a SEREGI című kötet

[ Kadelka László ] 2005-11-10 07:02:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Fekete Péternek
... hát megvan végre az új cirkusz helye!!!

Tekinthetjük a hírt születésnapi ajándéknak...

[ Archívum ]
[ Keresés ]
2019 augusztus 20-i kitüntetések

Halasi Imre a Barlangszínházban rendez

Születésnapi levél - Fekete Péternek

Pataki András - A mű örök mementó

Az idei trieszti Sci+Fi filmfesztiválon minden elképzelhető

Közönség-díjas lett Triesztben a Lajkó – cigány az űrben

Mexikói filmé az Arany Oroszlán

Velence a magyar sikerek városa

A Napszállta is ott lesz Velencében

Újabb magyar filmes-siker

Sztehlo Gábor 110 éve született

Karosi Bálint - Existentia

55 éve ezen a napon

Születésnapi levél – Ronyecz Máriának

Békéscsabai Jókai Színház 2019-2020-as évadja

Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]