Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

Tartuffe
[ Nemzeti Színház ]
fotó Bálint F Gyula
 
Dátum: 2019. szeptember 21. szombat    Mai névnap(ok): Máté, Mirella a - a - a
Túl minden irónián és szarkazmuson…
Beszélgetés Cserhalmi Györggyel II. rész
A Pécsi Nemzetközi Filmünnep ideje alatt egy fél délelőtt volt szerencsém Cserhalmi Györggyel beszélgetni, melyből majd egy órát rögzítettem.
Az első negyed órában a Zelaryról és a filmkészítésről beszélgettünk (beszélgetés I. rész ), a másodikban a színházról. Nagyon kíváncsi voltam arra, hogy Cserhalmi önként távozott-e a Radnóti Színházból, vagy mennie kellett?

Ha jól emlékszem, éppen egyazon héten került a standokra két hetilap, az egyik címlapján riportalanyom, a másikon Bálint András, igazgató úr portréjával. A válasz egy hosszú mosollyal kezdődött.

Én egy kicsit jobban néztem ki, ugye? Nem tudom. Amikor azt mondtam, hogy Andriskám, én mennék! Nagyon kevés boldogabb embert láttam, mint a Bálint Andrist. Mert magától nem nagyon tudott volna kirakni, annyi minden véd engem, kicsit sok is. Nagyon jó színész volt abban a pillanatban, csak megtapsolni tudtam. De tényleg. Túl minden irónián és szarkazmuson ezt a mutatványát csak megtapsolni lehetett.

SIRÁLY - Csomós Marival (Radnóti Színház)
 
Mi volt jó Önnek ebben? Mi a színháznak?

Ez ma már nem érdekes. Annyira nem működnek a színházak, hogy tizedleges kérdések ezek. Holott, amikor működnek, annál fontosabb kérdés nincs, hogyan áll fel egy társulat. Ott tart ma a kulturális nyomor, hogy mostanában éppen tartalékképzési kötelezettséget lőcsöltek ránk. Éppen a kultúrán kell takarékoskodni?
Aztán a főváros! Azt találta ki a zseniális kulturális bizottságával az élen, hogy az eddigi pénzmegvonások után – jó, ne legyen évi négy bemutató, legyen csak három egy színházban, az még elfogadható ﷓, hogy már társulat se legyen. Az maga a mészárlás! Én szívesen elmegyek takarítani vagy mosogatni, mert otthon is csinálom. De akkor a mostani gyerekeknek is mondják el, akik most végeztek, állami pénzen, az akadémián, hogy mi a helyzet. Mert ha nincsen rájuk szükség, akkor azt kérdem, miért költenek annyit egy növendékre, ha mosogatni, takarítani küldik őket? Mind a két szakmát olcsóbban is meg lehet tanulni, mint amennyibe egy színész képzése kerül. Ezek mind rendes becsületes munkák, csak nem szükséges hozzájuk mondjuk, hasamra ütök évi 35 millióért kiképezni hozzá egy embert. El kellene döntenie az oktatásnak azt is, mi a jobb! Ha több a növendék, vagy ha több a tanár. Jó az oxfordi módszer, de akkor ne nyögjenek közben. Ha arról van szó, hogy valahová százan járnak, s arra jut százötven tanár, akkor azt a százat tessék úgy kiképezni, hogy ők aztán mindent tudjanak. Jelenleg hasonló arányok állnak fenn azon az akadémián, amelyikről én beszélek.

A Színház-és Filmművészeti Egyetemről beszélünk?

Arról, persze. De nekem az még mindig csak főiskola. A főiskola. Nem jön a számra sem az akadémia, sem az egyetem. Ott mindig kísérleteznek, egyre több a tanár, egyre kevesebb a diák és egyre kevesebbet tanítanak nekik…

Időnként lázadoznak is a diákok, hogy a tanáraik nem nagyon járnak be, nem tartanak órát…

A tanárok meg panaszkodnak, hogy a diákok nem járnak be az óráikra, nem kíváncsiak arra, amit ők mondanak… Volt már ilyen probléma Sorbonne úrral az 1200-as években, hogy kidobták őt a derék franciák az egyetemükről, de úgy ám, ahogy illik, az ablakon át, aztán visszahozták egy évvel később a kapun… Ezt is meg lehet próbálni, de minek?! Inkább lassan el kellene kezdeni olyan dolgokat tanítani, ami érdekli az embereket.

 
Mire gondol, elmondaná kicsit pontosabban?

Olyan férfiak és nők tanítanak a főiskolán, vagy egyetemen, akik útvonalfüggők. Otthonról a főiskolára, főiskoláról a színházba: ezt a hármat sohasem hagyják el! Ha le kell lépniük a megszokott ösvényeikről, elszédülnek, mert olyan térbe keveredtek, ami számukra szokatlan. Ez az ország, lett légyen bármilyen kicsi, ennél mégiscsak nagyobb! Rengeteg mindent lehetne tanulni, annyiféle új testbeszéd jött létre, annyi új szubkultúra alakult ki, amit feltétlenül meg kellene tanítani abban az iskolában. Óriási dolog, hogy ma még tanítják azt, hogy a ’30-as években miképpen játszottunk… Ez csak egy kurzus kérdése, nem képezheti négy év anyagát, ez enyhén szólva nem pazarlás? Idővel, tehetséggel, pénzzel! Ilyen és hasonló kérdések veszik körbe a főiskolát, de választ nem találni rá sehol. Ön miért nem tanít? Számomra ez magától értetődő lenne.

Ez már kerek-perec kimondatott. Barátom a rektor, Székely Gábor, megmondta, hogy nem taníthatok. Gondolom bizonyos kényelmetlenségeket okoznék.

Szerintem lenne mit Öntől tanulni. Ha csak végiggondolom, kikkel dolgozott, és mit láttam Öntől…

Amikor az elmúlt időszakban a Vígszínházban voltam, de a Radnótiban is, a növendékek nagyon szívesen beültek hozzám az öltözőbe, azt mondták, komolyabb képzést kaptak, mint az egész suliban. Három-négy emberrel mindig beszélgettem, vagy volt hogy tízen is benn ültek az öltözőben. Csak azokon a napokon, amikor játszottam. Magam is megdöbbentem, hogy mennyire nem számít a gyerekek személyisége, egyénisége. Hova van lenyomva bizonyos tanári hiúságok mögé! Hogy mondjam? Sem a fiúk, sem a lányok nem tudják, hogy kicsodák. Kik ők ma, Magyarországon? Egyiknek sem volt fogalma arról, lehet-e ma az a dolga, amit feltételez magáról. És ha ezt elmondhatja, és úgy mondhatja el, hogy valahol ezt meg is értik, vagy mondok kevesebbet, meghallgatják – már Dosztojevszkij is tudta, hogy a figyelem az már maga a szeretet – akkor már valamit nyert.
De négy év alatt őket senki nem hallgatta meg. Volt olyan lány, de fiú is, hogy soha senki nem volt arra kíváncsi, hogy az ő apja kicsoda. Kicsoda a mamája? Van-e testvére? Hol élnek? Panelben? Tanyán?

Broyler-csirke nevelés folyik?

Igen. Vagy hívhatjuk pogácsagyártásnak is. Meggyúrjuk, kiszaggatjuk, mehet a kemencébe és puff, kész is van. Futószalag, ki a piacra és jöhet a pénz, újra gyúrunk. Valószínűleg erre van pénz. Én ennek az iskolának semmiben sem vagyok a híve. De azt mondom, igen, bele kell ebbe is kóstolni. Nézzük meg, hogy egy hónap elbírja-e ezt a töménytelen mondanivalót, amit ez a számomra örökre főiskola képvisel, vagy pedig azt mondja, hogy nem. Egy hónap is olyan hatalmas időigény, amely azt mondja, hogy kérem szépen, szarral nem akarok foglalkozni, ez fölösleges. Rögtön kialakulna egy valós és nem egy mesterségesen kialakított igény.
Sajnos ez egyszerűen nem megy.

 
Nagyon idegesnek tűnik, amióta erről a témáról beszél.

Igen. Ez nekem valamiféle ügyem lett. Az volt a szörnyű tapasztalat, hogy amikor kirepülnek a főiskoláról a frissen végzett színészek, az első három év azzal telik jobb helyeken, ahol ott tartják három évig a fiatalokat, hogy meg kell őket tanítani, miről is szól ez a színházi szakma. Művésznek lenni könnyű, de a szakma? Az nagyon gyötrő dolog. Művésznek lenni átok, valaki vagy bír vele, vagy nem. A szakmát meg is lehet tanulni. Csak van egy kényelmetlen tulajdonsága: bütykölni kell rajta sokat. Nagyon sokat.

Amikor átadták a Nemzeti Színházat, akkor sokat beszéltek arról, hogy az öreg színészeket lehetett hallani, a fiatalokat nagyja pedig hallhatatlan maradt.

Igen, ez egy dolog, amit meg lehet tanulni, de van egy másik dolog, ami nem tanítható. Az is megérne egy misét, hogy vajon miért nem!? Ez egy közhely. Egy fátum. Azt mondjuk valamire, hogy nem tanítható, mert a tehetség az már más tartomány. Ott le kell borulni?! Következésképpen a tehetséges emberek nem szeretnek tanulni. Következésképpen a tehetséges emberek egész életükben a tehetségüket játszák.
A mi szakmánk nem erről szól!
A mi szakmánk a szerepekről szól.
Ha mondják nekem, hogy mennyire jó valaki ebben a szerepben, és megnézem, mondom nekik, hogy mennyire unalmas! Baromira unom, mert az első két alkalom még rendben van, de amikor a tizedik szerep is arról szól, hogy saját magát adja, az már baj. Na, ezeket kellene megtanulni. Hogy figyeljél Gyerek! Hátrább az agarakkal, te mindig csak a szakma után jöhetsz! Van egy fontossági sorrend, az első az, hogy működjön a szakma. Ha te rátelepszel, akkor nem fog működni. Nem tud. Egy picikét hátrább, mindentől egy picikét hátrább lépni! Ez csak eleinte kellemetlen, aztán éppen olyan lesz, mint a szabadság. Az önkorlátozás mértékétől függ a színészi szabadság is. Mindez az ő érdekében történik, nem a kárára. Ezt meglehet értetni, hogy figyelj gyerek! Ha most kevesebbet adsz, mégis többet nyújtasz.

A főiskolán kívül van élet?

Minden más hely, ahol ilyesmivel foglalkoznak, mindenféle műhelyek, iskolák, színitanodák… Csak pénzkereső helyek. Én azt gondolom, hogy az állami támogatással folyó oktatás kereteiből kellene kiindulni, és majd egy idő után át lehet alakulni magánfinanszírozásúvá, de most még nem olyanok a közállapotok. Sajnálatos a hebegésem, mert tényleg nem vágyok magániskolába, mert tudom, miről van szó. A pénzről. Lekopasztani az ürgéket, aztán vagy lesz belőlük színész vagy nem. Ez egy lelkiismeretlen ügy. Ha valakit felkészítek, akkor rögtön tudom, hogy hová a legalkalmasabb és hova nem.

(Folyt. köv)

[ Balogh Robert ] 2005-11-04 18:02:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
[ Archívum ]
[ Keresés ]
Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Halasi Imre a Barlangszínházban rendez

Születésnapi levél - Fekete Péternek

Pataki András - A mű örök mementó

Az idei trieszti Sci+Fi filmfesztiválon minden elképzelhető

Közönség-díjas lett Triesztben a Lajkó – cigány az űrben

Mexikói filmé az Arany Oroszlán

Velence a magyar sikerek városa

A Napszállta is ott lesz Velencében

Újabb magyar filmes-siker

Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]