Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

Rövidre vágva
[ Nemzeti Táncszínház ]
fotó Ajpek Orsi
 
Dátum: 2019. július 22. hétfő    Mai névnap(ok): Magda, Magdolna a - a - a
Bárka 2005/5 - szemle 6 pontban
"A felolvasáson ugyanis egyértelműen ő volt a leghalványabb, a gesztusai félrecsúsztak a színpadon, a spontán magánéleti sztorizgatást nem tudta eljuttatni a közönséghez, a máskor impulzív lénye most ott ragadt az asztalnál - Orsi forgolódott, vergődött. A Cafe X (nem tévedés!) című készülő regényéből olvasott fel, nagyon modorosan, hamar kudarcossá vált az egész. Érdekes, hogy papíron viszont nem rossz a szöveg."


   
   
Bárka-szemle 6 pontban
   - kortárs irodalmi allstars, irodalomtudományi konferencia; kulcsszó: Humor -

   
   
   Az idei 5-ös Bárka tematikus szám, a II. Irodalmi humorfesztiválon felolvasott szépirodalmi szövegeket, és a fesztiválhoz kapcsolódó tudományos konferencia tanulmányait közli - kiegészítve néhány húzós kritikával.
    Az augusztus 2-án (Békéscsabán és Gyulán) lebonyolított rendezvényeket szervezőként, a Bárkát pedig főszerkesztőként jegyző Elek Tibor a következő összeállításban küldte pályára (színpadra) csapatát: Király Levente, Varró Dániel, Orbán János Dénes, Karafiáth Orsolya, Zalán Tibor, Szepesi Attila, Tóth László, Szőcs Géza, Tóth László, Kiss Ottó, Vámos Miklós, Háy János, Darvasi László. (Grecsó Krisztián a Hertánál volt vendégjátékos a nyáron, hiányzása így igazolt.) Imponáló névsor.
   

       1. A fiatalok

   Varró Dani bármit csinál, az jó. És ha néha egy-egy hangot félreüt - az is jó, mert a versszövete sűrű, minőségi posztó, a ritmus soha nem döccen, és az óvodás lelkivilág mindig hiteles. A fesztiválra az elmaradhatatlan Boci-dalon kívül (ezúttal Kassákos változat), egy alternatív állatkerti útmutatót hozott, Tizennégy szép állat címmel. A Nagy Lajos-féle Képtelen természetrajz „bunkósított” újrajátszása ez a vers, minden strófa valami illetlenségre fut ki, és a legtöbb átütő erejű, talán csak a pocokról szóló négy sor gyengébb. Szerintem ez a szöveg csúcsa: „Szép állat a vízidisznó, / törzshelye a buzidiszkó. /Nem hat rá a bazi cickó, /szép állat a vízidisznó.” A Bocizást viszont a Varró Dánieles változattal le kellett volna zárni (éppen három évvel ezelőtt; akkor jelent meg - naná, hogy a Bárkában).
   

   Király Levente a résztvevő tizenkét szerzőről írt egy-egy limerick-et, saját magát sem hagyva ki, persze. Lehetett tartani kicsit ezektől a írásoktól a Bárka megjelenése előtt, mert élőben szellemtelennek és indokolatlanul durvának tűntek. A lapban azonban, egyben, kompozícióban - jók. Hatnak. Mindegyikben van egy eredeti (nyelvi) ötlet, amiktől aztán a limerick-ek érvényessé válnak valahogy, megállnak a lábukon. Ugyanakkor ezen a sorozaton is látszik Levi gyengéje: a pazar költemények mellett rendszeresen kiad a kezéből olyan szövegeket, amik nincsenek tisztességesen megverselve. Jó ötlet, jó rímek - rossz vers. A mostaniak között is akad.
   

   Karafiáth Orsi írására nagyon vártam. Arra, hogy nyomtatásban lássam. A felolvasáson ugyanis egyértelműen ő volt a leghalványabb, a gesztusai félrecsúsztak a színpadon, a spontán magánéleti sztorizgatást nem tudta eljuttatni a közönséghez, a máskor impulzív lénye most ott ragadt az asztalnál - Orsi forgolódott, vergődött. A Cafe X (nem tévedés!) című készülő regényéből olvasott fel, nagyon modorosan, hamar kudarcossá vált az egész. Érdekes, hogy papíron viszont nem rossz a szöveg. A rövid regényrészlet éles szemmel és jó tollúan rajzol meg egy karaktert, mégpedig a mosóporreklámok háziasszonyát, azt a bárgyún vigyorgó nőt, aki a reklámok végén kinyitja a tenyerét, hogy abba - ki tudja, honnan - rajzolt arany forintocskák hullhassanak csilingelve, így adva tudtára a még számolni is képtelen nézőknek, hogy a termék megvásárlásával igen sokat lehet spórolni. Karafiáth gazdaságosságra felcsavarodott női karaktere nem teljesen tiszta ugyan, helyenként kicsit plázacicás (ami zavaró, mert a csillogásban élő nő mint típus épp ellentettje a takarékoskodás-központú háziasszonynak), összességében mégis működik, és felkelti az érdeklődést az egész regény iránt. Én legalábbis kíváncsi vagyok rá.
   
   

Orbán JánosDénes neve márka; olyan, mint a puszta, a gulásch meg az ungarische betyárok. A fesztiválra alkalmi szöveggel érkezett, a Micimackót írta át székely nyelvre és székely helyszínre (bizonyos Gölöncséri pagonyban mozgatva az ismert szereplőket). A felolvasáson a szöveg tarolt, a zsúfolásig telt várszínház percekig őrjöngve tapsolt, a fiúk füttyögtek, a lányok sikítoztak, és mindenki elalélt a gyönyörűségtől - én is. Arra számítottam, hogy ehhez képest olvasva csalódás lesz a Misimackó (így!). De nem. Zavarba ejtő bőségű szókincs, pontos, mégis könnyed dialógok, kompakt szerkezet, érvényes pedagógiai üzenet didaxis nélkül - a mű pompás, mese nincs. Illetve van.
   
   

   2. Az öregedők meg a nagy öregek
   

Ha Zalán Tibor, akkor szex és monológ. Nem is csalódik az olvasó, Képmutogató című versével a mester hozza mindkettőt. A koncepció láthatóan az idill mint műfaj „szétírása” volt, Zalán Tibor a Családi kör képeit kottázza újra, sarkon kurválkodó cicával és nyögdécselve onanizáló családfővel. (A fesztiválon felolvasott eredeti címet - Családi kűr - a nyomtatott verzióból jó érzékkel kihagyták, méretes ízléstelenségtől mentve meg ezzel a lapszámot.) A terjedelmes opus összességében kötelességízű, de néhány részlet azért harmatosan friss tud lenni - jellemzően a szexes képek, pl. „(…) az eladó lány meg / tesz a venyigére /legény alá készül, / hiszen megígérte.” Kell hozzá Zalán neve, hogy végigolvassa az ember.
   
   Szepesi Attila meglepett. Mindeddig teljesen biztos voltam abban, hogy a Zalán futását utoljára Szerb Antalnak sikerült végigolvasni, és neki is csak numerus clausus-tól leszedált állapotban. Hát nem. Szepesi ismeri az említett művet, és Bájhalom című stílusparódiájában olyan kedvesen teszi nevetségessé Vörösmarty eposz-nyelvét (amihez képest Joyce csak halvány utánérzés), hogy az ember valósággal elégtételt érez olvasás közben. És nagyszerűen szórakozik.
   
   Tóth László egy „közepesen megjárós” elbeszéléssel és egy, a kiválónál is jobb verssel van jelen a Bárkában. Az Értekezés a világteremtésről című remekműben a kórházi asztalon fekvő, és éppen manuális végbélvizsgálat alatt álló lírai én töpreng el azon, hogy ki is az úr e földi létben, a fenekébe irgalmatlanul felnyúló orvos, vagy ő, a művész, aki mindezt papírra veti. Könnyű kézzel, magától értetődő gördülékenységgel megírt szöveg.
   
   Szőcs Géza színdarab-részlete a morbiddal (és a mortalitással) gazdagítja a Bárkát. Az elveszített opera egy, a kommunisták börtönében amnéziásra (és gyaníthatóan hülyére) vert zeneszerzőről szól, aki szabadulása után a rabságban komponált, de az ütlegek hatására elfelejtett művét keresi. Annyira emlékszik csupán, hogy a darab létezett, és hogy részletenként betanította utóbb kivégzett cellatársainak. A most olvasható szövegrészletben Ottó Ferenc a hóhértól próbálja megtudni, nem énekeltek vagy dúdoltak-e valamit korábbi társai a felakasztásuk előtt. Izgalmas írás, a totáldiktatúrák lelki nyomorúságát jeleníti meg, pici Örkényes beütéssel. Kínjában röhög rajta csak az ember, ha egyáltalán, de nem felejti el egyhamar, az biztos. Szőcs meghagyta a kulcsokat a szövegben, mégpedig direktben, névvel-címmel-telefonszámmal (a hóhért Csúcs Mátyásnak hívják, Ottó Ferenc létező művész, József Attila barátja volt) - ezekért kár, rontják a hatást.
   

   Kiss Ottót nem jó hallgatni, amikor felolvas. A színpadon esetlen, előadásmódja két perc után idegesítő. Olvasni viszont nagyon jó. Nyelve sűrű, csiszolt, hangja halk és elnyomhatatlan egyszerre. Magabiztos ízlése imponáló. A fesztiválon egy krimiparódiával szerepelt (Tóték fekete napja), amelyben Detektív felügyelő Örkény őrnagyának gyilkosát találja meg, méghozzá nem az imaginárius térben, hanem egy belvárosi tömbház valamelyik lakásában.
   
   Vámos Miklós egy korábban írt, de soha ki nem adott regény részletével van jelen a Bárkában. A Szoci kóla című szövegből három dolgot tudhatunk meg. Azt, hogy milyen volt a létező szocializmus abban az időszakban, amikor a kólát még kábítószernek hitték honi fiataljaink (hát, mint a Megáll az időben); azt hogy a szöveg narrátora hogyan nem veszítette el a szüzességét Csík Marikával, akin pedig azon a „barackszagú délutánon” a narrátor teljes haveri köre végigment; és megtudhatjuk elsősorban azt, hogy Vámos továbbra sem találja a vaskos vagy illetlen jelenetek helyét az írásaiban. Kilógnak valahogy a munkáiból ezek az elemek, mégis próbálkozik velük. A Szoci kóla finom, kultúrált próza, ezért az említett kislány többrendbeli megdugása (nem az esemény, a coitus, hanem a dugás mint szó a szövegben) nem tud szervesülni, idegen, zavaró. Mert ha legalább az én (na jó, Vámos) megdugta volna, akkor az már valami. Ő viszont kimaradt.

Nagyon sajnálom, hogy ilyen langyosvíz szövegeket gyárt a mester, mert egyébként a világa szép, lehetne szeretni. Csak egyszer olvasnék már tőle valamit, ami után úgy érzem, hogy a szerző most nyakon csapott, izomból, de úgy ám, hogy az asztallap adja a másikat!
   
    Háy János biztosra ment. Az Emese utolsó levele Marinak című írásában a Gézagyerekből ismerős hang, és az elbeszélő (Emese) jó arányérzékkel visszanyesett szellemi képessége együttesen hozzák létre a művészi hatást. A Mónika show szereplőinek ösztönvilágát rajzolja meg Háy, ismét hatásosan-hitelesen, jutalma a felolvasáson óriási vastaps - de nyomtatásban is élvezhető.
   
   3. Darvasi
   

   Külön ügy. Nem tudom, hányan fogják észrevenni, hányan merik észrevenni, hogy Darvasi László meg sem próbált humoros lenni.

Ő egyedül. Feltéve (és megengedve), hogy Szív Ernő másik énje sem nem hülye, sem nem besavanyodott vénkisasszony, azt kell feltételeznem, hogy Darvasi demonstrált az irodalmi humorfesztiválon. Nevetés a szíven című rövid elbeszélése Everest vagy K2 a mostani Bárkában, nagyon szép és nagyon szomorú történet egy valamilyen pireneusi italról, aztán arról az asszonyról, aki élt, szeretett, szült, miközben csak borsószem nagyságú szív dobogott a melle mögött, és Istenről, aki leginkább egy utcasarokhoz hasonlít. A szöveg visz magával, nem enged, és nehéz utána visszatérni a könnyedséghez. Másodszori olvasáskor már a demonstráció is „átjön”, ti. Darvasinak az a szerény állásfoglalása, hogy a jó irodalmi humornak elsősorban is jó irodalomnak kell lennie. A többi meg már megy magától. Élőben csak gyér tapsot kapott.
   
   4. A műhely
   

   A fesztivált támogató tudományos konferencián Szentmártoni Szabó Géza a régi magyar irodalom humoráról, Druzsin Ferenc az Arany költészetében megjelenő komikumról, Balázs Imre József az avantgárd humorról, Bertha Zoltán a székely irodalmi humor hagyományairól, Selyem Zsuzsa a mai humorisztikus regény műfajáról, Kiss László pedig a kortárs irodalomban igen divatos paródiáról tartott előadást, a Műhely rovat ezen előadások írott változatait hozza. Az érdeklődésemet leginkább Kiss László írása keltette fel. A témája miatt is, meg a hangja miatt is. Aki ismeri Kiss prózáját és kritikai munkásságát, meg fog lepődni a mostani előadását olvasva. A filológia korlátozott nyelvét használja ezúttal, nagyon szoros gyeplővel, a máshol a szekunder szövegeire is jellemző (tárgyán és gyakran önmagán is túlfutó) burjánzó beszédmód most sehol sincs. Az összes asszociációs ziccert kihagyja, mondatai rövidek, megállapításai tiszták és jelentősek. A sokféle esztétikai törekvést elfogadni tudó mentalitás, és az elemzések alapossága nagyon barátságossá teszik az írást (a Bárka minden kritikusán érezni e kettős elköteleződést, Elek Tibor nyilvánvaló hatását, úgy tűnik, kritikai iskola szerveződik a folyóirat főszerkesztője köré), Kiss László megszokott játékosságát, a nyelvi progressziót viszont hiányolom, elmaradását sem a műfaj, sem az irodalmári szerep nem indokolja szerintem. De ez csak amolyan „magánhiány”, a szöveg egyébként a kortárs paródia-dömping fontos elemzését adja, és átszűrődik rajta az a sejtés is, hogy a paródia mint az irodalmi humor forrása nem kimeríthetetlen, minősége apad, miközben mennyiségileg túlcsorgott, a kiüresedés felé mozog, más eszközöket kell keresniük azoknak, akiknek az eszközkeresés a feladatuk.
   
   5. A vitriol
   Aligha tekinthető az említett (alakuló) kritikai iskola áramába tartozónak a Figyelő rovatban olvasható Orcsik Roland-szöveg, amely Király Levente Szánalmasan közel című kötetét értékeli-bírálja. Ez valami más. Elek a munkáiban beszélget a kritizált művekkel, pozíciót keres, nézőpontot, ahonnan rá lehet látni az alkotások nyitotta térre, Orcsik ezzel szemben -attól tartok - inkább csak a fogást kereste Király Levi könyvén. Orcsik szakmai felkészültsége nagyon meggyőző, az „orra” vitathatatlanul jó, kifogásai többségének érvényessége magától értetődő (amik nem, azok is beláthatóak) - az írás ennek ellenére nem tetszik maradéktalanul. Bíráló megjegyzései mögött (a fegyelmezett nyelvvel kordában tartva ugyan, de mégiscsak) indulatot érzek. Az irodalmi kritikákban megjelenő indulat engem taszít, zavarónak, illetlennek tartom. És gyanút ébreszt. Orcsik szövege sok idézetet tartalmaz a Szánalmasan közelből, de nem tudom, hogy azok alapján hozta-e meg értékítéletét, vagy csak egy előzetes koncepcióhoz kereste meg a kötetből azokat szövegrészeket, amik alátámasztják az álláspontját (vagyis a már meglévő véleménye felől olvasta a verseskönyvet). Tényleg nem világos, pedig a kérdés fontos, mert a teleologikus érvelésnek azért nem ugyanaz az értéke, mint az olvasmányélményből kiinduló elemzésnek. Bár mindkettő lehet érvényes, persze. Mindenesetre, az indulat kiszűrésével el lehetett volna kerülni ezt a bizonytalanságot. A Figyelő rovatban kritikát olvashatunk még Karafiáth Orsolya, Orbán János Dénes, Szepesi Attila, Tóth László, és Vámos Miklós egy-egy könyvéről.
   
   6. Össz.
   A lapszám egészében ízléses és arányos, jó nevekkel, néhány szenzációs szöveggel, és következetesen „végigjátszott” tematikával. A szépirodalmi anyagon és tanulmányokon kívül a kritikák is a koncepciót támogatják.
   A lap kinézetét viszont nem értem. Nemcsak a Bárkáét. A mértékadó irodalmi folyóiratainkban számról számra frissesség, lüktető szellem és szemtelenség jelenik meg, és eközben úgy néznek ki kívülről, mint a Hazafias Népfront agit-prop. jelentései 1980-ból. A magyar irodalmi folyóirat (mint olyan) külső megjelenésében Trabant, pedig ezek a szövegek Ferrarit érdemelnének, vagy repülőt - vagy űrhajót, aztán fellőni őket az égbe. Egészen a csillagokig.
Szabó Tibor

   

   Kapcsolódó Bárka-anyagok:
   
   II. Irodalmi humor fesztivál
   Bárka-szemle 6 pontban 2005. 2. szám
   Bárka 2004/5. szám
   Bárka 2004/5 - Szilágyi Zsófia
   Bárka 2004/5 - Németh Zoltán
   Bárka 2004/3
   

   Megjelent a BÁRKA 6. száma
   Kiss László: Bárka-szemle
   Szilágyi Zsófia kritikájának legizgalmasabb része azonban a motívum-, illetve szimbólumelemzés (méz, mák, méh, galamb), amely sajnos – a terjedelmi korlátok miatt – szükségképp torzóban marad, viszont felhívja a figyelmet a mű rétegzettségére, több irányú megközelíthetőségére.
   Fekete blues a fedélzeten - Bárka a Ludwigban
   Megtudtuk, hogy a Bárka tíz éve alapult Békéscsabán, 1997-ig alkalmanként, azóta kéthavonta jelenik meg, szerkesztésébe elsősorban a „pletykás” Grecsó Krisztián, kiadásába a Békés Megyei Könyvtár segít be. Kimondottan büszkék széles látókörükre, „kánontörő” sokszínűségükre, a fiatal és a határon túli irodalom felkarolására és a „regionális kérdésekben, lokális ügyekben” való gyakori megmártózásukra. Másra momentán nem.
    HÚS ÉS HAL (Bárka-szemle, 2003/1)
   Egy folyóiratban megjelenő versek és novellák szinte mindig ócskák, kevés kivétellel, de a Bárka valódi sztárokkal villog. Itt vannak pl. a Varró Dániel vagy a Vámos Miklós által rendelkezésre bocsátott szövegek: ezek készülő könyvek részletei, és mindkét szerző van annyira népszerű, hogy nemcsak a hivatásszerűen irodalomban kéjelgők kukkantanának be szívesen alkotói műhelyükbe.
   Kettőt egy csapásra (HELYSZÍNI PÁLYÁZAT)
    Másnap a konferencia – a felvidéki magyar irodalom színe-java van itten összeverődve, kiskanálcsörgés, elégedett moraj, általános jókedv, pedig még nem esik a hó: a lista Grendel Lajostól Tőzsér Árpádig ível, de felvonul a fiatal literatúra megannyi kiválósága is, Németh Zoltántól kezdve Benyovszky Krisztiánon át H. Nagy Péterig. És így tovább.
   Íróparádé a Gyulai Várszínházban
   A napot – kimondva-kimondatlanul megidézve Leacock szellemét – Podmaniczky Szilárd zárja, leírhatatlan sikerrel: hogyan lehet fenékkel behelyezni az üveget a visszaváltópult kalickájába. (Nehezen.) Zajos siker.
   A fináléban – mindenki a színpadon – túlzás nélkül ritkán hallható vastaps. Hosszú percek rivaldafényben, tizenkét íróember van talpon a vidéken (kettő reggel hatig), küzdelem a reflektorokkal. Ez a közönség – dacára a mintegy háromórás (!) programnak – egy pillanatig nem unatkozot
   A Bárka a Nemzetiben
   November 7-8-9-én Békés megye szerepel a Nemzeti Színházban, és nem mellesleg a megye harcosan értékteremtő irodalmi folyóirata, a Bárka is bemutatkozik...
   GRECSÓ KRISZTIÁN: Szigligeti napló 2002
   Kiss László: Bárka, 2003/2 SZEMLE - HAT PONTBAN
   Irodalmi humor fesztivál - BÁRKA
   A színpadon saját műveiket olvassák fel, illetve adják elő: Buda Ferenc, Cserna-Szabó András, Garaczi László, Grecsó Krisztián, Grendel Lajos, Hazai Attila, Hizsnyai Zoltán, Kiss László, Parti Nagy Lajos, Podmaniczky Szilárd, Varró Dániel
   BÁRKA 4. szám
   Megjelent a békéscsabai Bárka nyári száma: Elek főszerkesztő: nagyinterjú Buda Ferenccel (+ Buda-versek), dolgozatok Hitel-szerkesztők köteteiről (Nagy Gáspár, Csoóri) Szilágyi Zsófia Szirák PÉter Kertész-monográfiájáról, Podmaniczky és Balogh Tamás prózája, Tandori-vers (itt is).
   
       

2005-10-11 07:22:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Sinkovits Imre, nem lévén más lehetősége, aznap fulladásos halálra ítélte Gertrudist. Az ifjú kellékes, Szász János néven immár világhírű film- és színházrendező.

Ronyecz Mária hetvenöt éve született.

[ Archívum ]
A yesyes és Myra Monoka képviseli hazánkat
Az ibis szállodamárka nemzetközi programjának keretében 17 országban adnak helyi művészek összesen 44 intim és exkluzív minikoncertet. Az ibis Music magyarországi eseményén, az ibis Budapest Centrum közösségi terében ketten is felléptek: a yesyes dinamikus, fiatalos koncerten adott válogatást legnépszerűbb dalaiból, a sokoldalú és izgalmas Myra Monoka pedig kortárs r’n’b-ből és érzelemdús elektronikus popból ötvözött számait mutatta be.
[ Keresés ]
Az idei trieszti Sci+Fi filmfesztiválon minden elképzelhető

Közönség-díjas lett Triesztben a Lajkó – cigány az űrben

Mexikói filmé az Arany Oroszlán

Velence a magyar sikerek városa

A Napszállta is ott lesz Velencében

Újabb magyar filmes-siker

Sztehlo Gábor 110 éve született

Karosi Bálint - Existentia

55 éve ezen a napon

Születésnapi levél – Ronyecz Máriának

Békéscsabai Jókai Színház 2019-2020-as évadja

Radnóti Miklós 110 éve született

Deák Kázmér grafikai kiállítása &

26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

Lord of the Dance ismét Magyarországon

Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]