| 48 éve halt meg Heltai Jenő |
|
|
|
|
|
"De azért sokszor kellett mellőzöttnek is éreznie magát. A népszerű író a méltó kitüntetéseket általában nem kapta meg, vagy túl későn kapta meg; jellemző, hogy előbb lett a francia Becsületrend lovagja, mint hazai kitüntetések birtokosa. A felszabadulás után úgy tekintettek rá, mint élő haladó hagyományra, de a Kossuth-díjat csak élete legvégső esztendejében nyerte el. Kicsit bántotta, de tudott mindenen mosolyogni. Bölcs volt."
|
|
|
|
|
|
|
|
|
48 éve halt meg Heltai Jenő
|
Az induló költő még Reviczky kortársa, a búcsúzó költő 1956 tanúja. Életműve hét évtizedet fog át, és általában mindig népszerű volt, személye szerint még az ellenfelei is szerették. Mosolygó bölcs volt két emberöltőn keresztül: a könnyedség és komolyság, az enyhe irónia és az enyhe szorongás, a kritika és a megbocsátás szellemes egybeötvözője. Sohase legelső, sohase vezér, egészen soha sehová nem tartozó, de mindig jelenlevő, aki nem nyomja rá bélyegét a korára, de láthatatlan zsinórokkal mozgatja az általa elérhető világot.
Pesten született, de Budapesten élt és halt meg. Zsidónak született, de keresztényként halt meg. Egyszerre tudta szeretni zsidó hagyományait és a vállalt krisztusi igéket. Haladó polgár volt, aki hal felől bírálta a polgárságot, de nem volt forradalmár. Így azután, leszámítva a dühöngő fasizmus éveit. amikor üldözött volt, minden korszakban otthon érezte magát, és lett általában a jó életérzés kifejezője. De eléggé meglepő módon ez a harmonikus író-költő néhány művében a modern szorongásosságot, a testetlen félelmeket is művészi módon tudta megfogalmazni. tovább
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
|
