Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]


fotó
 
Dátum: 2019. október 24. csütörtök    Mai névnap(ok): Salamon a - a - a
36 éve hunyt el Tersánszky Józsi Jenő
Ott is, akkor is érintett volt mindenki. Aki kimaradt, akit Zelk Zoltán - az egyébiránt varázslatos figura (és akiről mostanában a kevésnél is kevesebb szót lehet hallani) -, kihagyott, törhette a fejét, hogyan is tovább az ő írói-költői élete, ha az oroszok valóban százötven évre rendezkednek be. Tersánszky - a múlt század másik varázslatos alakja - volt egyedül bátor megtenni, hogy olyan paródiát írt a napi valóságtól irodalmilag jelentősen elemelkedett anyagba, amit a szerkesztő Zelk rémületében úgy eldugott, hogy azóta se látta senki. Zelk megrémült, hogy őt is felakasztatja Rákosi. Heába a mérhetetlen szeretet. Tersánszki J. Jenő érintőleg


   
   36 éve hunyt el Tersánszky Józsi Jenő
   
   

   ÉLETRAJZ
   1888. szept. 13. Nagybányán született
   1906 – 1907 jegyzőgyakornokként dolgozik
   1910 a Nyugat közli első elbeszélését
   1914-18 önkéntesként harcol különböző frontszakaszokon
   1927 a Kúria kéthavi börtönre ítéli
   1929 Baumgarten-díj
   1944 a nyilasterror idején bújtatja a rászorulókat
   1947 párizsi tanulmányút
   1950 politikai okokból öt évre elhallgattatják
   1968 nyolcvanadik születésnapján nagy ünneplésben részesítik
   1969. június 15. meghal
   
   BIBLIOGRÁFIA
   1911 A tavasz napja sütötte
   1916 Viszontlátásra drága
   1921 Kakuk Marci ifjúsága
   1924 A céda és a szűz
   1929 A margarétás dal
   1936 Legenda a nyúlpaprikásról
   1963 Nagy árnyakról bizalmasan
   
   1911 A tavasz napja sütötte
   Tersánszky a Nyugat nagy nemzedékéhez tartozott, Osváth Ernő fedezte fel, és első novelláskötetét is a Nyugat könyvtár adta ki. Már korai novelláiban is megmutatkozik az egyszerű, szegény emberek iránti elkötelezettsége. Stílusa közvetlen és tömör, a helyzeteket festői pontossággal, pár mondatban vezeti fel, és hősei – reménytelen részegek, saját vágyaikkal küszködő asszonyok, izgatott kamaszfiúk – is pár jól eltalált ecsetvonással, remek, életszerű párbeszédekkel ábrázoltatnak: Tersánszky remek megfigyelőkészsége és ökonómiája talán festői tehetségének köszönhető (képzőművésznek készülteredetileg, a nagybányai művésztelepen szerzett tapasztalatait beledolgozta 1942-es A félbolond című regényébe is).
   
   1921 Kakuk Marci ifjúsága
   A rendkívül népszerű Kakuk Marci-regénysorozat első kötete, amelynek folytatásáról a siker ellenére az író szerint mindenki megpróbálta lebeszélni, mégis hosszú regényfolyam lett belőle, amit végül egyben is kiadott 1942-ben. Hőse és alteregója, Kakuk Marci nagy nőcsábász, kedves, illúziótlan, szókimondó, mulatságos csavargó, aki nem veti meg az italt, és bár cselekedeteivel igencsak túllép a polgári morál keretein, igazságérzete nem hagyja cserben. Marci először mellékszereplőként bukkant fel a kiváló „Ruszka Gyuriék karácsonya” című elbeszélésben, de főszereplővé és narrátorrá előlépve sem változik semmit kalandjai során, amelyek leginkább egy pikareszk regény meseien realista hangulatára emlékeztetnek.
   
   1924 A céda és a szűz
   A kisregényt, amely a társadalom tűrhetetlen kettős erkölcséről szól, a Nyugat közölte folytatásokban. A narrátor Veron, a szolgálólány, aki nemcsak olvasni és kóborolni szeret, de a testiséget is fontosnak tartja – ennek ellenére morálisan kikezdhetetlen és szűziesen tiszta, míg a másik, álszent szolgáló, Ágnes, pusztán anyagi megfontolásból enged a kísértésnek, elcsábítja gazdag és csúnya keresztapját, míg végül sikerül feleségül vetetnie magát vele. Tersánszky nem rejti véka alá társadalomkritikáját, és nemcsak a pénz megrontó szerepét mutatja be, de azt is, hogy a nem a testiség bűn, hanem a testi-lelki cédaság. Tersányskyt pornográfiával vádolva beperelték, és 1927-ben öt heti börtönre ítélték, melyet le is töltött.
   
   1929 A margarétás dal
   A nevelőnő Natasa Gajdarova, a könyv hősnője, sok tekintetben hasonlít a Viszontlátásra, drága! Nelájára, de őt még erősebb, még ellenállhatatlanabb erotikus vágyakozás fűti, űzi egyre-másra különféle férfiak karjába, hogy aztán a háború során a hadsereg tisztjei gátlástalanul kihasználják őt. A testi késztetéseknél is erősebb azonban benne az idealista szerelmi érzés, amelyet egy Von Thallódy nevű tiszt iránt érez, szentimentálissá párolva magában a szenvedélyt. „A margarétás dal példája annak, hogy a művészi agyafúrtság s az úgynevezett agyafúrtság mennyire nem zárja ki, sőt mint fokozhatja egymást” írja lelkendezve Németh László.
   
   1936 Legenda a nyúlpaprikásról
   Tersánszky hősei gyakran szegény és szerencsétlen emberek, reménytelen iszákosok, akiket csak Isten csodája menthet már meg. Az ironikus, de szívmelengető történet arra tesz kísérletet, hogy megmutassa, hogyan is működik egy ilyen csoda valójában.
   A történet főhőse egy töpörödött öregember, a megvetett és megalázott Gazsi disznópásztor, akit mindenki félnótásnak néz gyermeki kedélye és igénytelensége miatt. Gazsi telente favágás fejében a mezőőrék nyári konyhájában lakik. Egy napon, a nagy téli körvadászat után, a mezőőr Isten áldásával kecsegtetve megkéri a halálosan fáradt öregembert, hogy menjen, és hozza vissza a bicskáját, amit egy fába ütve a mezőn felejtett. Gazsi hatalmas erőfeszítés árán elhozza a kést, és egynéhány lelőtt nyulat is hazacipel a mezőőréknek, amit valaki magának rejtett el a hóban a vadászat alatt. Összefagyottan és holtfáradtan is segít a terhes mezőőrnének elkészíteni a megkívánt nyúlpaprikást, amiből ő persze egyetlen falatot sem kap – de a mennyei illatok alapján az a képzet alakul ki tehát benne, hogy a nyúlpaprikás a legfinomabb dolog a világon.
   Szinte kényszeresen vágyik a paprikásra ezentúl, és amikor egy év elteltével ismét eljő a nyúlvadászat ideje, fájós lábát bebugyolálva mindenképpen ki akar menni a mezőre, hogy végre szerezzen magának is egy nyulat, de lázas kimerültségében elalszik. Közben a falubeliek lelkes biztatása közepette zajlik a bank embereinek nyúlvadászata. Éppen egy holtra rémült anyanyulat puffantanak le, míg kölyke, a később Paprikásnak keresztelt bamba, szerencsétlen nyulacska, a bokor tövében alszik, és a lövöldözés végeztével sem mer előjönni. Csak akkor ugrik ki a hóból, amikor a mezőőr vizslája szimatot fog, és kergetni kezdi. A buta Paprikás egyenesen az országút felé vágtat, ahol az urasági hintó közeledik a neurotikus grófkisasszonnyal. A vizsla a lovak alá kerül, a lovak megvadulnak, és elragadják a kocsit. Paprikás eközben bekeveredik a falusiak közé, és rémületében egyenesen a falunak veszi az útját, és éppen az alvó Gazsi kamrácskájában talál rejtekhelyre. A hintó is befordul a mezőőrék udvarára, de közben a kisasszony magához tér, megzabolázza a lovakat, és visszatér az országútra zuhant kocsisért. Gazsi felébred, és döbbenten nézi az odavetődött eleven nyulat. Aztán, amint kiderül, hogy nem a mezőőr tulajdona, le akarja bunkózni, hogy megfőzze, de megszánja a kis állatot. Attól kezdve a két számkivetett békességben, szeretetben él együtt. A furcsa közösségnek híre megy, és a grófkisasszony ellátogat Gazsihoz, hogy megnézze a csodát. Amikor kimennek a mezőre, a nyúlnak nyoma sincsen, de aztán egyszerre megjelenik, és elhozza meggyarapodott famíliáját is. A meghatódott grófkisasszony azonmód beülteti a nyulakat is, Gazsit is, az autójába, hogy megtegye uradalmi kondásnak, mert „Mintha glóriát látott volna... ennek a rongyaiban üdvözülten vigyorgó, öreg kiskondásnak gyér, ősz fürtjei körül”.
   
   1963 Nagy árnyakról bizalmasan
   Különös emlékirat a Nyugat nagyjairól – a könyvnek voltaképpen maga Tersánszky a főhőse. Az író célja az volt, hogy emberközelbe hozza a legendás alakokat, és pletykálkodjon egy kicsit a magánéletükről is.
   
   A HAVASI SELYEMFIÚ
   Tersánszky erotikus regényei közé tartozik. Témája a nagytermészetű vén Krizsánné kései, nagy szenvedélye fiatal pakulár szolgája iránt. Az öregedő asszony története során a szerző rendkívül finom lélekrajzot ad a különös, taszító és egyben szánalmas öregasszonyról, aki egy életen keresztül magára erőszakolt keménységét, legendás hírű durvaságát szinte percről percre elhagyván, szerelmes lesz a fiatal legénybe, tulajdonképpen megvásárolja magának, de mint minden effajta üzlet - ez sem jelent egyik félnek sem örömet, csak kényszert és megaláztatásokat.
   Tersánszky különös félvad világot ábrázol, olyan társadalmat mutat be, amelyet a vagyon, az előítéletek mozgatnak, s amelyben nem számít az emberség, a bátorság. Pongyola stílusa ellenére a kisregény hatása alól nehezen tudja magát kivonni az olvasó. Legeza Ilona könyvismertetői
   
   LEGENDA A NYÚLPAPRIKÁSRÓL
   Hőse Gazsi, afféle megöregedett, faluvégre rugdalt, mindenki szolgája, valójában egyszerű, gyermeteg, tisztalelkű öregember. Egyetlen vágya, szinte már rögeszméje: egyszer nyúlpaprikást enni. Már-már hozzájuthat óhajtott tárgyához, ám a sors közbeszól. Megbetegszik, nem szerezheti meg a nyulat. És innen kezdődik a "legenda": maga a nyúl jön el hozzá, de Gazsi megszánja, minden kísértésnek ellenállva életben hagyja, megszelidíti, magához emeli. Ezzel válik azután méltóvá a csodára: arra, hogy a grófkisasszony alászálljon érte a kastélyból, nyulastól magához vigye a "paradicsomba", uradalmi kanásszá tegye. A kisregény a már érett szerző alkotása, "állattörténetei" közül a legjobb. VÉGE. Legeza Ilona könyvismertetői
   
   MISI MÓKUS KALANDJAI
   A címszereplő a vörös bundájú mókusok öntudatos társadalmának tagjaként bár, de fekete farokkal születik. Szülei rossz varázslatra gyanakodnak. Az erdő vén tudósának jóslata azonban kedvező: a fekete farok mókusvezérek, bátor harcos egyéniségek ismertetője volt mindenkoron. A kölyökmókus "bölcsőjénél" elhangzott szavak joggal ébresztenek önbizalmat a címszereplőben és várakozást az olvasóban, aki a továbbiakban nyomon követheti a jóslat beteljesedését: a főhős kalandjainak izgalmas eseményeit.
   Az események színhelyei - mint várható - roppant gyorsasággal változnak. Misit hol egy madárkereskedő foglyaként, hol egy óceánjáró potyautasaként látjuk viszont, hogy végül is egzotikusabb tájakkal cserélje fel serdülő évei civilizált környezetét. Itt kezdődnek aztán az igazi kalandok... Tersánszky varázsos meséje sok humorban, izgalmas fordulatokban bővelkedik. Legeza Ilona könyvismertetői
   
   Kapcsolódó:
   Tersánszky Józsi Jenő Ignotus
   Tersánszky Józsi Jenő Irodalmi destrukció?

   
       

2005-06-11 09:33:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
[ Archívum ]
[ Keresés ]
Hofi Best Of

X. BÁBU Fesztivál

Bach-versenyművek a Capella Savariától

Emlékezzünk együtt Kara Tündére!

Vitáktól zajos forró fesztivált zárt Velence

Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Halasi Imre a Barlangszínházban rendez

Születésnapi levél - Fekete Péternek

Pataki András - A mű örök mementó

Az idei trieszti Sci+Fi filmfesztiválon minden elképzelhető

Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]