József Attila születésnapján

Gazdag programválasztékot kínált a főváros április 11-én, az Eszmélet-filmet készítő Jelenszky István montázsait kiállító Millenáris odáig merészkedett, hogy a Költészet napi Könyvmutatvány sorozatuk hétvégi, belépődíjas felolvasásai után hétfőn már nyitott kapukkal várták az érdeklődőket. Akárcsak a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a Dalí-kiállítás mellett József Attila hetvenhét fotóját és a költő életének dokumentumait bemutató filmbejátszásokat tekinthették meg a látogatók. Az ingyenességen túl az Idesereglik, ami tovatűnt című színes fényképkatalógust természetesen megvásárolhatták József Attila arcmásának szerelmesei a Károlyi-palotában. Még az ugyanott tartott, A Nagy Könyv akció szervezői által „szigorúan titkos és bizalmas kiszivárogtatással” beharangozott sajtótájékoztatón is azon töprenkedtem, hogyan sikerült kitalálnia a Magyar Nemzeti Banknak, hogy a 100. évfordulóra 10 forintos címletű emlékérmét adjanak ki. (Nem a százas névérték lett volna logikus?) Alig emésztettem meg a Magyar Televízió művelődési főszerkesztőjének szavait és a kávézóban kínált süteményeket, máris magával ragadott egy iskoláscsoport forgataga a Sebő együttes verskoncertjére. Rejtelmek címmel József Attila műveiből állítottak össze zenés műsort, s úgy látszott, a kivezényelt kölyköknek tetszettek az énekelt versek éppúgy, mint Sebő Ferenc humoros, de komoly művelődéstörténeti adalékokat is átadó ismertetései. Kíváncsi lettem volna, hogy éjjel a Gödör Klubban más költeményeket más sorrendben adtak-e elő Sebőék, ám akkor még az Új Színházban üldögéltem a stúdiószínpad előtt egy párnán.

Az Írók Boltjában az eladónők József Attilát ábrázoló pólóban domborítottak a Palatinus Kiadó új, József Attila válogatott verseit tartalmazó kötetének bemutatóján. Szívükön hordták, mondhatnók, kebelükön viselték. Döftek szemei. Külön polcon sorakoztatták fel a József Attilával foglalkozó könyveket, a legtermékenyebbnek e tárgyban természetesen Tverdota bizonyult, ám a kétnyelvű kötetek fordításai is érdekes csemegéül szolgáltak.        Szavalófülke feliratú kis kuckóban ülve tolmácsolta József Attila valamennyi versét Galkó Balázs, valószínűleg időrendben haladva, de 5-kor ebben még nem voltam biztos, csak a plakát két idézete („De szeretnék gazdag lenni, egyszer libasültet enni…” ; „… de szebb az ősz s legszebb a tél, annak, ki tűzhelyet, családot már végképp másoknak remél. ”) sugallta ezt. Az 1926-os költeményekből nem mindegyikre ismertem rá, négy órával később viszont 1933 és 1934 „klasszikusai” már megerősítették bennem a kronologikus előadás gyanúját. A színház előterében az Attila 100 pályázatra beérkezett minifilmeket lehetett megtekinteni, s hökkenten tapasztaltam, hogy mindkét alkalommal, este tízkor is annyi kíváncsiskodó figyelte a produkciót, hogy még a földön is ültek az Új Színház teli termében. Márta István tizenöt órán keresztül kísérte zongorán a felolvasást, mely hajnali háromnegyed kettőkor zárult. Díszletül a Magyar Plakát Társaság József Attila-plakátjai szolgáltak.

Ugyanezek másolatai találhatók az Alexandra Könyvesház panorámatermében, ahol Faludy Györgyöt látta vendégül Gerendás Péter. Az idős költő színes történeteket mesélt Karinthy Friciről, Szilárd Leóról, és természetesen Attiláról, aki szerinte baleset áldozata lett. Az ugyancsak kortárs Fejtő Ferenc egy nappal korábban az öngyilkosságot említette a szárszói tragédia okaként. Nem is ez számít azonban, hanem ismételten csak a közönség nagy száma. A százfős terem ugyanúgy kicsinek bizonyult, mint mikor Varró Dániel és Presser Gábor volt Vámos Miklós vendége, s „Dani” meséjét többen dedikáltatták, mint ahányan Vámos Miklóssal aláíratták (a helyszínen megvásárolt) könyveit. Lehet, hogy a költők népszerű(bb)ek manapság? Mama, látod? Van értelme. Lalaz        (h8@punk.hu)        Kapcsolódó:    Attila aranyban    Ráció-est L. Simonnal, hidakkal    Szextáns - szexmás    Fasiszta széppróza a fenyőfa alól    A valóságot akarom    Pocakos avangárd    Az online hőstermelő (Uj Péter)