Pécsi Györgyi: Üdvözlet az Olvasónak!    (Új Könyvpiac - 2004. szeptember)    Ha szeptember, persze, megint évkezdet; furcsa, mintha kétszer kezdődne az esztendő, egyszer „rendesen”, egyszer meg ilyentájt. Két nagy kiköltekezés, Mikulástól új évig, meg könyvhéttől a nyár végéig. Az ember várja, jöjjön végre a nagy szieszta, aztán meg, hogy érjen véget, menjen minden a megszokott kerékvágásban; semmi rendkívüli ne történjen.    Most is úgy indult, unalmasan, középszerűen, az ember megpróbálta bevenni magát valamely zugba, bevackolódott, tett-vett, kikapcsolt tévét, rádiót, újságot csak úgy általában, ásítozott, mit lehetne itt tenni. Aztán a nyár végére mint a mennykő, hirtelen nyakunkba kaptunk sok kalandot, móka nélkül. Jött az olimpia, nem lehetett örülni; jött a kormányválság, annak se; aztán az észak-oszétiai esztelen vérontás, megdermedtünk, hiába vagyunk szokva amúgy a rossz hírekhez. Ez már túl sok, lehet még überelni?    Az ember próbál okos lenni; lát sok mindent, beleszólna: nem úgy, amúgy, ezt kellene vagy amazt; fogja a fejét, sóhajtozik, megint el lesznek szúrva a dolgok. Aztán egyszer csak ott van megint, hogy csak nem bolondul meg, eztán is lesz valahogy. De a kedve mégsem a régi.    Az enyém példul attól sem, hogy elfogadtam egy meghívást a Vajdaságba. Szép hely Zombor, Palics, Szabadka. Utóbbi Kosztolányi meg Csáth Géza szülővárosa, hát hogyne. Nem mediterrán nyaralásra számítottam, de ehhez képest sem ment minden simán. Apróbb atrocitás miatt nem szaladgál mindjárt az ember Strasbourgba. Bekalkulálja, Közép-Európa is Európa, de azért annyira mégsem.    Viszont...    Az ember tévét néz, rádiózik, újságot olvas, ezerféle a hír – ha ezerféle is, hír csak, nem több. Nem lehet pontosan tudni, úgy van-e, ahogy mondják, kinek az érdekében csúsztatnak, manipulálnak. A legjobb, ha nem veszi komolyan egyiket sem. Viszont...    Viszont a félelem, hogy úgy mondjam, tapintható volt Szabadkán...    És azóta egyre csak forgolódom, hogy tulajdonképpen az ember humanistának, miegymásnak tartja magát, olykor megszólalna, de a politikától való idegenkedése, meg a hiába való beszéd tudata visszatartja, hogy mondja, ne, az istenért! Mondaná: hagyják az embert békében, félelem nélkül élni ott, ahol leginkább otthon érzi magát, a szülőföldjén. Ha a Vajdaságban, hát ott. Ha Észak-    Oszétiában, akkor ott.    Régebben az írástudók tiltakoztak, hangosan, erőteljesen, ha valahol valami durván nem stimmelt az emberi jogokkal. Beleszóltak, belebeszéltek olyasmibe, ami állítólag nem az ő vízügyi asztaluk. Aztán vagy történt valami vagy nem. De a lelkiismeret könynyebb lett. Az ember nyugodtabban nyúlt könyvhöz, türelmesebben hallgatta Bachot, Mozartot. És nagyobb alázattal gondolt a saját életére is. Egy időben egy szerb képeslapot tartottam az íróasztalommal szemközti falon. Make book – no war! –    Könyvet csinálj, ne háborút! Aztán a lap elkallódott, nem vigyáztam eléggé. Azt hittem talán, már nem lesz rá többet szükség.    Címlapon        • Világhíres magyarok. A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent könyv áttekintést ad a művészetek, az irodalom, a történelem, a tudományok és a sport területén világviszonylatban is elismerésre méltó teljesítményt nyújtott magyarokról. A kötetet összeállította és szerkesztette Gazda István és Gervai András.    Interjú        • Czigány Györggyel beszélget Nádor Tamás    Temze-parti könyves jegyzetek • Orosz István: A mindennapok apró ünnepei        Gyulai látószög • Elek Tibor: Király László: Madarak árnyéka        Molnár Tamás New York-i jegyzete • Globális irodalom?        Média-tükörben – Gervai András rovata • Az elnök, aki „összerakta” Amerikát        Sultz Sándor: Másvilág    Tandori Dezső olvas(a)ta • Nagy klasszikusok. Kosztolányi Dezső – Jékely Zoltán – Martin Walser – R. D. Laing – Umberto Eco        • Iszlai Zoltán: Távlattalan közelmúlt – Szalay Károly: Arcok törött tükörben. Gervai András: A tanúk    • Babus Antal: A hétköznapok szentsége – In memoriam Hamvas Béla        Könyvekről     • Vekerdy Tamás: Az iskola betegít? – Takács Géza    • Tandori Dezső: Az Éj Felé – Tóth Ákos    • Nagy Gáspár: Szavak a rengetegből – Cs. Varga István    • Görömbei András: Nagy Gáspár – Nagy Gábor    • Szepesi Attila: Az elsüllyedt várkastély – Joó István    • Bordás Győző: Katonaszökevény – Fekete J. József    • Bánffy Miklós összes novellái – Szász László    • Takáts József: Talált tárgy – Füzi László    • Balogh Robert: Schwab evangeliom; Savó szagú mézgácska – Szigeti Kovács Viktor    • Bereznai Zsuzsanna: Ami igaz is... – MoZi    • Ferenczes István: Túlexponált fényképek – Borcsa János    • Miloš Urban: Héttemplom – Koncz T.    • „...kínok és álmok között....” – Vasy Géza    • „....ahol váltják alakjainkat...” – Laik Eszter    • Balassa Péter: Halálnapló – Füzi L.    • Mihail Afanaszjevics Bulgakov: Sárba taposva – Szőke Katalin    • Jussunk – 1956 – Onagy Zoltán    • • Fényes Magyarország – Molnár S.    • Farkas Attila Márton: Filozófia előtti filozófia – Nacsinák Gergely    • Fried Ilona: Fiume – Paál B.    • András Sándor: Lutheránus zen – G. Komoróczy Emőke    • Toby Litt: Gátlástalanok klubja – Koncz Tamás    • Zoran Drvenkar: Halálos ajtó; Batya Gur: Gyilkosság szombat reggel; Andrea Camilleri: A víz alakja; Irvine Welsh: Pornó – Hahner Péter        Új könyvek • Kiadók ajánlják