Mindentudás Egyeteme: Berend T. Iván    A globalizáció és hatása    a centrum-periféria kapcsolatokra Európában

Mindentudás Egyeteme Klub keretén belül folytatódik a népszerű, tudományt ismertető műsor. A Petőfi híd budai hídfőjénél állomásozó A38-as hajó lesz a klubbeszélgetések színhelye.    A klub eseményeiről nem készül tévés adás, az események az interneten vagy a helyszínen követhetők figyelemmel.    A szervezők elmondták: a sorozat indulása, vagyis 2002. szeptember 16. óta 77 előadás hangzott el, az előadásokon rendszeresen 550-600 néző vesz részt, a műsor televíziós nézettsége 250-300 ezer főre tehető, a rádióban 40 ezren követik figyelemmel az adást, a honlapot pedig hetente 15 ezren látogatják. A tervek szerint őszre kibővített tartalommal útjára indítják az új honlapot, amelyről az egyes előadások letölthetők lesznek, emellett a digitalizált anyagokat CD-n és DVD-n is megjelentetik. A szervezők ismertették az ötödik és hatodik szemeszter tervezett témáit: az már biztos, hogy ősszel Berend T. Iván globalizációról szóló előadása nyitja meg az egyetemet.        *        A globalizáció nemcsak az egyértelmű gazdasági mutatók, a multinacionális vállalatok és a nemzetközi tőkemozgás robbanásszerű megnövekedése miatt jelent új történelmi korszakot: a posztmodern nihilizmus és a felvilágosodás hagyományának megkérdőjeleződése mélyreható kulturális változásról, konzervatív forradalomról tanúskodik. Az előadás gazdaságtudományi és társadalomfilozófiai vitákból kiindulva taglalja a globalizáció előnyeit és hátrányait, és amellett érvel, hogy miközben a globalizáció élezi az egyenlőtlenségeket, lehetőséget is ad azoknak a közép-európai országoknak, melyek fejlesztik az infrastruktúrát, illetve jó oktatással és képzett munkaerővel rendelkeznek.        *        Népszabadság interjú (Hovanyecz László, részlet)        - Mit jelent a globalizáció, mik a jellemzői?    - Kétségtelen, hogy ahhoz, amit ma globalizációnak nevezünk, a nemzetköziesedés sok évszázados előtörténete vezetett. Mégis azt mondhatjuk, hogy valami radikálisan újjal találjuk ma szembe magunkat, s ennek az új állapotnak a gazdasági jellemzői között kiemelkedően fontosak a nemzetközi kereskedelemmel és munkamegosztással, a külföldi tőkeberuházásokkal és a multinacionális vállalatokkal kapcsolatos változások. Sokan tartanak attól, hogy a globalizáció egyben a kulturális sokféleség felszámolódását is jelenti, ez a félelem azonban megalapozatlannak tűnik. A globalizáció persze nem merül ki a gazdasági mutatókkal leírható jelenségekben: alapvető ideológiai, gazdaságfilozófiai és politikai jelenségekkel függ össze.    [...]    - A globalizáció növeli az egyenlőtlenséget?    - A globalizáció hívei szerint az új rendszerből mindenki profitál, megszűnik a centrum és periféria elkülönülése, és a nemzetközi egyenlőtlenségek fokozatosan eltűnnek. A globalizáció szélsőségektől sem mentes ellentábora a nacionalista szélsőjobbtól a régi baloldalig ennek az ellenkezőjét állítja. Való igaz, hogy a Kelet-Európa jobban teljesítő országainak a rendszerváltást követően egy évtizedre volt szükségük, hogy visszajussanak az 1989-es szintre. Az átalakulás bölcsebb útját járó Kína azonban tíz esztendő alatt megkétszerezte az egy főre jutó jövedelmi szintet.    - Milyenek a felzárkózás lehetőségei a globalizáció jelenlegi korszakában?    - Bár a globalizáció valóban sok helyütt vezet az egyenlőtlenségek növekedéséhez, mégsem igazolható, hogy minden előny a gazdag országoknak jut, míg a hátrányok egyoldalúan a perifériákon halmozódnának fel. Az ázsiai "kis tigrisek" vagy Dél-Európa országainak, illetve Írországnak a példája azt bizonyítja, hogy a legfejlettebbekhez való felzárkózás is lehetséges. A globalizáció Közép-Európa infrastruktúrát fejlesztő, jó oktatással és képzett munkaerővel bíró országaira is pozitív hatással lehet.        A szeptember 6-i előadás helye és ideje: Műszaki Egyetem, B28-as, Kozma László nagyelőadó, Magyar Tudósok körútja 2., 19.30; http//:www.mindentudas.hu