Iránytű a Pricskén        „Világunk még ma sem érti, hogy az első nagypéntek óta nem lehet kereszt nélkül élni: a kereszt azt hirdeti, világunkon változtatni, szebb jövőt felépíteni csak azok a hősi lelkek tudnak, akik a keresztet vállalják, még akkor is, ha megfeszítik” – mondta Hajdó István főesperes-plébános, a Gyergyóban a bibliai Tábor hegy emlékére állított új kereszt avatása előtt.

A nyolc méteres vaskereszt, amelyet a kereszténység és magyarság szimbólumaként állítanak Gyergyószentmiklós északi oldalán levő legmagasabb hegyre. Az 1545 méteres Piricske tetejére vezető utat a keresztállítást támogató Bencze és Dezső helyi családok vezetésével kis helyi csapat alakította ki már hetekkel ezelőtt, előkészítendő a szombati felszentelést. Az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) gyergyói fiókjával együttműködve megtisztították az ösvényt, eltávolították az feljutást akadályozó korhadt fenyőtuskókat és más akadályt. A környező falvakból is látható kereszt állítására és szentelésre augusztus hetedikén, a Gyergyószentmiklós melletti táborhelyen zajló országos EKE-tábor záróakkordjaként került sor közel ezer résztvevő zarándoklatával.        A Kiss Tivadar, a helyi Dancurás hegyimentő szolgálat egyik alapembere által öntött vaskereszt abban különbözik az Oltárkőn állított, épp augusztus 8-án tavaly avatott kereszttől, hogy ez áttört, a kereszt formát csupán kontúrban megformált alkotás. Hajdó főesperes szerint a formaválasztásnak ezúttal gyakorlati magyarázata, de ugyanakkor szimbolikája is érvényesül. A „szellős” szerkezet a csúcson dúló viharokkal szembeni elővigyázatosság. Ugyanakkor szellemi üzenet is: a kereszten áttekintve értékeinket, szellemi kincseinket látjuk, és a biztatást, hogy ne hagyjuk őket veszni – sűríti a főesperes a keresztavatón kifejtendő gondolatsort.    A szombaton augusztus 8-án fél egykor tartották az avatóünnepséget.

A kereszt (fotó: GE)