Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

Varázsfuvola - mese
[ Nemzeti Színház ]
fotó Bálint F Gyula
 
Dátum: 2019. augusztus 22. csütörtök    Mai névnap(ok): Menyhért, Mirjam a - a - a
Kozma György: Herzl-bemutató
   helszín: Bálint ház július 4 este 7
   (Herzl halálának 100 évfordulójára.)

*
Novák Attila: Hertzl Tivadar élete; Tanulóévek, irodalmi próbálkozások


   HERZL TIVADAR: A MENEKÜLT
   prófitikus bohózat
   
   Fordító, rendező: Kozma György
   
   Szereplők
   
   Kari Györgyi
   Meskó Timea
   Reisenbüchler Sándor
   Szalay Szabó István
   

   helszín: Bálint ház július 4 este 7
   (Herzl halálának 100 évfordulójára.)
   
   
   
   Novák Attila: Herzl Tivadar élete
   
   Tanulóévek, irodalmi próbálkozások
   
   A Herzl család Bécsbe költözése megadta a kellő lökést a tehetséges ifjú, Herzl Tivadar irodalmi karrierjéhez. 1878 őszén a bécsi egyetem jogtudományi fakultására kezdett el járni, és csatlakozott az Akademische Lesehalléhoz, mely különféle nemzetiségű hallgatókból összeverbuválódott liberális diákegylet volt. Apja eközben szorgalmasan látogatta a város Seitenstatter utcai zsinagógáját, hogy hallgassa a híres bécsi zsidó „hitszónokot”, Adolf Jellineket.
   
   Herzl élte a bécsi diákok szokásos életét: szorgosan kölcsönözte ki a könyveket és eljárt különféle irodalmi rendezvényekre. Itt ismerkedett meg a szegény román zsidók leszármazottjával, Heinrich Kanával és a szintén zsidó Oswald Boxerrel. Kana három évvel volt nála idősebb, és - legalábbis Theodor Herzlhez képest - szégyenlős, életidegen fiatalember benyomását keltette. Herzl Arthur Schnitzlerrel való kapcsolata is erre az időre nyúlik vissza. rá. Schnitzler magabiztos világfiként emlékezett vissza Herzlre.
   Herzl az 1880/81-es év téli szemeszterében lépett be az Albia diákegyesületbe. Részt vett a szokásos egyesületi életben, mely vívásból, ivászatokból, kártyázásból, éneklésből és éles hangú vitákból állt. Az első két szemeszterben teljesen lojális volt a „Burschenschaft” szellemiségéhez, és 1881 nyári szemeszterében meg is vívta kötelező párbaját: a liberális és nacionalista diákok ugyanis rendszeresen összecsaptak egymással. Herzl beceneve Tancred lett, amit nem tekinthetjük véletlennek, hiszen Tasso Megszabadított Jeruzsálem című művében szereplő Tancred harcos és öntudatos férfiú.
   
   1883 elején zajlott le a híres Richard Wagner-kommersz, melynek szervezésében az Albia is részt vett. A „Commersfeste”, az ivászattal egybekötött ünnepségek a német diákegyesületi hagyomány integráns részét alkották, de az antiszemitizmus nem tartozott jellemzőik közé. Ez a rendezvény azonban antiszemita tüntetésbe torkollott.Wagner, aki A jövő műalkotása és a Zsidóság a zenében című zsidóellenes írásaival maga is okot adott az antiszemitizmusra, a nagynémet antiszemiták kedvence lett. A Schönerer által elindított Wagner-kultusz nyomán néhány évvel később megalakult az Új Bécsi Richard Wagner Egyesület, melynek célja immár az volt, hogy a „német művészetet” megtisztítsa a zsidóság „befolyásától”.
   

   Az antiszemita incidens nyomán Herzl hivatalosan bejelentette, hogy kilép az Albiából. Az egyesülethez írott levelében leszögezte: „csak mellékesen szeretném megjegyezni, hogy a szabadság szeretetének szempontjából mint nem-zsidónak is el kellett volna ítélnem ezt a cselekedetet, amelyhez mozgalmam is csatlakozott. (..) Tehát, amikor az ilyen dolgok ellen észrevehetően semmilyen módon nem tiltakoztak, az ember szolidaritását fejezi ki. (..) Qui tacet consentire videtur [A hallgatás beleegyezésnek tűnik]. Meglehetősen egyértelmű, hogy a szemitizmus akadálya a személyemhez fűződik, (..) így ma nem kérném a felvételemet az Albia Diákegyesületbe, amely valószínűleg a már idézett okokból kifolyólag megtagadná azt. (..) Mivel személyemnek címezve, úgy hiszem, semmiféle vád nem hozható fel, számítok arra, hogy tisztességgel elbocsátanak. (..) Mély tisztelettel Theodor Herzl jogászjelölt, alias Tancred Bajtárs.”
   
   Az Albia erre kizárta soraiból a fiatalembert. Érdekes, hogy Herzl általános emberi jogokra, és nem zsidó érzékenységére hivatkozott, ami arra utal, hogy államának egyenrangú zsidó polgáraként, nem pedig zsidóként háborította fel az antiszemitizmus, azaz nem gondolt semmiféle kollektív sérelemre. Tehát Herzlt - saját érzékenységén túl - még nem nagyon érdekelte a zsidóság sorsa, osztrák-német író, színpadi szerző akart lenni.
   
   Érettségije után, 1878-ban már hozzákezdett első és befejezetlenül maradt színdarabjához, mely A közhely lovagjai címet viselte. 1880-ban pedig újabb darabot írt A hálátlanság komédiája címmel. A hős Herzl megfogalmazása szerint „szófukar, aki magába száll és az emberek megvetése teljesen a hatalmába keríti. Nem hisz a szerelemben, a barátságban és a hűségben.” A romantikus hős kliséje jelenik meg előttünk: érdes külleme alatt arany szív dobog, de annyira csalódott az életben, hogy saját magányába vonul vissza. Maga Herzl mintha hasonló lelkiállapotba került volna, mint darabjának főhőse. 1882. május 2-án, 22 évesen ezt írta naplójába: „A legcsekélyebb sikernek sem tudtam örülni, amit korábban elértem… Őszintén és minden finomkodás nélkül, ahogyan csak az ember magának tud beszélni, kijelentem, hogy (eddig) sehogyan sem sikerült a világra hoznom semmilyen, a kor által feladott gondolatot. Az is siralmas ebben az egészben, hogy most olyan kevéssel is el lehet érni valamit… 22 év! És olyan édeskeveset adtam! … Dolgaim lekicsinylése nélkül állítom, hogy semmilyen nagy mű nincs bennem.”
   
   Herzl nem volt kiemelkedő tehetségű író vagy színházi szerző, ezért megjegyzése nem egyszerűen mélabúról vagy depresszióról, hanem reális önértékelésről árulkodik. Az írást azért nem hagyta abba: 1882 decemberében új darabbal rukkolt elő, a Causa Hirschhorn című egyfelvonásos vígjátékkal, melyet a Burgtheater egyik színészének küldött el - végül műkedvelő előadás lett belőle.
   
   1883 júliusának elején letette utolsó jogi szigorlatát, majd Svájcba és Bajorországba utazott. Útinaplót írt, melyben a természet szépségén tűnődött. 1884 májusában megszerezte a doktorátust és Párizsba utazott pihenni - apja jövedelme lehetővé tette a gondtalan utazást. Mikor visszatért Bécsbe, újult erővel és reményekkel fordult az élet felé. S meg is jött a várva várt siker: a Wiener Allgemeine Zeitung pályázatán „formájával és tartalmi kiválóságával” Herzl írása dicséretben részesült. A dicséret meghozta Herzl életkedvét is, és ismét új darabokkal próbálkozott.
   
   Az egyetemi tanulmányok vége semmiféle cezúrát nem jelentett Herzl életében. Jogászként még egy évet dolgozott, de fő érdeklődési köre továbbra is az irodalom maradt. Különféle bíróságokon próbálta meg magát hasznossá tenni: „Délelőttönként nyomtatványokat töltök ki a kereskedelmi bíróságon, de a délutánok szépek. Olvasok, álmodom, dohányzom, írok. Az egyik nap jön a másik után, és egy nap öreg leszek, anélkül hogy az ifjúságot ismertem volna.” Az ez idő tájt a szüleihez írott leveleit (romantikus gesztusként) „gyengéd csókokkal” zárja. Salzburgi tartózkodása alatt volt alkalma megfigyelni a város különleges szépségét, ahol jól is érezte magát, de - miként utólag, 1898-ban megfogalmazta - „mint zsidót, minden bizonnyal nem léptettek volna elő bírónak”. Hasonlóan a pesti reáltanodás élményéhez, ez az utalás valószínűleg ebben az esetben is utólagos konstrukció, kísérlet arra, hogy a cionista mozgalom majdani emlékművéről lefarigcsálja az oda nem illő részleteket. Illetve lehetséges, hogy élete közepe táján más részletek váltak számára fontossá, mint korábban. Amit fiatalon esetleg eleresztett a füle mellett, az évek múlva, a zsidóság sorsával való azonosulás konstruktív folyamatában felidéződött és megerősödött benne.
   

   

   
   1885-ben Herzl Berlinbe utazott, hogy a Mama kedvence című darabját egy ottani színháznak felajánlja. Egy hónappal később azonban ismét sikertelenségről számolt be a naplójában. Berlinben érte a hír, hogy a Tabarint az egyik New York-i színház sikerrel játssza, s ugyancsak Berlinben ismerte meg Arthur Levysohnt, a Berliner Tageblatt főszerkesztőjét, akinek tetszett Herzl stílusa, és tárcát rendelt tőle. A berlini karrierről ábrándozó szerzőt azonban végül nem alkalmazta a befolyásos szerkesztő.
   
   A kísérletezgető Herzlből lassan elismert szerző lett, még a német nacionalista Deutsche Zeitung is kért tőle tárcákat, de ő - miután arra kérték, hogy felismerhetően zsidó családneve miatt álnéven írjon - büszkén visszautasította az ajánlatot. Ez a visszautasítás jellemző Herzl személyiségére: nemcsak zsidó önérzete szólalt meg, hanem az embernek a saját nevével alkotott azonossága is, melynek zsidósága csak fontos, de nem kizárólagos dimenzióját alkotja. Karácsony táján, majd 1886 nyarán ismét utazgatott, és tárcákat írt a Die Neue Freie Pressének. Többen rendkívüli módon megkedvelték írásait és pártfogókra is szert tett. Eislera hamburgi Lustige Blatt kiadója, valamint a Der Floh című lap szerkesztői is mind-mind elkötelezett irodalmi „herzliánusok” lettek, és egyre inkább arra akarták rávenni, hogy útirajzokat írjon, illetve hogy élményeit, csevegéseit ossza meg a szélesebb publikummal.
   
   Herzl újságírói stílusára többen is nagy hatással voltak, így Ludwig Speidel, a Neue Freie Presse tárcarovatának vezetője. Közben azonban továbbra is próbálkozott az irodalommal és nagyon gyorsan dolgozott: A menekült című darabját például nyolc nap alatt írta meg. A darabot egyébként visszautasították, sőt Hartmann, a jeles színműíró is inkább az újságírást javasolta Herzlnek: „Tanulmányozza inkább az életet, mint azt a világot, amelyet a feje alkotott.” (Két évvel később a Burgtheater ugyan elővette a darabot, de Herzl egy levele szerint nem irodalmi értéke miatt, hanem mert az igazgató úgy vélte: a Neue Freie Presse hatalma előtt meg kell hajolnia.) A darab elutasítása olaszországi utazást és újabb újságírói sikert eredményezett: Emelfey című tárcája (mely az itáliai Amalfira célzott) a Wiener Allgemeine Zeitungban látott napvilágot és olyan nagy sikert aratott, hogy a lap tulajdonosa, Kolish báró a lap tárcarovatának állandó vezetésére kérte fel.
   
   1887 nyarán Lipcsében könyv alakjában is megjelentek itáliai utazásáról szóló cikkei Neues von der Venus (Újdonság a Vénuszról) címmel. Az útleírások érdekesek és könnyedek, de hiányzik belőlük a jellemábrázolás mélysége és a cselekmény hitelessége. 1888 elején az Őfennsége című darabját bemutatták Prágában, a Deutsche Theaterben, majd Berlinben, a Wallner Theaterben is. Ugyanebben az évben megjelent második kötete is Das Buch der Narrheit (A bolondság könyve) címmel. A már említett berlini Arthur Lewyson írta az ajánlást, akit akkortájt Herzl a mesterének tekintett. A könyvben sokat utal az ifjúságra és a színházra, és visszaretten a pénz utáni hajszától, amit a modern világ egyik jellemzőjének tart. A „bolondságok” között a zsidógyűlöletet is szóba hozza: „A gettó! Milyen kárörvendő és alacsonyrangú gyűlölet kergette őket, szegény embereket, akikkel szemben mások a hittérítés bűnében vétkeztek.” A Herzlre jellemző szellemeskedő tónus azonban megakadályozza, hogy mély elemzés szülessen: „Sok minden jut még az eszünkbe: az emberek a görbe orruk vagy a pénz miatt szemrehányással illetik a zsidókat, még akkor is, ha egyikkel sem rendelkeznek.”
   
   A kiterjedt Herzl-irodalom addigi legjobb irodalmi alkotásaként tartja számon ezt a kötetet. Herzl „bécsifeuilletonjai ” sajátos műfajt képviselnek: az angol esszé, a francia feuilleton és a német cikk közötti műfaji sávban helyezkednek el. Könnyedek és elegánsak, informatívak, de az alkotónak nagy szubjektivitást engedélyeznek, ugyanakkor nem túl mélyen szántóak, de mégis: szinte olvastatják magukat. Úgy tűnik, Herzl végre megtalálta az a műfajt, melyben eredetit alkothatott, ráadásul az irodalmi-közéleti „establishment” is kezdte befogadni: a Concordia írói egyesület a tagjai közé fogadta.
   
   (Részlet a szerző most megjelent könyvéből)

    Forrás

   

2004-06-29 07:55:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Fekete Péternek
... hát megvan végre az új cirkusz helye!!!

Tekinthetjük a hírt születésnapi ajándéknak...

[ Archívum ]
[ Keresés ]
A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Halasi Imre a Barlangszínházban rendez

Születésnapi levél - Fekete Péternek

Pataki András - A mű örök mementó

Az idei trieszti Sci+Fi filmfesztiválon minden elképzelhető

Közönség-díjas lett Triesztben a Lajkó – cigány az űrben

Mexikói filmé az Arany Oroszlán

Velence a magyar sikerek városa

A Napszállta is ott lesz Velencében

Újabb magyar filmes-siker

Sztehlo Gábor 110 éve született

Karosi Bálint - Existentia

55 éve ezen a napon

Születésnapi levél – Ronyecz Máriának

Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]