Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

Rövidre vágva
[ Nemzeti Táncszínház ]
fotó Ajpek Orsi
 
Dátum: 2019. szeptember 16. hétfő    Mai névnap(ok): Edit, Eufémia a - a - a
Zalán kolozsvári kalandja a keményvonalas irodalommal
Az már a muris jelenségek sorába tartozik, hogy amikor Bréda úgy döntött, kiönti a bilit, akkor Király – menteni próbálván a menthetőt – védekező pózba merevedett: azért „beszélteti” Zalánt, mert így talán olyan dolgokat tudunk meg tőle-róla, amikkel a Terasz.hu nem foglalkozik. Azért enyhén mosolyra késztető ez a kijelentés, mert a Teraszon néhány nappal előbb tűnt fel egy terjedelmes Zalán-interjú, amiből valamivel több kiderül, mint amit Királynak sikerült kihoznia a vendégből.

   
   Zalán keleti kalandja a nagyon erdei irodalommal
   
   
   Leszerepeltünk, hölgyeim és uraim. De alaposan. Nem az első eset, s valószínűleg nem is az utolsó az újabb kori Bretteriáda felleg/lég/várában. A történet valahol ott kezdődik, hogy Zalán Tibor. És ha ő, akkor nem ildomos – vagy ha úgy tetszik: nem javasolt különféle taktikai és banális szervezési hibákat halmozni. Mert a nagyérdemű szervezőkön fog röhögni a felvilág.
   

   Kezdjük az elején, a (néha életmentő) taktikázással. Miért is taktikai hiba június 14-re Kolozsvárra, a Bulgakov pincéjébe Bretter György Irodalmi Körre invitálni irodalmunk legnagyobbját? Aki ismeri azt a (fiatal) közönséget, amely rendszeresen ott van a köri üléseken, illetve aki néha átfutja a jelenléti íveket, az tudja: mindez egyetemistáknak volt kitalálva. Ez jó és fölöttébb dicséretes elképzelés (főleg, ha ingyen sör is akad mellé). Mégis: ha egyetemistákat céloznak meg, akkor szervezőknek bekattanhatott volna, hogy szesszió alatt pangás lesz a pincében. Kínos volt bámulni az üres padokat, azt a kongó teret, ahol húsz ember üldögélt a langymelegben, s közben akaratlanul is arra gondolhattunk, hogy például Márkusnak eleddig két Bretter-estje volt, mindkettő teltházas. Ámde kicsoda Márkus András – Zalán mellett? (No offence! Más neveket is sorolhatnánk ifjú titánunk helyett.) A hibás elgondolás másban is tetten érhető. Ha ez volt az egyetlen lehetséges időpont, amikor Erdélyországba lehetett csalogatni Zalánt, akkor (figyelembe véve a körülményeket) jobb sajtóvisszhanggal, más helyszínen, más keretek között, akár társszervezőkkel összefogva kellett volna „eladni”.
   
   Ehhez kapcsolható a kör jellegéből adódó újabb taktikai hiba. Ha hirdetjük és vállaljuk, hogy a Bretter György Irodalmi Körön kötet nélküli fiatalok munkáit lehet feltrancsírozni, akkor vajon mit keres Zalán Tibor ebben a keretben? Félreértés ne essék: fiatal ő, jól tudjuk, hogy gondolkodásmódja sok huszonéves újzsenit leköröz, mert frissebb, pörgőbb – eleven. A baj az, hogy nem illik a Bretter „hagyományos” képletébe (erre, persze azonnal rá lehetne vágni, hogy sok hasonló kihágást elkövettek már bretterkedés címszó alatt az utóbbi időben).
   
   Az olyan kínos helyzetet, amikor Bréda közbeszólt, hogy a Bretter nem arról kellene szóljon: hogyan is élt Zalán a nyolcvanas években, hanem sokkal inkább a felolvasott műveket kellene megvitatni, kétféleképpen lehetett volna kiküszöbölni. Egyrészt nem kellett volna a Bretteres vonalat erőltetni, kiváló beszélgető-estet lehetett volna produkálni, különösebb megnevezési kényszer nélkül. Másrészt... ha már mindenképp Bretterre csalogattuk be Zalánt, akkor pontosan el kellett volna mondani neki: nézd, itt az a szabály, hogy te felolvasol, ők vitatkoznak, a végén elmondhatod az érveidet. Ennyit a taktikáról.
   
   Tömören: a szervezés pocsék volt. Elvégre még nincs augusztus, a telefonkönyv átnyálazásával könnyen meg lehetett volna tölteni a Bulgakov pincéjét, tanárokkal, irodalmárokkal stb. (max. félóra munka). Ennél is rosszabb fényt vetett a Zalán-estre az, hogy a sajtó testületileg igazolatlanul hiányzott. Annyira nem volna fontos Zalán, az, amit mondhat nekünk?
   
   Ja, és a jólneveltség. Avagy minek is nevezzelek? Többször felpillantott Zalán felolvasás közben, s nézegette, kik nem bírnak csöndben ülni. Végül abbahagyta (nem neheztelve!): „Nehéz az ilyesmit olvasni.” Naná, hát még hallgatni! Szóval: megtörténik a megtörténnivaló, a felolvasás véget ér, szerepek leosztva: László Noémi elegánsan-cizelláltan, s főleg szövegközelből faggatja Zalánt, miközben Király Zoltán nyomulós, megmondomatutit „irodalompolitikai” szögből próbál hálóba találni. Nem sikerül neki – vagy legalábbis nem mindig meggyőző, sokkal inkább ideges (és idegesítő), kapkodó a cselezés. Aztán a csapatmunka... Nem, az nem jött létre, semmilyen szinten. Avagy miért nem szólt senki például Brédának, hogy ez beszélgető este lesz, és igencsak el fog ütni a klasszikus Bretterek irányvonalától? Az már a muris jelenségek sorába tartozik, hogy amikor Bréda úgy döntött, kiönti a bilit, akkor Király – menteni próbálván a menthetőt – védekező pózba merevedett: azért „beszélteti” Zalánt, mert így talán olyan dolgokat tudunk meg tőle-róla, amikkel a Terasz.hu nem foglalkozik. Azért enyhén mosolyra késztető ez a kijelentés, mert a Teraszon néhány nappal előbb tűnt fel egy terjedelmes Zalán-interjú, amiből valamivel több kiderül, mint amit Királynak sikerült kihoznia a vendégből.
   Mivel témába, vagyis a szerző (Bretter körök egészséges-egyezményes hagyománya szerint: a klasszikus „áldozat”) húsába vágó vad-kemény vita (vagy legalább a szócséplésen kívül „valami több”) nem körvonalazódott, ezen a ponton akár abba is hagyhatnánk említett irodalmi szeánsz bemutatását.
   
   De el kell mondanunk, hogy hiába fejtette ki (többször is!) Zalán: nem kedveli a valahova tartozás, a besorolás gondolatát, nem tud és nem akar politizálni, képtelen politikusokkal érintkezni stb., akadt olyan értelmes kérdező, aki ismételten ráhajtott: van olyan, hogy független értelmiségi létforma? Akad, de nem éri meg, mert nagyon nagy ára van. Aztán folytatható a sor az enyhe gyanúsítással, miszerint „Zalán komolytalan”. Ezt a messzemenő következtetést abból vonta le a véleményező, hogy ha már nem vállalta el emberünk az Írószövetség elnöki tisztségét, ha nem akar sehova sem tartozni, akkor csakis komolytalan lehet. A frappáns válasz: nem, éppen ellenkezőleg. Ha valóban komolyan veszi magát, akkor ennek az írószövetségnek nem lehet az elnöke (de amúgy sem való az ilyen feladatra – vallja). S ha már Írószövetség és Döbrentei, akkor Király az istenért nem hagyhatja ki az obligát kérdést (ami a Bulgakov pincéjében sem hat immár újdonságként, inkább nyúlós valaminek tűnik): na, de mi a helyzet? Lenni gyűlöletbeszéd vagy sem? Erre Zalán szépen elmondja, hogy nincs erkölcsi tartása annak az írószövetségnek, amelyik nem határolódik el mocskosszájú-gondolatú tagjaitól. (Végül is nem az a fontos, amit egyesek hirdetnek, hogy minden magyar írónak kötelessége az Írószövetség tagjának lenni, hanem az, hogy minden magyar író magyarul írjon, tisztelje és magas szinten művelje ezt a nyelvet.) Mégis: miért nem lépett ki? Ha megérti és teljes mértékben helyesnek tartja a távozók döntését, akkor ő miért maradt? Miért épp ezzel a társasággal vállalja a valahová tartozás eszméjét? Leköpi magát – és kötelessége maradni. Nem mégis – hanem és.
   
   Ezen a ponton László Noémi enyhíteni próbálja a „vita” hangját, versekről, szövegekről szeretne beszélni, sikerül is néhány percre, de ez annyira más, mint az egész este, hogy már-már az említés szintjén is felesleges ezzel a réteggel foglalkozni. Szakmai kérdésről lévén szó, talán még érdemes néhány szót ejteni arról, hogy Király bekapja a bogot avantgárd-vonalon, Zalán finoman visszaküldi a kihagyott leckét megtanulni. (És ő amúgy sem avantgárd író, romantikus volna, engedélyetekkel, bocsánat, bocsánat, és tudjátok-e, hogy például Kassák mennyire romantikus?! Csupaszítsuk le A ló meghalt!) Ezek után Bréda a kritikák miatt kapja meg a magáét. Miután ledorongolja Királyt, hogy Zalánt dicsőíti, ugyanebbe a verembe esik: hiperlativuszokban elmélkedik arról, hogy Zalán isteni kritikákat ír. Egy gond van – mondja a vendég: tíz éve egyetlen kritikát sem produkált. Nem baj, Bréda köti az ebet a karóhoz.
   

   Ennél is kellemetlenebb, és a meghirdetett rendezvényhez tangenciálisan sem kapcsolódó (éppen ezért feltűnési viszketegségnek tűnő) kényszerkérdés, ezúttal Király részéről: na, de mi van a TGM-el? Aki leírta, a kilencvenes évek elején, az ÉS-ben, hogy: „Elegem van Erdélyből!” (Istenem, hogy jön ez ide?!) Miért Zalán kolozsvári fellépésén kell a kőkorszaki TGM-szövegrészt előrángatni? (Zalán finoman mondja: neki aztán mindenkiből elege van, akinek állandóan elege van valamiből.) Lényegében Kántor Lajos reagálja le először a provokatív(nak tűnő – egyébként üres) kérdést, mondván, hogy TGM az eltelt időszakban ennek az ellenkezőjét is leírta. Az irodalomtörténész ezt nem TGM mentségeként hangoztatja – szája sarkában ott a ravaszkás mosoly. Zalán (habár nem ért egyet TGM megnyilvánulásainak 90 százalékával) azt állítja, hogy Tamás Gáspár Miklóst meg kellene győzni: a politika erőterén kívül is van élet. Szerinte rá kellene venni, hogy valóban független értelmiségiként éljen és viselkedjen, semmiképp se úgy, hogy állandóan (ön)csapdákba sétál belé, aztán nem tudja, hogyan szabaduljon. Bréda elkezd nosztalgiázni, hogyamikorőfranciaföldön... és hogy Párizsban négy nagy lap azonnal szerkesztőségi értekezletet tartott, amint megneszelték, hogy TGM a városba érkezett. Kántor visszakozik kissé, most ő az ördög ügyvédje: nem a kvalitásait, hanem a magatartását vették villára, hiszen senki sem írhatja le TGM-et, ő a magyar kultúra óriási egyénisége stb. stb. A sok blabla és mellébeszélés egyetlen kérdést hozhat elő abból a kíváncsi kocsmalátogatóból, aki netán a TGM-sztori környékén szédül le a pincébe: kicsoda ez a kedvesen mosolygó szakállas, bozontos ötvenes férfi, aki a főhelyen ül? Netán ő volna Tamás Gáspár Miklós, róla szól a rendezvény?
   
   Fiatal irodalomról, drámaírásról (felesleges Hiller-díjakról), különös-fájdalmas csoportosulásokról, gittegyletekről, JAK-ról, FISZ-ről satöbbiről esik még szó, esély nélküli költőkről, akiket felkarol Zalán (mint mindig pályafutása során), egyiknek kiadja a Krokodilját, másikat lehozza a fáról... Szó szerint, hiszen a fickó matraccal a hátán felköltözik a lombok közé! Hümmöghetünk az egykor pénzes cuccoknak számító rádiós hangjátékok fölött (ezekkel „meg lehetett csinálni, meg lehetett írni” egy házat), aztán következik a piros-fehér, földig érő kurvás sál – amit már nem visel. Sűrű ensuldigungozás közepette Kara beköpi: mert már nem vagy elég kurva?! Kiakadás, aztán alapos kiakadás attól is, hogy leerdélyiköltőzik... (Zalán egyébként hisz abban, hogy nemcsak magyar irodalom van, hanem akad mellette, benne, ezen kívül felvidéki, vajdasági, erdélyi, kárpátaljai, sőt talán nyugati magyar irodalom is.)
   Ha röviden össze akarjuk foglalni, mi értelme volt Zalán Tibort „így és ezért” Kolozsvárra hozni, talán a legfontosabb pozitívumnak azt nevezhetnénk, hogy elhagyta a maroktelefonját, és azóta tényleg sehova nem tartozik, sehova nem köthető – független a szó legsterilebb értelmében.
   ■
   A HÉT
   ***********
   
   Kapcsolódó Zalánok:
   
   
   Zalán-interjú
   Hír 229. Zalán: A Morvay (03. 24.)
   Írók - Esztergomról Zalán, a gesztenyék és Balassi
   Int. Zalán-interjú (01. 18.)
   1 nap, egy kulthír: Zalán, mint fiatalíró (05. 20.)
   Zalán Tibor: 70 Vitéz
   Zalán Tibor: Maradjunk lebegésben (Szervác József posztumusz prózakötetéről)
   Zalán a Teraszon - első etap
   Zalán Tibor a Bulgakov Caféban (+ egyebek)
   Szabó Géza: Zalán bemutatja Kántor Lajos új kötetét (+ egyebek)
   
   
   

2004-06-20 22:28:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
[ Archívum ]
[ Keresés ]
Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Halasi Imre a Barlangszínházban rendez

Születésnapi levél - Fekete Péternek

Pataki András - A mű örök mementó

Az idei trieszti Sci+Fi filmfesztiválon minden elképzelhető

Közönség-díjas lett Triesztben a Lajkó – cigány az űrben

Mexikói filmé az Arany Oroszlán

Velence a magyar sikerek városa

A Napszállta is ott lesz Velencében

Újabb magyar filmes-siker

Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]