Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

Imitáció
[ Komédium Színház ]
fotó Ajpek Orsi
 
Dátum: 2020. május 25. hétfő    Mai névnap(ok): Orbán, Urbán a - a - a
Új Forrás - 04.
Föl lehet tenni persze a kérdést – különösen a mai, politikai pártok mentén igen megosztott „szövegkörnyezetben” – , mire jó a múlt sebeire újra rámutatni, és eléggé „korszerű-e” mindezekről versben vallani. De amikor maga a múlt olyan „probléma”, amely mindennapjainkban, kultúránkban, gondolkodásunkban folyamatosan kísért és mérgez, indulatokat szít a gyűlölködésig, akkor a költőnek – ha van értelme ennek a kifejezésnek, s miért ne volna – kötelessége lehet az emlékezetet ébren tartani és a személyes erkölcsi felelősségre rámutatni akkor is, ha „nehéz különbséget tenni aljasság és tisztesség, hazugság és igazság között”.


   új forrás
   Irodalmi, művészeti és társadalomtudományi folyóirat
   Harminchatodik Évfolyam
   
   2004. 4. Szám (Április)
   
   
   TARTALOM
   
   
   VASADI PÉTER: A teljességről; Kard jár köztünk; Kódolt beszéd (versek)
   
    MÉHES KÁROLY: Néma ház; Egy regény születése; Közös (l)akol (novellák)
   
    VARGA IMRE Katoblépász (vers)
   
   
    DOBOZI ESZTER A hallgatás bére; Így is, úgy is (versek)
   
   
    NAGY KOPPÁNY ZSOLT Egy megváltóra; Bűz a lételem (kisprózák)
   
   
    NAGY GÁSPÁR H (9); H (10) (versek)
    PÉCSI GYÖRGYI Nagy Gáspár: Ezredváltó, sűrű évek (tanulmány)
   PÉCSI GYÖRGYI
   
   Nagy Gáspár: Ezredváltó, sűrű évek
   
   Nagy Gáspár – nem utolsó sorban – az Új Forrásban (Öröknyár: elmúltam 9 éves, 1984), illetve a Tiszatájban (A fiú naplójából, 1986) megjelent emlékezetes versei révén a nyolcvanas években (ha nem egy esetben vitatottan is, de) az új közéleti, politikus költészet emblematikus alakjává vált. Vélekedhetünk bárhogy az effajta poétikáról, ma már bizonyos, hogy verseivel, illetve e versek nyilvánosságával tabut tört meg, és a politikai, közéleti kimondhatóság határait is radikálisan tágította –, ugyanis többé nem lehetett úgy beszélni és hallgatni, mint előtte. Az az erkölcsi radikalizmus, amellyel költészetében Nagy Gáspár a Kádár-rendszer hallgatólagosan elfogadott sajátos, az irodalomban mindennapos használattá vált tolvajnyelvet fölcserélte egy kevésbé rejtjelezett, akkortájt rendkívül provokatívnak minősült egyenes(ebb) beszédre, konzekvensen folytatódott a „botrányokat” követő években is. A rendszerváltozás utáni esztendők szabadabb nyilvánossága azonban a közéleti kimondhatóság – és részben a kimondhatóság, mint esztétikai érték – tekintetében átrendezte az irodalmi megszólalást, s várakozás élt, miként folytatható az a nyelv, amely előtte hiteles is, meg hatásos is volt. Hogy esztétikailag hitelesen folytatható a közéleti költészet, számomra Nagy Gáspár lírája is igazolja, aki a kilencvenes években sem kevésbé problémás olvasói szövegkörnyezetben (mondogatni való akadt aztán is, a nyilvánosság fórumai sem működtek kívánatosan) is részben eme erkölcsi radikalizmus jegyében írta új verseit. Részben, ugyanakkor látnunk kell az erőteljes hangsúlyeltolódást: bár változatlanul érzékenyen érinti a félmúlt, a mindennapok erkölcsének kudarcos tapasztalata, költészetének mindez csak egyik kristályosodási pontja.
   Nagy Gáspár ismert és olvasott költő, még ha – miként a Derűs glossza az olvasás évében című ironikus, önironikus versében írja – az olvasáskutatás más eredményre jut is. (Jegyezzük meg: irodalmi érték és népszerűség ritkán jár együtt, az ún. reprezentatív felmérések inkább az aktuális kultúrpolitika hatékonyságát jelzik, és sohasem a tömeg irányított érdeklődése dönti el, mi az igazi érték). Ismertsége összefügg közéleti költészetével, és ezt helyénvalónak vélem. A magyar íróknak bizonyos korokban éppen a civil szféra készületlensége miatt kellett erőteljesebben állást foglalniuk erkölcsi kérdésekben, mint a szélárnyékosabb országok íróinak. E szempontból mellékes, hogy személy szerint Nagy Gáspár (és még néhány millióan) a félmúltban történetesen a kommunizmustól szenvedett-e vagy más totalitarizmustól, mellékes, mert a költő nem a politikai tartalomra, hanem az emberi létezés lelki, morális megnyomorításának fölmutatására helyezi a hangsúlyt. Nagy Gáspár költészetének „befogadói” története ugyanakkor érzékelhetően dilemmássá vált az utóbbi évtizedben. Czeszlaw Milosz még a klasszikus közép-európai szocialista diktatúrákkal kapcsolatban írta, hogy „a nemzetiszocializmus bizonyította be, hogy az alapvető értékeket nem lehet relatívnak tekinteni, és nem lehet kompromisszumokat kötni tárgyukban anélkül, hogy ne váljunk a gaztetteket elkövetők bűntársaivá. […] Az a hosszú távú program, amelynek az a célja, hogy az Állam fokozatosan bekebelezze a társadalmat, végül is ahhoz vezetett, hogy a gyakorlatban már nehéz különbséget tenni aljasság és tisztesség, hazugság és igazság között.”1 A nyolcvanas években a költő erkölcsi bátorsága még egy egyezményesen diktatórikusnak tekintett hatalommal szembeni civil kurázsiként nyilvánult meg, a rendszerváltozással azonban furcsa helyzet állt elő. A kilencvenes évekre a korábban egyezményesen totalitáriusnak tekintett hatalmi félmúlt részben „jogtiszta” lett anélkül, hogy maga a kor történelmileg, politikailag, erkölcsileg a „helyére lett volna téve” – ezt az állapotot azonban a költő, morális okok miatt nem fogadja el. Nagy Gáspár tehát már nem a független művész pozíciójából, hanem mindössze egyik térfélre kerülve, bizonyos értelemben marginalizált pozícióból idézi föl a személyes sorsát is behatároló történelmi élményeit, az ötvenhatos forradalom mártíromságát (Láthatatlan kőre vésem), a csehszlovák 68-at (Prágai hajnalok), sőt – költészetében azt hiszem, ez a legborzongatóbb rész – saját besúgóit, följelentőit (Szigorúan titkos álombiztonsági barlang-rajz). Föl lehet tenni persze a kérdést – különösen a mai, politikai pártok mentén igen megosztott „szövegkörnyezetben” – , mire jó a múlt sebeire újra rámutatni, és eléggé „korszerű-e” mindezekről versben vallani. De amikor maga a múlt olyan „probléma”, amely mindennapjainkban, kultúránkban, gondolkodásunkban folyamatosan kísért és mérgez, indulatokat szít a gyűlölködésig, akkor a költőnek – ha van értelme ennek a kifejezésnek, s miért ne volna – kötelessége lehet az emlékezetet ébren tartani és a személyes erkölcsi felelősségre rámutatni akkor is, ha „nehéz különbséget tenni aljasság és tisztesség, hazugság és igazság között”. Nem politikai, hanem morális értelemben. Ez persze nem Nagy Gáspár személyes ügye, legkevesebb a 20. századi Európa legneuralgikusabb pontja.
   
    MÉNESI GÁBOR "Nem voltam bátor, csak nem mertem félni" (Beszélgetés Nagy Gáspárral)
   
    PAPP ENDRE A folytathatóság stílusa (Pécsi Györgyi: Kányádi Sándor)
   
    NÉMETH ZOLTÁN A radikális nyelvhasználat lehetőségei (Bónus Tibor: Garaczi László)
   
    NOVOTNY TIHAMÉR Belső tavak (Szász Sándor művészetéről)
   
    VILLÁNYI ZSOLT Gondolatok egy gondolkodó gondolataihoz (Mújdricza Péter kiállításáról)
   
    KELEMEN ZOLTÁN "Így rendezték ők a lovas Hektór temetését" (tanulmány)
   
    TATÁR SÁNDOR Lőrinc első üzenete; Lőrinc újra diktál; Lőrinc fejet csóvál; Lőrinc a-huxleyzik; Lőrinc (újra) kihajóz; Lőrinc lebuktatja az álszent olvasót; ALT+F4 (versciklus)
   
    PODMANICZKY SZILÁRD Mese, meskete (próza)
   
    BORBÉLY SZILÁRD [Ólomka és papírlány] (Papíropera-Libretto)
   
    VALASTYÁN TAMÁS A lélek kozmosza (Borbély Szilárd mese-librettójáról)
   
    PIFKÓ PÉTER A Tengeri szélvész (Shakespeare Vihar című drámájának fordítása 1812-ből)

   Új Forrás
   
   

2004-05-26 08:10:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Taub Jánosnak
Taub sosem fontoskodik, de kemény és játékos. Szolnokon olyan García Marquezt (a Száz év magányt) alkot a színpadon (Törőcsik, Garas, Mertz), hogy meghívják az előadást Bogotába, a szerző kolumbiai fesztiváljára. (Bodor Páltól)
[ Archívum ]
[ Keresés ]
Születésnapi levél - Taub Jánosnak

Nemeskürty István, a nemzet Tanár ura 95 éves lenne

Vetró-Rózner-Bereményi: Magyar Copperfield

Volt egyszer egy Nép (Nemzeti) Színház

Wisinger István – Egy elme az örökkévalóságnak

Húsvét - ahogy lehet

Egy-Másért… Felhívás

Rendkívüli támogatás a színházi világban

Gnandt J a Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetésben részesült

Shahid Nadeem -

Születésnapi levél - Sík Ferencnek

Felhívás

A Békéscsabai Jókai Színház a veszélyhelyzet idején

Budapest Bábszínház Youtube-on

Március 20. a gyermek- és ifjúsági színházak nemzetközi ünnepe.

Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]