Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

Cseresznyéskert
[ Vígszínház ]
fotó Bálint F Gyula
 
Dátum: 2020. május 27. szerda    Mai névnap(ok): Hella a - a - a
Száz éve halt meg Jókai Mór
   
   Száz éve, 1904. május 5-én halt meg Jókai Mór, a XIX. század legnagyobb mesemondója. Az élet nem mese, ezt ő is tudta.
   


   

   A JÓKAI-PÁR NAGYVÁRADON
   
   Illusztris, kedves vendégei lesznek nemsokára Nagyváradnak. Jókai Mór, az ősz költőfejedelem kíséri el az ő ifjú hitestársát, élete őszének aranyos napját, Jókainé Nagy Bella asszonyt, ki a nagyváradi színpadon lép föl.
   Pár napja, hogy újságolták a lapok: Jókainé színpadra lép. A lelke visszavágyik nehány ragyogó estére abba a dicsőséges, fényes világba, melynek fényét, dicsőségét a dicsőség mámorát már megízlelve dobta el magától, hogy őrangyala legyen a magyar nemzet koszorús nagy poétájának.
   
   Talán éppen ő, a költőfejedelem a leggyöngédebb szívű poéta gondolta ezt ilyen szépen ki. Ő akarja bizonnyal, hogy még lelke mélyén se szomjúhozzon esetleg az eldobott egész világért az ő szépséges asszonya, jóságos felesége…
   Néhány vidéki nagy színpadon fog föllépni Jókainé asszony. Pozsony, Kolozsvár, Nagyvárad és Arad vannak tervben. Legelső lesz a pozsonyi vendégszereplése, melynek napjára nézve is megegyezett már Relle Iván igazgatóval Jókainé.
   Körútjára férje, az ősz költőfejedelem is kíséri a legirigylésre méltóbb művésznőt. Az ő darabjaiban akar föllépni elsősorban. A bagdadi hercegnő, Dalma s talán még Sudermann Otthona lesznek azok a darabok, melyekben Jókainé föllép.
   
   Szeretettel és lelkesedéssel várja a nagyváradi közönség a Jókai-párt. Ha érkezésük s a vendégszereplés napja végleg el lesz határozva, a Szigligeti Társaság ülésre ül össze fogadásuk tárgyában. A nagyváradi írók és hírlapírók mindent el fognak követni, hogy ez a fogadtatás szép és emlékezetes legyen. Valószínű, ha ez a Jókai beleegyezésével történhetik, bankett is lesz a Jókai-pár tiszteletére.
   (Nagyváradi Napló 1901. október 20.)
   
   *****************
   
   Jókai Mór cikke
   Esti Lapok, 1849. március 6.
   

   OSZTOZZUNK MEG A TEENDŐKÖN
   
   Oly zavarban, hála istennek, nem vagyunk, mintha a házunk égne, hogy kinek mi a kezébe akad, azt iparkodjék megmenteni.
   Mégis azon vesszük észre magunkat, hogy minden embernek akad valami tennivalója, amihez nem ért.
   Itt egy tisztelendő férfiú lesz kormánybiztos valamelyik tábornál, ki otthon nagy népszónok lett volna, s ugyancsak prédikálja az akasztófát.
   Amott egy csapat ügyvédet és feleséges embert küldünk az ellenség elébe, míg másfelől egypár ezer fegyvertelen honvéd pirítja fogait a napon.
   A státusférfiak a hadat viselik s itt hagyják az országgyűlést, a honvédek vezércikkeket írnak s elhagyják futni az ellenséget. A zsurnalisztika csataterveken dolgozik. A nép ellenséget kerget s ott hagyja szántatlan a földet. A szolgabírák sáncokat ásatnak, a mérnökök sebesülteket gyógyítnak, s az orvosok törvényeket szolgáltatnak.
   Kinek mi hamarjában a keze ügyébe akadt.
   Mint mikor egy setét szobában sokan alusznak s az ablakon bekiáltják, hogy „tűz van!”, mindenik a másik csizmáját húzza fel. Ez esetben az ügyszeretet oly elvitázhatlan, mint az ügyetlenség.
   Nem mind katona az, aki puskával jár. Nem mind diplomata az, aki a Staatslexicont olvasta. Nem mind zsurnaliszta az, akinek toll van a füle mellett. S azért, hogy az 2ember valakinek ki tudja szúrni a szemét, még nem seborvos.
   Azért tehát csak cseréljük meg dolgainkat.
   A katonák viseljék a háborút s ne politizáljanak.
   A státusemberek igazgassák az országot s ne járjanak a táborba. A zsurnalisztika beszéljen akármiről, csak a háborút ne rendezze.
   A nép pedig gondoskodjék róla, hogy legyen mit enni az országban.
   Azért, hogy valaki rossz orátor, lehet jó katona. Azért, hogy valaki rosszul beszél magyarul, lehet jó hazafi, azért, hogy valaki rossz zsurnaliszta, lehet igen jó ügyvéd, s azért, hogy valaki sáncot nem tud ásatni, lehet igen jó tisztviselő.
   Valamint azért, ha valaki tetőtől talpig republikánus, lehet igen rossz rendőrminiszter.
   
   (Az "igen rossz rendőrminiszter " MADARÁSZ LÁSZLÓ (Gulács, 1811 - Goodhopen, USA, 1909. nov. 6.): politikus, ügyvéd. ~ József testvérbátyja. Ügyvédi oklevelet szerzett. A reformkorban Fejér vm. ellenzéki mozgalmainak egyik vezető alakja. Az 1847 - 48. évi utolsó rendi ogy.-en Somogy vm. követe, az ellenzék baloldalának tagja. 1848-ban az első népképviseleti ogy.-en a csákvári kerület képviselője, a radikális kisebbség vezéralakja, a Nép-Elem társszerk.-je, az Egyenlőségi Társaság szervezője és első elnöke. Az Orsz. Honvédelmi Bizottmány rendőri és postaügyi osztályának vezetője 1849. ápr. 14-ig. Debrecenben a Békepárt támadásainak fő céltáblája, az ún. "flamingók" vezére, a forradalmi "terrorismust" követelő ún. rendőrminiszter. Jókai és Kovács Lajos Debrecenben, az Esti Lapok hasábjain a kivégzett Zichy Ödön gyémántjainak elsikkasztásával vádolta. Ezzel a Békepárt elérte, hogy ~ visszavonuljon; 1849 máj.-ában mandátumáról is lemondott, de a csákvári kerület újra megválasztotta. Komárom eleste után Svájcba, majd Franciao.-on és Anglián keresztül 1850 őszén Amerikába költözött.)
   
   ***************
   
   Jókai nagyon rossz véleménnyel volt az ún republikánusokról. Ezt mutatja meg az alábbi pamfletje :
   

   NYÍRI LEVELEK III.
   
   Ides kedves drágalátos uram öcsém.
   Minthogy maga rászabadított, hogy már most a postán is írhatok, hát többször alkalmatlankodok ezután a leveleimmel. Ha tetszenek, jó, ha nem tetszenek, gyújtson pipára velük.
   Hát amint kijöttünk az egyenlőségtül, beültünk egy kávéházba, melyiket körnek hínak, és amelyik tulajdonképen fördő.
   Egy ideig csak néztem, hogy játszanak ott a haza atyjai. Egy egy marék aranyat tettek fel olykor egy blattra, s egyik-egyik kormánybiztos elvesztett egy ülő helyében annyit, amennyit egy hadsereg három-négy nap alatt megbír koplalással.
   Volt ott egy katonatiszt, kitől egy képviselő egy óra alatt elnyert kilencezer pengőt. Képzelem, hogy várják most ezt a tisztet a seregnél, notabene: az ezred pénze volt, amit elvesztett.
   Egy úr ült ott mellettem, iszonyú vörös toll levén a kalapja mellett. Kérdém tőle, hogy hát ő nem vesz részt az ártatlan mulatságban?
   „Soha!” felele ő nagy pátosszal, „még kártyában sem akarok játszani királyokkal, mert én republikánus vagyok.”
   „Az Isten éltesse, ugyan magyarázza meg énnékem, mi az a respublika?”
   „Respublika az, midőn nincsen király, és Madarász László a rendőrminiszter.”
   „Tisztelem az urat. És ez másutt is így van?”
   „Elannyira, hogy respublika lehet király mellett, de nem Madarász nélkül.”
   „Hát ez a vörös toll is azt jelenti, kérem alássan?”
   „Nem! ez többet jelent. Ez a vörös republikánusok jelvénye.”
   „De hát mitől légyenek azok veresek?”
   „Nevezik őket hegyi pártnak is, socialistáknak, föderalistáknak és communistáknak.”
   „Az istenért, mi ezekről a természethistóriában egy szót sem tanultunk, nem világosítana fel róluk?”
   „Szívesen, socialisták vagyunk mi, kik azt tartjuk, hogy minden ember testvér.”
   „Akkor nekem meg sem szabad házasodnom, nehogy a testvéremet vegyem el.”
   „Természetesen. Igaz proletáriusnak nem is szabad tisztességes nővel ismeretségben lenni.”
   „De hisz ez konspiráció lesz az emberi nem ellen.”
   „Óh dehogy, csak az asszonyok emancipációja. Ne legyenek ők többé az ő férjeiknek rabszolgálói, hanem szabad legyen nekik is hivatalt és vörös pántlikát viselni, háborúba menni, magukat képviselőknek választatni, sarkantyús csizmát hordani, s több efféle.” „Hát a gyerekeket ki fogja nevelni?”
   „A státus.”
   „Még tán szoptatni is a státus fogja?”
   „Biz igen. Továbbá föderalistáknak neveztetünk mi, kik respublikákat akarunk alakítani a nemzetiségek követelései szerint s azokat egyesíteni.”
   „Nemzetiségek követelései szerint? Hm. Hát aztán: ha egy országban négyféle nyelvű emberek laknak?”
   „Az mind külön respublika fog lenni.”
   „Hát ha egy vármegyében van négyféle nyelvű népség?”
   „Abból a vármegyéből is négy respublika lesz.”
   „De kírem, ne haragudjík rám: hátha egy faluban van négyféle nyelvű lakosság?”
   „Abból is négy respublika lesz.”
   „Értem. Hm, kírem utoljára: kik légyenek azok a communisták?”
   „Mi vagyunk azok, kik azt tartjuk, hogy minden ember vagyona közös.”
   „Üm.” (E szavakra a zsebemre tettem a kezemet, s kezdtem odébb húzódozni a rendkívüli férfiútól.)
   „Mert nem illik, hogy egyik embernek sok legyen, a másiknak semmi. Tehát attól, akinek sok van, elvesszük, s felosztjuk annak, akinek semmije sincs.”
   „Üm. Hátha az úr aztán a maga részét itt egy blattra felteszi és elveszti, akkor az úrnak megint semmije sem lesz.”
   „Akkor megint újra osztozunk.”
   „Vagy úgy?” (Én is szedtem nagy hirtelen a sátorfámat, s illa foré elosontottam onnan, nehogy valaki ilyetén elveknél fogva a köpönyegemet elvegye, s azóta, ha találkozom az utcán vörös tollal, ha nyakig érő sár van is, átgázolok a túlsó oldalra.)”
   Torkos s.k. Compossessor.
   (Esti Lapok, 1849. március 22.)

   *******************

   

   SZERELEM terén forradalmi Jókai. Vagykituggya. Lehet, mindösszesen menekült a meglévőből. (A nemesi származású Jókay család református vallású volt. Igen büszkék nemesi származásukra. 1848-tól azonban a legfiatalabb Móric nem használja a neve végén az y-t.)
   
   A korán megözvegyült Jókayné kemény menyecske, igyekszik mindentől megóvni legkisebb és legkedvesebb fiacskáját. Festőnek szánja, és eltiltja első szerelmétől Asztalos Etelkától, aki pápista vallású. Ekkor még hallgat anyjára Jókai Mór. bár a vallási különbség nem zavarja. Könnyen lehet, hogy éppen ilyen keménykezű öreg tyúkra vágyik (ami soha nem árt meg írófélének), amikor függetlenül, titokban, minden tanács elől elugorva választ társat.
   

Laborfalvi, Jókai
   1848 március 15-én Laborfalvi Rózától a Bánk Bán előadásán egy nemzetiszínű szalagcsillagot kap a mellére, mint érdemrendet (Ezt Mikszáth gyönyörűen elmeséli a Jókai-kötetben). Egy hét múlva Laborfalvi, aki 8 évvel és jelentős nemi jártassággal idősebb Jókainál, egy nemzetiszínű horgolt süveget küld neki, mézesmadzag gyanánt. Jókai azonnal felragad a süvegre. Ettől kezdve szerelmespárként sétálgatnak Pesten. Petőfi ellenzi a viszonyt, később még azon is összekapnak, melyikük asszonya követné őket hűen a száműzetésbe, melyiküké tartana ki mellettük. Ekkor Jókai Laborfalvi lakása közelébe telepíti harcálláspontját, pontosabban egyetlen emelet választja el őket. Azután Róza eljegyzi a nagy jövő előtt álló író-mesemondót. Petőfi közbelép, ugyanis eredetileg sem arról volt szó, hogy összeházasodnak, hanem inkább arról, hogy a test kapja, ami jár neki. Riadóztatja a Jókay-famíliát. Értesítette a nagyasszonyt a rossz életű színésznővel való, veszélyessé vált viszonyról. Rózának van egy 12 éves lánya valamelyik színésztársától. A gyermeket titokban intézetben nevelteti. A Jókay család színpadias jelenetben vezeti elő a kislányt a gyanútlan Mórnak a kislányt.
   
   Később Jókai így emlékezik vissza erre:
   „Az én legkedvesebb barátom, Petőfi Sándor (a lelkemhez nőtt lélek) tette meg azt a kegyetlenséget, hogy lehozta Pestre az édes anyámat, ki csonttörésben szenvedő beteg volt és a nővéremet, kit oly nagyon szerettem, s ő maga vezette őket az én svábhegyi erdei menedékembe, melyről senki sem tudott más, csak ő. Ott voltunk elrejtőzve a menyasszonyommal....”
   A leleplezés ellenére szinte azonnal feleségül vette Rózát, aki kiváló társa, felesége lett Jókainak.
   Anyja ugyan megátkozta, kitagadta, de másfél év után megbocsátott.
   „És másfél év múlva az én áldott jó anyám maga jött oda hozzánk, hogy a nőmet kedves leányomnak nevezze, s meghívja magához régi otthonunkba, a komáromi apai házba. Miért? Mert megérdemelte.” (Hehe!)
   
   ***********
   

Laborfalvi Róza
   Jókainé Laborfalvi Róza
   (1817-1886)
   

   színművész, 1817-ben Miskolcon született, családi neve Laborfalvi Benke Judit. Édesapja, a "derék tudós tanár" Laborfalvi Benke József sírja a Mindszenti temetőben van.
   Laborfalvi Róza 1833-ban lépett színpadra. Legnagyobb szerepei drámai hősnők voltak. A kor ízlésének megfelelően sokat szavalt, színpadon kívül is. 1848-ban feleségül megy Jókai Mórhoz. Ő menekíti a világosi fegyverletétel után Jókait Miskolcon át Tardonára. Férjével együtt később is többször járt haza szülővárosába, az új kőszínház megnyitásán is vendégszereplést vállalt. 1859-ben vonult vissza a színpadról. 1886-ban halt meg.
   
   *************
   
   A második házasság
   

   Pápinak becézik az idős Jókait nevelt lánya, Róza és férje Feszty Árpád, amikor az agg mester a szerelem valamennyi patologikus tünetét újra reprodukálja. A nála 54 évvel fiatalabb Nagy Bella, eredetileg Grósz Bella lobbantotta lángra a szívét. (Más, nyilván rosszindulatú pletyka szerint az ifjú színésznő Bellácska olyan szintre jutott az oralitás művészetében - szüzessége védelmében -, hogy némely XX. századi profik is bokázhatnának előtte - de ezt nyilván az örökség miatt rémült család terjesztette.)
   A bevadult Jókai rémületet kelt a családban. A közvélemény azonnal igazolva látta az öreg kecskére vonatkozó gunyoros szólásmondást. Rokonai elmebetegnek akarták nyilváníttatni, hogy az esetleges házasságot megakadályozzák. Azt is eltervezik, hogy a házasság után detektívekkel figyeltetik a fiatal feleséget, hogy a váláshoz dokumentumokat szerezzenek. ("... örültek házába akartatok záratni" Jókai Mór kiadatlan levelei és Feszty Árpádné Jókai Róza visszaemlékezései Sajtó alá rendezte F. Almási Éva)
   
   Egyik rokonának írt ezekről a keserves időkről:
   "...Én iszonyú heteket éltem át a közelmúltban: a világ minden hírlapjából özönlött rám a gúny, csúfolódás: minden szó, minden tekintet célzó fegyver volt ellenem. Olyan voltam, mint a hajtásba került medve . Az idegességtől nem tudtam már sem enni, sem aludni, csak a konyakot ittam folyvást, ami még jobban elrontott. Egyszerre aztán kitörtem a vadász-hálóból, s most hála istennek, élek! Organizmusom rendbejött, és egy csepp konyakot sem iszom már. S mindezt az én angyalomnak köszönhetem, az én feleségemnek, aki belőlem új embert csinált."
   

   
   Kapcsolódó:Jókai és Bellácska
   

   
   **************
   
   MILYENEK A NÕK? MILYENEK A FÉRFIAK?
   
   Az Utószóból tudható meg, hogy a laza elbeszélések füzéréből összeálló kötet írásai 1870 után - amikor az író nagy külföldi utazásokra adta a fejét - születtek. Jókai addigra számos tapasztalattal gazdagodott a gyengébbik nem jellemét illetően, hiszen Laborfalvy Rózával kötött házasságának évei alatt megtapasztalhatta, miként vált a gyönyörű művésznőből hirtelen megöregedő, rettenetesen féltékeny, de férjének mindig meleg családi fészket biztosító asszony. Amikor az író megözvegyült, tizenhárom évi magány után 1899-ben, hetvenöt esztendős korában feleségül vette, az akkor húszéves Nagy Bella színésznőt, és a rossz nyelvek szerint, ezzel az "öreg Mester utolsó éveinek nyugalma megpecsételődött. Jókai tehát az évek hosszú során kikristályosodott nőkkel kapcsolatos tapasztalatait szőtte meseszerű történetekbe, amelyekben egyfelől a nőkre vonatkozó férfiúi állítás igazolódik: "a nők csalfák, csapodárok, a hűség kínzói, szerelemféltésből bosszúállók, kegyetlenek a gyilkosságig, szerelemből pedig gyávák a szégyenig, hiúk, külfényért élők-halók, szeszélyükben rossz ízlésűek, könnyelműek; esküre, fogadásra feledékenyek; és soha egészen meg nem szelídíthetők", másfelől a nők önmagukról alkotott véleménye hitelesítődik: "a nők hívek, állhatatosak, a hűség jutalmazói, végnélküli türelmük, bámulatos önfeláldozásuk; bocsánatkérésben angyalok, szeretők bátorságában oroszlánok; amit náluk nem értenek, szeszélynek hívnak, az csak azért rejtelem, mert nem tanulmányozzák őket; ami hibáik mégis vannak, az mind a csak a férfiak bűnének rájuk vetett árnyéka". Nos tulajdonképpen ezt a kétféle igazságot támasztják alá Jókai elbeszélései is, amelyek "alapszövete" többnyire az ezeregyéjszaka meséiből (A kalifa papucsa; A könnyező szultána stb.) és Oroszország történelméből (Az úrnő; A vakmerő stb.) vétetett. Regényes, meseszerű történet valamennyi, amelynek hősei legyenek bár hadvezérek, egyszerű emberek, nemesek vagy parasztok, kalifák, vagy szultánok szolgálói, egyvalamit akarnak, elnyerni a szeretett asszony kezét, hogy azután az, kedve szerint játszadozhasson velük, mint macska az egérrel. Körülbelül ezt az igazságot bontja ki Jókai a kötet két ciklusba (Milyenek a nők? Milyenek a férfiak) rendezett novelláiban, és ezzel az igazsággal nagyjából be is kell érnie az olvasónak, hiszen saját tapasztalatai sem mondatnak mást vele. Örök érvényű emberi tulajdonságokat ábrázol a "nagy mesemondó", miközben máig érő erkölcsi igazságokkal is szembesíti olvasóit, akik, ha ifjúkorukban nem tették meg, most érdemes az író munkáinak "fölfedezésére" vállalkozniuk.
   Legeza Ilona könyvismertetői
   
   

2004-05-02 16:11:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Taub Jánosnak
Taub sosem fontoskodik, de kemény és játékos. Szolnokon olyan García Marquezt (a Száz év magányt) alkot a színpadon (Törőcsik, Garas, Mertz), hogy meghívják az előadást Bogotába, a szerző kolumbiai fesztiváljára. (Bodor Páltól)
[ Archívum ]
[ Keresés ]
Születésnapi levél - Taub Jánosnak

Nemeskürty István, a nemzet Tanár ura 95 éves lenne

Vetró-Rózner-Bereményi: Magyar Copperfield

Volt egyszer egy Nép (Nemzeti) Színház

Wisinger István – Egy elme az örökkévalóságnak

Húsvét - ahogy lehet

Egy-Másért… Felhívás

Rendkívüli támogatás a színházi világban

Gnandt J a Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetésben részesült

Shahid Nadeem -

Születésnapi levél - Sík Ferencnek

Felhívás

A Békéscsabai Jókai Színház a veszélyhelyzet idején

Budapest Bábszínház Youtube-on

Március 20. a gyermek- és ifjúsági színházak nemzetközi ünnepe.

Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]