Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

A vadkacsa
[ Katona József Színház ]
fotó Bálint F Gyula
 
Dátum: 2019. október 19. szombat    Mai névnap(ok): Nándor a - a - a
Günter Grass - a bástya
Konrád György laudációja
Günter Grass(fotó) a Könyvfesztivál díszvendége a Budapest Kongresszusi Központban 2004. április 24-én Demszky Gábor főpolgármestertől vette át a főváros irodalmi díját. Konrád György ez alkalomból elmondott üdvözlőbeszédét alább olvashatják.

Örülök, hogy Budapesten nyilvánosan üdvözölhetem Günter Grasst, nem hallgatva el, hogy az alatt a három évtized alatt, amióta ismerem, mindig megörülök, ha látom. Egy ember, aki azonos önmagával, és aki a második világháború utáni német kultúra egyik oszlopa. Meg van a szilárdsága. Valóban illik hozzá az eredeti mestersége a kőfaragás. A „stur” német jelző illik rá, a konok ragaszkodás az elképzeléseihez, akkor is, ha a teremben, az országban sokan felkapják a fejüket attól amit hallanak.
Áll a terem közepén és mondja.

Állhatatosan mondja.

Alapos ember. Körüljárja a témáit, visszatér a helyszínekre, sokat tesz az alakok életre keltéséért, de nem maradhat akármeddig az egyiknél, már várja egy másik alak, és az Ő színpadán majdhogynem egymás sarkára lépnek a figurák. Bátran folytatja a realista regény kalandját, a meghatározhatatlan műfajét, amelyben fantasztikum és értekezés, szatíra és dokumentum, fikció és történelem - egyszóval minden belefér. Megengedi magának a játékot, a szórakozást sok száz oldalon át. És mindig ezek a „kasub”, szlávos históriák, Danzig van előttünk és a Hanza vidék, észak-német tájak, választott régióként a Neki múzeumot szentelő Lübeck, a Mann-fivérek kibocsátóhelye, amely kicsit hasonlít az immár lengyel Gdanskra, ahol a körülnézést az író mióta nyitni tudja a szemét, megkezdte egy szerény külvárosi házban. Fél lábbal azonban Berlinben él, ahol háza is van, két műhelyszinttel, az egyikben betűk, a másikban rajzok keletkeznek.
A Művészeti Akadémia lépcsőjén láttam meg először az Ő háromszögekből összeszerkesztett, eltéveszthetetlen arcát, amint éppen egy robusztus és részeg kollégát, egy másik nagy realistát tartott vissza a fejreeséstől. Baráti torna.

 
Őt általában nézik és hallgatják, és Ő ezt megszokta. Udvarias és tömör. A Művészeti Akadémia Nagyterme dugig van, ha az Ő felolvasását hirdeti meg, ki kell nyitni a hátsó nézőteret is - itt sajnos nem volt. Elölről, hátulról nézők hallgatják, öregek és fiatalok, Grass pedig a szokásos barna zakójában nyugodtan olvas, szelíd mimikával, de a bajusz alatt játszik valami, amihez vörösbor is kell, időnkénti újra töltéssel. Miért is járatná a száját egy óra hosszat, ha közben csak vizet ihatna. Amit jónak lát azt megengedi magának. Egy kedves pletykás személytől azt hallottam Róla, hogy Srockholmban egy hivatalos vacsorán, Grass megéledt-élénkséggel társalgott baloldali, tetszetős szomszédnőjével, megfeledkezvén a jobbján ülő idősebb úrról, akiről tudta, nem tudta, hogy a Nobel-díj bizottság elnöke. A díj húsz éves késése csöppet sem ártott meg neki.

Barátságos és beszélgetésre kész ember, bőséges, van miből írnia. Gyanakvó is, átlát többféle intellektuális szélhámosságon, mindegyiken átlátni senkinek sem sikerül. Ma is tud odafordulni és felháborodni, tud együtt érezni azokkal, akiknek rosszabb a dolga, mint a többieknek. Nyugodt, kópésan a bajszába somolygó nyugtalanítónak ismertem meg. Megleli a nemzet érzékeny pontjait, erkölcsi és politikai öncsalásait. Komolyan, értelmesen, morális igényességgel tud, demokráciában is felbőszíteni olyanokat, akik tudnak és szeretnek bőszülni. Élcek dolgában politikusoknak, nem tanácsos versenyezni Vele. Viseli a felelős polgár nem könnyű szerepét, aki a maga törvényes, a piacon is jól érvényesülő mesterségét folytatja, és ezzel összhangban elmondja a magáét a közélet fórumain, megmaradva a maga műfajaiban, és mintegy formai koherenciában önmagával. Akárhol matat pipájával, Ő mindig ugyanazokkal a határozott vonalakkal ábrázolható lény. Az a német regényíró, aki a külföldi olvasónak elsőként az eszébe jut. Akinek kijutott a mesélő termékenységből, a kényelmes és természetes, de nagy kiterjedésű jelenlétből.

Hallván klasszifikációját a német regényírók sorában, Grass felemelné az ujját, és szokása szerint opponálna, mert, hogy Ő nemcsak regényíró, de költő és képzőművész is, mivel ha anyácskája Neki egynél több tehetséget adott, akkor kicsoda Ő, hogy útját állja e tehetségek működésének?
Elbeszéléseihez, figuráihoz, verseihez rajzok társulnak, lapszélen is feltűnnek profilok, önarcképek, békák és halak előszeretettel.

A méltán díjazott személy ért az evéshez és a konyhához, ami az írásaiban is feltűnő, mert, hogy a sírkövekhez is ért, az nem meglepő. Emlékezetes volt a vacsora és feleségével, Ute-vel, fiával, menyével - illenek hozzá a gyerekei, nem túláradó, de van benne kellő figyelem -, kitűnő volt a berlini Luisiada vendéglőben a báránysült a zöldbabbal, két pohár sörrel és sok grappával, de illik hozzá a németül Maultasche-nak nevezett köpcös húsos derelye is, a földközeli étrend inkább mint a kényes nouvelle cuisine. A konkrét inkább mint az elvont, a tett inkább mint az ábrándozás róla.

A fal idejében amikor átengedték, rendszeresen nagy hassal ment át Kelet-Berlinbe, az inge alatt ajándékkönyvek domborodtak. A falon túli íróbarátok összejöttek a fogadására, ilyenkor felolvasás és vita következett, Günter Grass körül, a hétköznapok talaján kivirágzik a barátokat összehozó eszmecsere. Frázisok nélkül, a közös megértést elősegítve, összehozta a németnyelvű kollégákat, több különböző határon át, és ahol tudott segített.
1982-ben meghívott engem a Művészeti Akadémiába a nyugat- és kelet-német írók konferenciájára, amelynek Ő és a Kelet-Berlinben élő Stefan Hermlin volt a két társelnöke. Hermlin tiltakozott az én jelenlétem ellen. Ha én nem jöhetek, akkor Ő sem jön, mondta Grass. Jöttünk.
Nyugat és kelet-európai művészek összejöveteleit kezdeményezte Guliver Társaság címen Amsterdamban, és komolyan vette a művészek szolidaritását. Amikor Iránban kimondták a halálos ítéletet a Londonban élő Salman Rushdy ellen, Grass, aki akkor éppen az Akadémia elnöke volt, Berlinbe is meg akarta hívni a baráti szolidaritás nevében. A művész kollégák többsége ellenezte ezt a meghívást, kihívónak és veszélyesnek találták, hátha merényletet eredményez. Ez a félénknek is gondolható óvatosság nem tetszett Neki, válaszul eltávolodott a Művészeti Akadémiától, és nem kívánta az elnökségét megújítani és csak akkor volt hajlandó ismét fellépni az Akadémia színpadán, amikor Salman Rushdy ülhetett mellette, akkor is meglehetős rendőri biztosítással, amihez én már szokva voltam, még a Nemzetközi PEN-találkozók idejéből.

Negyedszázaddal ezelőtt Günter Grass berlini házában volt máig emlékezetes alkalmam megismerni Willy Brandtot, mint ott elég szokásos vacsora vendéget, és a nagy politikus képét legkevésbé sem zavarta a jóízű evő-ivó, aki a hölgyeknek nem csak a szemébe nézett, de a lábukat is komótosan megtekintette. Ami Grass volt és maradt a német irodalomban, az volt Brandt a politikában. Barátságuknak már történelmi értéke van. Grass szereti Brandt hagyatékából leginkább a gazdag Észak és a szegény Dél drámai különbségének cselekvő felismerését méltatni. El is ment lakni Calkuttába, egy évig maradt, könyv lett belőle, verssel, rajzzal, felmérve, hogy a különbséget nem lehet átlépni, de az élet, mint folytonos tanulmányút elvisz egymáshoz alkalomadtán.

Akár mint párton kívüli, akár mint párttag Grass meggyőződéses szociáldemokrata, egy kissé úgy, mint a régi iparosmesterek. De ha szükségét látta nem restellt választás előtt kampányolni is, mert komoly ember a gondolathoz társítja a cselekvést is. Szívesen beszélt, vitatkozott a választói összejöveteleken. Hallgatja a másikat, a pipájával foglalatoskodik, de mikor már jól szelel, akkor Ő is rázendít egy baritonmonológra. A kezét elnézve azt mondtam magamban, milyen jól fogja a pipáját. Jól nyúlt hozzá a dolgokhoz.
Vérbeli mesterember mondtam rendjét látva, tisztelő irigységtől sem mentesen.
Réges-rég megállapodott magával abban, hogy hol, melyik asztalnál, mivel ír, hol rajzol, és természetesen helyezi maga elé - akárhol van - a kiadójától kapott vastag, üres könyvet, amelybe a betűk töltőtollal iratnak; majd jön az átmásolás Olivetti-írógépre, vannak kézírásos javítása, és utána a gépírónő számítógépbe írja a szöveget, amely kéziratok néhány év múlva a Művészeti Akadémia és egy lübecki múzeum archívumában kötnek ki, gondos archiváriusi feldolgozáson áthaladva, és a nagyközönség számára megnyitva.
Egy-egy könyv életrajzi környezete is idetartozik, levél, napló, rajz, tervvázlat, a munkateljesítmény könyvelése. Műhelyből műhelybe és a levéltár olvasószobájába, onnan meg a Grass-kutatók és a belőle dolgozatot író diákok, valamint Róla cikket író újságírók, szeme elé vonul még a szerző biológia virulása közepette a hagyaték. Öt évvel ezelőtt hetvenedik születésnapján azt mondtam Róla: ha Németország hasonlítana Günter Grassra, akkor ez egy megbízható, erkölcsi intelligenciával megáldott ország lenne. Lehet, hogy ilyen is. Sokan értesülnek arról, hogy Ő mit mond. Nem csak Őt formázta a németek XX. százada, de Ő is formázta a maga nemzedékét, amely a mai Németországot megcsinálta.
Günter Grassnak mind a mai napig derűje van, mondja a magáét, tud lelkesedni és elutasítani, mulat, mesterkedik éber szolgálatban.

Örülök, hogy Budapest irodalmi-díját Günter Grassnak Demszky Gábor adja át, az egykori demokratikus ellenzék bátor szamizdat könyvkiadója, nyomdásza és a város negyedszer is megválasztott főpolgármestere, akit ugyanaz a közönség erősít meg újra, meg újra a tisztségében, amely Günther Grass könyveit az Európa Könyvkiadó lelkiismeretes gondozásában és szép megformálásában várja veszi és olvassa.

Kedves Günter! Szép órákat kívánok Neked itt Budapesten, otthonaidban és vándorútaidon, bárhol a világon szeretteid és barátaid körében.

Konrád György

Arcok a XI. Nemzetközi Könyvfesztiválon:

 
 
 
 
 
Fotó: Kadelka László

[ K.L. ] 2004-04-24 10:02:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
[ Archívum ]
[ Keresés ]
X. BÁBU Fesztivál

Bach-versenyművek a Capella Savariától

Emlékezzünk együtt Kara Tündére!

Vitáktól zajos forró fesztivált zárt Velence

Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Halasi Imre a Barlangszínházban rendez

Születésnapi levél - Fekete Péternek

Pataki András - A mű örök mementó

Az idei trieszti Sci+Fi filmfesztiválon minden elképzelhető

Közönség-díjas lett Triesztben a Lajkó – cigány az űrben

Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]