Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

Ahogy tetszik
[ József Attila Színház ]
fotó Bálint F Gyula
 
Dátum: 2021. január 26. kedd    Mai névnap(ok): Paula, Vanda a - a - a
A honleány (2004.)
Azok a hölgyek, akik tehetséget érznek magukban, vegyenek kezükbe tollat, s írjanak a szabad haza és a nőnem dicsőségére, de közben női kötelességeikről se feledkezzenek meg. Minden nő képeztesse magát festészet, ének és zene területén. Támogassa a hazai ipart és csak magyar cselédeket tartson. A külföldi szokásoktól tartózkodjon, a külföldöt ne utánozza. Legyen takarékos, öltözete legyen csinos, egyszerű és magyar. Az általa szervezett összejövetelek magyar szelleműek legyenek.

   
   Nincs új honleány a nap alatt
   
   
   Ha honleány volnék (oz), fütyülnék mindenre, ami nem a honleányi természetemet fényezné. Különösen így, hogy van múltam, van jelenem, ebből következően jövőm is.
   Egy képzett, politikailag és lelkileg érett, testéből (nőtestéből, annak meghatározó araszából) kitekintő honleány - azaz a hon leánya - a negyvennyolcas forradalomban így teszen. Nem másként.
   Az ilyen múlt, mint a lenti cikkrészlet is bizonyítja, önvizsgálatra serkent. Úgy, úgy. Önvizsgálat következik. Mégsem biggyesztgethet az ember minden különös, eddig nem tapasztalt látványra, hangra, ízre. Ahány leány a honban, annyiféle.

   Az 1848-as forradalom sajtója a nőkérdésről. Míg 1847-ben 65 időszaki lap jelent meg Magyarországon, addig az 1848/49-es forradalom és szabadságharc másfél évre terjedő időszaka alatt körülbelül kétszázra tehető a megjelent hírlapok és folyóiratok száma. Többségük magyar nyelvű, de német, szlovák, horvát, szerb, román és francia nyelven is jelentek meg lapok.
   
   Teleki Blanka „Hadi zászló magyar hölgyek kezében” című, a Nemzetőrben megjelent cikkében a „Magyar hon hős és nagylelkű fiaihoz” szól. A fenyegetett haza nemcsak a fiúktól, hanem a lányoktól is áldozatot kíván. A nőknek zászlókat kell a kezükbe venni, hogy azzal buzdítsák a férfiakat. Nekik maguknak kell felkötni a hősi kardot, ők azok, akik a férfiakat a csatamezőkre küldik. A nők szíve vérzik a csatamezőn elesettek miatt, de ha ez a haza és a nemzet életét menti meg, akkor ez a halál dicsőséges, mert jobb szabadon meghalni, mint rabszolgaként élni. A női nem fizikai gyengesége miatt azonban a nőnek nem fegyverrel, hanem más eszközökkel kell harcolniuk. Akiknek módjukban áll, anyagilag támogassák a hazát, amely összeget a magyar hadsereg fenntartására kell fordítani. A magyar nők kijelentik – vallja Teleki Blanka –, hogy ha a magyar hadsereg esetleg mégsem tudná megvédeni a hazát, és az ellenségnek sikerülne betörnie az országba, akkor ők egyenként védik házaikat, mert minden ház egy vár lesz, amiben a magyar asszonyok az egri nőkhöz hasonlóan fognak harcolni, s utolsó leheletükig küzdeni. A cikk végén az aláírás helyén a következő megnevezés látható: „Több magyar hölgy”.
   
   Teleki Blanka cikkére válasz is született a Nemzetőr hasábjain „Derék Honleányok!” címmel, amelyben a szerző áldást kér minden olyan magyar nőre, aki Teleki Blankához hasonlóan cselekszik. Kijelenti, hogy eme nyilatkozat a nőket a magyar nemzetség első soraiba helyezi, zászlóik a kegyelet és tisztelet tárgyai. A magyar nők ezzel a cselekedettel csakúgy, mint a férfiak hű őrei a magyar hazának, nemzetnek és a magyar szabadságnak.
   
   Az erdélyi származású Csiszár Amália a Pesti Divatlapban megjelent cikke bevezetőjében üdvözli a magyar hont, ami majd nemsokára egyedül Erdéllyel. A buzgó honleány bízik abban, hogy Erdély fel fog virágozni. Úgy látja, hogy ez a felvirágzás a magyarok számára is ismeretes, hiszen ők is tapasztalták már, hogy a zord tél után tavasz jön, amely mindig valami újat hoz, bár ezt az újat gyakran megint hideg tél váltja fel, mely örökre tönkreteheti a tavaszt. A szerző megbocsátást kérve két szót rak a magyar nép eme kívánataihoz: „szabadság, egyenlőség, testvériség”, s ez a két szó a vigyázat és az éberség. Óva int attól, hogy a boldogságban túlságosan is bízzunk, hiszen a pillanatnyi jó lehet csalóka is. S itt elérkeztünk cikkének legfontosabb részéhez. Tudatában van, és le is írja a szerző, hogy néhány ember azt gondolja, hogy a férfiak számára nincs unalmasabb tárgy, mint a nő a politika és a nyilvánosság terén. Ez ellen szól az a tény, hogy a nők kebelében is keletkeznek néha a közérdek iránti buzgó érzelmek, mit a nő képtelen némán leküzdeni, hiszen a március 15-iki, 16-iki történések annyira hatással voltak rá, hogy képtelen hallgatni.
   
   Vahot Imre a cikk végére szerkesztői megjegyzést fűz, amelyben kijelenti, hogy ennek a lelkes honleánynak a leggyengébb szózata is erősebb, mint a legtöbb honfié, és tettekre buzdító tekintete pedig mindenható.
   
   Az április 20-án Vahot Imre által megfogalmazott cikkben pontokba foglalva látható a női nem rendeltetése, feladata. A női hivatás szempontjából fontos, hogy a nő ne csak a gazdasszonyi és a háztartási munkában legyen jártas, hanem ismerje a világ törvényeit s politikai viszonyait. A politizálást kerülje, de a közügyekhez hozzá tudjon szólni, leginkább azonban a művészettel és az irodalommal foglalkozzon. A közügyekben vegyen részt, pártoljon minden olyan ügyet, amely az emberiség és a haza előmozdítását célozza. Hű és nemes lelkű fiatalokat neveljen. Vahot Imre felveti, hogy a fővárosban és ezen kívül minden nagyobb városban legalább egy-egy nevelőintézet épüljön. A vagyonosabb hölgyek ne csak saját, hanem a szegényebb gyermekek nevelésében is segédkezzenek. A magyar legyen a hivatalos nyelv, és aki magyarul tud, más nyelven ne szólaljon meg. Az anyák mindaddig ne tanítsák idegen nyelvekre gyermekeiket, míg azok a nemzeti nyelven tökéletesen nem beszélnek. A magyar hölgy pártolja a nemzeti [110 irodalmat és a művészetet. Azok a hölgyek, akik tehetséget érznek magukban, vegyenek kezükbe tollat, s írjanak a szabad haza és a nőnem dicsőségére, de közben női kötelességeikről se feledkezzenek meg. Minden nő képeztesse magát festészet, ének és zene területén. Támogassa a hazai ipart és csak magyar cselédeket tartson. A külföldi szokásoktól tartózkodjon, a külföldöt ne utánozza. Legyen takarékos, öltözete legyen csinos, egyszerű és magyar. Az általa szervezett összejövetelek magyar szelleműek legyenek. S a cikk végén említi Vahot Imre az egyik legfontosabb pontot, amelyben az országszerte felállítandó nőegyleteket szorgalmazza.
   (Magyar Könyvszemle)
   

   
   Adjon Isten szép Jó estét Mindenkinek!
   
   2004 feb. 9-én vagyis Jégbontó havának 9-jén a Pálos rend alapításának első
   lépését szeretném megtenni Gyergyóban. Elképzelésem szerint a női rend a Both vára ujjáépített változatában, a férfi rend a Gyergyóbékási lerobbant és felújításra szoruló vámházban lenne.
   A köztük lévő területen, akik saját tulajdonnal szeretnének családostól csatlakozni a rendhez, arra kérem, keressenek meg február 8-án este otthon telefonon vagy személyesen.
   A terület a saját tulajdonában marad az illetőnek és azt csinál amit akar rajta természetesen - szellemi közösségről és nem anyagiról lenne szó vagyis a rend nem kívánja elvenni a területet. A megjelölt földdarabon azt szeretném, hogy egyedül az Úr Isten hatalma érvényesüljön a közösségben a 10 parancsolat szellemében - és ahol Jézus krisztus Királyságát "kiáltanánk ki"
   Akiknek visszaadták (vagy nem adták) a területét mind jelentkezhetnek. Isten minket úgy segéljen. A témával kapcsolatban minden javaslatot szívesen veszek és legfőképpen Both vára területének illetve a Vámház tulajdonosának jogi helyzetéről és hozzáállásáról szeretnék tudni.
   
   Pacsirta 5, 361602
   
   A hit, remény, szeretet jegyében, Edit
   
   
   Gyergyótól Strassburgig gyalogolna Forró Edit
   
   Zarándokút a „világ szívéhez”
   
   Bejelentése szerint gyalogszerrel indul el Gyergyóból Strassburg felé Forró Edit gyergyószentmiklósi születésű, Budapesten élő „honleány”. A magát ekként aposztrofáló gyergyói születésű ifjú hölgy zarándoklata révén a Hágai Nemzetközi Bíróságra kívánna hatni.
   Az „igaz emberek”-et szólítja meg a Gyergyóért nevű városi elektronikus levelezési listán Forró Edit azzal a felhívással: a Hit-Remény-Szeretet nevéven akár pár lépés erejéig is csatlakozzon hozzá felnőtt és gyerek strassburgi zarándoklata mai gyergyószentmiklósi rajtján. „Szeretném megkeresni a világ szívének ajtaját-ahol bekopoghatok az igazságért és a szabadságért” – áll a felhívásában megjelölt cél.
   
   A gyergyószentmiklósi római katolikus temető kapujától ma déli 11 órától indulni kívánó hölgy szándéka nem tűnhet túlságosan furának a levelezési lista törzsvendégeinek, hiszen Forró Edit ennek épp legaktívabb tagjaként kápráztatja el őket nagy gyakorisággal különbnél különb elképzelésével. A „Tündérkerti Szabadságért”, az erdélyi magyarság helyzetének jobbításáért kiötölt javaslatai közül pár már meg is valósult. Az ő buzgalma nyomán állnak a város központi parkjában rovásírásos szemeteskukák, és szintén neki köszönhető az idén másodszorra, nagy sikerrel megrendezett, székely várak és székely-magyar történelmi személyiségek portréinak építésére hívó hószobrászverseny ötlete.
   
   A “honleány” Forró Edit elmondta: az utóbbi években temérdek figyelmet, időt szentelt arra, hogy szülőhelyén uralkodó állapotokon segítsen, ám ez energiáját mára már jobbára felemésztette. Elmondta, időközben viszont rádöbbent, nem a rossz döntések következményeinek javításával kellene bajlódnia, hanem azok kiváltó okaira kell összpontosítani. Lapunknak elmondta, zarándoklata során folyamatosan imádkozni fog azért, hogy „legyen erőnk megbocsájtani mindazt amit ellenünk igazságtalanul elkövettek”, útja végén a Hágai Nemzetközi Bírósághoz kíván levéllel fordulni, melyben az Erdélyt érintő ügyek kiemelt felülvizsgálatát kérné.
   
   A helyi Salamon Ernő Gimnázium 1986-1990 évfolyamán mechanika szakon végzett Forró Edit jelenleg Budapesten diplomáciai hallgató, bevallása szerint a budapesti Amerikai Nagykövetség munkatársa – ám felhívta figyelmünket, munkakörének nincs köze zarándoklatához, amit szíve szerint akár nevének elhallgatásával is, mindössze „honleány”-ként kívánna véghezvinni. Számításai szerint gyalogútja első szakasza – amennyiben egészségi állapota nem akadályozza ebben – folyamatosan két hétig tart majd.
   (Krónika)
   
   
   Gyalogosan a hit, remény, szeretet nevében
   
   Tegnap este Csíksomlyóra érkezett Forró Edit, aki az erdélyi magyarság jogsérelmeire kívánja felhívni a közvélemény figyelmét hétfőn kezdett gyalogos útja révén. Első nap Gyergyószentmiklóstól Csíkszentdomokosig gyalogolt, tegnap onnan folytatta az útját Csíksomlyóig.
   
   – Izomlázam van, de hajdani sportolóként tudom, hogy ha erre jól ráhúzok, elmúlik – mondta a Hargita Népe érdeklődésére a Segítő Nővérek Kongregációja csíkszentdomokosi zárdájában, ahol a nővérek vendégszeretetét élvezve töltötte útja első éjszakáját.
   
   Ma Szentegyházáig, holnap pedig Székelyudvarhelyig szeretne eljutni. További úti célja az erdővidéki Nagybacon és a háromszéki Angyalos.
   
   – Nem tudom, hogy fizikai erőnlétem, illetve a rendelkezésemre álló idő lehetővé teszi-e, hogy tovább menjek? – mondta –, de így is elérem célom: felhívom a közvélemény figyelmét az erdélyi magyarság helyzetére.
   
   Forró Edit Szent Margitot és Márton Áront választotta példaképül. Gyergyószentmiklóson született, és már gyerekkorában elhivatottságot érzett a szabadság és igazság iránt. 1990 fekete márciusa után hagyta el az országot, Budapestre ment, ahol diplomáciát tanult. Államvizsga-dolgozatának témájául nehéz témát választott: Konfliktusmegelőzés és -megoldás Erdélyben. Az autonómia-törekvések kiváltotta román reagálás aggodalommal tölti el, különben is, tanulmányozva a különböző népek autonómiáit, arra a következtetésre jutott, hogy az csak rezervátum lenne az erdélyi magyarságnak, amely nem biztosítana védelmet. A megoldást svájci példára a független Erdélyben látja.
   
   Forró Edit február 10-én indult útnak gyalog, hogy a hit, remény, szeretet nevében „kijárja” a megbocsátás útját. Eredetileg Hágába szeretett volna menni, később Strassbourgot jelölte meg úti céljául, végül úgy döntött, hogy a kéthetes gyaloglása is eredményes lehet.(Hargita Népe)
   (Erdély Ma)
   
   (Forók: GE)

[ - onagyz - ] 2004-02-15 10:14:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Szakonyi Károlynak
Mindenek előtt: nem szép félrevezetni a világot! A Németh Lajos lehet, hogy nyolcvankilenc éves, de a Szakonyi Karcsiról senki nem hiszi el, hiába csináltatott magának jó pár éve ilyen szép ősz maszkot. (Kadelka Lászlótól)
[ Archívum ]
[ Keresés ]
Covid mentes Ünnepeket Kívánunk!

Wisinger István – Pulitzer

Marton Mária - Ki hitte volna

Szabó András - Torzulás

Hazám-díj 2020

Születésnapi levél - Szakonyi Károlynak

Kétszázharminc éves a magyar nyelvű színjátszás

Ősbemutató Székesfehérváron

A Hazám-díj Kuratóriumának nyilatkozata

Hajós Trianoni Emléktúra

Az ember tragédiája 2.0

A Békéscsabai Napsugár Bábszínház 2020/2021-es évada

„ Távoli üzenet”

Déri Miklós fotóművész kiállítása

Átadták az első Heller Ágnes-díjat

Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]