Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

Rómeó és Júlia
[ Új Színház ]
fotó Ajpek Orsi
 
Dátum: 2019. szeptember 20. péntek    Mai névnap(ok): Friderika a - a - a
Magyar Sikeríró az alkonyban
   Kelet-Európa irodalmában - a szocreál mellett elsüvítő - Szilvási Lajos honosította meg az idióta amerikai filmek technikáját. A meghasonlott magányos hős társra, társakra talál, velük a mindenek feletti jó szolgálatába áll, beveti magát a harcokba. Eszmei vértezete, nagy lelke, tehetsége és állhatatossága együtt a jó győzelmét, a gonosz bukását jelenti, a Csillag fényesen ragyog a parlament kupoláján.

   
   Az író előélete
   

Szilvási, a JA-díjas remekíró
   Szilvási Lajos 1930. és ’32 közt született valamikor. A lexikonok különféle időpontot közölnek, csak a január 13-a biztos.
   Lektűríró. Ez is biztos. A lektűr általános definíciójába Szilvási (valamint kor és harcostársa: Berkesi) munkássága valójában nem fér bele. A hasonló szórakoztató, ebéd utáni, netán utazáshoz gyártott könnyű olvasmányt két felekezetre oszthatjuk, úgy mint lírai lektűr és direkt lektűr. Azaz: szerelmi történetek tértől és kortól függetlenül, valamint kaland,- detektív-, rém-, horror, pornóregények.
   Szilvási a kommunista lektűr nagy alakja.
   Ahhoz Czeizel prof. tudása szükségeltetne, hogy a világ (vö.: a szocializmus építése, annak tempója) fölött érzett csalódottsága, sértettsége, esetleg a módszer vélt (és valós) hatékonysága sodorta Szilvásit az MTI-ből, a Szabad Nép füstös szerkesztői szobáiból a lektűr verőfényes, sikerrel szegélyezett emeleteire.
   Kelet-Európa irodalmában - a szocreál mellett elsüvítő - Szilvási Lajos honosította meg az idióta amerikai filmek technikáját. A meghasonlott magányos hős társra, társakra talál, velük a mindenek feletti jó szolgálatába áll, beveti magát a harcokba. Eszmei vértezete, nagy lelke, tehetsége és állhatatossága együtt a jó győzelmét, a gonosz bukását jelenti, a Csillag fényesen ragyog a parlament kupoláján.
   Szilvási okos ember volt.
   Pontosan tudta, az Olvasó Nép nem hülye. Ha egyszer nyakig ül a latrinában, szeretné hinni, de legalább remélni, egyszer csak a gödröt szegélyező szaros fenyőrudak arannyá válnak. És abból neki is jut. Mert minek ülne remény nélkül nyakig odalent? Minek kelne fel reggelente mindig ugyanarra a Kossuth rádióra?
   Szilvásit mindenki olvasott, aki (a nyolcvanas években) ismerte a betűket. Megkerülhetetlen tömegben árasztotta el az országot, és elég Kelet-Európát. Kelet-Európa ugyanott ül, és hallgatott, mint Mo. Olvasó Népe.
   Ráadásul JA-díjak, meg amit akartok. Egy sikeríró.
   
   Elkanyarodhatnánk a mai könyvipar agyrongáló elhajlásaihoz, de az egy újabb vetület.
   
   
   SZILVÁSI LAJOS
   

   1950-ben érettségizett Keszthelyen.
   1950-53 között az MTI munkatársa volt, majd a Szabad Népnél, a Szabadságnál, az Igazságnál dolgozott.
   1957-58-ban az MTI külpolitikai főosztályán rovatvezető, kiadványszerkesztő.
   1958-tól 1977-ig az Újítók Lapja olvasószerkesztője. 1977-től a Delta főszerkesztő-helyettese. Romantikus-kalandos történetei, olvasmányos regényei tették népszerűvé.
   27 regénye jelent meg (tizenhatot külföldön is megjelentettek).
   

   
   *
   
   Honismeret
   

   Mély meggyőződésem, hogy a honismereti mozgalomra az elkövetkező időben is igen nagy szükségünk lesz. Egyrészt azért, mert növekvőben van azok száma és aránya, akik érdeklődéssel fordulnak hagyományaink felé, sőt vállalják a mozgalom által képviselt értékeket. Még inkább azért, mert az internacionalista, kozmopolita, szocialista és kommunista rendszerek által tönkretett, értékeit vesztett magyarság, határainkon innen és túl, magára hagyott, tévelygő, bizonytalan identitású. Szüksége van arra, ha ezt nem is mindig ismeri fel --, hogy szilárd, mélyen gyökerező támpontjai legyenek. A magyarságnak, megmaradása érdekében szüksége van nemzeti identitásukban megerősödött, múltunkkal tisztában lévő, világos példaképekkel rendelkező, a honismereti mozgalom által felnevelt és felvértezett emberekre.
   
   Tisztelt Akadémia! Nemrég olvastam el Gereben Ferenc kiváló művelődésszociológus tanulságos könyvét, melynek címe Identitás, kultúra, kisebbség. A szerző a maradék Magyarországon és az elszakított területeken élő magyarok olvasási szokásait, ezen belül olvasmányaikat, valamint a politikai élet általuk legkedveltebbnek tartott személyiségeit is számbavették. Megdöbbentő értékrendekkel találkoztam. A megkérdezett magyar nemzetiségű olvasók nyilatkoztak legkedveltebb olvasmányaikból. Szlovákiában Szilvási Lajos, Rejtő Jenő és Berkesi András megelőzi Jókait és Mikszáth Kálmánt. Romániában Rejtő Jenő és Szilvási Lajos megelőzi Sütő Andrást és Wass Albertet. Szerbiában Szilvási, Rejtő és Berkesi előzi Móricz Zsigmondot, Gárdonyi Gézát és Fekete Istvánt. Szlovéniában Rejtő előzi Mikszáthot, Gárdonyit. Magyarországon öt idegen, számomra ismeretlen bestseller író, valamint Moldova és Nemere megelőzi Jókai Mórt. Egy 1993-ban Magyarországon végzett felmérés szerint a megkérdezettek által jelentősnek tartott történelmi személyiségek sorában Kádár János megelőzi Deák Ferencet és Dobó Istvánt.
   Meggyőződésem, hogy ahol ilyen eszmei, értékrendbeli zavar mutatkozik a nemzet gondolkodásában, ízlésében és ítéletében, s hadd tegyem hozzá veszélyérzetében, ott még nagyon hosszú ideig szükség lesz a honismereti mozgalomra.
   Honismeret - 2000. 04.
   
   *
   
   Olvasáskultúránk az ezredfordulón (részlet)
   

Szilvási, a JA-díjas remekíró
   Az 1985-ös lista lényegében abból a tudatvilágból ad – némi kulturális fénytöréssel – ízelítőt, amely a Kádár rendszer évtizedei alatt alakult ki, amely a klasszikus értéknek már csak fragmentumait tartalmazza, és amelynek két legadekvátabb, és kiemelt népszerűségű író-alakja mintegy negyed évszázadon keresztül Szilvási Lajos és Berkesi András volt. Ők a szocializmus hazai konszolidálásának tudatipari élharcosai (főleg az utóbbi), és ahogy a meglehetősen vontatott konszolidációs kísérlet megbukott, az ő népszerűségük is elenyészett. (Legalábbis Magyarországon, ugyanis – anakronisztikusmódon – határon túl a kilencvenes évek olvasmánylistáinak középmezőnyében még találkozhattunk a nevükkel.) A harmadik lista az ezredforduló új kulturális tudatállapotának lenyomata, amely már csak nyomokban őrzi a nemzeti hagyományt (a klasszikus világirodalmat pedig még úgy sem), viszont felkarolja és intenzív érdeklődésével tűnteti ki minden idők szórakoztatóiparának „nemzetközi nagymestereit”. A különböző diktatúrák korszakai után eljött végre a szabadság hona, amelyet a társadalom zöme – legalábbis egyelőre –arra használ, hogy a kulturális választékból azt válassza ki, ami talmi, és azt mellőzze, amit a XX. századi értelmiségi közmegegyezés esztétikai-kulturális értéknek tekintett. A kultúra eme „szép új világa” azonban – talán némi lelkiismeret furdalással – még őrzi az elsüllyedt Atlantisz emlékét. Amikor ugyanis – régi szokásunknak megfelelően – a könyvolvasóktól aziránt érdeklődtünk, hogy „kik a legkedvesebb íróik”, a névsorélmezőnyében – a ma is erősen olvasott szerzők mellett – olyanírók neve is fel-fel bukkant, akiket ma már nem, de régebben olvastak, és akikhez egy- kori olvasóik kellemes emlékei fűződnek.

Jókai Mór
    Az ilyen „olvasásmúzeumi” listán még az ezredfordulón is Jókai Mór áll az élen (és nemcsak Magyarországon, hanem a Kárpát- medence minden magyarlakta övezetében), valamint Mikszáth, Petőfi és Gárdonyi nevével is találkozhatunk. A „tegnapelőtt” klasszikus kedvencei mellett még a „tegnapiak” is előfordulnak (Szilvásiék személyében), és természetesen a maiak is: Cook, Steel, Lőrincz L. stb. (A lista tehát csak részben múzeumi.) A régebbi szerzők azonban 2000-re (1985-höz képest) mind hátrébb sorolódtak, vagy legalábbis (és ez általános tapasztalat) jelentős mértékben veszítettek említőik korábbi arányszámából. Mindebből legalább két következtetés vonható le: 1.) az ezredfordulón a kommercializálódás tendenciája már az „ab ovo” hagyományőrzőbb „kedvenc” listákat is elérte; 2.) manapság az olvasóknak már kevésbé akadnak „belülről vezérlő” kedvencei, és helyükbe egyre inkább a tömegkultúra divatsztárjai lépnek.
   Arra a kérdésre, hogy „melyek élete legemlékezetesebb olvasmányai”, legtöbben – 1985-ben és 2000-ben egyaránt – az Egri csillagokat említették, a további élenjáró helye- ken pedig – meglehetősen összetorlódva – Jókai két népszerű regénye: Az arany ember és A kőszívű ember fiai, illetve Dallos Sándor Munkácsi-regénye és M. Mitchell Elfújta a szél c. bestsellere áll. Ezeknek a könyveknek a kiemelt népszerűségét tehát az utóbbi másfél évtized változásai nem érintették. (Ami annál is inkább hihető, mivel már 1978-as országos vizsgálatunk során is – egy-egy Berkesi és Hemingway-kötettel feldúsítva – az említett műveket találtuk a legemlékezetesebb olvasmányoknak.)

Gárgonyi Géza
    Határon túl minden régióban ugyancsak Gárdonyi immár 100 éves, mégis örökifjú regénye volt a lista-vezető, és azt általában a két említett Jókai-mű követte, ezekhez pedig hol Petőfi versei, hol a Légy jó mindhalálig, hol pedig a már a magyarországi listáról is ismert Dallos Sándor féle életrajzi regény, vagy az Elfújta a szél csatlakozott. Mindenesetre megállapítható, hogy van három olyan magyar regény (Egri csillagok, Az arany ember, A kőszívű ember fiai) amelyek kitüntetett kedvelésében (ha nem is jelenidejű olvasottságában) Kárpát-medence méretű összmagyar konszenzus létezik. Az utóbbi, a „kedvencekre” vonatkozó információink már nem a meglehetősen esetleges és múlékony olvasói érdeklődésre, hanem a korábbi jelentős bensővé tett irodalmi élményekre alapozó, és kevésbé változékony olvasói ízlésre engednek következtetni. Ezeknek a mélyebb elkötelezettségekről árulkodó kedvenc íróknak és emlékezetesebb olvasmányoknak egy-egy olvasóra jellemző együttesei alapján (mindegyik műfajból egy-egy kérdezett több nevet és címet is megnevezhetett) – régi kutatási gyakorlatunkat követve – olyan „sűrített” (a kedvenc szerzők-művek esztétikai-stiláris sajátosságait figyelembe vevő) ízléskategóriákat hoztunk létre, amelyekbe a rendelkezésre álló információk összhatását, domináns elemét vizsgálva soroltuk be az egyes olvasókat.
   *
   Elismerve ízléskategóriánk bizonyos értelemben vett „puhaságát”, a mutatót mégis olyan esszenciális információhordozónak tartjuk, amely immár három évtized kutatásaiban került „bevetésre”, és tapasztalataink szerint a társadalom ízlésorientációjának főbb irányairól és ezek változásairól meglehetősen híven tájékoztatott. A 8. táblázat első tanulsága, hogy az interiorizált értékekre alapozó ízlés sokkal kevésbé változékony, mint az aktuális olvasmányokban kifejeződő olvasói érdeklődés: másfél évtized alatt a hét kategória közül csak háromnál mutatkozott jól érzékelhető (de nem túl jelentős) eltérés: a klasszikusok kedvelésén nyugvó ízléstípus arányszáma csökkent, az értékesebb művekkel nem társuló sikerkönyvek preferálására épített „bestseller II.” kategória, valamint a szépirodalmi érdeklődés híján ismeretközlő művekre fókuszáló beállítódás viszont erősödött. Vagyis a társadalom ízlésállapotának hangsúlyeltolódásaiban is megfigyelhető – szolidabb mértékben – az olvasói érdeklődés átrendeződésének két alaptendenciája: a kommercializálódás és a prakticizálódás.
   Mielőtt ízlésadataink alapján összegzésül néhány megállapítást tennénk a magyar társadalom jelenlegi ízlésállapotáról, kereszttábláink segítségével szeretnénk néhány információval szolgálni az egyes kategóriák rétegspecifikus vonásairól. Korábbi tapasztalatainkat megerősítve, a „bestseller” ízlésorientáció erősen „nőies” maradt, a cselekményesebb-kalandosabb „lektűr” pedig – az „ismeretközlő” típussal együtt – erősen „férfias”. A „klasszikus” ízlésszint (valamint „romantikus”) markánsan az idős korcsoportokhoz kötődik, a „lektűr” a fiatalokhoz, a „bestseller” pedig inkább a középkorúakhoz. Az iskolázottság mértéke ismét jelentős differenciáló hatású változónak bizonyult: a „modern” ízlésképlet jelenléte érettségi szinttől kezdve érzékelhető, és főleg a diplomások sajátja. Sajátos módon a sikerkönyvek preferálása mellett irodalmi értékeket is felvonultató „bestseller II.” kategória is együtt erősödött a végzettség szintjének növekedésével; ellentétben a „romantikus” ízléstípussal, amelynek részaránya a végzettség emelkedésével éppen hogy egyre csökken. (Ami arra enged következtetni, hogy a romantikus irodalom manapság nem annyira klasszikus értékhordozóként, hanem inkább afféle régimódi kalandregényként funkcionál.)
   

írónő
   A „lektűr” és „bestseller II.” – a kikapcsolódásra és szórakozásra beállítódott ízlésszint két változata – a diplomásoktól távolodik el leginkább, és a 8 osztályos, valamint a szakmunkás végzettséghez áll a legközelebb. (Tehát nem a 8 osztálynál alacsonyabb szinthez, amely inkább a romantikus és a praktikus ismeretközlő olvasmányokat vonzotta.) Legsajátosabban a (realista) klasszikus irodalom preferálására alapozó „klasszikus” ízléstípus társadalmi bázisa alakult: sajátos kétarcúság jegyében (akárcsak a nyolcvanas években) egyrészt a legalacsonyabb, másrészt a legmagasabb végzettségi szinthez kötődött a legerősebben. Vagyis két alapvetően eltérő irányultságú ízléstípust rejt a „klasszikus” kategória: az egyik a közérthetőségre és az ismertségre helyezi a hangsúlyt, a másik pedig a veretes esztétikai-kulturális értékre. Némi leegyszerűsítéssel a „modern” és a „bestseller” ízléstípusokat (de a „lektűrt” is) inkább urbánus, a „romantikus” (és némileg a „klasszikus”) kategóriát pedig inkább rurális jelenségként ismertük meg. Az eddigi összefüggések nagyjában-egészében már a nyolcvanas években is fennálltak. Az egyes régiók olvasói arculata azonban az ízlés vonatkozásában is változni látszik. A „klasszikus” típus preferálása mintha már nem az Alföldön, hanem (a „modern” kategóriával együtt) inkább a Dunántúlon lenne erősebb, a „lektűr” viszont kifejezetten Kelet-Magyarországon.
   A viszonylag kis különbségek ellenére megfordulni látszik a régebbi tendencia, amely a minden tekintetben (az olvasás gyakorisága terén is) elmaradottabb Kelet-Magyarország ízlését hagyományőrzőbbnek, a nyugatiét pedig hedonisztikusabbnak mutatta.
   (Annyi maradt e tendenciából, hogy az értékekkel társított „bestseller I.” máig inkább az Alföldön, a kommerciálisabb „bestseller II.” pedig inkább Nyugat- és Közép-Dunántúlon honos.)
   Tiszatáj 2002. Gereben Ferenc (részlet)
   
   

2004-01-12 09:43:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
[ Archívum ]
[ Keresés ]
Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Halasi Imre a Barlangszínházban rendez

Születésnapi levél - Fekete Péternek

Pataki András - A mű örök mementó

Az idei trieszti Sci+Fi filmfesztiválon minden elképzelhető

Közönség-díjas lett Triesztben a Lajkó – cigány az űrben

Mexikói filmé az Arany Oroszlán

Velence a magyar sikerek városa

A Napszállta is ott lesz Velencében

Újabb magyar filmes-siker

Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]