Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

Anconai szerelmesek
[ Ruttkai Éva Színház ]
fotó Bálint F Gyula
 
Dátum: 2019. október 15. kedd    Mai névnap(ok): Teréz a - a - a
Születésnapi levél - Balczó Andrásnak
Nekem Balczó "A Balczó" volt és az is maradt.
Igaz, csak ötven éve ismerem, tehát, még változhat a dolog.
De nem hiszem.
Azt meg végképp, hogy hatvanöt éves lenne.
Ilyen fiatalon ?!...
(Dávid Sándortól)

Balczó András születésnapjára.

Tudom, nem hiszik el, pedig igaz, hogy utoljára a hatvanadik születésnapján találkoztunk. Illetve azon a bennsőséges kis ünnepségen, amelyet a Csepeli Vasasban rendeztek e jeles esemény okán. Előtte is, talán évekig nem láttam sem őt, sem a többieket, "régi harcostársakat", mégis, mintha még most is, akkor is , mintha soha nem váltunk volna el, egy pillanatra sem!...
És most megint elrepült öt év.
Csak remélni merem, hogy ő sem változott...
Isten éltessen Bandi!

BALCZÓ

Mindig is szerettem volna egy lovat, mint Bandi, de én csak egy szamárig jutottam, amelyet kollégáimtól és barátaimtól, /de legfőképpen Héder és Palik uraktól/ kaptam a hatvanadik születésnapomra. Nem mondom, Theodor igen derék, jó kiállású, sőt szép szamár-fi, de azért mégsem ló, mint Mimike kisasszony / vajon él-e még ?!..., vagy valamelyik csikója.../, Balczó Bandi telivérje, amelyet ugyan nem születésnapjára, hanem eredményei elismeréseként kapott...
Ez az egész persze nem véletlenül jutott most az eszembe, hogy hallom, Bandi hatvanöt éves lesz, hanem, mert a fenti összehasonlítás pontosan mutatja a kettőnk közti különbséget, meg azt a különbséget is, amely őt az emberek igencsak túlnyomó többségétől mindig is elválasztotta, s gondolom, elválasztja ma is. Nevezetesen, hogy mi többiek valahogy úgy vagyunk az egész életünkkel, ahogyan a közmondás mondja: "Ha ló nincs, a szamár is jó!", és annak is örülünk /én például nagyon/ ha legalább egy szamár jut.
Bandi nem ilyen.


Bandi mindig lovat akart, és soha, semmiben nem elégedett meg a szamárral.
Talán ezért is voltak gondjai olykor az életében. Amely gondok azonban soha, egyetlen pillanatra se tudták a céljaitól eltántorítani, se megtörni. Ha Hemingway nem szeretett volna annyira pecázni, és mondjuk ismerte volna az öttusát, akkor Az öreg halász története helyett talán ebben fogalmazta volna meg azt az örök igazságot, amelyet megfogalmazott: "Az embert el lehet pusztítani, de megtörni nem lehet soha..."

Gondolom, a fiatalabbak, akiknek a most hatvanötéves Balczó András már csak Balczó úr és jószerivel semmi személyes emlékük, élményük nincs róla, egyszerűen nem értik ezt a pátoszt, ezeket a "nagy szavakat", amelyeket Bandiról szólva leírtam, de azt is gondolom, hogy azok a milliók, de különösen az a mintegy harmincezer pedig, aki együtt futott vele az utolsó ezer méteren, Pesthidegkúton, amikor az ötödik egyéni világbajnokságát nyerte, ma is ugyanazt érzi, mint én, s amit akkor érzett.

Egy sportoló életmûve – az eredményei.
Számok, helyezések, érmek.
Balczó azonban már versenyzõ korában is több volt "egy sportolónál".
Balczó András jelkép volt. Példa.
Rajta kívül is voltak, vannak nagy öttusázók /bár a mai öttusáról jobb, ha nem beszélünk/, mint ahogy Ayrton Senna sem egyedül áll a világbajnokok sorában.
Csakhogy Senna – az Senna. Senki más, hozzá nem fogható.
Balczó pedig, Balczó.
A karizmát, az emberekre, az emberi lélekre gyakorolt hatást az eredményeken messze túl, valami mással lehet mérni.
Talán szeretettel.

Dávid Sándor Balczó András
 

Ma is mosolyognom kell, ha eszembe jut, hogy Bandi, népszerűsége csúcsán, mennyire nehezen viselte el a felé irányuló túlzott szeretetet, sőt imádatot. Már nem mert megismerkedni a saját nevén egy lánnyal, mert attól tartott, és joggal, hogy az már nem őt magáért szereti majd, hanem azt a "bálvány" Balczót, aki nem ő, akihez tulajdonképpen semmi köze, azt mások teremtették meg, legendákból. /Persze hiába mutatkozott be Kovács Pistaként, a hírnév elől nem sikerült elbújnia szinte soha./
Azt, hogy könyvet írjanak róla, a Kiadó találta ki, ahhoz, hogy én írjam, ő ragaszkodott. Hogy miért, az benne van a könyvben, s az is, hogy a lelkemre kötötte: "Az igazat kell mondani, az igazat kell írni. Annyi embert, ahányan majd olvassák, úgysem lehet becsapni. És minek hazudnánk ?!..."
A saját kézzel írt naplóját is odaadta, s abból másoltam a könyve oldalakat. Rám bízta, a jóérzésemre, hogy mit hagyok ki, és mit tartok közlésre érdemesnek. És amikor a kész kéziratot átolvasta, nem húzott ki belőle egyetlen mondatot sem. Csak egyes szavakat javított. Ahol azt írtam nagyszerű, ahelyett beírta: jó. Lefelé kerekített.
Így maradtak benne a vívódásai.
Például arról a már említett ezer méterről. "Egész nap attól féltem, hogy célbaérés után marad még bennem egy cseppnyi maradék energia.A vereséget el tudtam volna viselni, de azt nem, hogy maradt bennem egy szikrányi tartalék is. De mi a biztosíték, hogy ki tudom futni magam ? Lesz-e annyi akaraterõm ? Biztos lesz ?... .Végtelenül gyenge voltam. Úgy éreztem, elhajlanak a lábamban a csontjaim, minden csepp erőm elhagy, elfogy , szétesem. Valahol a lelkem mélyén viszont tudtam, hogy nem rossz a verseny előtt ez a teljes erõtlenség, hanem még jó is..."
Mert ő tényleg, csak "a lovat" tudta elfogadni.
Gondolom, így van vele most is.
Régóta nem találkoztunk már, ő nem versenyez, én nem írok újságot, elváltak tehát útjaink. De azt hiszem a barátságunk ezzel mit sem változott. Bár azt se kérdeztem meg soha, hogy barátjának tekint-e egyáltalán, nekem elég volt, hogy én barátomként szeretem. A barátság meg nem a találkozások gyakoriságán múlik.
Volt persze egy idő, amikor szinte már féltem felhívni, vagy szó nélkül felkeresni. Ez akkoriban volt, amikor Bandi már fekete bárány volt. A félelmem azonban nem abból adódott, mint gondolnák: egyszerűen lesült a képemről a bőr, hogy tíz közül kilencszer kérni megyek hozzá. Kérni, hogy vállaljon egy tévészereplést, adjon interjút /nem nekem, hanem egy kollégámnak/, holott jól tudtam és meg is értettem: ő a saját sportolói életét egyszer, s mindenkorra lezárta. És ha ő valamit lezár, az le van zárva.

Török Ferenc, Balczó András és Móna István
 

Nekem szakmai kötelességem volt menni és kérni – benne talán a barátság dolgozott, és szinte soha nem mondott nemet.
Én pedig ottlétemkor élvezhettem a társaságát, megismerhettem egyre bővülő családját, megcsodálhattam a házát, amelyet javarészt saját kezével épített, s amely a fák iránti olthatatlan szeretetét tükrözi /imádja az asztalosmesterséget, s műveli is/, s hallgathattam terveit.
De, hogy most tényleg hatvanöt éves lenne ?
Az igaz, hogy én mindig csak másfél évvel voltam idősebb nála, s eszerint biztos, hogy igaz, a hír. De míg én, ha a tükörbe nézek egy ősz hajú öregembert látok, addig Bandi, ahogy a minap láttam, valahogy fiatal maradt. Pedig emlékszem, még a müncheni olimpiára készülvén, már az öregedés jeleit vélte felfedezni magán. Ha jól emlékszem naponta huszonöt kilométert futott /természetesen a másik négy edzés mellett/, és amikor egyszer éppen visszaérkezett az uszodába, mondta:" nézd meg ezt az úszógumit itt a derekamon " – fogta össze, no nem a háját, hanem a korábbinál talán kissé vastagabb bõrét a csípőjénél – "ez pont másfél kiló, és ha a lelkem kifutom, akkor sem akar lemenni. De már nem is kínozom magam, futok majd ezzel a plusszal..."
Ugye micsoda gondok?
Belegondolni is félelmetes, hogy Bandi már nagyjából annyi időt, évet töltött el "a hatodik tusával" egyedül, mint korábban a másik öttel! És mi minden történt ez alatt a harminc év alatt. Hogyan közösítették ki, mert megvolt a saját véleménye a szocializmusunkról, és hogyan kerülik ma is sokan, mert megvan a kapitalizmusunkról is.
Biztos benne is van hiba, biztos, hogy idegenekkel szembeni zárkózottsága nem segíti elõ "a táborok közeledését", sõt azt is el tudom képzelni, hogy eszébe sincs ezt elősegíteni.
Azt viszont soha nem tudtam megérteni, hogy miért várja el tõle a világ, - hogy olyan legyen, mint mi, a többiek ?! Hiszen, ha csak olyan lenne, akkor soha nem lett volna ötszörös világbajnok, mert mi nem vagyunk azok, jószerivel semmiben. És nem értem, hogy amikor mindenki tolerenciáról és a másság elfogadásáról és szépségéről beszél, akkor miért éppen az egyszeri és megismételhetetlen Balczó Andrástól vitatják el a mássághoz való jogát ?!
Bandi soha nem volt olyan, mint a többiek, soha nem volt olyan, mint mi. De például nem volt aszkéta sem, amely jelzőt azért ráaggatták, és nem volt sok más sem, amit szintén tudni véltek. Szó sincs róla, hogy egy csomó dologban valaha is egyetértettem volna vele, és viszont. De soha nem próbálta rám kényszeríteni /legfeljebb szelíden felemlítette/ a saját elveit és gyakorlatát, én meg mondogattam a magamét. Én tiszteletben tartottam az ő véleményét /amely mögött hatalmas teljesítmény áll, s immár egy hosszú élet/, ő meg az enyémet /gondolom, mert soha nem nyilatkozott róla/.
Nekem Balczó "A Balczó" volt és az is maradt.
Igaz, csak ötven éve ismerem, tehát, még változhat a dolog.
De nem hiszem.
Azt meg végképp, hogy hatvanöt éves lenne.
Ilyen fiatalon ?!...
xxx

Bandi, harminc évvel ezelőtt, a Tonio Kröger-ből ezt a mottót választotta a könyv élére

"Nem úgy dolgozott, mint aki azért
dolgozik, hogy éljen, hanem, mint aki nem
akar mást, csak dolgozni, mert nem becsüli
önmagát élő embernek, csak mint alkotó
óhajt számításba jönni, egyébként pedig
szürkén, feltűnés nélkül jár a világban,
mint a színész, ha már lefestette magát,
és aki egy a semmivel, amíg nincs szerepe."

Tanúsíthatom, hogy eszerint is élt, s él, szerintem, mind a mai napig.
Isten éltesse sokáig !


Dávid Sándor

2003-08-15 00:10:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
[ Archívum ]
[ Keresés ]
X. BÁBU Fesztivál

Bach-versenyművek a Capella Savariától

Emlékezzünk együtt Kara Tündére!

Vitáktól zajos forró fesztivált zárt Velence

Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Halasi Imre a Barlangszínházban rendez

Születésnapi levél - Fekete Péternek

Pataki András - A mű örök mementó

Az idei trieszti Sci+Fi filmfesztiválon minden elképzelhető

Közönség-díjas lett Triesztben a Lajkó – cigány az űrben

Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]