Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

Ahogy tetszik
[ József Attila Színház ]
fotó Bálint F Gyula
 
Dátum: 2019. szeptember 15. vasárnap    Mai névnap(ok): Enikő, Melitta a - a - a
Mikrokozmosz és tényirodalom (helyszíni p., 3. kör)
A képek 80-90 százaléka Gyergyószentmiklóshoz és környékéhez kötődik. Elmesélte, hogy a fotózást nem tudatosan művészi szándékkal kezdte, hanem csak úti képeket készített, amelyeket aztán barátai tanácsára kiállított. Legelőször Székesfehérváron kerültek kiállításra a képek, azzal a céllal, hogy az ottaniak megismerjék az erdélyi tájat, és kedvet kapjanak a látogatáshoz.

   
   Zöld Lajos könyve: tényirodalom
   

   A székelyföldi irodalmi életet szemlélve, feltűnő a különbség egy csíkszeredai (esetleg egy gyergyószentmiklósi) könyvbemutató, valamint a más városban tartott irodalmi est között. Valahogy mindig az az érzésem, hogy ezeknek az összejöveteleknek valóság-ízük van, nem próbálnak a művészet képzeletbeli magaslatain lebegni. Bárhonnan indulnak ki, egy valós eseménynél kötnek ki, az aktualitás vagy a múlt valamely nagy problémájánál, nagy személyiségénél. Magasabb szellemi kapacitású egyének hiányolnák, hogy Székelyföldön „nem lóg ki a metafizikai lóláb”. De talán nem is hiányzik senkinek.
   
   Persze, nem kell túlozni, itt sem nélkülözhető a nemzeti és történelmi hovatartozás túlhangsúlyozása. De amint mondtam, a valóság-íz a meghatározó jellemvonása a székelyföldi irodalmi rendezvénynek. Ilyesmi mondható el az április 11-én Gyergyószentmiklóson, a Pro Art Galériában megtartott tárlatmegnyitóval egybekötött könyvbemutatóról is. Ezúttal Zöld Lajos Kölcsönkért élet, kamatra című könyvét mutatta be Kozma Mária, a Pallas-Akadémia főszerkesztője, ugyanakkor megtekinthettük Fuják Gyula Képek Erdélyből című fotótárlatát is.
   
   Dézsi Zoltán, Hargita megye alprefektusa, a rendezvény házigazdája bevezető beszédében elmondja, hogy jelen rendezvény egy hagyomány újabb állomása, és bizonyos értelemben a Pallas Akadémia 10 éves évfordulójához kapcsolódik. Azért tolódott ki a bemutató időpontja, mert akkor Zöld Lajos nem lehetett jelen, így hát a mostani rendezvény: kiegészítés. Továbbá örömét fejezi ki, hogy létrejött a Pro Art Galéria, ahol Gyergyó szellemi életre éhes emberei találkozhatnak, beszélgethetnek. „Engedjék meg, hogy mindenekelőtt Zöld Lajost ünnepeljük és köszöntsük. Nemcsak azért, mert szárhegyi, hanem azért is, mert régi ismerősöm, és tudom, hogy a helyi kultúrában elvitathatatlan szereppel bír. Elnézést kérek Fuják Gyula úrtól, aki Magyarországról jött, és őt kellene elsőnek köszöntenem.” A művészt viszont a „gazdag lelkiségéért” illette dicsérő szavakkal.
   
   Rövid névsorolvasás következik. Kozma Máriát, Tőzsér Józsefet, majd Márton Árpád jeles képzőművészünket („aki mindig visszatér, és mindig hitelesen meg tud szólítani”) veszi észre a beszélő. És nem utolsó sorban Kolozsi Kiliánt, aki immár hivatalosan is a Gyergyószentmiklósi Színház igazgatója. A képes élményt növelendő a jelenlévő színészek verseket szavalnak. Reményik Sándor (Atlantisz-harangoz) után Áprily Lajos következik (Tetőn). A szavalat csodálatos volt – jegyezte meg Dézsi, majd felkérte Márton Árpád festőművészt, hogy beszéljen Fuják úr képeiről, látásmódjáról.
   
   A két vers mondanivalóját nehéz tovább vinni – szavakkal. Mi is tulajdonképpen a fotó? A művész gyorsan átlapozza a fotózás 150 évét, a fotózás megjelenésének az okát kutatva. A valóság másolása, „konzerválása”: ez lehetett a cél, ez keltette életre. Mára azonban művészetté fejlődött, külön látásmóddal bír, külön elbírálást élvez. Sokan fényképezünk, vagy ahogy mondani szokás: mindenkinek van egy szappantartója, de attól még nem lesz fotóművész – vélekedik Márton Áprád. A hétköznapi ember gyakran elrohan a természet apró dolgai mellett, nem veszi észre őket. Erre akkor jövünk rá, amikor Fuják természeti képeit nézzük. Fuják Gyula 5 éve van jelen Erdélyben, ez idő alatt alakult ki sajátos művészi látásmódja.
   
   Apróságokra hívja fel a szemlélő figyelmét. A Székelyföldön élő ember számára nagyon is hétköznapi dolgokra: a korhadt fa élni akarására, a gyimesi kerítések „zenét fakasztó” ritmusára, a telet hősiesen kiálló fenyőkre, vagy az őszi lombok gyönyörű harmóniájára. Fuják „elleste”, mi a legjellegzetesebb eleme e tájnak: a Gyilkos-tó, a Gyimesek, a Szent Anna-tó. A témák között találjuk a sorsproblémát, de megjelenik a mikrokozmosz is (a mezők apró virágai például). „Csodálni tudom, hogy hányan fotózunk manapság, és elsétálunk e témák mellett. És íme, jött valaki, aki feltárta, elénk tette, mindezt lefényképezte” – mondta Márton Áprád Az Erdély-témához kapcsolódva az egyik jelenlévő színész engedélyt kért, hogy egy „nagyon idetaláló” népdalt énekeljen el: Erdélyország sok szép vize.
   
   Ezek után Fuják úr elárulta, hogy a képek jelentős részét együtt készítették a jelenlévőkkel, ezért kollektív kiállításnak is lehetne nevezni a tárlat anyagát. A képek 80-90 százaléka Gyergyószentmiklóshoz és környékéhez kötődik. Elmesélte, hogy a fotózást nem tudatosan művészi szándékkal kezdte, hanem csak úti képeket készített, amelyeket aztán barátai tanácsára kiállított. Legelőször Székesfehérváron kerültek kiállításra a képek, azzal a céllal, hogy az ottaniak megismerjék az erdélyi tájat, és kedvet kapjanak a látogatáshoz. Ezen a ponton merült fel a kérdés, hogy a képek miért nincsenek elnevezve. „Azért, mert az a célom, hogy egy hangulatot teremtsek, egy képi világot mutassak be, hogy lássa a néző, hogy ide el kell jönni.”
   
   A fotók bemutatása után Dézsi Zoltán felkérte Kozma Máriát, hogy térjen át „az irodalom vizeire”, mutassa be röviden a Pallas-Akadémia Könyvkiadó tevékenységét, majd Kolozsi Kilián olvasson fel Zöld Lajos új könyvéből. Kozma Mária rövid felsorolást tartott a könyvkiadó által kiadott könyvekről, majd Zöld Lajos Kölcsönkért élet, kamatra című könyvéből hallhattunk egy részt. A felolvasás kissé hosszúnak tűnt (abban a hideg teremben), ám az idézett részt valóban bűn lett volna megnyesni. A könyvnek ebben a részében a szerző aprólékosan elmeséli, hogyan derült ki, hogy gégerákban szenved. A szenvedést, amit a betegség okozott, szinte nem is tudjuk elképzelni. Hangszálai felmondták a szolgálatot. Végül a szerencsésnek mondható sorsfordulat: a rengeteg próbán átesett, kitartó ember megmenekült. (A környéken egyébként a szárhegyiek ismerik a legjobban, kitartó munkájának köszönhetően ma a kastély nem romhalmaz.)
   
   A megrázó történet felolvasása után Dézsi Zoltán nehezen jut szóhoz. Felkéri tehát Kozma Máriát, hogy szóljon pár szót Zöld Lajos könyvéről. Sajnos, abból a tényből kiindulva, hogy az említett könyv önéletírás, a Pallas-Akadémia főszerkesztője kiselőadást tart az emlékirodalom történetéről... Mindenekelőtt elmondja, hogy iskolás éveiben úgy tanulta: a jó irodalom „a lélek katarzisát” generálja. Zöld Lajos könyvéről pedig biztosan állítható, hogy jó könyv. (A szerző maga a közönséggel szemben ülve láthatta a tekinteteken, mindenkit megrendített a felolvasott rész.)
   
   A könyv egyik érdemeként említi Kozma, hogy a jövő történésze számára hiteles képet nyújt, mivel nemcsak a saját történetét meséli el a szerző, hanem az általános társadalmi, történelmi, gazdasági hátteret is érinti. Mivel az önéletírás nagyon sok esetben nem az olvasó számára készül, hanem csupán azzal a céllal, hogy az elbeszélő kiöntse a lelkét a papírnak, ezért fő jellemvonása az őszinteség. Zöld Lajos könyve: tényirodalom.
   
   Melléklet
   (interjú Zöld Lajossal, részlet a Hargita Népéből)
   Balogh Edgár („...született a Duna-medencében, majd átúszta azt és Kolozsvárra költözött”), most is megszállottan magyarázná: „Önöknek, ifjú kollegáim töretlenül kell hinni a nép alkotó képességében, vállalni a dunai népek egymásra találásának nemes eszményét, a nehéz, áldozatos népszolgálatot. Zöld Lajos kollega Ön megint szekérre való kavicsot hordott íróasztalomra. Megőszülök, amíg kiválogatom néhány szem gyémántját, amit székely furfangjával a kavics halom mélyére rejtett. Ne nézzen olyan haragosan, mert nem mondtam, hogy gyémántjainak kibányászása nem éri meg a fáradtságot.”
   

   Balogh professzor úr a nácizmus helyett most a nacionalizmust választaná ellenségnek, mellyel élet-halál harcot kell vívni. Két vállal támogatná az RMDSZ mérsékelt szárnyának okos politikáját, erősen ingatná a fejét az egység megbontásainak „gaztettein”. Nagy István, Dr. Bányai Lászlóval megalapítaná a Romániai Magyar Kommunista Pártot, harcolna a munkásosztály és a kisemmizett nyomorgó értelmiségiek kizsákmányolói ellen. Asztalos István, Horváth István, Horváth Imre – Bodor Palit parafrazálva – kitiltaná a paradicsomból Ádám uramat, mert 1989 után kivágta az édenkert almafáit és fakereskedelemmel foglalkozik Székelyföldön. Éva nagysádnak is ostor járna, mert kétezerszeres áron értékesíti az inkriminált almákat.
   

   
   A teljes szöveg

[ an800308ku@yahoo.com ] 2003-04-15 07:06:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
[ Archívum ]
[ Keresés ]
Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Halasi Imre a Barlangszínházban rendez

Születésnapi levél - Fekete Péternek

Pataki András - A mű örök mementó

Az idei trieszti Sci+Fi filmfesztiválon minden elképzelhető

Közönség-díjas lett Triesztben a Lajkó – cigány az űrben

Mexikói filmé az Arany Oroszlán

Velence a magyar sikerek városa

A Napszállta is ott lesz Velencében

Újabb magyar filmes-siker

Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]