A fehér zászló és Osztyapenkó

Összedőlni látszik az iraki nép felszabadításának elmélete. Újabb para indult el a Battle for Controll nevű hadműveletben. Mostantól a szövetséges katonák joggal tartanak minden arrajárótól, mert megtörtént az első öngyilkos merénylet. A jól bevált palesztin system szerint egy iraki járókelő az ellenőrző pontra érve, magával együtt négy amerikai katonát küldött a másvilágra.

Ezek után a fehér zászló sem garancia, bár annak a szavatosságáról Osztyapenkó tudna mesélni a leginkább.        Az angolok közben nagy akciót hajtottak végre, berohantak, majd kirohantak Baaszrából. Sikerült szétlőniük közben egy lakóházat és ledöntöttek két Szaddam szobrot. Aztán megígérték, hogy ezt majd többször megteszik még. Nagy tapsvihar közepette.    A tevék meg csak néznek, mi ez a jövés-menés, ez a csínytevésszerű lótás-futás. Ennyi erővel behatolhatna Bagdadba egy borbély kommandó és álmában belenyírhatna Szaddam bajuszába. Hátha abban a szőrzetben van az ő és klónjainak ereje.

Nem is tudom mit tennék, ha hadvezér volnék. Talán nyilatkoznék a BBC-nek részegen. A neves brit híradó a maga cinikus közvetítőivel közben átment nyugalmazott katonai vezetők esti fórumába. Kedvencem a nyugalmazott szadoszenilis skót katonai vezető, aki állandóan be van rúgva és, amikor félbeszakítják valami kommentár miatt, akkor bealszik. Annyira jó fazon egyébként, hogy nem nehéz odaképzelni a kezébe a dudát, a csípőjére meg a skót szoknyát, vitézségi csattal.

Jut eszembe, ma a családi születésnapunk második napjánál tartunk most éppen whyskivel. Az utolsó fillérjeimből vettem hazafelé a Jean Breeze Binta estjéről. Jamaicai származású, brit kisebbségi feminista dub költőnő. Ha nem lett volna még elég mára a kataklizmákból.        Szécsi Noémi és hat hónapos zsemléje társaságában néztem végig az estet a hangfalak mellől. A gyerek belülről nagyokat rúgott közben, ami azt jelenti, hogy bejöttek neki a dub ritmusok.    A háborút a férfiak csinálják, a nők köszönik szépen, inkább szórakoznának, de ehelyett a túlélés jut nekik, a teljes összeomlás, annak végignézése, hogyan pusztítják el mások az ő egyszülött fiát. Táncolni sem viszi el őket senki.