Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

Párizsi élet
[ Operettszínház ]
fotó Bálint F Gyula
 
Dátum: 2020. május 26. kedd    Mai névnap(ok): Evelin, Fülöp a - a - a
Bayer Zsolt, mint Tyson a hullámverésben (helyszíni p. 2. kör)
   Bayer Zsolt kezdte sorjázni a magáét, igaz, hogy a politikusoktól eltérően ő aztán közérthetően, lehengerlő stílusban adta elő mondandóját. Azt feszegette, milyen következményei lesznek annak, ha Magyarország belép az Európai Unióba és ez milyen hatással lesz ez a magyarországi és az anyaországon kívüli magyarságra. Szerinte a csatlakozás után a magyar gazdaság nagyon gyorsan követni fogja a görög példát – és tönkremegy. Feltéve, ha addig meg nem szűnik az Unió, mert már így is elég ingatag lábakon áll.


   
   Be(le)lépni vagy lelépni?
   
   
   Kommunizmus-idéző buszállomás-hangulat, hosszú, mintegy húsz perces várakozással. De megérte. Mert: 2003. febr. 28.-án a kolozsvári Reform Klub szervezésében Nemzetpolitika és integráció címmel fórumot tartottak a főtéri, nagyképűen Művelődési Háznak nevezett akármiben (ami inkább harmadosztályú kupira emlékeztet, mint műv-házra). Szép számú közönség gyűlt össze a koszos, légyszar nagyságú teremben, a mintegy 100 koponya úgy érezhette magát, mint heringek a dobozban. A Székelyföld–szerkesztő (http://www.szekelyfold.tripod.com/ http://szekelyfold.tripod.com/hargitakiad/id1.html) György Attilára való várakozásunk közben a Reform Tömörülés (RMDSZ-platform) alelnöke, Mátis-Halmágyi Jenő dumált. Én meg unalmamban afölött merengtem, hogy az RMDSZ-nek (http://www.rmdsz.ro/script/mainframe.php?lang=hu) és a szerves (?!) részét képező Reform Tömörülésnek (http://www.reform.ro/) külön honlapja van, utóbbiak azt állítják ugyanis magukról, hogy ők az igazi tulipánosok… (Pedig mindkét ág művirág – teszem hozzá.)
   
   A gengszter-pofájú Mátis zaftos-csábosan fejtegette nekünk a topogás hosszú percei alatt, hogy rendhagyó estre számíthatunk, mert ezúttal a Reform Klub (politikusok helyett) két írót hajtott fel, akik a közelgő Uniós csatlakozás kérdéskörét járják körül a mi kedvünkért. Nem árt ugyebár Kolozsváron is tudni arról, hogyan gondolkodnak az integrációról és a nemzetpolitikáról (?) Magyarországon – és Erdélyben.
   
   A két meghívott: Bayer Zsolt budapesti pulicista, a Magyar Nemzet (http://www.mno.hu/?norel=1&pass=3) munkatársa és György Attila csíkszeredai író, szerkesztő. (Az ő naplója a Teraszon olvasható. http://regi.terasz.hu/main.php3?id=muveszet&page=irodalom/diaryone&startdate=2002-04-15) Ők az utóbbi időben státustörvényről, magyar-magyar viszonyról, uniós–magyar ügyekről többször is markánsan nyilatkoztak. (György Attila a Krónikában www.kronika.dntcj.ro közölte botrányos, Erdély-szerte nagy vitát kiváltó nézeteit.)
   
   Bayer Zsolt kezdte sorjázni a magáét, igaz, hogy a politikusoktól eltérően ő aztán közérthetően, lehengerlő stílusban adta elő mondandóját. Azt feszegette, milyen következményei lesznek annak, ha Magyarország belép az Európai Unióba és ez milyen hatással lesz ez a magyarországi és az anyaországon kívüli magyarságra. Szerinte a csatlakozás után a magyar gazdaság nagyon gyorsan követni fogja a görög példát – és tönkremegy. Feltéve, ha addig meg nem szűnik az Unió, mert már így is elég ingatag lábakon áll. A felmérések alapján a magyarországi népesség túlnyomó többsége „eufórikus hangulatában igennel fog szavazni a csatlakozásra”, nem törődve azzal, hogy az integrálódás után mindenik tagállam gazdaságában és életszínvonalában hosszabb-rövidebb ideig jelentős visszaesés következett be. Erre fel lehet készülni, intézkedéseket lehet tenni a visszaesés leredukálására, de a Medgyessy-csapat még semmilyen stratégiát nem dolgozott ki, és gazdaságpolitikájukat figyelve (már ha van ilyen!) nem lehet hozzá nagy reményeket fűzni.
   
   Ami pedig a magyar nemzetpolitikát illeti, elég idézni Medgyessy Péter miniszterelnök egyik szép mondását, miszerint az Orbán-kormánynak az volt a hibája, hogy túlszerette a határon túli magyarokat. Egyszóval: Magyarországtól ne várjunk túl sokat, de a mi képviselőinktől, Markótól és Verestóytól se sokkal többet. Medgyessy és a Markó–Verestóy duó viszonyát röviden így ragadta meg Bayer: „Ahol lószar van, ott verebek is akadnak.” (Erről beugrott a fórum előtt olvasott Magyar Nemzet-beli Bayer-cikk, amely nagyjából arról szól, hogy Markó, Verestóy és Frunda már az ántivilágban is a „magyar ügy” hivatásos árulója volt. Íme a link, érdemes kattintani:    HREF="http://mn.www2.mno.hu/index.mno?cikk=126388&rvt=4">http://mn.www2.mno.hu/index.mno?cikk=126388&rvt=4 Ez, az Időutazás a határokon túlra című földbetaposó-szöveg aztán vadmocsok olvasmány a javából, bizisten!)
   
   Egy ilyen lebilincselő só-show után György Attilának érthetően nehéz dolga volt, szavai szerint az ő mondandója „úgy fog hatni, mintha egy Tyson-mérkőzés után aerobikozni kezdenénk”. Hű-ha! Azért jóval tűrhetőbb volt. Haloványabb volt ugyan, mint Bayer, de ő is megérte a pénzét. Bayerhez hasonlóan György Attila is az integrációval meg a (képzeletbeli) nemzetpolitikával kapcsolatos kételyeinek adott hangot. Mert olyan, hogy nemzetpolitika, nem is létezik 1941 óta. A státustörvény jó próbálkozás volt, aminek az optimális befejezése a kettős állampolgárság lenne. De sajnos erre sincs sok remény, főként hogy sokan a státustörvény ellehetetlenítésén fáradoznak, és ezen próbálkozásnak bőven vannak erdélyi magyar szószólói is. (Nemestudom, hogy itt-e, de ő is említést tett bizonyos Markó valamint Verestóy urakról.) György Attila a megoldást a polgári ellenállásban látja, lévén, hogy összmagyar nemzetpolitikát csak közösen lehetne sikeresen működtetni.
   
   És következett a közönség langyos-langymatag kérdés-Maratonja. Ami néhol valóban maratonira sikerült, annyi különbséggel, hogy a végén nem az enyhén exhibicionista hajlamú felszólaló („kérdező”?!) dobta be a törölközőt, hanem a hallgatóság érezhette úgy: már-már kinyúlik a hosszú, barokkos körmondatoktól. Bayer ismét belelendülhetett, elemében érezte magát, amikor egy kérdésre válaszolva előadta az albán legenda saját gyártású változatát. Short story, Made by Bayer: az albánok odakötözték a kecskét a kerítéshez, és elmentek találkozni Max van der Stoel főbiztossal, meg akarván főzni ugyebár őkelmét, hogy legyen már nekik is egy albán nyelvű egyetemük Koszovóban. Erre Maxi: Nem, fiúk, nem lesz nektek albán nyelvű egyetemgyáratok! És albánék hazamentek, nem engedték el a kecskét, hanem leakasztották a géppuskát a falról, s két hétig lövöldöztek. Maxi visszajött: Na jó, legyen nektek is. És lőn. Az albánoknak pedig volt annyi humorérzékük, hogy az egyetemet Max van der Stoel-ról nevezték el.
   
   Helyi titán, a Kolozs megyei RMDSZ egykori elnöke, Molnos Lajos tanácsos, Bayer-stílusban próbálta az est fényét emelni. Nem sikerült. Annál inkább sikerült olyan körmondatokat rittyentenie, hogy öröm volt hallgatni. Őszintén: nem igazán emlékszem, miről papolt. Ámbár ezzel nem csak én voltam így: szemmel látható módon nem ragadta meg a népet, alig-alig tudtuk az ásításokat elnyomni.
   
   Sokkal érthetőbb, rövidebb kérdés volt az, amely az euró bevezetésére vonatkozott. Bayer átvedlett gazdaságtudorrá, s elmondta, hogy… Amit amúgy is mindenki tud: 2006 körül Magyarországon szeretnék bevezetni az eurót. A minimálbér 50.000 forint, ami most kb. 220 eurónak felel meg. Ebből az összegből az Uniós országokban egy jobbfajta hétvégi bevásárlást lehet elintézni – melegedik bele Bayer –, ott ugyanis az átlagfizetés 1000-1200 euró. Így tehát a magyar kormány vagy emeli a fizetést 300.000 forintnak megfelelő euróra (ami nem valószínű) vagy nem önkéntes alapú éhségsztrájk fog kitörni az euróra való áttérés után.
   
   P. S. Aki ellenállhatatlan vágyat érez a közvetlenebb kapcsolatkialakításra, nyugodtan írhat Bayernek: bayer.zsolt@mno.hu

   Nekem volna néhány izgalmas kérdésem – plagizálás-ügyben. Itt egy link http://mn.www2.mno.hu/index.mno?cikk=128113&rvt=9&PHPSESSID=52c18255e18d15194019375287322781&pass=2, ez a Bayer-szöveg is a Magyar Nemzet hasábjain jelent meg, nagyon jó, iszonyatosan jól van megírva meg minden, de… Van egy kis szépséghibája: Az Erdélyi történetek olvastán fölrémlett, hogy gyanúsan emlékeztet valamire. Pontosabban egy anekdotára, amit egy humorgyűjteményben olvastam pár évvel ezelőtt. Aki az időpontokat egybeveti, rájön, melyik volt előbb: a tyúk vagy a tojás. Szóval a vicc arról szól, hogy a villamoson utazik egy hölgyemény, a gyereke, egy idős úr és egy rágógumizó rocker. A kölykecske nem fér a bőrében, molesztálja az öreget, az tűri egy ideig, majd nem bírván cérnával, megkéri az anyukát, szóljon már rá a csemetéjére. A fiatalasszony akadémiai kiselőadást tart a zsenge gyermeki lélek érzékenységéről, törékenységéről, kihangsúlyozva: kerülni kell mindenfajta korlátozást, szabadon kell burjánozzék az a lurkó. Erre a rocker laza mozdulattal kiveszi a rágót a szájából, és gondosan a hölgyike kisminkelt homlokára ragasztja, mondván: „Engem is így neveltek!” No comment. Kinek kedve és ideje van, hasonlítsa össze ezt a rövid tréfát a Bayer-termékkel!
   
   
   

   
   
   MELLÉKLET
   
   2003. február 13. Magyar Nemzet (4. oldal)
   Bayer Zsolt
   Erdélyi történetek
   Az liberális nevelésrűl
   (Magyar Bálintnak sok-sok-sok szeretettel…)
   
   Csíkban, este, buszon. Hideg, sötét, munka vége, hazafelé. A földgolyóbison ilyen alkalmakkor kevés helyen cikázgat a jókedv – Csíkban meg amúgy sem cikázgat. Inkább kunkori morcosságokat látni, sok befelé fordulást, tegnapba nézést, de a férfihoz méltó gondok azért még megvannak.
   Négyen ülnek együtt. Öreg székely ember az egyik, mellette egy olyan lecsúszott egzisztenciaféle, elhasznált ruhás, hosszú hajú, ötvenes férfi. Az öreggel szemben hatéves forma fiúgyerek, mellette az anyja. Fiatal, csinos, szőke, szintúgy hosszú hajú… Körben pedig a zsúfoltság mint nézőtér, s a lassan pattanásig feszülő idegek. A gyerek fejhangon hisztizik. Azon a frekvencián, amit már a denevér is hall. De sajnos sehol egy denevér, egy óriás denevér, amely hamm! – bekapná a kölköt… – Ééééhes vagyok! – Mindjárt hazaérünk, kicsim… – De ééén most akarok! – és apró öklével elkezdi püfölni az anyját. Aztán új játékot eszel ki. Rugdossa a szemben ülő öreg székelyt. Ütemesen, konokul, kicsi, de sajnos majd megnövő lábával, éppen térden. – Aaakarok, csokit aaakarok! – és rúg…
   Baj lesz ebből, az már bizonyosság. Az öreg székely emberfeletti önuralomról tesz tanúbizonyságot, a busz is emberfeletti önuralomról tesz tanúbizonyságot, de a kölök már közel áll hozzá, hogy a mocskos üvegen keresztül kirepüljön a sötét, fagyos éjszakába, és ott maradjon aztán, lebegve a teremtésben mint varjúkárogás, mint még egy átok a Csíki-medence felett…
   A nő mosolyogva nézi az ő mindenségét. Az öreg székelyre is vet egy pillantást, szeretne cinkosan összekacsintani, viszonzást vár, hogy mennyire kedves és puha minden… Az öreg tekintetében nem ez tükröződik. Az öreg tekintetében egy akkora pofon tükröződik, amekkorával ki lehet telelni, az öreg tekintete most kifejezetten kemény és sarkos. A busz némán szurkol őneki…
   – Fogja vissza a gyereket egy kicsit, kérem… Olyan csöndesen mondja, hogy az már háború. Aztán az ócska busz motorja is elhalkul, mintha rápisszegtek volna. Minden szempár odaszegeződik, neki a nőnek, várjuk, hogy most visszafogja. Az asszonyka mosolya nem törik össze, inkább elterül, még szélesebb lesz, s kedves, puha hangon, törődve, okosan, s éppen csak egy icike-picikét kioktatóan beszélni kezd…
   Arról beszél, hogy mennyire vigyázni kell a gyerek lelkére. Ebben a korban különösképp. S hogy miért nem szabad elfojtani a gyermekek spontán megnyilvánulásait, mert az mennyi sok frusztrációt okoz később, felnőttkorban… Amikor ott tart, hogy „sok frusztrációt okoz később”, bizony benéz a buszba az egész Csíki-medence. Évszázadok pillantanak be közénk, küzdelmes, haragos, elmúlott nagy évszázadok, s réges-rég halott székelyek… Mind kiveszi szájából az öreg pipa csutoráját, és inkább csodálkozva, mintsem mérgesen kérdezi: – Hát már itt is? Már itt is megbolondult mindenki… Lófő székelyek vágtatnak most a buszunk mellett, régen elzúgott csaták hősei, s meglóbálják vértől iszamos buzogányaikat. Székely anyák derengenek elő a fekete éjszakából, székely anyák, akik eltemették fiaikat, és csöndesen, befelé zokogva átkot mormolnak. Néz, csak néz a buszba a Csíki-medence, mi pedig odabent vacogó lélekkel eldöntjük, hogy nem csak a kölök fog átrepülni a mocskos üvegen… Az asszonyka pillanatnyi szünetet tart. Nem teszi le a hangsúlyt, még van mondandója, csak levegőt vesz. És a levegővételnyi csöndességben a lecsúszott egzisztencia megmenti őt a haláltól… A lecsúszott egzisztencia ugyanis kiveszi szájából a rágógumit. Majd lassú, akkurátus, megfontolt, szép mozdulatokkal belehúzza azt a nő szép, hosszú, szőke hajába. Keni… Rendezgeti… Igazítja… Hogy jusson minél több helyre belőle. S annyira magától értetődő, annyira természetes, ahogy mocskolja összefelé, hogy a nő némán, mozdulatlanul, bénultan tűri…
   Ahogy a rágógumi hosszú szálakban elnyúlva végérvényesen elrendeződött az asszonyka hajában, a lecsúszott egzisztencia hátradőlt, és kedves, puha hangon, széles, ölelő mosolygással így szólt:
   – Teljesen igaza van, asszonyom. Engem is éppen így neveltek…
   Úgy mosolyodott el az ablakokon benéző Csíki-medence, mint a karácsonyi csengettyűszó. Dörmögtek egyet a lófő székelyek is, és elvágtattak az éjszakába, megkímélve a mórestől mindnyájunkat. Visszakerültek a szájakba a csutorák is – helyreállt a világ rendje. Az öreg székely kibámult a sötétbe, s úgy rázta vállát a nevetés, mint gyerekkora óta még soha. A busz is felsóhajtott. Átcikázott felettünk a jókedv. A kölök lába megállt a levegőben. Tudta, érezte, még egyetlenegyet rúg, és ezzel a cikázó jókedvvel lesz irgalmatlanul felpofozva. Nem veszett még el a nemzet, nohát, na…
   

[ kukacnaci@yahoo.com ] 2003-05-09 10:07:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Taub Jánosnak
Taub sosem fontoskodik, de kemény és játékos. Szolnokon olyan García Marquezt (a Száz év magányt) alkot a színpadon (Törőcsik, Garas, Mertz), hogy meghívják az előadást Bogotába, a szerző kolumbiai fesztiváljára. (Bodor Páltól)
[ Archívum ]
[ Keresés ]
Születésnapi levél - Taub Jánosnak

Nemeskürty István, a nemzet Tanár ura 95 éves lenne

Vetró-Rózner-Bereményi: Magyar Copperfield

Volt egyszer egy Nép (Nemzeti) Színház

Wisinger István – Egy elme az örökkévalóságnak

Húsvét - ahogy lehet

Egy-Másért… Felhívás

Rendkívüli támogatás a színházi világban

Gnandt J a Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetésben részesült

Shahid Nadeem -

Születésnapi levél - Sík Ferencnek

Felhívás

A Békéscsabai Jókai Színház a veszélyhelyzet idején

Budapest Bábszínház Youtube-on

Március 20. a gyermek- és ifjúsági színházak nemzetközi ünnepe.

Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]