Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

Harangok
[ MU Színház ]
fotó Peti Péter
 
Dátum: 2019. június 16. vasárnap    Mai névnap(ok): Jusztin, Jusztina a - a - a
Kurkó Anna: Király a Bulgakovban
És ekkor következik egy nagydarab úriember közbevetése (akiről majd kiderül, hogy a szerző nagybátyja). „A te dédád irtó nagy székely ember volt. Megjárta az orosz háborút, a Duna-csatornát. Nagyapád nagy magyartanár volt, székely ember. Mit kell neked tenned, hogy ennek a két embernek szobrot állíts?”

Higanymadár a füstben

   

   
az ősz összegyűrte a maradakat
   
a sarokról elköltözött a koldus
   
a szomszéd bácsi beállt sitérnek
   
ma reggel halíze volt a tejnek
   
   December 21-én, szombat este került sor a kolozsvári Bulgakov irodalmi kávéházban Király Farkas Higanymadár című kötetének a bemutatására. A bevezetőt Bréda Ferenc olvasta fel. A bevezető diskurzus alatt a helyzetkép a következő volt: Bréda leszegett fejjel ül az alacsony kocsmai asztal mellett, szöveget olvas fel az előtte heverő papírról, mellette az est hőse, Király Farkas alig látható arcvonásokkal (talán az iszonyatos cigifüst, talán a lehajtott fej miatt) töpreng a hallottak fölött. Szívesen elnéztem volna a költő arckifejezését (és bizonyára nem csak én), miközben saját kötetének elemzését, illetve műveit hallgatja.
   
Lenin a Bulgakovban
 
   
   A Bréda-féle felolvasás első részéből a könyvre vonatkozó adatokat ismerjük meg: Király Farkas, Higanymadár, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest–Kolozsvár, 2002. Rajzok és borítóterv: Egyed Tibor, Szerkesztő: Jakab Márta. A magyar nyelven írott költészet megújuló és megifjodó képességének terítékre kerülő exempluma a Higanymadár, frappáns kis bizsuja a kiadónak, egyfajta új desingnos bross a Kriterion tühtig kis kosztümjén – állítja Bréda. „A szerző nem szalonirodalmár, nem nyakkendős politikus poéta vagy úriember, nem irodakukac, vagy netalán hamarosan koldusbotra jutó egyetemi tanár, avagy emigrálni készülő, helyét itt nem találó pénzéhes szerencselovag, hanem magas képzettségű, egy olyan mesterséget gyakorló szakember, amitől a köznapi ijedős halandónak égnek áll a haja, és elmegy az esze. Amiket csak filmekben láthatunk, az Király Farkasnak mindennapi kenyere. Király Farkas ipari alpinista. S ez a betonkemény tény költészetére is parabolisztikus jelleggel hat. Lírája is »ipari alpinizmus«, azaz metafizikus magaslatokon mászkáló lavírozás, nyaktörő mutatvány, bebiztosított akrobatika, csinn-bumm cirkusz és kenyér, nekünk olvasóknak: lélegzetelállító és lélegzetvisszafojtva figyelt kaszkadőr-produkció.”
   

   
   
   Tovább is hosszan kell idéznem Brédát, mert borzas gondolatfutamait képtelenség volna visszamondani holmi köznapi szájjal (nem beszélve a megértés gondjairól!), de egyébként is: így kaphat az olvasó élethű, a lehető legpontosabb tájékoztatást a bemutatóról. „Az alpinista Király, a pilóta (lásd Saint-Exupéry), és ne felejtsük az isteni Nemes Lászlót, az orvost, akiről miért, miért nem, de nem beszélnek a nyafka irodalmárok, mintha az irodalomaxilógiai szőnyeg alá szépen besöpörnék – és így tovább. A kalandor, a fegyenc, az antik ezoterikus pillangó, a katonatiszt (Ladányi, Batsányi stb.), a pap, Mécs László, Reményik, Pázmány, Makkai és még sokan mások. Ők másképp látják a világot, más – és szerintem jobb irodalmat csinálnak, mint a társadalmi kisegér, aki kompenzációs, vagyis egyéni revansirodalmat művel, amivel szürke mindennapjainak személytelenségét és banalitását a képzelet csodaszerével pótolja föl, mesterséges hollywoodokat gyártva – papíron. Nem így Király Farkas, aki tudja bőrközelből, mi az élet, mi is az igazi élet.”
   Helyenként úgy tűnik maga a felolvasó sem tudja, mit akar mondani, illetve... mit olvas fel. De az élet-halál dilemma rendkívül frappáns: „Kultúránk újjászülető, és miért ne: feltámadó életerejére vall, hogy a már 50 éve agyér-elmeszesedésben szenvedő hivatali, aparacsnyik-líra mellett a nem lírai életből táplálkozó líra is helyt vívott ki magának a kulturális elismerés fölöttébb rögös harcmezején.” Költői kaszkadőr-kézikönyv ez a kötet – legalábbis így konferálja be Bréda.
   A méltatás után ismét felolvasás következik: a költő (Brédával felváltva, és a közönség tippjei szerint, jól meghatározott oldalszámok szerint) verseket olvas fel. Ide kívánkozik, hogy én is idézzek egy verset a Képtelen krónika ciklusból:
   
   
   
I.

   

   letépem magam a hétköznapokról

   rájöttem

   minden relatív –

   az idő

   a tér

   Einstein

   

   minden mindegy

   a tűz zöld vörös az ég

   kassákok köröznek szamovárok fölött

   

   gyanús bizonytalansággal tapogatom le magam

   lepattognak rólam a felségjelek

   

   itt én vagyok

   beismerem

   

   
Király és Bréda
 
   
   Az est hangulata 180 fokos fordulatot vesz a kissé hosszadalmasnak tűnő felolvasás után. (S biz` isten nem a versek váltják ki a rosszmájú megjegyzést!) Bréda kötetlen beszélgetést kezdeményez, amely során a jelenlévők közelebb kerülhetnek a költőhöz. Fizikai valójában is, hiszen felemeli fejét, és arcába nézhetek. Az első kérdés – kissé nehezen summázható! – egyfajta nyelvi, filológiai sablonosság felől tapogatja a költő támadható felületeit. Bréda (mentegetőzve) az antik hősök tudatlanságához, „ostobaságához” hasonlítható jellemvonásról, a pszichológiai keménység eredetéről érdeklődik.
   Válaszként maga a kérdező vázolja fel az édesapa, a nagy költő (gyengébbek kedvéért: Király László, Helikon) korszakalkotó munkásságának a nyomát, illetve a baráti kör lehetséges befolyásáról, Orbán János Dénesékről, az Előretolt Helyőrség köréről elmélkedik. Király Farkas kifejti, hogy őt nem a hatásvadász és nem a nagy nemzeti költészet foglalkoztatja, mivel ez a költészet kissé túl van tárgyalva. „Megállunk, és felnézünk a holdra, és ha szép, akkor az tényleg szép, s akkor miért ne mondjuk el azt, hogy: te, nézd már, milyen szép a hold! Vagy ha látunk egy szép virágot. Ezt nem tartom férfiatlannak, és nem tartom anakronizmusnak.”
   
   Ami pedig a szakmáját, az ipari alpinizmust (és a Bréda által hangoztatott Schwarzenegger-hasonlatot) illeti: Király Farkas elmondja, hogy már nem gyakorolja ezt (vagyis a párhuzam sántít, nem az állítólagos izompacsirta írja a verseket). Időközben rájött, hogy mégiscsak jobb ágyban, párnák közt... Az ipari alpinizmus gyakorlása során nap mind nap olyan közelségébe került a halálnak, amilyenre a hétköznapi embernek sosem nyílik alkalma. Megtanulta értékelni az életet – talán jobban mint mások. Tudja értékelni a mindennapokat.
   
   
   És ekkor következik egy nagydarab úriember közbevetése (akiről majd kiderül, hogy a szerző nagybátyja). „A te dédád irtó nagy székely ember volt. Megjárta az orosz háborút, a Duna-csatornát. Nagyapád nagy magyartanár volt, székely ember. Mit kell neked tenned, hogy ennek a két embernek szobrot állíts?” Kitérő válasz, majd parázs vita következik, elkalandozás a nemzeti gondolat, konzervativizmus, politika és a fel nem vállalás „politikája” felé. A költő egyfajta (már-már agresszív) felszólítást kap arra, hogy megvallaja nemzeti identitását, azaz egyesek szerint idővel mindenképp állást kell foglalnia, vallania és vállalnia kell bizonyos dolgokat.
   Csakhogy az ő igazi álláspontja a szabadság, nem vall politikai elveket, nem érzi magát „székelynek”, de nem is igazán kolozsvári... Miért választotta akkor mégis a magyar nyelvet? – hangzik el az ostobának tűnő kérdés. „Azért, mert sajnálatos módon egyetlen más nyelvet sem birtoklok annyira, mint a magyart. Hogyha eszembe jut valamikor, például Új-Zélandon, hogy románul, angolul vagy bármilyen más nyelven írjak, akkor természetesen meg fogom tenni. De legszívesebben magyarul írok.”
   
   A kötet címadó „állatáról” még megtudjuk, hogy a higany az a folyékony fém, amely -36 fokon szilárdul meg. Akkor ölt alakot, akkor támad fel, amikor minden meghalt. Arra a kérdésre, hogy mikor jelenik meg a második kötete, Király Farkas a válaszadás „jogát” viccesen a Kriterion Könyvkiadó jelen lévő igazgatójára, H. Szabó Gyulára hárítja, mondván, hogy akkor jelenik meg, amikor a Kriterion kiadja. Igazgató visszavág: csakis azt lehet kiadni, ami az asztalon van.
   Aztán a jelenlévők hámozzák (véget nem érő lendülettel!) az elődök felvállalásának a kérdését, az identitástudat és a költészet viszonyát – ezt most nem részletezném, mivel az mindenkinek a magánügye, hogy miről mit és hogyan ír. Persze elhangzik, hogy újat mondani immár képtelenség, mert mindent megírtak, mindenről írtak (kivéve a mikrohullámú sütőt – illetve a dadaista költészet az ilyen poénokat is lelőtte, csak kevesen tudnak róla).
   
   Sántha Attila (E-MIL ügyvezető) tényszerűen megállapítja, hogy Király Farkas eléggé visszavonult az utóbbi időben az irodalmi életből. A feleletben (mentegetőzésként?) olyan történet hangzik el, amely a költő állítása szerint (és ezt meg is értjük!) iszonyatos kedvrontó hatással volt rá – költői tevékenységét minimálisra csökkentette. Költőnk és kora – ez lehetne a rövid történet (kölcsön kért) címe. Költő a kolozsvári központi áruházban elemlámpát vásárol. Kifizeti. A hölgy csomagol. Mivel a kilencvenes évek elején nem volt túl nagy választék a csomagolópapírok terén, a Jelenlét című ifjúsági folyóirat lapjaiba került az elemlámpa. S mit ad isten: a csomagolópapírrá avanzsált lapok épp Király Farkas verseit tartalmazták... Egy ilyen eset kapcsán jogosan merül felmerül a kérdés: Miért írjak? Ráadásul Király Farkas nem csak ezért vonult vissza egy időre, és felejtette el az írást, a közlés örömét, a kulturális közszereplést, hanem azért is, mert programja egyértelmű: „Én nem nagy költő, hanem jó költő akarok lenni.”
   Az indulás mindenképp figyelemfelkeltő. Külön értékelendő, hogy (erőteljes egyéniségként) nincs szüksége a rokoni hírnévre vagy a baráti kör különösebb támogatására ahhoz, hogy vendégei, olvasói elégedetten távozzanak a bemutatóról.
Hópihék a Bulgakov előtt
 

[ Kurkó Anna ] 2003-05-09 18:13:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Kamuti Jenőnek
Az „ezüst-herceg” közben orvosi diplomás lett, kitűnő sebész vált belőle, a MÁV kórház igazgatójaként lett (aktív) nyugdíjas. A sport terén, pedig Magyarországon elsőként UNESCO Fair Play-díj kitüntetésben részesült. A napokban a Nemzet Sportolójává választották. Hihetetlen – 80 éves! – Kadelka Lászlótól
[ Archívum ]
A yesyes és Myra Monoka képviseli hazánkat
Az ibis szállodamárka nemzetközi programjának keretében 17 országban adnak helyi művészek összesen 44 intim és exkluzív minikoncertet. Az ibis Music magyarországi eseményén, az ibis Budapest Centrum közösségi terében ketten is felléptek: a yesyes dinamikus, fiatalos koncerten adott válogatást legnépszerűbb dalaiból, a sokoldalú és izgalmas Myra Monoka pedig kortárs r’n’b-ből és érzelemdús elektronikus popból ötvözött számait mutatta be.
[ Keresés ]
Békéscsabai Jókai Színház 2019-2020-as évadja

Radnóti Miklós 110 éve született

Deák Kázmér grafikai kiállítása &

26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

Lord of the Dance ismét Magyarországon

455 éve született a magyarok háziszerzője Shakespeare

A cselló lelke

20 év után JAZZ+AZ!

Kellemes Húsvéti Ünnepeket!

Novák Ferenc Tata előadása Forrószegiek

Meg kell élni a szélcsendet is

Fotóriporteri Életműdíj 2019: Szebeni András

Kovács Edit Jászai Mari-díjas

Az orosz titán a Müpában

Minden gyerek jusson el színházba – de hova és mire?

Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]