Zelei Miklós drámája 2012-ben a Békéscsabai Jókai Színház egyfelvonásos drámapályázatára készült. A kolozsvári Komp Press – Korunk Kiadó 2013 elején a darabot önálló kötetben is megjelentette. A történet szerint Ady Endrének nem sikerül meghalnia 1919 telén. A Situs inversus Isten balján című darabban éppen ezért konstancai internáltként több túlélési esélyt kell latolgatnia. Az Isten balján című monodrámával a hétfő esti bécsi Balassi intézeti vendégszereplés után kedden Pozsonyba utazott a Jókai Színház stábja. Zelei Miklóst már a szlovák fővárosban értük el telefonon, amikor dr. Molnár Imre, a Magyar Intézet és Seregi Zoltán, a Jókai Színház igazgatója, valamint Tóth István korábbi beregszászi főkonzul társaságában várta az újabb előadást. Az Ady Endrét megidéző darab írója elmondta, hogy a bécsi Collegium Hungaricum és a Pozsonyi Magyar Intézet hívta meg a színházat. Az osztrák fővárosban a darab előtt Bárány Anzelm igazgató köszöntötte a csapatot és az Ady-centenárium jelentőségét méltatta, majd bemutatta Seregi Zoltánt, a Békéscsabai Jókai Színház igazgatóját. Katkó Ferenc nagyszerű előadása után közönségtalálkozót szerveztek, ahol Gazsó L. Ferenc újságíró volt a műsorvezető.

* A beszélgetés legfontosabb része arról szólt, amit Gazsó kérdésére elmondtam. Azt kérdezte, hogy ez a darab a válságérzet drámája-e. Az is, hiszen Ady fiatalon alattvaló volt Ferenc József idején, a Károlyi kormány temette el, 1918-ban széthullott a monarchia, Ferenc József már nem élt. De Ady tovább él ebben a drámában, talán egészen máig is, és átéli a kommunista diktatúrákat, Rákosit, Kádárt, az igazság évét, 1989-et, kisebb rendszerváltásokat, végig él olyan mozgalmas száz évet, ami a válságérzetet fokozza – magyarázta Zelei Miklós. Majd kifejtette, meggyőződése, hogy pont az ilyen történelmi tapasztalatnak van része abban, hogy a magyaroknak igen fejlett a kreativitása, a legborzasztóbb helyzetben is feltalálják magukat. A másik lényeges nemzeti sajátosságunk az író szerint a „megszálláskultúránk”, hiszen először volt a török, aztán az osztrák, utána az orosz viszonyok, és mindegyik között megtaláltuk a megoldásokat a túlélésre. * Igen, ez egy nehezen érthető darab, de úgy gondolom, a művészethez ugyanolyan alapkutatások kellenek, mint a matematikához, a fizikához vagy más tudományokhoz. A művészet az emberi lélek lényegét kutatja, miért lenne ez egyszerűbb?! Zelei Miklós nagy elismeréssel szólt a Köllő Miklós rendezésében bemutatott darabjáról, Katkó Ferenc művészi alakításáról és Csomós Lajos hatásos fellépéséről. Azt is megemlítette, hogy a közönséget leginkább az érdekelte, hogyan tudott Katkó Ferenc egy ekkora darabbal megbirkózni. * Feri arról beszélt, hogyan küzdött meg az anyaggal és a szerzővel, aki minden este figyelmeztette, hogy mit hagyott ki a szövegéből, ahelyett, hogy annak örült volna, amit elmondott. A Pozsonyi Magyar Intézet Csemadok Termében kedden 17 órakor kezdődött az előadás, ami itt is nagy sikert aratott. A bemutatót itt is közönségtalálkozó követte az alkotók részvételével.

A Békéscsabai Jókai Színház produkciója áprilisban Brüsszelbe utazik az ottani Balassi Intézet, illetve Vitézy Zsófia kulturális tanácsos meghívására. Egyelőre terv, hogy Nagyváradon is bemutassák az Ady Endre személyét és szellemiségét megidéző darabot. Forrás: jokaiszinhaz.hu