Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

Házasságon innen, házasságon túl
[ Magyar Színház ]
fotó Bálint F Gyula
 
Dátum: 2019. június 25. kedd    Mai névnap(ok): Vilmos, Viola a - a - a
Paulay Ede 180
(Tokaj, 1836. márc. 12.–Bp., 1894. márc. 12.): színész, rendező, dramaturg, színészpedagógus, fordító, színháztörténész, a Nemzeti Színház igazgatója. A magyar színművészet egyik legnagyobb alakja. Páratlan színpadi érzéke tudásvággyal, nagy munkabírással párosult. Vándorszínészből, színházi mindenesből vált országos, majd nemzetközi hírű színházi emberré.

Szülei papnak szánják, de ő inkább Thália papja lesz, színészmesterség felé fordul. Álnéven (szülei haragja elöl bújva) szerepel vándortársulatoknál. 1852.-ben Kassán tanul, de ugyanazon évben Miskolcon már színpadra lép, életében először. 1854. szeptemberében tagja a Láng Boldizsár vezette társulatnál, és novemberben már saját nevén szerepel a színlapokon. Két évvel később, 1856. májusában a Havi-Hegedüs társulat tagja, majd újabb két esztendő múlva a Latabár Endre társulat tagja, 1858. márciusában. 1859-ben Kolozsváron játszik, de 1860.-ban ismét Latabár Endre társulatában látjuk a címlapokon. 1861. szeptemberében már a Follinus János féle társulatban játszik Kolozsváron, nyáron, amikor meg nincs szerződése a színésznek, Marosvásárhelyt és Nagyváradon szerepel. Kolléganőjét, Gvozdanovits Júlia színésznőt veszi el feleségül. Egressy Gábor barátságát bírja, s kijárja, hogy Pesten a Nemzeti Színházban próbafellépést nyerjen feleségével. 1863-ban Szigligeti Ede Budapestre szerződteti nejével egyetemben, a Nemzeti Színházhoz, amelynek élete végéig tagja marad. (1874-77 kivételével). Színészként 1875-ben búcsúzik a színpadtól.

 
A Nemzetiben Szigligeti támogató gondoskodása árnyékában egyre több lehetőséghez jut a rendezés terén, dramaturgként szinte már az első időktől fogva alkalmazza. Később hivatalosan is rendezővé nevezi. Paulay kapcsolatai, barátságai révén átlátja az akkori magyar színjátszás egészét, és folyamatosan javaslatokat terjeszt Szigligeti elé a lassan kiöregedő színészgárda felfrissítésére. A Nemzeti Színház későbbi aranykorát megalapozandó, fiatal, akkor még kevéssé ismert színészeket szerződtet a Nemzetihez. Csatasorba áll a kor talán legerősebb színészi gárdája: Jászai Mari, Márkus Emilia, Helvei Laura, Szigeti Jolán, Angyal Ilka, Ujházi Ede, Vízváry Gyula, Halmi Ferenc, Szacsvay Imre. Szerződtet idővel újakat, mint például Mihályfi Károlyt, Fáy Szerénát, Csillag Terézt, Gyenes Lászlót, Gabányi Árpádot, Császár Imrét... stb.

Még csak színész a Nemzeti Színházban, amikor 1864-ben a Drámabíráló Bizottság tagjaiba választják. Rendezi a színház könyvtárát, tematikus rendet teremtve benne, és könnyen elérhetővé szervezi azt. 1868-tól fogva részt vesz a színházi törvények revíziójában, javaslatokat várnak tőle, a szakmai felügyeletet látja el a törvényalkotás folyamatában. Napi kapcsolatba kerül a Minisztériummal és magával a Miniszterrel. Belügyminisztériumi meghatalmazással Nyugat-Európai tanulmányútba kezd 1872-ben. Feladta tanulmányozni a külhoni színházak szervezeti, anyagi működési struktúráját, munkamódszereit, s arról írásbeli jelentést tenni. Bécs, München, Lipcse, Berlin, Drezda, Párizs, London színházait látogatja.

Rendezői munkássága párhuzamosan kíséri életét. Nagy gyakorlattal rendelkezve, megrendezi a színpadra-vihetetlennek kikiáltott "Az ember tragédiája" -ját, 1883. szeptember 21.-én. Összesen 61 színpadi mű lefordításával hozzájárult, hogy a legújabb színdarabok mihamarább eljuthassanak a Nemzeti színpadára. Shakespeare sorozatot rendez, Hamlet, Szentivánéji álom, Coriolanus, Rómeó és Júlia, Julius Caesar, Macbeth. Bemutatja klasszikus sorozatát: Oidipus király, Elektra, Antigone, Küklopsz, A hetvenkedő katona, sőt ezek előadásait a szegényebb társadalmi rétegek számára is elérhetővé téve, az alacsony árú délutáni, és matiné előadások alkalmazásával. Moliére sorozata hagyományteremtőnek bizonyult az utókor fényében. A magyar dráma felvirágzásához hozzájárul. Csiky Gergely valamennyi drámáját bemutatja, s a kezdő Herczeg Ferenc első, nagy sikert hozó drámáját is színre viszi.
Rendezői és igazgatói tevékenységének koronájává válik az 1892-es bécsi vendégszereplés. Több hónapon keresztül Bécs "kapitulál" a magyar színjátszás, operett, és népszínművek előtt.

1865-től, két évre rá, hogy a Nemzeti Színházhoz szerződtetik, részt vállal a meginduló hazai színészképzésben. A Színészeti Tanoda titkára lesz, 1868-tól a drámai gyakorlat tanára, 1873-tól aligazgatója és elméleti szakoktatója az intézménynek. Foglalkozik a magyar dráma és színháztörténettel, kutatási eredményeit, elméleti munkásságát igazgatói munkájában kamatoztatja leginkább. Tankönyvet ír "A színészet elmélete" (1871) címmel.
1876-ban a Petőfi Társaság alapítótagja, 1882-ben a Kisfaludy Társaság rendes tagjává választják, 1881-ben a Ferenc József-rend lovagkeresztje kitüntetést kapja a királytól. 1888-ban az Írók és Művészek Társasága, elnökévé választja.

Paulay Ede Színház - Tokaj
 
Paulay Ede elmélete a színészetről

(...)Kézikönyvet írt, elsősorban a Színészeti Tanoda hallgatói és a korabeli kezdő színészek számára. Forrásaitól eltekintve Paulay Ede a színészi megoldásokról olyan elveket hangsúlyoz, amelyek irányába az európai színházak egyik jelentős trendje haladt. Ez a lélektani realizmus, noha az alakmegformálás végeredménye – elképzelése szerint – nem realisztikus.

„A színművészet – írja első mondatában –, vagyis: a drámai előadás művészetének célja: a drámai költemény művészi megvalósítása.” Drámai költeményen az írott drámát érti. Első mondatában a „drámai előadás” szókapcsolat is ott van, de csak a színész munkájáról ír könyve minden részletében.
A színész a költő eszméit és „a költő által alkotott jellemeket arcmozgás, testtartás, taglejtés és hang által élő igazzá és széppé (eszményi emberré) testesíti”. Előzőleg ugyan azt írta, hogy a színművészet az „alakokat hússal és vérrel látja el”, de nem úgynevezett „hús-vér” alakok megformálásában látja a célt, hanem az „eszményi emberében”. Már ennyiből is megállapítható, hogy nem naturalista színjátékelméletet írt. Nem a naturális igazságot akarja, hanem az eszményit vagy az eszme megvalósítását. Ez a gondolat és igény sokkal inkább mutat a naturalizmus utáni, úgynevezett lélektani realizmusra, mint az Émile Zola, André Antoine és Otto Brahm által kívántakra. Az eszményi vagy az eszmét kifejező alak már nem is egy-egy szerepkör fixált megformálása révén jön létre. A dráma alakjai különböző eszméket hordoznak, és az eszményi alak ehhez igazodik, s ebből következik az egyéni-egyszeri alakmegformálás célja.

Az eszményi jellemet nemcsak kialakítani kell, de az adott előadáson végig megtartani. Ismét az egység miatt: a „jellemet csupán az eltalált és megtartott alaphang tartja egységben a helyzetek és érzelmek sokoldalúsága mellett”. Az „élet” fogalma sem azonos a mindennapi élettel, s a helyzet nem azonos a realista értelemben vett „mikro-szituációkkal”. A szellemi, eszményi embernek a megvalósítása akkor jó, ha egységesnek mutatkozik, s ha a különböző helyzetekben az eltalált „alaphang” váltakozik.

Paulay Ede az említett alapelveken túl az osztályozási trendnek engedelmeskedve a jellem rétegeivel is foglalkozik. Ilyen csoportok „a hősi, a gonosztevő, a lelkes, a szerelmes, a lovagias, a józan eszmélkedésű, a világi érdeken csüggő jellemek s több effélék”. Az elméletírók jó része nem tudja magát függetleníteni – ha egyáltalán lehet – korának nemcsak lényeges és hiteles elveitől, de elterjedt közhelyeitől sem: a jellemkép tökéletességéhez – írja – a nemzeti sajátosságokat is utánozni kell. Úgy kell az alakot megalkotni, „hogy a nemzeti elem az emberivel egyensúlyban álljon, hogy e két elem egymást okadatolja, igazolja, felvilágosítsa, kiegészítse”. Ez is a kor egyik közhelye, ami egyébként valószínűleg megvalósíthatatlan. Paulay osztályozza, csoportosítja a jellemábrázoláshoz szükséges elveket. Azért teszi, hogy a színész számára a különbségek és az árnyalatok világosan kitűnjenek. Hiszen állandóan hangoztatott elve, hogy a színésznek tudatosan kell dolgoznia. Az osztályozás és csoportosítás emellett azt is egyértelművé tette a színészeknek, hogy állandóan fejleszteniök kell mesterségbeli tudásukat.

Paulay Ede nagy jelentőséget tulajdonít a képzelőerőnek, a fantáziának. Íy ír erről: „a fantázia teremtő, szabadon alakító tehetség, s részint az érzék feletti tárgyakat (gondolatokat, fogalmakat, eszméket) érzéki, látható képekbe öltözteti, részint a tapasztalatok egymásba fonása és átalakítás által egészen új képeket teremt”. Valószínűleg egészen új gondolat a színész munkájára vonatkozva, hogy a fantáziával mint teremtő erővel „egészen új képeket teremt. A művész főtehetsége tehát: a kedély bensősége, kapcsolatban élénk képzelettel, mely az érzéseket láthatókká és látható képekben megfoghatókká képes tenni.”

Paulay Ede munkásságának jelentősége, hogy elszakad a naturalizmusnak történeti hűségre (meiningeniek) való törekvésétől éppúgy, mint a francia naturalisták elveitől; attól tudniillik, hogy a konkrét mindennapiasságot kell ábrázolni. Elhatárolja magát a szerepköröknek a francia jól megcsinált színdarabokra érvényes megoldásaitól is; noha mint rendező sokat színpadra állított. A romantikus színjátszás ösztönössége helyett a tudatosságot és a főalak egyéni „nagyalakítása” helyett az összjátékot tartja megfelelőnek. A természetes beszédet kívánja, de nem a társalgási beszédstílust. (...)

(Részletek: Magyar színháztörténet II. 1873–1920. / Paulay Ede ...)

 
Paulay szinte vagyontalanul távozik az élők sorából 1894. március 12.-én. Özvegyét, s később leányát a színház alkalmazza, ezzel segítve megroppant anyagi helyzetüket. Budapest városa Paulay Ede megbecsülése végett 1925-ben utcát nevezett el, arról a nagy személyiségről, aki annyit tett a magyar kultúra felvirágzásért. Az alapvetően német-magyar ajkú Pest városában a támogatott német nyelvű színjátszással szemben, magas igénnyel, kifinomult kultúrát közvetített magyar nyelven és hallatlan sikeresen. A Paulay korszak nyomán "divatba jött" magyarnak lenni, beszélni, énekelni, mindezt úgy, hogy kellő kitekintést kapjon a hazai közönség az akkori Európa trendjeire egyben. Európaivá emelte a hazai színjátszást.

Forrás:
Magyar színháztörténet
Wikipédia
Színészkönyvtár

[ Kadelka László ] 2016-03-11 22:40:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Sinkovits Imre, nem lévén más lehetősége, aznap fulladásos halálra ítélte Gertrudist. Az ifjú kellékes, Szász János néven immár világhírű film- és színházrendező.

Ronyecz Mária hetvenöt éve született.

[ Archívum ]
A yesyes és Myra Monoka képviseli hazánkat
Az ibis szállodamárka nemzetközi programjának keretében 17 országban adnak helyi művészek összesen 44 intim és exkluzív minikoncertet. Az ibis Music magyarországi eseményén, az ibis Budapest Centrum közösségi terében ketten is felléptek: a yesyes dinamikus, fiatalos koncerten adott válogatást legnépszerűbb dalaiból, a sokoldalú és izgalmas Myra Monoka pedig kortárs r’n’b-ből és érzelemdús elektronikus popból ötvözött számait mutatta be.
[ Keresés ]
Születésnapi levél – Ronyecz Máriának

Békéscsabai Jókai Színház 2019-2020-as évadja

Radnóti Miklós 110 éve született

Deák Kázmér grafikai kiállítása &

26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

Lord of the Dance ismét Magyarországon

455 éve született a magyarok háziszerzője Shakespeare

A cselló lelke

20 év után JAZZ+AZ!

Kellemes Húsvéti Ünnepeket!

Novák Ferenc Tata előadása Forrószegiek

Meg kell élni a szélcsendet is

Fotóriporteri Életműdíj 2019: Szebeni András

Kovács Edit Jászai Mari-díjas

Az orosz titán a Müpában

Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]