Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

A new yorki páparablás
[ Karinthy Színház ]
fotó Bálint F Gyula
 
Dátum: 2019. június 27. csütörtök    Mai névnap(ok): László, Olga a - a - a
Kelemen László 1762 - 1814 az első magyar színigazgató
Megszűnik a Várszínház
Kelemen László , 1762. július 26.-án született és ebben az évben 200 éve halt meg. Az első magyar színigazgató, aki társulatával 1790. október 25-én a VÁRSZÍNHÁZban tartotta az első magyar-nyelvű előadást. A Magyar Színjátszás bölcsője 224 év után megszűnik, a miniszterelnökség költözik az épületbe.

Kelemen László (Kecskemét, 1762. július 26. – Csanádpalota, 1814.december 24.) az első magyar színigazgató, színműíró.

Kelemen Mihály nemes származású kántor és Török Anna (makói származású) fia. Jogi pályára készült, és 1788-ban végezte tanulmányait.
Röviddel az ügyvédi oklevél megszerzése után Grassalkovich Antal gödöllői birtokán helyezkedett el. Az állás szép jövedelemmel járt, így némi vagyont is szerzett. A tanult, művelt ifjú közmegbecsülésben részesült, és a vagyonosabb polgári osztálynál is szívesen látott vendég volt. Még mint jurátus Budán Balogh János királyi tanácsos házánál is megfordult, és ennek tanácsára utazott külföldre.
Innen visszatérve, keserűen tapasztalta a magyar nemzetet szokásaiban, nyelvében, érzésében elidegenedettnek, elmaradottnak. Látta Európa főbb városainak színházait, tapasztalta a színészet hatását a nemzeti öntudatra. Ettől kezdve egy állandó színház alapítása foglalkoztatta.

Kelemen László szobra a színház előcsarnokában
 
II. József kalapos király hírhedt nyelvrendelete nem csupán a nyelvújítási mozgalomnak adott viharos sodrást, de Bessenyei György a magyar tudós társaság életre hívását szorgalmazta, szállóigévé vált: „Egy nemzet sem tehette eddig magáévá a bölcsességet, mélységet, valameddig a tudományokat a maga nyelvébe bé nem húzta”. Kazinczy Ferenccel mozgalom indult a magyar nyelv ápolására, terjesztésére, pallérozására. Az irodalom magyarul, a nép nyelvén bontogatta szárnyát, így a legfőbb cél, a nemzeti irodalom és a nemzeti színjátszás megteremtése lett.

Kelemen László nemcsak álmodozott a nemzeti színjátszásról, de jogi végzettsége révén tudta, hogy az országgyűléshez kell folyamodni játszási engedélyt. Amikor a tisztelt testület protonótáriusa felolvasta a teátrális társulat alakítására a kérelmet, üdvrivalgás tört ki:” Éljen Kelemen László! Éljen! Ez az igazi magyar, ő a nemzet dicsősége! Ő a magyar nyelv megmentője!” Az országgyűlési felhatalmazással Kelemen László vezetésével 1790. szeptember 1-jén megalakult az első Magyar Nemzeti Játékszíni Társaság. A magyar színjátszás születésnapja 1790. október 25. Ekkor mutatták be nagy sikerrel a budai Várszínház ban Simai Kristóf Igazházi című darabját. Két nappal később, szintén teltházban megismételték a pesti Rondellában.
A második előadás után – a konkurenciától tartva – a német színháztulajdonos visszavonta a játszási engedélyt. A kényszerszünet alatt Kelemen László ráakad egy faépítésű raktár¬épületre, a Reischl-házra, amelyet saját költségén bérbe vesz. Itt négy esztendeig – 1792. május 5-től 1796. május 6-ig – működtek; 144 bemutatóból 449 előadást tartottak.

Az első magyar nyelvű előadás emléktáblája
 
A Várszínház Budapest I. kerületében, a budai várnegyedben található épület. A Szent György téri épületcsoporthoz tartozik (Színház utca 1–3.) A középkorban a ferencesek Szent János-temploma állt itt, amely 1269-70-ben épült, A telket 1693-ban adták át a kármelitáknak. 1725-ben rakták le a templomuk alapkövét, amelynek építése 1736-ra fejeződött be, de csupán 1763-ban került sor a felszentelésére. II. József azonban 1784-ben a rendet feloszlatta. 1786-os budai látogatásának alkalmával személyesen intézkedett arról, hogy színházat alakítsanak ki a kármelita templomból az 1784-ben Budára telepített központi kormányhivatalok tisztviselői karának szórakoztatására.
Kempelen Farkas készítette a terveket. 1787-ben alakították át színházzá. A Várszínház volt az első állandó színház Budán. Ez az egyetlen olyan 18. századi magyarországi színházépület, amely ma is játszóhely.
(!?)

Az udvar a Martinovics-féle összeesküvés után a színészeket a magyar rebellió szítóinak minősítette, működésüket ellehetetlenítette, így a társulat négyévi csodával határos működés után, 1796. április 10-én feloszlott. Kelemen László színtársulatának a továbbiakban Kecskemét, Nagykőrös, Eger, Miskolc, Nagykároly és Nagykálló voltak állomáshelyei. Az újabb sikerek átmenetiek voltak, a hivatalos szervek részvétlensége miatt vállalkozása csődbe ment, magát Kelemen Lászlót az adósok-börtönébe zárták. Segítői ugyan kieszközölték szabad lábra helyezését, de nemcsak az ő és felesége ingóságait von¬ták árverés alá, de a színház teljes fölszerelését is.

A főbejárat
 
Kelemen László kudarc, csalódottság, szenvedés, nélkülözés, bukás után kénytelen volt apja foglalkozását folytatni. Előbb Ráckevén lett kántor, de ott leégett a templom, a parókia és a kántorlak. A makói kanonok 1806-ban meghívta a Maros-parti városba, ahol egy esztendei fizetése készpénzben 100 rhénes forint, 2 öl puhafa, 34 magyar hold szántó, szolgálati lakás kerttel és stóla.
Ráckevén két, Makón három gyermeke született, a héttagú család ellátásához kevés volt a kántori jövedelem, ezért 1812. február 1-jén átköltözött Csanádpalotára, ahol fizetése nagyobb lett, mivel nemcsak kántori, de iskolamesteri teendőket is ellátott. 1814. december 24-én szerencsétlenség érte; szekerének megbokrosodott lovait a részeg kocsis nem bírta megállítani, Kelemen László a kocsiból kiesett, koponyaalapi törést szenvedett, és rövid haláltusa után meghalt.

Évtizedek során a magyar nemzeti színtársulat megteremtőjének még a neve is feledésbe merült. Közel kétszáz éven át nem tudták Kelemen László születésének helyét és idejét sem. Sírját is hosszas keresés után találták meg, a sírt nem gondozták, a korhadt fakereszten neve alig volt olvasható. Ilyen körülmények ellenére, 1888-ban a háromnapos országos Kelemen ünnepségre kerül sor, amely szeptember 7-én Aradon kezdődött. A színházban díszelőadást tartottak helyi és budapesti művészek közreműködésével. Az ünnepség másnap Csanádpalotán folytatódott. A Kelemen László emlékünnepség fővédnöke a nemzet csalogánya, Hollósy Kornélia volt és férje, Lonovics József főispán. A Kelemen-család leszármazottai, életben lévő leánya, Veronika és unokái Kelemen László sírjára vörös márvány síremléket állítottak. A sírnál Halmai Imre, az ország legfiatalabb színigazgatója szavalta el Váradi Antalnak erre az alkalomra írt ódáját. A koszorúzást követően gyászistentiszteletet tartottak, utána az Országos Színészegyesület a község főterén emlékoszlopot állított. Itt Ecsedi Kovács Gyula mondta el alkalmi költeményét, majd a talapzaton az első koszorút Hollósy Kornélia, az ünnepség fővédnöke helyezte el.

Az épület
 
A csanádpalotai ünnepségről a vendégek Makóra mentek, ahol Major Miklós polgármester fogadta őket. Lonovics főispán és felesége ötven terítékes ebédet adott a meghívottak tiszteletére. Ebéd után Németh János, az aradi színház tenoristája részleteket énekelt a Hunyadi Lászlóból. Este a makói színkörben az Országos Színészegyesület segély- és nyugdíjalapja javára és Kelemen László emlékezetére díszelőadást rendeztek. A makói előadást a kaszinóban 180 terítékes díszlakoma követte. A díszasztal főhelyén az ünnepség védasszonya, Lonovicsné Hollósy Kornélia ült, mellette Márkus Emília, illetve Feleky Miklós, vele szemben Pálmay Ilka és Lonovics József főispán. Az első pohár¬köszöntőt Feleky Miklós mint az Országos Színészegyesület elnöke Hollósy Kornéliára mondotta. A felköszöntők hosszú sorát hajnalig tartó táncmulatság követte.

1993-ban egy lelkes csoport megalakította a Kelemen László Emlékéért Kultúrális alapítványt, hogy az ott nyugvó színigazgató emlékéhez méltóvá tegyék a sírkertet. A héttagú kuratórium Ádók István elnök vezetésével alakult meg, és máig eredményesen működik. Az alapítvány jelenlegi védnökei:

Vidnyánszky Attila, a Budapesti Nemzeti Színház főigazgatója -
A. Szabó Magda, a Budapesti Nemzeti Színház stratégiai igazgatója -
Gyüdi Sándor, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója -
Fekete Péter, a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója -
Ablonczy László, a Budapesti Nemzeti Színház nyugalmazott igazgatója, aki egyben az Emlékpark fővédnöke -
dr. Ács Piroska, az OMSZI igazgatója -
Kecskemét megyei jogú város önkormányzata -
Csanádpalota város önkormányzata -
Kubik Anna, Kossuth-és Jászai-díjas színművésznő -
Rubold Ödön, Jászai-díjas színész és rendező.

Sinkovits Imre és Agárdy Gábor - Kelemen László sírjánál (Csanádpalota 1993)
 
Elsőnek a Kelemen László síremlék készült el. A régi sírkő elé kapuszerűen csúcsíves előépítmény került, amely egyszerű, de monumentális eszközökkel hívja fel a figyelmet a nemzeti színjátszás apostolára. Mögötte áll a főtéren 1888-ban felállított emlékoszlop.
Csanádpalota két elszármazott fia: Barta Károly és Sándor a temetőkápolna felújítására egy millió forintot ajánlott fel, amelyet – pályázati összeggel kiegészítve – Dér István orosházi vállalkozó referencia munkában újított fel. A stációk helyreállításának költségeit általában egy-egy család vállalta, az utolsót Gyulay Endre szeged-csanádi püspök. Az első és a második világháború hősi halottait a Hősi Panteonban temették újra, amelyet a Honvédelmi Minisztérium Hadigondozó irodájának segítségével emeltek. A temetői középkeresztet téglából falazott új alapra állították. Az emlékpark építészeti tervezője Benke József volt.

Felhasznált irodalom:
Székely György színháztörténet
szineszkonyvtar.hu
Dr. Tóth Ferenc csanádpalotai nyugállományú múzeumigazgató

( Fot? Eifert János )
[ Kadelka László ] 2014-07-25 12:46:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Sinkovits Imre, nem lévén más lehetősége, aznap fulladásos halálra ítélte Gertrudist. Az ifjú kellékes, Szász János néven immár világhírű film- és színházrendező.

Ronyecz Mária hetvenöt éve született.

[ Archívum ]
A yesyes és Myra Monoka képviseli hazánkat
Az ibis szállodamárka nemzetközi programjának keretében 17 országban adnak helyi művészek összesen 44 intim és exkluzív minikoncertet. Az ibis Music magyarországi eseményén, az ibis Budapest Centrum közösségi terében ketten is felléptek: a yesyes dinamikus, fiatalos koncerten adott válogatást legnépszerűbb dalaiból, a sokoldalú és izgalmas Myra Monoka pedig kortárs r’n’b-ből és érzelemdús elektronikus popból ötvözött számait mutatta be.
[ Keresés ]
Születésnapi levél – Ronyecz Máriának

Békéscsabai Jókai Színház 2019-2020-as évadja

Radnóti Miklós 110 éve született

Deák Kázmér grafikai kiállítása &

26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

Lord of the Dance ismét Magyarországon

455 éve született a magyarok háziszerzője Shakespeare

A cselló lelke

20 év után JAZZ+AZ!

Kellemes Húsvéti Ünnepeket!

Novák Ferenc Tata előadása Forrószegiek

Meg kell élni a szélcsendet is

Fotóriporteri Életműdíj 2019: Szebeni András

Kovács Edit Jászai Mari-díjas

Az orosz titán a Müpában

Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]