Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

Vadorzók
[ Új Színház ]
fotó Peti Péter
 
Dátum: 2019. július 22. hétfő    Mai névnap(ok): Magda, Magdolna a - a - a
Egressy Gábor 205 éve született
Egressy Gábor (született: Galambos Gábor, Sajólászlófalva, 1808. november 3. – Pest, 1866. július 30.): színész, a Nemzeti Színház első együttesének tagja, a Kisfaludy Társaság tagja (1863), Petőfi Sándor barátja, Egressy Béni bátyja. A ”színitanoda” (ma: Színház- és Filmműszeti Egyetem) megalapítója.

Egressy Gábor 1839-ben. Torsch Leó rajza, Walzel Ágost Frigyes acélmetszete.
 
A Borsod megyei Lászlófalván születik, Galambos Gábor néven. Szülei szigorúan nevelik öt testvérével egyetemben. Egyébként bátyja, a később született Egressy Benjaminnak, (1814. április 21. Sajókazinc, - Pest, 1851. július 17.), akit Egressy Béniként ismer azóta is a magyar zeneirodalom, s aki fájdalom alig 37 évesen, hagyja el az árnyékvilágot, tüdőbajban. Édesapjuk, kiváló szónoki és zenei tehetséggel megáldott református lelkész, nagyobbik fiából is papot szeretne nevelni, amely rögös, de mégis biztos megélhetés akkoriban. A közeli Miskolc városban tanul, 1818 és 1826 közötti időszakban. Tizenöt éves, amikor 1823-ban megnyílik, itt, Miskolcon a kőszínház. Valószínű az előadások nyomán támadt élmények vezetik a színészi pálya felé.

1826-ban lép először színpadra hivatásos társulatban, mégpedig Rozsnyón, Gombos Imre: "Szent a törvény, szent az esküvés" című színdarabban adja Angelo szolga szerepét. Ez a fellépés végleg megpecsételi Gábor sorsát, és a papi pálya lehetősége végképp bezárul mögötte, bár édesapja korábban már két ízben is erőszakkal visszahozza őt a színjátszóktól a papneveldébe, de a harmadik elszökését követően végképp színész lesz.

Ő mindenre ajánlkozik, csak maradhasson, súgónak és kardalosnak szerződtetik. A társulat öt évig játszik Kassán:
"... az én koromban a kezdő a pályát szükségképp a színlapok írásával kezdette, szükségből szét is kellett a lapokat hordania, közreműködni a színpadépítés körül, festéket tört a díszítőknek, segített ennek a díszleteket festeni s fölállítani, a lámpákat öntötte és gyújtotta, másolta a darabokat, működött mint szereplő színész, táncos, kardalnok és magánénekes, egypár jelmezét át meg átalakította százféleképpen, mert ugyanazon öltönyből kellett kitelni a magyar fényes dolmánynak és a német lovag öltönynek, különböző részletekkel, mert ki-ki maga tartozott ellátni magát az előadás minden kellékeivel..."
hosszabban időz Kassán, ahol egyebek mellett a Bánk bán ősbemutatóján is játszik, ahol Ottót alakítja (1833. február 15. Kassa). Egyébiránt a darab színrevitelét az az Udvarhelyi Miklós szorgalmazza, akinek tíz esztendeje, Katona maga olvassa fel a darabját. 1831-ben, azaz 23 esztendősen itt Kassán feleségül veszi kolléganőjét, az akkor 15 esztendős Szentpétery Zsuzsannát, s varázslatos módon házasságuk valóban egy életre szól. Holtukban is a Kerepesi temetőben egy sírhelyén nyugszanak.

Várszínház
 
Néhány vándortársulati esztendő után 1835-ben már Budán a Várszínházban lép fel, az itt játszó színészek közt válogatja ki a Nemzeti Színház akkor szerveződő alaptársulatának két intézője, Fáy András és Döbrentei Gábor, a leendő Nemzeti Színház társulatát, amelybe meghívást kap Egressy is. Hiába a szerződés, a színház alapjait ássák csak ekkoriban Pesten, a Kerepesi úton. (az Asztória szállóval szembeni telken. a szerk.) Bécsbe utazik - saját költségén- tanulmány útra, 1837 elején. Gyalog vág neki a hosszú útnak, meg szekérrel, hajóval, és ismét gyalog, újfent szekérre kéredzkedve néhány nap alatt Bécsbe ér, nagybátyjánál száll meg és hosszasan tanulmányozza a Burgtheater működését, színjátszási szokásait, és egyéb szervezeti felépítését. Hazatérvén 1837 augusztusában, a Nemzeti Színházi (amit ekkor Pesti Magyar Színháznak hívnak) idény is elindul itt Pesten. A nyitóesten ő játssza a Költő (Vörösmarty) szerepét, Vörösmarty: az "Árpád ébredése" című darabban, valamint a "Belizár"-ban Alamír szerepét. Később még két ízben folytat tanulmányokat Bécsben, a Burgtheaternél.

Egressy családostul átköltözik Pestre, a Kerepesi út és Síp utca sarkán álló Salvator Patika felett laknak. Ugyanezen ház másik lakásaiban lakott Déryné, meg Kovátsné is. Sőt az 1838. március 14-én bekövetkező árvíz is itt éri őket, és Egressy csónakja szabadítja ki mindnyájukat. A Színházában vezető feladatokat kap, amely nagyobb fizetséggel jár, és ez némiképp enyhíti a szűkölködésüket. A kétalakú, Vasálarcos, Kean, Lear Király, Marót bán darabok címszerepeiben játszó Egressyt, nem kisebb szemek figyelik rendszeresen és kritikusan, mint Vörösmarty Mihály, és Bajza József. A repertoár egyébként a várszínházival sokban megegyező, már csak a színtársulat összetétele miatt is, akik a Várszínház tagságából toborozódtak jórészt. 1838 tavaszán Bécsbe megy tanulmányútra, és Bécsből küldi felmondó levelét Bajza Józsefnek, aki addigra már a Nemzeti Színház direktora. Schodelné a színház legkiválóbb operaénekesnője, ám zsarnoki viselkedésével tűrhetetlenné teszi a színészek helyzetét és tiltakozásul Egressy megválik a színháztól. Egressy sokkalta önérzetesebb, semhogy eltűrje ezt az önkényeskedést. Egy évadnyi időszakot követően megválik tehát a Nemzeti Színháztól, és vidéki társulatokhoz szerződik, rövidebb-hosszabb időre. Játszik Debrecenben, Nagyváradon, majd Kolozsvárott játszik, többnyire zsúfolt házak előtt és lelkes ünneplésben van része mindenütt amerre csak jár. 1838. november 15-én jelenik meg ismét Pesten a nemzeti Színház közönsége előtt, Moór Ferenc: "A haramiák"-ban. Nagy tapssal fogadják a visszatérő művészt. Címszerepek és főszerepek várják itt Pesten. A vidéki ismertség és nagyobb fizetség azonban erős késztetést jelent számára, és 1840. május 2- től augusztus 3 - áig terjedő időszakban tett vidéki játékainak mérlege: 1996 ezüstforintot tesz ki, amely jócskán meghaladja a színházbeli bevételeit.

Pesti Magyar Színház
 
1840-ben a Pesti Magyar Színház elnevezés, Nemzeti Színházzá válik. Játszanak operát a zenés műfaj közül, és a prózát. Vígjátékot, szomorújátékot, drámát egyaránt. Egressy a próza elkötelezett híve és miután szerepkörében visszaszorul a zenés műfaj előrelépésével támadja nyíltan az operaműfaj színházbeli megjelenését. Sokakkal kerül emiatt konfliktusba, egyebek mellett igazgatójával. Nem látja a zenés műfaj elsöprő erejét a már meglevő német zenés-színházakkal szemben. Egressy jövedelem emelést kér a prózai műfaj képviselőinek, ám Kossuth, aki nemrég jött ki börtönéből, és adott pillanatban a Pesti Hírlapot szerkeszti, cikkben támadja a prózai műfaj képviselőjét, Egressyt. Polémia és komoly elméleti vita támad Kossuth és Egressy közt, amely egyet nem értés, még később, a Világos után bekövetkező törökországi emigráció során is kiújul közöttük. Egressy Kossuthot bíráló megjegyzései miatt a hazai szellemi élet képviselői hazafiatlannak tartják, és Egressy el nem ismerésének egyik talpkövét adják a Kossuth-ot bíráló megjegyzései. Az irodalmi német nyelv tökéletesítése mellett nagy hangsúlyt fektet a francia nyelv elsajátítására.

1843. november 3 - án útnak indul újabb tanulmányútjára, ám ezúttal nem kisebb a célállomás, mint Párizs. November 21-én érkezik Párizsba, amely első pillanattól fogva lenyűgözi. "Oh Istenem, hol vegyek időt és pénzt, mindent mi itt van, tudni, ismerni, látni?" Lenyűgözi a poros és gyakorta sáros Pest után a sok kikövezett utca, a középületek, parkok, és a múzeumok, gyűjtemények sokasága. Találkozik személyesen Victor Hugóval, Casimir Delavigne temetésén, valamint Samsont-tal, Mellesvillet-vel. Figyel, vizsgálódik, észreveszi az eltérő dikciókat a színpadokon, lenyűgözi a színházi világ sokszínűsége. Elképed hogy akkoriban Párizsban 4 nemzeti színház, 2 drámai, és 2 zenés színház működik, a 16 népszínház, és 20 kisebb és apróbb színház, és az egy olasz operatársulat mellett, és összevetése a pesti viharos viszonyokkal elkeseríti. Párizsban Egressy újszerű színjátszást lát, és ez erősen befolyásolja a későbbi fejlődését. 1844- elején ér haza Párizsból, és hamar ágynak esik, ami azért is okoz gondot, mert jövedelem nélkül marad a családja. Ekkor a színház igazgatója Bartay Endre, aki tiszteli Egressyben az europer szemlélet hazai nagykövetét, és bár személyesen nem látja játszani az igazgatása alatt, de előleget utal ki számára. Később nagyobb feladatokkal bízza meg, és főszerepek sorát játssza el Bartay bizalmának köszönhetően. Hazatérve lelkes tolmácsolója a francia romantikus drámairodalomnak, és ha lehet, még lelkesebb híve Shakespeare drámáinak. Lefordítja a "Macbeth"-et, "A makrancos hölgyet", és társfordítóként részt vesz a "Coriolanuis", a "IV. Henrik", és a "Tévedések vígjátéka" magyarra fordításában.

Pesti Magyar Színház - belső
 
1844-ben, a Macbeth előadását követően ismerkednek és kötnek egy életre szóló barátságot. Ugyan 15 esztendővel idősebb Petőfinél, de szellemük, érdeklődésük, lelkesedésük, és szenvedélyük rokon. Egressy csodálja és őszinte barátsággal szereti Petőfit, és viszont, Petőfi elragadtatással van Egressy művészi játéka iránt, és azon kevesek egyike Egressy, akinek a véleményét respektálja. Előadások után gyakran vannak együtt, sőt egy időben Petőfivel egy házban is laknak, s elég gyakran jár hozzájuk ebédelni vasárnap később is, a nagy költő. Korábban, mint színészkollégát, Egressy jutalomjátéka idején, Egressy kérésére alkalmazzák Petőfit, a jutalomjáték idején a Nemzeti Színházban, ahol iparlovagként lép fel, a Szigligeti vígjátékában. Egressyről írott kritikája kapcsán, valamint a róla írott versével emeli Egressyt örök időkre a Parnasszus legmagasabb fokára, amit később kortársai mind gyakrabban elfeledik.

Azon a nevezetes március 15-én este a Nemzeti Színház, Bánk bán előadását a felkorbácsolt hangulatú tömeg gyakorta szakítja meg bekiabálásaikkal, az előadás közepe körül járva, aztán a Talpra magyart skandálja a nép, mit sem törődve a színpadi történésekkel. Egressy leveti Petur bán színpadi jelmezét, és fekete díszmagyarba öltözik, így penderülve ki a színpad közepére. Elszavalja a Nemzeti dalt, olyan hévvel és átéléssel, hogy az egész színház visszhangozza a refrént... A szavalatot hatalmas üdvrivalgás zárja, amelyben Petőfit és Egressyt éltetik felváltva. A szabadságharc kitörésekor beáll nemzetőrnek.

 
Azon a nevezetes március 15-én este a Nemzeti Színház, Bánk bán előadását a felkorbácsolt hangulatú tömeg gyakorta szakítja meg bekiabálásaikkal, az előadás közepe körül járva, aztán a Talpra magyart skandálja a nép, mit sem törődve a színpadi történésekkel. Egressy leveti Petur bán színpadi jelmezét, és fekete díszmagyarba öltözik, így penderülve ki a színpad közepére. Elszavalja a Nemzeti dalt, olyan hévvel és átéléssel, hogy az egész színház visszhangozza a refrént... A szavalatot hatalmas üdvrivalgás zárja, amelyben Petőfit és Egressyt éltetik felváltva. A szabadságharc kitörésekor beáll nemzetőrnek.

A világosi fegyverletétel után, Orsován keresztül hagyja el az országot sokadmagával és Törökországba emigrál. Távollétében, "in contumaciam" halálra ítélik. Az emigrációban eltöltött esztendő elmúltával, a honvágy és a színpad utáni sóvárgás oly erősen kikezdik idegeit, hogy elfogatását és hadbíróság előtti felelősségre vonását vállalva visszatér az országba. Számít rá, de nem fogják el mégsem. A színészeket ekkor már nem veszik olyan komolyan. Ugyan fárasztó és hosszadalmas kihallgatáson kell átesnie, végül azonban Fáy András és Ráday gróf közbenjárására kegyelmet kap.

1854-ben Ráday Gedeon gróf foglalja el ismét a direktori széket, és első intézkedéseinek egyikeként, Fáy András közbenjárására megszerzik a játszási engedélyt Egressy számára. 1854. május 10-én lép vendégként a Nemzeti Színpadára ismét, Shakespeare Lear királyának címszerepében. Sorra játssza régi szerepeit és címszerepekben, főszerepekben tündököl a nemzet első színházának színpadán, de szerződést nem kap, vagy az is lehet, hogy nem kaphat, abban az egy, ott eltöltött esztendőben. Aztán szerződés nélkül, ismét vidéki útra vállalkozik, és ezernyi helyen vállal fellépést. Jobbára műkedvelők társaságában lép színre amely szakmai szempontból erősen megkérdőjelezi annak értékét és súlyát. Aztán egy vándorév elteltével a Nemzeti Színház szerződött rendes tagjává válik Egressy. A közben megváltozott színházi körülmények kapcsán szerepeiben szinte egyedül valóan tündökölhet, "ellenfél" nélkül. Hamlet, Othello, Coriolanus, Petruchio, Macbeth, III. Richárd alakításai a magyar színjátszás történetének kimagasló első nagy lépései. Ismét műsorra kerülhet a Bánk bán, amelynek őselőadásán túl, most a második újjászületésénél is jelen lehet, aktív szereplőként.

Egressy két szerepben: Shakespeare Coriolanusának címszerepében (1842) és a Garrick Bristolban c. Deinhardtstein-vígjáték főszerepében (1838). Kiss Bálint rajza, Vidéky (Kohlmann) Károly színezett acélmetszete.
 
1860-ban színészeti lapot alapít. Magyar Színházi Lap címmel, amelynek célja: "Tanulmányozni a színművészetet, ennek körében tisztázni az ízlést, fogalmat és nézeteket, érvényre juttatni az igazat és nemest, s kellő világításba helyezni mindazt, ami a művészet ismeretére és gyakorlatára tartozik." Teljes szívvel veti bele magát a lapszerkesztésbe, levelezésben áll a fél világgal a lap kapcsán.

1864. június 20-án Scribe: Egy pohár víz Bolingbroke szerepét játssza, ki tudja már hányadszor, ezen a fülledten meleg nyárestén. Napok óta nem érzi jól magát, de a hőségnek tudja be. Aztán az előadás során rosszul lesz több hullámban is, bizonytalanság fogja, mozgáskoordinációs problémák jelentkeznek nála, de végigcsinálja az előadást. Hazamegy, és otthon aztán összeesik, agyvérzés éri. 1864. június 20-án Scribe: Egy pohár víz Bolingbroke szerepét játssza, ki tudja már hányadszor, ezen a fülledten meleg nyárestén. Napok óta nem érzi jól magát, de a hőségnek tudja be. Aztán az előadás során rosszul lesz több hullámban is, bizonytalanság fogja, mozgáskoordinációs problémák jelentkeznek nála, de végigcsinálja az előadást. Hazamegy, és otthon aztán összeesik, agyvérzés éri.

 
Gyógyulásának ideje alatt belefog régi álmának megvalósításába, és színitanoda létrehozásán fáradozik. Talán betegsége is hozzájárul ahhoz, hogy tekintélye minden korábbit felülmúlóan megnőjön. Ennek a tekintélyének köszönhetően a tanoda 1865. január 11-én sikeresen megnyílik. Első tanárai: Egressy Gábor, Szigeti József, és Gyulai Pál! Éveken át dolgozott egy színészeti tankönyvön, amely a nyitás kapcsán jelenik meg először. "A színészet könyve" - az első magyar nyelven íródott színészképzéssel foglalkozó tankönyv, amely a székfoglaló beszédének alapja a Kisfaludy Társaságban. Sokféle tankönyv készült, de a magyar színművészet első tankönyve, Egressy Gábor féle, "A színészet könyve" több mint 100 esztendőn keresztül jól szolgálta a magyar színjátszást.

1865. január 20-án lép először betegsége óta színre. A kritika döbbenettel nézi, mert játéka a betegsége hatására sokkalta haloványabb, erőtlenebb, mint volt annak előtte. Dikcióján érezni a változást leginkább, erőtlenné váló hangja csak nehezen erősödik vissza előadásról-előadásra. Ettől függetlenül a közönség kirobbanó nagy tapsorkánnal fogadja, nagy ünnepléssel köszöntik, és lelkes éljenzések közepette merít erőt a következő szerepekre. Sőt még vidéki vendégszereplést is vállal, családjának őszinte aggodalmára. Új betanulással eljátssza Duvalt, a Kaméliás hölgyben, és Párizsi szegényekben Planterose szerepét. Aztán újra egy nyáresti fellépés, 1866. június 30-án. Régi sikerdarabját tűzik műsorra, a Brankovicsot. Kinn az utcán és benn a színházban rettenetes hőség, valósággal áll a levegő, még este sem mozdul. Egressy vidáman jön az előadásra. Maszkol, beöltözik és a három felvonásos darab két felvonása már le is ment hamar. A harmadik felvonás kulcsjelenetében, amikor Brankovics elé vezetik két megvakított fiát, rosszul lesz, ráesik az egyik Brankovics fiút alakító Lendvayné Fáncsy Ilkára. "Fiam rosszul vagyok" - mondja utoljára, és a földre rogyott Brankovics előtt leeresztik a függönyt a valóságban is. Szigligeti Ede berohan a színre, a leeresztett függöny mögött és érzi, eljött Egressy utolsó felléptének ideje. Lefújja az előadást hivatalosan is, ott a színpad közepén, majd kilép a közönség elé és bejelenti az előadást nem folytathatják. Egressy hazaviszi. Eszméletlen állapotban van, furcsán lélegzik, amely inkább hörgésre emlékeztet. Otthon egy percre feleszmél, de nem tud beszélni, tekintete a búcsúzó emberé. Az óra alig közeledik éjfélhez, amikor egyszer csak nem mozdul, a többi néma csend.

 
Forrásművek jegyzéke:
Magyar Színházművészeti Lexikon - Akadémiai Kiadó, Bp., 1994.
Kerényi Ferenc: A vándorszínészettől a Nemzeti Színházig - Szépirodalmi Kiadó, Bp., 1987.
Staud Géza szerk.: Nagy Magyar Színészek - Bp., 1957).
dr. Németh Antal: Színészeti Lexikon - Győző Andor Kiadása, Bp., 1930.
Szigligeti Ede: Egressy Gábor emlékezete - 1869.
szineszkonyvtar.hu

[ Kadelka László ] 2013-11-03 00:10:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Sinkovits Imre, nem lévén más lehetősége, aznap fulladásos halálra ítélte Gertrudist. Az ifjú kellékes, Szász János néven immár világhírű film- és színházrendező.

Ronyecz Mária hetvenöt éve született.

[ Archívum ]
A yesyes és Myra Monoka képviseli hazánkat
Az ibis szállodamárka nemzetközi programjának keretében 17 országban adnak helyi művészek összesen 44 intim és exkluzív minikoncertet. Az ibis Music magyarországi eseményén, az ibis Budapest Centrum közösségi terében ketten is felléptek: a yesyes dinamikus, fiatalos koncerten adott válogatást legnépszerűbb dalaiból, a sokoldalú és izgalmas Myra Monoka pedig kortárs r’n’b-ből és érzelemdús elektronikus popból ötvözött számait mutatta be.
[ Keresés ]
Az idei trieszti Sci+Fi filmfesztiválon minden elképzelhető

Közönség-díjas lett Triesztben a Lajkó – cigány az űrben

Mexikói filmé az Arany Oroszlán

Velence a magyar sikerek városa

A Napszállta is ott lesz Velencében

Újabb magyar filmes-siker

Sztehlo Gábor 110 éve született

Karosi Bálint - Existentia

55 éve ezen a napon

Születésnapi levél – Ronyecz Máriának

Békéscsabai Jókai Színház 2019-2020-as évadja

Radnóti Miklós 110 éve született

Deák Kázmér grafikai kiállítása &

26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

Lord of the Dance ismét Magyarországon

Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]