Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

Caligula
[ Radnóti Színház ]
fotó Bálint F Gyula
 
Dátum: 2019. június 24. hétfő    Mai névnap(ok): Iván, János a - a - a
Világsztárok a Békéscsabai Jókai Színházban
A Magyar Kultúra Napja előestéjén a Szegedi Filharmonikus Zenekar adott koncertet. A szólista Szabadi Vilmos (fotó) a világhírű hegedűs, a karmester Oliver von Dohnányi (Csehország). A magyar est programja; Kodály: Galántai táncok, Dohnányi: Hegedűverseny, nr. 1, d-moll. Op. 27., Bartók: Concerto.

Békéscsaba zenét kedvelő közönsége igazán nem panaszkodhat. A közelmúltban több világhírű muzsikust hallhattak a városban; Varnus Xavér, a Rolla János vezette Liszt Ferenc Kamarazenekar, és a Magyar Kultúra Napja előestéjén Szabadi Vilmos és Oliver von Dohnányi a Szegedi Filharmonikus Zenekar élén kápráztatta el a publikumot.
A zsúfolásig megtelt Jókai Színház hallgatóságának, Nagy Krisztina az est háziasszonya így vezette föl a koncertet.

Magyar estünk mottója:

„Bartók abból az emberfajtából való, amely örök elégedetlenségtől hajtva mindent meg akar változtatni, mindent szebbé-jobbá akar tenni, amit csak a Földön talál. Ebből kerülnek ki a mű¬vészet, a tudomány nagyjai, a nagy felfedezők, feltalálók, politikában a nagy forradalmárok, Kolumbusok, Galileik, Kossuthok, akik mind másképp hagyták maguk után a világot, mint ahogy találták. Természetesen sok az elége¬detlen, aki szeretné megváltoztatni a világot, de nem tudja. Bartók tudta.” (Kodály Zoltán)

„Kodály munkásságának minden időben egyik legfőbb célkitűzése volt: pótolni a magyar zenei fejlődés elmaradt, elveszett, elszalajsztott évszázadait” – írja Szabolcsi Bence egyik legszebb, Kodályról szóló tanulmányában, a „Kodály Zoltán magyar évszázadai” címűben. S a tanulmány egyik mondatában külön hangsúlyozza a hangszeres kompozíciók történelem-felidéző szerepét: „…ne gondoljuk, hogy mindez csak a szöveges-énekes zenére vonatkozik: a magyar tör¬ténelem képei Kodály hangszeres zenéjét is áthatják, s nemcsak a Háry János, vagy a Czinka Panna elképzelhetetlen nélkülük, hanem a Marosszéki és Galántai táncok is, sőt, akárhány kamarazene-tétel…”

Kodály Zoltán (1882-1967) Galántai táncok című táncsorozatának partitúrája három évvel a Marosszéki táncok után készült el: bemutatójára 1933. október 23-án került sor a budapesti Filharmonikusok jubileumi hangversenyén. Dallamai nem népzenei gyűjtésből származnak, hanem műzenei forrásokból: a 19. század fordulójáról való kottakiad¬ványokból.
„Galántán töltötte a szerző gyermekkora legszebb hét esztendejét” – olvassuk a partitúra bevezetőjében. „Híres volt akkor a galántai banda, Mihók prímás alatt. De még híresebb lehetett száz évvel ezelőtt. 1800 táján Bécsben több füzet magyar tánc jelent meg. Egyiknek címe így jelöli meg forrását: von verschiedenen Zigeunern aus Galantha (különböző galántai cigányoktól). Ma már hírmondó sem maradt belőlük. Hadd folytassa ez a kis mű a régi galántai hagyományt.”
A kottakiadványokra először Dr. Major Ervin, kiváló zenetörténészünk bukkant 1927-ben, a Nemzeti Zenede könyv¬tárában. Az ő közlése szerint Kodály kezébe is tőle kerültek ezek a darabok. Két különböző kiadványsorozatról van szó – a két sorozat részben azonos darabokat is tartalmaz – az egyik „Originelle ungarische Nationaltänze”, azaz „Eredeti magyar táncok” címen jelent meg, négy füzetben, egy bécsi kiadónál: a másik kiadvány kétfüzetnyi, címe: „Ausgesuchte ungarische Nationaltänze von verschiedenen Zigeunern aus Galantha”, vagyis „Válogatott magyar táncok, különböző galántai cigányoktól”. A galántai cigányokról felkutatott zenetörténeti adalékokat is Major Ervin hozta nyilvánosságra egyik 1960-ban megjelent tanulmányában. Összeállítása meglevő adatokat gyűjt egybe egy 18. századvégi, virágzó helyi, rezidenciális zenekultúráról. Ahogyan korabeli feljegyzésekből kiderül: nemcsak táncmulatságokon tették hasznossá magukat, hanem tagjai voltak urasági zenekaroknak is, koncerteket, szimfóniákat is játszottak – egy meglepő információ: mindig kottából muzsikáltak! De persze ápolói és letéteményesei voltak a kor magyar tánczenéjének, a verbunkos stílusnak is. Az em¬lített kottakiadványok ebből a verbunkos-anyagból válogatnak több tucatnyit: kis kéttagú – olykor triós – táncformákat egyszerű kísérettel ellátva, kétsoros zongoraletét alakjába.

Szegedi Filharmonikus Zenekar
 
Ahogyan a zongoraletétből megismerjük ezeket a táncdarabokat, aligha tükrözik ebben a meglehetősen primití¬ven lejegyzett alakjukban azt a ritmikai mozgalmasságot, frissességet és díszítő gazdagságot, ahogyan annak idején a galántai muzsikusok vonós hangszerein megszólalhattak. Kodály feldolgozása, akárcsak a Marosszéki táncok népi dallamfeldolgozásaiban, itt is atmoszférát és történelmi hitet pótol.
Talán kissé Liszt magyar rapszódiáinak késői folytatására és betetőzésére is ráismerhetünk ebben a táncrapszódiá¬ban. A Galántai táncokban egy történelmi korszak szívverése dobban, művészi akarat teljesül a legmagasabb fokon – amilyennek kellett volna lennie, amilyen szeretett volna lenni.
(forrás: Bartók Rádió, Kovács János előadása, 1977)

Dohnányi Ernő (1877-1960) érdemtelenül ritka szereplője hangversenyéletünknek. Intellektuális muzsikus, aki intellektusát annak a célnak szolgálatába állította, amelyhez leginkább volt intellektusra szükség: a for¬mának, a szerkesztésnek, az ellenpontnak - mint a zenei intellektus e legmagasabb rendű termékének - szol¬gálatába. Bár Dohnányi nem kifejezetten a magyar népzenéből táplálkozott, és nem volt egyik modern zenei irányzat követője sem, a maga útját járva is sikerült maradandót, dallamvilágában gazdag, igazi XX. századi zenét komponálnia, melynek szép, művészileg és formailag felettébb igényes darabja az 1915-ben keletkezett I. hegedűversenye is.
A művet Berlinben adták ki 1920-ban. Az első tétel a főtéma zenekari bemutatásával kezdődik, majd a szólista kadenciája után egy líraibb dallamanyag következik. A kidolgozás különböző témákat vonultat fel, nagy virtuozitást követelve a szólis¬tától. A második tétel főtémája Brahmsot idézi sötét tónusával (fagottok és mélyvonósok), ezt követően kapcsolódnak be a hegedűk. Az élettel teli harmadik tétel központi része H-dúrban szól, ahol a szólistát hárfa és fúvósok kísérik. Ezt fogja keretbe a g-moll anyag. A negyedik tételt a már ismert első tételbeli kadencia bővített, fejlesztett változata vezeti be, majd következik egy gyors rész különböző dallamvariációkkal. Magyar jelleget idéző rész után a mű végén visszatér az első tétel főtémája és egy fergeteges Molto Allegróval zárul a darab.
(forrás: Naxos)

Ekkor Szabadi Vilmos lépett a pódiumra, kezében a hangszer egy cremonai mesterhegedű (Laurentius Storioni 1778, a Magyar Állam kollekciójából való) és egy másik – távoli rokon – Dohnányi intésére kezdetét vette a varázslat.

Szabadi Vilmos hegedűművész 1959-ben született Budapesten. Hegedűtanulmányait a Liszt Ferenc Zenemű¬vészeti Főiskolán Halász Ferenc irányítása alatt folytatta, diplomáját 1983-ban kapta meg. Egy évvel később a Ze¬neakadémia (legfiatalabb) tanára lett. Posztgraduális ta¬nulmányait Ruggero Riccinél, Végh Sándornál és Fenyves Lórántnál végezte. 1982-ben a Magyar Rádió Hegedűver¬senyén, majd egy évvel később a Hubay Jenő Hegedűver¬senyen nyert első díjat, illetve mindkét versenyen elnyerte a zsűri Különdíjait is. 1985-ben, Finnországban III. díjat nyert a Jean Sibelius Nemzetközi Hegedűversenyen.
Sir Georg Solti és a Londoni Filharmonikusok meg¬hívására Szabadi játszotta Bartók II. hegedűversenyét az 1988-as londoni Royal Festival Hall Bartók Gála koncert¬jén. A koncertet a BBC és a Decca rögzítette, majd a Philips cég jelentette meg. 1990-ben a londoni Royal Philharmonic Orchestrával, 1992-ben a BBC Filharmonikus Zenekarral, majd az Ír Koncertzenekarral lépett fel. 1992. október 22-én Rosztropovics, Domingo, Kiri Te Kanawa, Jeffrey Tate társaságában játszott Solti György születésnapi kon¬certjén a Buckingham Palotában. 1995 áprilisában Madrid legnagyobb koncerttermében, az Auditorio Nacionalban mutatkozott be Dmitri Bashkirow és Ivan Monighetti tár¬saságában, a Spanyol Királyi Kincstár számára 1701-ben készített Stradivari hegedűn. 1995-ben, mint művészeti vezető, megalapította a nyaranta megrendezésre kerülő Kastély Kamara Koncer¬tek hangversenysorozatot. 1999-ben megalakítja a Wiener Belvedere Trio kamara együttesét – bemutatkozásukat a Musikvereinsaal-ban, a Bécsi Ünnepi Hetek alkalmából, a kritika egybehangzó dicsérete övezi – tagjai a Bécsi Fil¬harmonikus Zenekar művészei. 1996-ban a Hungaroton Classics exkluzív szerződést kötött vele.

Két MIDEM nagydíjat nyert – először a Hungaroton történetében – 2002 és 1999-ben a franciaországi Cannes-ban Dohnányi hegedűversenyeit és Bartók fiatalkori szo¬nátáit tartalmazó CD-ivel. 1999-ben megkapta a Hunga¬roton-díjat is.
Fellépései során dolgozott – többek között – Szimonov, Ceccato, Nelson, Berglund, Kobajashi, Kamu, Haenchen, Tabachnik, Renzetti, Gardelli, Loughran, Vásáry, Saraste, Fisher Ádám és Fisher Iván karmesterekkel. Vendég¬szólistaként járt a londoni Royal Festival Hall, Barbican Center, Wigmore Hall, az amszterdami Concertgebouw, a stuttgarti Liederhalle, a bécsi Konzerthaus, Musikverein, a párizsi Museé D’Orsay, Conservatoire, Châtalet, a hel¬sinkii Finlandia terem, a dublini National Concert Hall, torinoi RAI Auditorium, a spanyol Auditorio Nacional, a brüsszeli Théâtre Saint Michelle, Észak-Írország és Wales koncerttermeiben is. Szerepelt még az Egyesült Államok¬ban, Kanadában, Izraelben, Törökországban, Dél-Koreá¬ban és Tajvanban. Felvételeket készített vele a BBC, az NDR (Hamburgi Rádió), BRD (Müncheni Rádió), Radio Classique (France), a finn, a jugoszláv, az izraeli és más rádióállomások. 1992-ben munkásságáért Liszt-díjjal tün¬tették ki.

Bartók Béla (1881-1945) Concerto című műve első, amely amerikai emigrációban keletkezett, négy esztendei hallgatás után. A mű címe a barokk zene egyik sajátos, különféle hangszereket és hangszercsoportokat szem¬beállító – mintegy versengésre késztető – műfajára utal.
A háború veszedelmei miatt Amerikába emigrált Bartók hosszú hallgatás és reménytelenségben telt évek után, kór¬házi betegágyán kapott felkérést Serge Koussevitzky karmestertől egy zenekari mű megírására. A munkát néhány hónap alatt befejezte, és 1944 végén Bostonban bemutatták a Concertót.
Bartók ismertetőt írt erre az alkalomra: „A mű általá¬nos hangulata – a tréfás második tételtől eltekintve – fokozatos átmenetet képvisel az első tétel komolyságától és a har¬madik gyászos sirató-énekétől a zárótétel életigenléséig. E szimfónia-szerű zenekari műnek a címét az egyes hangszerek vagy hangszercsoportok koncertáló vagy szólisztikus jellegű kezelésmódja magyarázza. A ’virtuóz’ hangszerkezelés pél¬dául az első tétel kidolgozásának fugato-szakaszaiban jelenik meg (rézfúvós hangszerek), vagy a zárótétel főtémájának ’perpetuum mobile’-szerű futamaiban (vonósok) és különösen a második tételben, ahol a hangszerek mindig párosával jelennek meg egymást követően; briliáns passzázsokkal.”
Koussevitzky a bemutató után lelkesen nyilatkozta: „Az utolsó 25 év legjobb zenekari műve!” A Concerto, azóta is Bartók egyik legnépszerűbb, legtöbbet játszott alkotása.
(forrás: www.mupa.hu)

Oliver von Dohnányi karmester Prágában Václav Neumann, Bécsben Otmar Suitner tanítványa volt. Részt vett Franco Ferrara, Arvid Jansons és Igor Markevitch mes¬terkurzusain. Számos díj birtokosa – a Premio Respighi, a Prágai Tavasz és a Magyar Televízió által szervezett kar¬mesterverseny kitüntetettje.
A magyarul kitűnően beszélő művész elmondta: „Távoli rokona vagyok Dohnányi Ernőnek, aki Pozsonyban született és a világszínvonalú zenei képzés igénye miatt került Pestre. Valójában mi egy európai család vagyunk, s ezért, bár magyar, német és szlovák gyökerekkel rendelkezem, európainak érzem magam."

1993-ban a Prágai Nemzeti Színház zenei igazgatója. Többek között a tokiói Yomiuri Nippon Szimfonikus Zenekar, a Szentpé¬tervári Filharmonikusok, a Liver¬pooli Királyi Filharmonikusok, a Buenos Aires-i Filharmonikusok, a Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar, a Cseh Filharmonikusok, a Portugál Állami Filharmoniku¬sok, az Angol Kamarazenekar, a BBC, a London Mozart Players, a Zágrábi Filharmoniku¬sok és a Zagreb Radio SO dirigense.
Vendégkarmesterként mostanában a bécsi Musikvereinben szerepel. Operákat dirigált Bázelben, Zürichben, Po¬zsonyban, Brnóban, Londonban, Leeds-ben, Wexfordban, Aldeburgh-ban, Tokióban, Osakában, Koppenhágában, Stutt¬gartban, Münchenben, Karlsruhéban, Amsterdamban, Madridban, Barcelonában, Oviedóban, Malagában, Luganóban, Livornóban, Rovigóban, Savonában, Bolzanóban, Trentóban.
2001-től együttműködött a müncheni Bajor Állami Operaházzal, 2007-ben a Stuttgarti Operaházzal, ahol Normát és Anyegint vezényelt. 2004 júniusában újra megválasztják a Prágai Nemzeti Színház zeneigazgatójának, három évre. Emellett 2006-ban elvállalja az ostravai Morva-Sziléziai Nemzeti Színház művészeti igazgatását is.
2009-ben dirigálta Szegeden a szim¬fonikusokat az Armel Operaverseny keretében rendezett Tutino-operában (Vita), majd 2011 márciusában bérletes hangversenyen.

(Köszöm Nagy Krisztina segítségét.)

[ Kadelka László ] 2013-01-22 05:12:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Kamuti Jenőnek
Az „ezüst-herceg” közben orvosi diplomás lett, kitűnő sebész vált belőle, a MÁV kórház igazgatójaként lett (aktív) nyugdíjas. A sport terén, pedig Magyarországon elsőként UNESCO Fair Play-díj kitüntetésben részesült. A napokban a Nemzet Sportolójává választották. Hihetetlen – 80 éves! – Kadelka Lászlótól
[ Archívum ]
A yesyes és Myra Monoka képviseli hazánkat
Az ibis szállodamárka nemzetközi programjának keretében 17 országban adnak helyi művészek összesen 44 intim és exkluzív minikoncertet. Az ibis Music magyarországi eseményén, az ibis Budapest Centrum közösségi terében ketten is felléptek: a yesyes dinamikus, fiatalos koncerten adott válogatást legnépszerűbb dalaiból, a sokoldalú és izgalmas Myra Monoka pedig kortárs r’n’b-ből és érzelemdús elektronikus popból ötvözött számait mutatta be.
[ Keresés ]
Békéscsabai Jókai Színház 2019-2020-as évadja

Radnóti Miklós 110 éve született

Deák Kázmér grafikai kiállítása &

26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

Lord of the Dance ismét Magyarországon

455 éve született a magyarok háziszerzője Shakespeare

A cselló lelke

20 év után JAZZ+AZ!

Kellemes Húsvéti Ünnepeket!

Novák Ferenc Tata előadása Forrószegiek

Meg kell élni a szélcsendet is

Fotóriporteri Életműdíj 2019: Szebeni András

Kovács Edit Jászai Mari-díjas

Az orosz titán a Müpában

Minden gyerek jusson el színházba – de hova és mire?

Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]