Csáth most osztható.
Idén, 2012-ben ünnepelnénk Csáth Géza születésének 125. évfordulóját, emellett ez év szeptemberében, pontosan 19-én délután az akkor ismert és elismert író-orvos betért a Vörösmarty téren levő Gerbeaud-ba.
És mindez még osztható, - ha öttel nem is, de kettővel biztosan.
Kosztolányi Dezső unokatestvére, a száz éve is kedvelt író és újító orvos, Brenner József, azaz Csáth Géza huszonévesen teremtette meg a hazai pszichoanalízis gyökereit orvosként, íróként pedig a modern magyar irodalom egyikének tartják.
Nemcsak novellái, drámái, hanem naplójegyzetei is ismertek, elérhetőek. Többen, köztük Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Németh László, Illés Endre foglalkoztak Csáth feljegyzéseivel, azok fontosságával.
Csáth Géza életművében van egy fontos nap, melyet részletesen leír. Ez nemcsak azért érdekes, mert az ő 32 évéből emel ki egyet több oldalon keresztül, továbbá nemcsak azért, mert megismerhetjük a század eleji Budapestet, az akkori kort, a stílust és a szokásokat, hanem mert Csáth stílusa, mentalitása is kibontakozik.
Ez a nap 1912. szeptember 19.
„A mai nehéz napot részletesen akarom leírni. A 19. számot nem szeretem. Ezentúl úgy kell intéznem a dolgaimat, hogy e napon lehetőleg ne mozduljak ki a házból.” (Csáth Géza, 1912. szeptember 19.)
Ezt írta Csáth, akkor már gyakorló orvosként, szabadkai budapestiként a 12-es naplójában. Folytatva a nap leírását – ahogy megelőlegezi: reggel végighallgatott egy előadást, szőnyegeket nézett, ebédelt, cigarettát vásárolt, számlákat egyenlített, majd betért a Gerbeaudba. Beszámol: „Majd ellátva magam A Nap friss példányával, a Gerbeaudhoz tértem be egy kis süteményre.”
|