Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

Antigoné-tükör
[ Kovátsműhely ]
fotó Bálint F Gyula
 
Dátum: 2019. október 24. csütörtök    Mai névnap(ok): Salamon a - a - a
175 éves a Nemzeti Színház
Az egykori Kerepesi úton (a mai Rákóczi út 1. szám alatt, az Astoria szállodával szemben) 1837. augusztus 22-én megnyílt a Pesti Magyar Színház, amely 1840-től Nemzeti Színházként működik.

 
(…) 1837.augusztus 22. A Külső-Kerepesi úton, a hajdani Hatvani-kapu előtt „mészgödrök, homokbuckák kétfelől, elül vakolatlan tornác, egyenetlen, félig rakott út” fogadták (Vörösmarty Mihálytól tudjuk) a Pesti Magyar Színház megnyitására érkező nézőket. Az új épület belsejébe a Honművész elragadtatott tudósítójának szemével tekinthetünk be: „De mit említsek előbb, mi e kis világban keblemet elfogá? A díszes nézőhely pompás elrendezését, a nagyszerű s 9 múzsa képével ékesített, igen csinos szelelőnyílásokkal ellátott, kékeszöld alapú mennyezetet? A hasonló színű páholyok közt felfutó, arany koronával s talapzattal, keskeny, függőlegesen rakott, arany vesszővel cifrázott fehér oszlopokat; a páholyok piros, arany szegélyű könyöklőjét, a zárthelyeknek tömött zöld üléseit, fehér karfára alkalmazott vörös támaszkodóit, szóval az egész termet díszítő nemzeti színt; vagy a mindezekkel összehangzó, zöldbejátszó, fehér nagyszerű előfüggönyt (mely arany rúdon függő s aranyos rojtokkal díszített kárpitot ábrázol), vagy az egész nézőteremre felosztott tündérfényt hintő, igen pompás arany gyertyatartókat?” Az elfogódott közönség tágra nyílt szemmel nézte a nyitóest műsorát: Vörösmarty Mihály egyfelvonásos prológusát, az Árpád ébredését, Eduard Schenk Belizár c. szomorújátékát, Szöllősy (Szabó) Lajos és a színházi táncnövendékek magyar táncát, hallgatta Heinisch József és Rózsavölgyi Márk alkalmi szerzeményeit.
„De … e zajtalanságban ámulat, mély érzelem s egy magát becsülő népnek méltósága volt” – írta a megnyitó est hangulatáról Vörösmarty Mihály. És valóban: a Magyar Tudós Társaság után másodízben sikerült valóra váltani a társadalmi osztályok fölötti nemzeti összefogás, a kulturális érdekegyesítés eszméjét. E kettős eredmény egy hosszú, több mint félszázados folyamat záróköve. A magyar nyelv jogaiért vívott harcban olyanok is együttműködhettek, akik a polgárosodás, a társadalmi haladás kérdésében egyébként eltérő nézeteket vallottak. A Pesti Magyar Színház számára a telket adományozó Grassalkovich Antal herceg és az arisztokrácia éppúgy adakozott, mint a vármegyék és a városok törvényhatóságai, a nemesi közbirtokosság és a diákság testületei, mesteremberek vagy a két kezük munkáját felajánló napszámosok. (…)

 
Hááát, így kezdődött – az egykori tudósítás szerint. Széchenyi álma ugyan nem valósult meg, hogy a „Duna partján palota” legyen a Nemzeti Színház otthona. A Bajza József igazgatta, akkor még Pesti Magyar Színház 18,70 m széles, 18,80 m mély és 12 m nyílású színpadán indult a ma, már 175 éves történet. Eleinte az operaelőadásokat és a prózaiakat egy fedél alatt tartották. 1837. augusztus 29-én a Sevillai borbély (Rossini) került színre. Erkel Ferenc szakmai irányításával 1843 után felgyorsult az operaegyüttes fejlődése.
Rövidesen kiderült, a színház rendkívül nehéz anyagi körülmények között vegetál. A reformkor nemzeti lelkület nem engedhette, hogy ez így maradjon. A XLIV/1840. tc. kiemelte a bizonytalanságból, azóta Nemzeti Színház, amely a központi kasszából kapja – az egyre kevesebb – költségvetését.

 
Az 1875-ben szükségessé vált az épület átépítése, amelyre 300.000 forintot, egy harmincéves lejáratú kölcsön formájában biztosítottak. A régi ház köré ráépül a Skalnitzky Antal által tervezett új homlokzat, két oldalára pedig a színház által értékesíthető bérház, amely bevételt jelent. Ugyanekkor megnyílik a Népszínház, ennek következtében átveszi a Nemzeti repertoárjáról a népszínműveket és az operetteket. Elkezdik építeni az Ybl Miklós tervezte Operaházat, amelynek elkészültével az opera is kiköltözik a repertoárból.
1883. szeptember 21-én Paulay Ede színpadra állítja Madách Imre Az ember tragédiáját Erkel Gyula zenéjével, hogy napjainkra ez legyen a Magyar Dráma Napja, és immár megszámlálhatatlan rendezésben „színháznyitó” előadásokul szolgáljon.
Az 1881-es bécsi tűzkatasztrófa miatt a Nemzeti Színházban is sürgős tűzbiztonsági átalakításokat végeztek, így tovább szűkítették a nézőteret, már csak 851 ülőhelye maradt a háznak. Tíz év változatos, színvonalas, anyagilag is sikeres időszak után az eredményekre hivatkozva az intendáns fölterjesztette javaslatát, hogy a közelgő millennium évére új, reprezentatív épületet emeljenek az együttesnek, mert a jelenlegi már túl kicsi, szerkezete korhadt, elavult, helyiségei használhatatlanul szűkek – a javaslat nem valósult meg.

 
1907-ben az épület állaga annyira leromlott, hogy a tűzoltó-főparancsnok az épület használhatatlanságára való tekintettel a következő évre megtagadta a nyitási engedélyt. Az új épület elkészültéig ideiglenes megoldásként – több változat elvetése után – a Népszínház épületébe költözött a társulat. Időközben számos alkalommal írtak ki pályázatot az új színház felépítésére. Az 1913-ban lebontott régi épület helyén a világháború megakadályozta az építkezést. 1925-ben Hevesi Sándor nagy álma teljesült a Nemzeti Színház kamaraszínházának megnyitásával, az Andrássy út 69. szám alatti helyiségben, (amely napjainkban a Budapest Bábszínháznak ad otthont) játszanak 1948-ig. Az „ideiglenes” állapot 56 évig tartott, amikor az épülő metróra való hivatkozással 1964-ben újabb „ideiglenes” hajlékba száműzték a társulatot. A mai Thália Színház helyén egy moziból, sebtében színházzá(?) átépített épületbe, amíg az egykori Magyar Színházat átépítik – újabb „ideiglenes” – játszóhelynek.
1965-ben a Magyar Néphadsereg flottillájának műszaki alakulata fölrobbantotta a Népszínház épületét.

 
1966. július 25-én átadták, az addigra Hevesi Sándorról elnevezett téren az újjáépített házat, amely sok mindenre hasonlít, csak színházra nem. Műszaki adottságai meg sem közelítették a felrobbantott épületét. A megnyitás előtt a pénzügyminiszter(!?) utasítására a földszintre plusz 40 széket bezsúfoltak, rontva ezzel az amúgy sem jó látási viszonyokat.
A sorozatos költözés a kamaraszínház változásai és átépítései-felújításai szétzilálták a társulatot. A politika is megtette hatását. 1983-ban a Katona József Színház – a metróépítéssel összekapcsolt – átépítése után politikai döntés született. Az új épületben új társulat kezdi meg működését, amely nagyrészt a Nemzeti Színházból vált ki, az új kamaraszínház pedig az újjáépült Várszínház. Az új Katona József Színház – a Nemzetiből kivált tagokkal – rövidesen megérdemelt világhírre tett szert.

 
A Hevesi Sándor téri épület egyre romló állapota és a politikai változások újra fölvetették az épület hiányt. Kitudja már hányadik pályázatot írták ki. Először a Városligetben vágtak ki fákat, hogy oda épül a Sztálin szobor volt helyére – majd mégse. Fölmerült a Vár, mint helyszín, majd az Erzsébet tér tűnt „befutónak”. Alapkő letétel, elkezdődik az alapozás, kiássák a Gödröt, A politika megálljt parancsol. Újabb pályázat, új helyszín. Egy íróból lett színigazgató megelégeli a huzavonát – helyzetbe hozva magát – levezényli az építkezést. Megvalósul Széchenyi álma, 2002. március 15-én a Duna partján megnyílt a Nemzeti Színház.

(Forrás: a N.Sz. 150 éve, Gondolat 1987)

[ Kadelka László ] 2012-08-22 00:13:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
[ Archívum ]
[ Keresés ]
Hofi Best Of

X. BÁBU Fesztivál

Bach-versenyművek a Capella Savariától

Emlékezzünk együtt Kara Tündére!

Vitáktól zajos forró fesztivált zárt Velence

Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Halasi Imre a Barlangszínházban rendez

Születésnapi levél - Fekete Péternek

Pataki András - A mű örök mementó

Az idei trieszti Sci+Fi filmfesztiválon minden elképzelhető

Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]