Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

Compagnie Felix Ruckert: MushRoom
[ Trafó ]
fotó Ajpek Orsi
 
Dátum: 2019. június 25. kedd    Mai névnap(ok): Vilmos, Viola a - a - a
Üljünk le még
üljünk le még, csak egy kevés időre, Heni, kérlek, ez igazán belefér még az öröklétedbe, aztán elengedlek. Nem olyan könnyű ez, mondanám, de minek érzelgősködjünk! Mondanám, ha nem hangoznék cinikusan, emeld a kezedet, Heni, és játssz, hiszen megígérted, amíg a kezedet felemelni tudod, addig játszani fogsz, de nem mondom. Ülj egy kicsit nyugodtan,

egy whiskyre, Heni, egye fene, a kedvedért, elveim ellenére, most újra belépek a Kolibri Színházba, ahová kiutálásom óta nem tettem be a lábamat, Panni majd kimér nekünk két dupla Ballantines-t jéggel, üljünk le még, csak egy kevés időre, Heni, kérlek, ez igazán belefér még az öröklétedbe, aztán elengedlek. Nem olyan könnyű ez, mondanám, de minek érzelgősködjünk! Mondanám, ha nem hangoznék cinikusan, emeld a kezedet, Heni, és játssz, hiszen megígérted, amíg a kezedet felemelni tudod, addig játszani fogsz, de nem mondom. Ülj egy kicsit nyugodtan, és tűrd, hogy nem csinálsz semmit, csak ülsz, belekortyolsz az italodba, és beszélgetünk.
Így ismerkedtünk meg, ahogy mindjárt elmesélem, és hogy senkit se vezessek félre, nem voltam sem a barátod, sem a fiatal(abb) haverod, nagyon ritkán sodort egymás közelébe az élet bennünket (általában csak Kolibri Fesztiválokon, vagy amikor a Gongban interjút csináltam veled), de olyankor minden a szokásos forgatókönyv szerint zajlott, mintha az előző napon váltunk volna el egymástól. Tudtuk és tettük a dolgunkat, kötelezően beültünk a büfébe, és megittunk egy whiskyt.

 
Azon a napon, amikor először megláttalak életnagyságban, és nem fényképekből, nem a paraván fölött lebegő Vitéz Lászlóból és a legyőzésüket váró ördögökből próbáltalak visszakövetkeztetni, milyen lehetsz, kicsi, nagy, csúnya, szép – a paraván ugyanis csak azt engedte láttatni, hogy iszonyatosan robosztus, utánozhatatlanul erős tehetség, nagyon nagy művész rejtőzik szerény művészetszolgaként takarásban a világ túlsó felén), szóval, azon a napon történt valami velem. Megjegyzem, azon kevesek közé tartoztál, akik meg tudtak, meg akartak maradni a paraván mögött, nem akarták elhitetni, hogy ők arccal is színészek, testtel is képesek színjátszásra. Neked elég volt annyi, amennyit ott, a deszka takarásában megcsináltál – és itt már szégyenünkre se kérdezzük meg, mennyi az annyi. Hogy mi történt azon a napon? Hát az, hogy találkoztunk, igazi történet, valamire való sztori nélkül, és mégis emlékezetesen, nekem felejthetetlenül.

Egy törékeny kis öregember, született Korgnut Henrik, az európai nagy bábdinasztiák utolsó élő képviselője, szürke arccal, kedvetlenül támasztottad a falat a Jókai téren, és bámultál el az épp zajló előadás fölött. Betegnek láttalak és nagyon fáradtnak. Az öregség, talán a magány fáradtsága látszott rajtad, jószerével nem tudtam rólad semmit azon kívül, hogy mindent, amit a nyilvánosság tudhatott. Amikor elhaladtam előtted, direkt lassan, hogy jól megnézzelek magamnak, akkor váratlanul kezet nyújtottál, mint aki ismer engem, és lehet, valahonnan ismertél, talán te is csak a színházi arcképek között lógó képemről, szóval, megszorítottad a kezemet, és azt kérdezted, hova mész. Annyira meglepett a gesztus és a kérdés, hogy csak annyit tudtam válaszolni, megyek, megiszom egy whiskyt. Némi megütközéssel mértél végig. Whiskyt délelőtt? Ja, mondtam önérzetesen, whiskyt délelőtt. Leginkább a hideg sört szeretem reggel, de most valahogy a whiskyt jobban kívánom a sörnél. Iszol velem egy pohárral, Heni, kérdeztelek, és a kérdésben később két dolgot sem értettem. Hogy mertelek ismeretlenül meginvitálni egy whiskyre, amikor tudtam, hogy még előadásod lesz aznap délután, s ilyenkor az színészek általában nem vesznek magukhoz semmiféle szert, és miért nem bácsiztalak le. (Később döbbenten, némi nyugtalansággal tapasztaltam, hogy szinte mindenki henibácsizik, fiatal-öreg egyaránt. Ennek sok oka lehet. Kányádi Sándor például, akivel negyed évszázada ismerjük egymást, és az eltelt időben mindig Sándornak szólítottam, legutóbbi, közös fellépésünk előtt kijavított, amikor lesándoroztam. Én Sándor bácsi vagyok, mondta önérzetesen, és számomra, persze, érthetetlenül. Miért, ha eddig mindig Sándornak szólítottalak, értetlenkedtem. Mert engem mindenki bácsizik, a tisztelet jeléül, magyarázta a mester. Tisztelem én is, továbbra, is, de, valahogy, nem áll rá a szám a Sándor bácsira.)
Ahogy a Heni bácsira sem állt rá, s ha eltűnődöm azon, miért, akkor nyilván az lehet az oka, hogy alkatodban nagyon emlékeztettél Weöres Sándorra. Kicsi, majdnem gyerekforma ember, akiben óriás lakik. Hogy lehet egy ilyet lebácsizni? Nem lehet…

Néztél rám szomorúan, Heni, amikor a délelőtti whiskyre invitáltalak, és panaszos hangon azt mondtad, szédülsz. Hát épp azért igyál meg egy whiskyt! Miért épp azért? Hogy tudjam, hogy mitől szédülök, mosolyodtál el. Pontosan, válaszoltam, karon ragadtalak, meg se várva a döntésedet, máris vonszoltalak befelé a Kolibri büféjébe. Attól kezdve, ha találkoztunk, már nem kellett a hívómondat, magadtól válaszoltál, mosolyogva, de csak azért, hogy tudjam, mitől szédülök.

Lötyög a pohárban a vörös-arany színű ital, hallgatsz, Heni, és meg kell szoknom, hogy már nem is fogsz megszólalni többé. De ezt a whiskyt még megisszuk!
Elmondom, úgysem olvastad már, milyen ostoba nagyszerűségeket produkál az élet. A NOL-honlapon olvasok egy hozzád szólást, Élesztő (élesztő????) álnéven tette valaki közzé ezt a blog-bejegyzést, a halálodról szóló hírhez december 1-jén, 13:44:13-kor. Betűhíven idemásolom:” Elmentél és vitted a szeretetünket. legyen veled örökké és békében. most ne foglalkozz azzal hogy miket írnak rólad. Ők akik nem ismertek.”
De kik ismertek, Heni? Ki él még azok közül, akik láthattak hatévesen, másodegérként (Miki egér táncjátékában) apád mellett, a családi bábszínházban? Ki láthatott tízévesen már főszerepet, Vitéz Lászlót játszani ugyanott, sámliról érve föl a paraván peremét?
Ki tudhatta, mi járhatott a fejedben, amikor húszévesen átvetted munkaszolgálatban eltűnt apád bábszínházát, és a dinasztia, s mint később kiderült, az egész európai vásári bábjáték utolsó nagy alakja legyen belőled – és maradjál meg annak.

De már azt sem tudhatjuk meg, mi járthatott az eszedben, amikor a Népligetben leégett az alapítványi pénzekből felújított bábszínházad, ahol, a sors furcsa fintoraként, a megnyitó előadáson kívül nem volt más játék… Annyi bizonyos, a szörnyű hír hallatán azt nyilatkoztad, ennek az épületnek megvan a maga tragikus sorsa. Először elvették a családtól, amikor tehették, megrongálták, édesapád marionett-színpadát barbár kezek (vagy lábak) zúzták szét, aztán meg, 2011. október harmadikán mindent legyilkolt a tűz.
Vajon, mennyit gyorsított a halál felé meneteléseden ez a fatális esemény? Nem válaszolsz. Fáradt vagy, legyintesz. Hát már nem mindegy? Hagyd ezeket, úgyis megírják – ha megírják. Hagyom. Úgyis megírják – ha megírják. Ahogy a többieket is, Hakapeszi Makit, Furfangos Frigyest, Gyufa Gyurit, Sakk Matyit, Süsüt, a sárkányt, főképp pedig a nagy családi hungarikumot: Vitéz Lászlót, a városi folklór fölülmúlhatatlan, népszerű figuráját. Mert ők mind te voltál, és már maradsz is, Heni. Csak semmi érzelgősség, mondod, erre abbahagyom. Pedig mennyi minden kimondatlan marad így.

Kavarognak bennem a mondatok, az emlékek. Milyen idétlen mondat, és milyen hitelesen tudtad mégis mondani – azaz, csak te tudtad hitelesen kimondani: Hű, de elfáradtam, azt a kutyikafáját! Vagy, a te hangodon, a te sajátos hanghordozásoddal, miért nem tűnt fel nyálasnak a Tetszik tudni, én összevesztem a nagymamucikámmal… Azzal a nagymamucikával, aki elküldte vándorolni Vitéz Lászlót, alias Korgnut Henriket, egy fél kiló nadirággal, három deci sapikával, két kiló cipel(l)ővel a batyujában, hogy… mángorolja be a világot… hiszen neki mángorolni vagy vándorolni mindig is egyre ment… Tőled elfogadtuk az olyan nyelvi lehetetlenségeket, hogy az elátkozott malomra az elmászott majommal rímelsz. De abban a világban, ahol a szellemjárást azzal lehet megmagyarázni, azért van az ajtó, hogy a szellemek ne az ablikon mászkáljanak be, ott minden hiteles és lehetséges tud lenni.

Nézem a kezedet, kicsit remeg, fogja a poharat, megkoccan a jég az üvegen. Összeszedem a bátorságomat, és megkérdezem, amit mindig is meg akartam kérdezni tőled: végül is, hány kezed volt neked, Heni, hogy annyi mindent el tudtál játszani, egyszerre, egyedül abban a bódédban! Nevetsz. Legyintesz. És tudom, hogy miért szédülök…

Kemény Henrik Kossuth-díjas bábművész hamvasztás utáni búcsúztatását 2012. január 16-án, hétfőn 13 órakor tartják a debreceni Vojtina Bábszínházban.

[ Zalán Tibor ] 2012-01-16 00:02:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Sinkovits Imre, nem lévén más lehetősége, aznap fulladásos halálra ítélte Gertrudist. Az ifjú kellékes, Szász János néven immár világhírű film- és színházrendező.

Ronyecz Mária hetvenöt éve született.

[ Archívum ]
A yesyes és Myra Monoka képviseli hazánkat
Az ibis szállodamárka nemzetközi programjának keretében 17 országban adnak helyi művészek összesen 44 intim és exkluzív minikoncertet. Az ibis Music magyarországi eseményén, az ibis Budapest Centrum közösségi terében ketten is felléptek: a yesyes dinamikus, fiatalos koncerten adott válogatást legnépszerűbb dalaiból, a sokoldalú és izgalmas Myra Monoka pedig kortárs r’n’b-ből és érzelemdús elektronikus popból ötvözött számait mutatta be.
[ Keresés ]
Születésnapi levél – Ronyecz Máriának

Békéscsabai Jókai Színház 2019-2020-as évadja

Radnóti Miklós 110 éve született

Deák Kázmér grafikai kiállítása &

26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

Lord of the Dance ismét Magyarországon

455 éve született a magyarok háziszerzője Shakespeare

A cselló lelke

20 év után JAZZ+AZ!

Kellemes Húsvéti Ünnepeket!

Novák Ferenc Tata előadása Forrószegiek

Meg kell élni a szélcsendet is

Fotóriporteri Életműdíj 2019: Szebeni András

Kovács Edit Jászai Mari-díjas

Az orosz titán a Müpában

Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]