Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

Szibéria Trans
[ Örkény Színház ]
fotó Bálint F Gyula
 
Dátum: 2019. június 25. kedd    Mai névnap(ok): Vilmos, Viola a - a - a
Rippl-Rónai József (1861 – 1927) - emlékkiállítás
Pécsi Galéria
Rippl-Rónai József festőművész kiállításán, 2010. augusztus 31-én 17 órakor köszöntőt mond: Gelencsér Attila a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke és Dr. Költő László a S.M. Múzeumok igazgatója, megnyitja Dr. Páva Zsolt polgármester. A tárlatot bemutatja Horváth János művészettörténész a kiállítás kurátora. Közreműködik a Pécsi Vonósok Kamaraegyüttese. Megtekinthető, 2010. szeptember 1 – október 28-ig.

 
A Róma-Villa az 1910-es években jelentős művészeti centrum volt. Rippl-Rónai József egykori otthona, hatszobás emeletes kis kastély Kaposváron egy árnyékos park közepén európai hírű nevezetesség. Rippl-Rónai Emlékmúzeumként működik sok ismert Rippl-Rónai festmény látható ott, eredeti környezetben, a művész hiteles lakásberendezésével, bútoraival, a múlt idők személyes tárgyi emlékeivel, dokumentumaival. A Rippl-Rónai Múzeum a pécsi kiállításra elhozta a múzeum legértékesebb részét, a festményeket, abból az alkalomból, hogy 2010-ben Pécs Európa kulturális fővárosa lett. A rendkívüli költözést az indokolja, hogy a művészettörténelem Rippl-Rónai Józsefet tekinti az első modern magyar művésznek. Ő volt az első európai magyar, kinek példája nyomán a hazai festőgenerációk a XX. század elejétől immár állandó lépést tartottak a művészet legújabb változásaival.
A Rippl- Rónai kiállítás méltó és nagyszabású esemény a pécsi rendezvények sorában. Kaposvár déli, dombvidékes részében, a Kapos folyón túl a Csalogány utca meredek kaptatója vezet a Róma hegyre. A dombtetőn, valaha szőlőhegyen, szép panoráma nyílik a városra. Nyár időben élvezhető mediterrán klímáját, más évszakban lélekemelő, festői szépségét a 19. századi Kaposvár egyik, a maga idejében híres és sikeres művész személyisége, Gundy György (1820–1880) színész operaénekes fedezte fel. Nyaraló céljára épített fel ott 1868-ban egy házat romantikus stílusban, s az örök városról elnevezve, a Róma-villa nevet írta ki a park kapujára. Rippl-Rónai nem ilyen módos és művészien választékos helyre született. Csak negyven évvel később mondhatta a sajátjának az ingatlant. A festészet és az iparművészet terén vállalt stílus újító törekvések kezdeti sikertelensége a XIX. században külföldön élő művészekre jellemző szegénységben tartotta a magyar festőt. Méltósággal vállalta a sorsát, konokul dolgozott és kiállított, mígnem felülkerekedett a hazai intézményeiben megtestesült, elavult művészeti szemléletmódon. A bekövetkezett a győzelemmel élete utolsó húsz éve sikerekben és elismertségben zajlott. Modernizáló törekvése sok új eredménnyel gazdagította festészetünket. A jómódú életszakaszban élt a Róma Villában. Egyéni életútja és művészi karrierje regénybe illő sikertörténet.

Római.villa
 
1861-ben született Kaposváron. Apja a város iparos tanonc iskolájának nagy tekintélyű igazgatója. Négy fia közül a legidősebb, József, 1881-ben, mint húszéves kaposvári patikus, elhatározta, hogy változtat az életén. Szeretett szüleinek bejelentette, hogy festőművész leszi. Nem tudjuk, kinek a példája volt előtte ismert és követésre buzdító. A vidéki Magyarország művészete akkor még meglehetősen sivár volt, de az igény már ébredezett. Az 1860-as években Kaposváron sorra jelentek meg a művészpályára lépő emberek: Rippl-Rónai József, Vaszary János és Kunffy Lajos. Korábban az orosz cárok udvarában működő Zichy Mihály keltett feltűnést. Az újságok megírták, hogy Zichy 1880-ban visszatért szülőfalujába Zalára, a kis somogyi faluba. Jött és egy évre rá ment is, mert nem tudott itthon megélni.
Az elhivatott Rippl-fiú is tudta, hogy külföldre kell indulnia. Elsőként főúri mecénást keresve, grófi gyermekek házitanítójának állását vállalta el. Így készült fel a művészeti akadémia felvételi vizsgájára. A Müncheni Akadémiára kerülvén három éven át rajzolt természet után, emberi modellről. A rajzolás mesterévé vált. Nem próbálkozott festő osztályba iratkozni, mert nem vonzotta a kor akadémikus, történelmi festészete.

Festő modelekkel
 

1887-ben Párizsba ment. Az ott élő Munkácsy Mihálytól kért tanácsot a további tanulmányokat illetően. Az ünnepelt és hírneves Mester nagy meglepetést okozva, felkarolta a szimpatikusnak talált fiatal honfitársát, magához vette segédnek. A korábban már megfestett, sikerrel eladott képeit másoltatta vele újra, műkereskedelmi célból. A hálára kötelezett Munkácsy-tanítvány huszonnyolc éves korára egy bonyolult lelkiismereti konfliktusba jutott, amelyből mindenáron szabadulnia kellett. Anyagi jóléte az epigonná válást veszélyeztette. Párizsban abban az időben zajlottak a legizgalmasabb festészeti stílusváltozások. A régi, akadémikus és az új művészet bonyolult szövevénye vette körül. A legújabb, jobbára még ismeretlen kör: Gauguin fiatal hívei, a „Nabis”, azaz próféták festő csoportja. Rippl úgy döntött, hogy változtat az addig elsajátított felfogásán. Az újrakezdés gondolata vezette a stílusújítók, a művészforradalmárok sorába. A pazar Munkácsy-estélyeken barátkozott össze egy skót festőművésszel, James Pitcairn Knowles-al. A művelt és jól tájékozott arisztokrata fiatalember szerettette meg vele a Párizsban egyéni utakon járó, különleges művészek, például Whistler festészetét. Baráti körükbe hozta egyik festőiskolai társát, Aristide Maillolt, a későbbi szobrászt. Rippl-Rónai, Maillol és Knowles barátsága művészi szellemű szövetkezés, egyfajta „nabi –különítmény” volt. „Mi hosszan, évekig csak hárman tartottunk össze, mi csak egymást kultiváltuk és nagyon törekedtünk – mindegyik a maga zsánerében az ízléses és szép dolgok megteremtésére – egy kicsit el is bizakodtunk – azt hittük, hogy igen kevés, talán 3–4 embert kivéve mindenki banális, ízléstelen, és még hozzá érdekhajszoló is. …Sokat beszélgettünk egymással régi és modern jó festésről és irodalomról; sokat gondolkodtunk egymás társaságában és kicseréltük eszméinket…Együtt búvárkodtunk, együtt fejlődtünk.”
Knowles gyenge művész, de jó ízlésű és mély gondolkodású emberként Rippl-Rónai szellemi támasza volt. Párizs Neuilly városrészében együtt béreltek egy régi, kopott házat. A puritánul berendezett tágas szobákban a bútorzat minimális volt. A festőállványt és a palettát Munkácsytól kapta. Egy szanáláskor utcára tett empire támlás ágy volt a legnagyobb kincs, amit a későbbi otthonaiba is átmentett. A kaposvári művész szegénységében a hazulról küldött élelmiszer csomagok szolgáltak segítségül. Feladója a vasutas foglalkozású Ödön testvér, aki bátyja nyomában művészetértő emberré vált, Kaposvár művészeti életének majdani fontos szereplője lesz.

Körtvélyesi kastély
 

Munkácsy–körével való szakításról így vall a művész: „Nagyon szeretem azonban, hogy megismertem ezt az életet is, igen sokra tanított meg, az összehasonlítás révén mindinkább humánusabb gondolkodóvá tett… kezdek többé-kevésbé higgadtabban gondolkodni, mindent a legegyszerűbb módon fölfogni és azt a legegyszerűbb módon átültetni – úgy művészi, mint magán életemben.”– „Ez az egyszerűség keresés, melyet életmódomnak is fő principiumává tettem a magja az én festési faktúrámnak. Minél kevesebbel minél többet, sokat kifejezni: ez ma is a művészi mottóm. Úgy érzem, ez szokott is sikerülni, de érzem azt is minden alkalommal, hogy – festvén – egy-egy kis revolúció megy végbe bensőmben. Mintha mindent újból és mindig újból kellene megtanulnom…”
Az újszerű festői kísérleteket a „fekete-korszakos” képek jelentették. A fekete színre és a rajzi vonalra redukált művek születtek. A fekete színből kiindulva további színekkel, barnákkal, mély kékekkel vált festészete egyénivé. Leggyakoribb képtémája az átszellemült női szépség, a festőtársak és az otthoni rokonok arcképe.

Lazarine és Anella
 

Együtt élt egy francia lánnyal, Lazarine Baudrionnal, későbbi feleségével, aki az újszerű, dekoratív szellemben stilizált hímzésterveknek lett kivitelezője. A Hímző nők című kép szereplői, Lazarine és húga, egy odaadó tevékenységben elmerült hangulatban nem csak hímeznek, hanem teremtenek valamit. Fésülik és szövik egy kusza világ harmóniáját megjelenítő vonalait. Rippl-Rónai „rajzos festményei” az alkotás lázát közvetítik. A művész addigi élete során már harmadik alkalommal, egyre magabiztosabb öntudattal tért le a biztosnak látszó útról. – Otthagyta a kaposvári patikát. Eljött a jól megszokott Münchenből. Kivált Munkácsy oltalmából.
A nagy elszakadásokat jelentő lépések után jött egy küzdelmes élet, melyet a későbbi visszaemlékezésében így értékelt: „Ez az az idő, melyben teljesen átadtam magamat a legszebb gondolatoknak, s a legideálisabban felfogott művészetnek…”
1892-ben megnyílt az első önálló kiállítása a párizsi Osztrák – Magyar Követségen. A kiállítás a sajtóban is visszhangzó sikert és szakmai elismerést hozott. Két évvel később a Mars-mezei Szalon megnyitójakor francia művészek szólították meg, s gratuláltak az „Öreganyám” című képéhez. Így kapcsolatba került a Nabis festők csoportjával, akik Paul Gauguin dekoratív festői felfogásában, a reneszánsz előtti olasz „primitív” festészetben, továbbá a japán művészetben látták egy a naturalizmussal és az impresszionizmussal szembenálló kibontakozás lehetőségét. Az új stílust „art nouveau”-nak nevezték. Az utókor szimbolizmus – szecesszió néven foglalja össze.

Szinyei Merse Pál
 

Rippl-Rónai ellátogatott Gauguinhoz, amikor az Párizsban épp egy Dél-tengeri bennszülött lánnyal élt együtt. Rippl-t 1895-ben a Mars-mezei Szalon zsűri mentes taggá nevezte ki. A Revue Blanche folyóirat köré csoportosuló fiatal művészek társaságukba fogadták. A modern művészet élvonalába került, s általa a magyar festészet is felzárkózott. Művészünk századvéghez kötődő festményei és iparművészeti munkái a magyar modernizáció megteremtésében úttörő szerepet jelentenek. 1897-ben Bing szalonjában rendezte meg a második párizsi kiállítását.1899-ben hosszabb időre kimozdult Párizsból. Maillol meghívta a dél-franciaországi hegyekbe, a katalán határvidékre festeni. Attól kezdve nem tudott sokáig egyhelyben maradni. A Franciaországból magyarországi kiállításokra küldött képeit a zsűri idegenül fogadta. Ennek ellenére úgy gondolta, hogy képes lesz majd kivívni az elismerést hazájában.
Tizenhárom évi távollét után, 1902-ben Lazarine-nal együtt hazatelepült Kaposvárra. Már nagyon hiányolta a szülők és a testvérek közelségét, a család éltető erejét. Kaposváron kis kertes, falusias építésű házat vett a Fő utca végén. A szomszéd házakban rokonok laktak és átjártak hozzá. Modellt ültek képeihez a szülei, Lajos öccse és az ő veje, Piacsek bácsi, édesapjának bátyja, a Kossuth-imádó Rippli-bácsi. Új festői korszakot nyitott. A világlátott ember szemével, tapasztalatával festette a kisváros embereinek zárt világát. Ez lett az „enteriőr korszak”

Műterem Kaposváron
 

Kétévenkénti rendszerességgel kiállítást rendezett Budapesten. Mivel a rangos múzeumok nem fogadták be képeit, a párizsi példákat követve, szállodákban, különböző társasági találkozó helyeken bérelt kiállító termet. A ledorongoló, rossz kritikák közt lassan akadtak lelkes, biztató szavak is. Lyka Károly írta az olyan női portré ábrázolására, mint a Mme Dutile arcképe, hogy „Eszünkbe jut egynéhány író, aki hősnőjét leírván, beszél elefántcsont színről és kebelről, melyek hasonlatosak a fehér márványhoz. Senki sem akadt még, aki ezeknek az íróknak szemére lobbantotta volna, hogy elefántcsont színű arc, és fehér márványból való kebel nincs a természetben…Rippl-Rónai most megfesti ezt a hasonlatot és íme, kiátkozzák…”
Az első kaposvári korszak világát szemlélhetjük a Lazarine a tükör előtt és az Ödön negyvenfokos lázban című művekben. A hétköznapi magánélet intimitásai tárulkoznak fel bennük. Az enteriőr képekkel kibővített alkotásokból, mintegy 314 darabból 1906. február 1-jén kiállítást rendezett Budapesten, a Könyves Kálmán Könyvkiadó szalonjában. Az ott bekövetkezett szenzációs eseményekkel tört meg a jég körülötte. Fordulatot, átütő sikert és anyagi fellendülést eredményezett az, ahogy a sajtó ünnepelte, s a teljes képkollekció vevőre talált. A magyar művészettörténetben először vívta meg sikerrel harcát java életében egy festő. A 45 éves Rippl-Rónai a fiatal művészek példaképe lett. Gyakran forgott társaságokban. Csendes, komoly, szűkszavú és elegáns személyisége miatt megszerették és a pesti képeslapok képriportot közöltek róla.

A „Nyugat” folyóirat megíratta vele és 1911-ben kiadta az „Emlékezéseit”. Abból idézünk: „…Magam is sokszor elcsudálkoztam, hogy hogyan lehetett azt keresztül élni a nagy idegenben, Münchenben, Párizsban, jóformán minden kereset és egyéb pénzforrás nélkül, s így élve nemcsak ’megélni’, hanem még igazi művészetre is törekedni – és soha meg nem alkudni. Pedig nem egyszer történt, hogy pirulva magamnak vagy feleségemnek kellett hazacipelnem visszautasított képeimet – akkor még nem is tudva, hogy ezek a képek a visszautasítást meg is érdemelték. És hányszor kellett korgó gyomorral a jóllakottat adnom, vagy hitelt szereznem azzal a taktikával, hogy tudván: úgyse kapok – nem kértem senkitől kölcsönt! …”
A modern művészetnek hódoló arisztokraták nyáridőben meghívták a művészt vidéki nemesi kastélyokba festeni. Így készültek a Körtvélyesi kastélyt ábrázoló képek. A módossá vált művészt a vidéki kúriák élete és természet közeli hangulata vonzotta. Nem élte fel tőkéjét egy nagypolgári budapesti ház megvásárlásával úgy, mint sokan, a korabeli tekintélyes akadémikus festők és szobrászok az Andrássy úti palotákkal. 1908-ban vásárolta meg a Róma-Villát. A kellemes környezetben derűje és munkakedve a tetőponra fokozódott.

Piros sapkás önarckép
 

Új otthonában festette az 1908–1918-ig tartó periódus dekoratív képeit mozaikos, illetve az ő vicces titulusa szerint „kukoricás” stílusban. „A színharsogást nyilván mai kedélyállapotom követeli tőlem. Környezetem most ilyen, tehát ilyen irányban hat az is reám. Ilyen színek vesznek körül bennünket újabb kaposvári házamban, s kertemben. Igen megszerettem a skarlátvörös zsálya, s a piros szimpla muskátli mellett a tiszte-fehér színű virágokat, de még jobban a chrómsárga cíniákat. Ennél a sárgánál melegebb,hogy ne mondjam, forróbb színt nem ismerek. Ezeket a színeket keresem most, szinte gyűjtöm, lakásomban is, tárgyakon, kendőkön,falakon. A falak színei közt is ezt az egészen világos sárgát szeretem a legjobban. Az egyik oldalán csupa ablak műhelyem falai ezzel vannak befestve, sőt még ilyen szobában alszom is. Ez a sok szín azután természetesen odakerül a képeimre…”– így szól az új festői korszak magyarázata.
A Róma -Villában élénk vendégség, művészeti élet zajlott. Egymást váltották a kor modern költői és képzőművészei. A tízholdas kisbirtokon folyó gazdálkodás nem sok jövedelmet hozott. Sok volt a háziállat. A termelést a művész egyik, nem éppen hozzáértő rokonára bízta, de nem volt harag belőle. Volt szőlője, melynek borát Ady Endre is fogyasztotta.. A helyszínhez kötött művészi termésről, az ott született festményekről, azok „vad” temperamentumáról kiemelt méltatással kell szólni. A „vad” jelző nem túlzás, Rippl-Rónai kukoricás képeit a „magyar fauves” megjelenéseként üdvözölhetjük. Tobzódó színű, mozaikos ecsetrakással készült festmények, a Meggyfavirágzás, a Festő a modellekkel, a Kaposvári műterem, a Riccardo Vines Roda zongoraművész, a Medgyessy olvas és a Tavaszi munkák címűek, harsány és felszabadult életérzést, örök vitalitást közvetítenek. Ez a stílus a keletkezésekor nem aratott sikert. Az utókor ismerte fel értékét, amikor a nagy francia kortársak képeivel vetettük össze. Autonóm színfoltfestészetet, fokozott koncentrálódást, absztrakciót hozták a magyar művészetbe a kukoricás stílusú művek.

Fekete kesztyűs nő
 

Budapesten a Kelenhegyi úti műteremházban is volt egy kis lakás. Rippl a téli hónapokat a fővárosban töltötte. Kávéházakba járt, szerepet vállalt a művészeti közéletben. Számos hazai és külföldi kiállításon vett részt, mely alkalommal kitüntetéseket nyert. Barátságban állt a Szépművészeti Múzeum igazgatójával, Petrovics Elekkel. Főműveit a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. Rippl-Rónai Ödön, a bátyjára vonatkozó művészeti dokumentumokat és a Rippl-Rónai képeket gyűjtötte. Szorgalmának gyümölcséből egy nagy jelentőségű, vidéki modern magyar festészeti magángyűjteményt hozott létre. Saját házában, 1913-ban megnyitotta a Rippl-Rónai Múzeumot – Rippl-Rónai József és a korabeli modern magyar festők, a nagybányai mesterek és a Nyolcak képeiből.
Az első világháború kitörése Franciaországban érte a művészt, amikor felesége rokonainál, egy burgundiai faluban járt vendégségben. Az utcán rajzolgató Rippl-t ellenséges kémnek vélték és rátámadtak. Durva incidenseket és internálást kellett elszenvednie. A több mint fél éves fogság megtörte kedélyét. A hazatérés után, 1916 nyarán az olasz front főhadiszállásán hadifestőként dolgozott, tiszti arcképeket rajzolt távol a csatatértől. A háborús témájú képeket az Ernst Múzeumban kiállítva, újabb népszerűségre tett szert. Abbahagyta az olajképek festését, s csak pasztellel dolgozott. Budapest szép hölgyei versengtek, hogy a bravúros, rafinált, hamvas – púderként kezelt pasztell technikájával megszépítő arcképet készítsen róluk.

1918 után a haláláig tartott a negyedik, az úgynevezett „pasztell-arcképes” periódus. Célzatos programban festette a Nyugat folyóirat íróit, például Babits Mihályt, Móricz Zsigmondot, Szabó Lőrincet. A szellemi rokonnak tekintett építész, Lechner Ödönről készült arckép fémjelzi a jellegzetesen Ripplis portréművészet különleges szépségét. Külön képciklus készült állandó modelljéről Zorkáról. A Fekete kesztyűs nő – Zorka képen érződik a művész Zorka iránt érzett gyengéd vonzalma. 1925-től a Mester egészségi állapota megromlott. Háromszor érte agyvérzés. Munkabírására jellemző eset, hogy amikor megbénult ujjai nem tudták már tartani a pasztell rudat, vászoncsíkkal hozzácsavartatta, s így, alig engedelmeskedő, merev karral dolgozott. 1927. november 25-én 66 éves korában, kaposvári otthonában halt meg. Az idő múlása fél évszázados elfeledést, majd lassú felfedezést hozott Rippl-Rónai művészetének. Képei manapság már a reneszánszát élik. Kiállítása mindenütt nagy közönségsiker.
A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum folyamatosan ápolja a Rippl-Rónai kultuszt.

2010. szeptember 1.

Horváth János



Rippl-Rónai József
1861. május 23-án született Kaposváron. Apja Rippl József, anyja Knezecich Anna Paulina.
1875-ben a IV. gimnázium elvégzése után gyógyszerészinas a kaposvári „Arany Oroszlán” patikában.
1881-ben gyógyszerészmesteri oklevelet szerez.
1881-1883-ig a Gróf Zichy Ödön gyermekeinek házitanítója Szurdon, Kiságon és Kalksburgban.
1884-1887-ig a müncheni Képzőművészeti Akadémián tanul Wilhelm von Diez és Johann Herterich Caspar élőmodelles osztályában.
1887-ben magyar állami ösztöndíjjal Párizsba utazik. Munkácsy Mihály mellett segédként dolgozik, Munkácsy képeket másol.
1888-ban megismeri élettársát, későbbi feleségét, Lazarine Baudriont.
1889-ben felveszi a Rónai nevet. Rövid ideig a Julian Akadémiát látogatja, és barátságot köt egyes Nabis-tagokkal.
1890-ben megválik Munkácsytól. J. P. Knowles skót festőbarátjával és Lazarine-nal közösen lakást bérelnek Párizsban a rue Villiers 65-ben, s tíz évig élnek ott. Baráti kapcsolatba kerül Aristide Maillollal.
1892-ben megnyílik Párizsban az első kiállítása az Osztrák-Magyar Követség pavilonjában, majd hazalátogat.
1894-ben Párizsban sikert arat az Öreganyám c. képével. A Nabis képzőművész csoport és a „Les artist intelligents” felveszi tagjai közé.
Ismét hazalátogat, nagyobb körutat tesz Magyarországon.
1896-ban Szerepel a berlini Gurlitt Szalonban. Budapesten Sima Ferenc képviselő lakásán rendezi meg első hazai kiállítását.
Gróf Andrássy Tivadar meghívja tőketerebesi kastélyába és megbízza a budai palotája ebédlőjének megtervezésével.
1897-ben a második kiállítását rendezte Párizsban Bing szalonjában, az Art Nuveau-ban. A párizsi világkiállításon ezüstérmet kap a Lazarine által varrt hímzéseire.
1899-ben Elnyeri a legrangosabb francia művészeti elismerést, a Salon zsűrimentes tagja lesz. Párizsban a Durand Ruel galéria Nabis - kiállításán szerepel. Banyul-sur Merben dolgozik Maillolnál.
1900-ban Budapesten a Royal Szállóban nyílik első nyilvános kiállítása.
1901-től egy évig megszakításokkal Somogyaszalón lakik Ödön öccsénél. Közben Belgiumba és Oroszországba utazik.
1902-ben véglegesen hazatér Kaposvárra, s megvásárolja a Fő u. 58. sz. házat. (A ház számozása az évek során változott). Kiállítást rendez Budapesten a Merkur-palotában.
1905-ben kiállítást rendez Kaposváron.
1906-ban átütő sikerű kiállítást rendez Budapesten a Könyves Kálmán Műkiadónál. Műteremlakást bérel Budapesten a Kelenhegyi út 12-14. sz. alatt.
1908. július 23-án megvásárolja a Róma-villát a kaposvári Róma-hegyen.
1910-ben Franciaországba látogat. Örökbe fogadják Lazarine unokahúgát, Anellát.
1911-ben a Nyugat irodalmi folyóirat megjelenteti az Emlékezései c. önéletrajzi írását.
1913-ban újabb kiállítást rendez Kaposváron.
1914-ben rokonlátogatásra utazik Franciaországba. Ott éri a világháború kitörése és internálják Maconba és Le Puy-Chartreuse-ba.
1915-ben, a szabadulása után Budapesten kiállítja a háborús rajzait. Megismerkedik új modelljével, Bányai Elzával, azaz Zorkával.
1916 júliustól hat hétig az olasz fronton, a sarajevói hadtest főhadiszállásán rajzol.
1918-ban Pesten a Művészház Haris-közben működő szabadiskolájában tanít.
1919-ben Mosdóson a Pallavicini-kastélyban művésztelepet vezet.
1925-ben agyvérzés éri.
1926-ban a belga király a Lipót-rend lovagjává nevezi ki. Újabb agyvérzést kap.
1927-ben szanatóriumban ápolják. Novemberben Balatonfüredről hozzák haza a Róma-villába, s 27-én meghal. Sírja a kaposvári Keleti temetőben van.
A Róma-villa 1978-óta emlékmúzeum.

[ k.l. ] 2010-08-28 11:02:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Sinkovits Imre, nem lévén más lehetősége, aznap fulladásos halálra ítélte Gertrudist. Az ifjú kellékes, Szász János néven immár világhírű film- és színházrendező.

Ronyecz Mária hetvenöt éve született.

[ Archívum ]
A yesyes és Myra Monoka képviseli hazánkat
Az ibis szállodamárka nemzetközi programjának keretében 17 országban adnak helyi művészek összesen 44 intim és exkluzív minikoncertet. Az ibis Music magyarországi eseményén, az ibis Budapest Centrum közösségi terében ketten is felléptek: a yesyes dinamikus, fiatalos koncerten adott válogatást legnépszerűbb dalaiból, a sokoldalú és izgalmas Myra Monoka pedig kortárs r’n’b-ből és érzelemdús elektronikus popból ötvözött számait mutatta be.
[ Keresés ]
Születésnapi levél – Ronyecz Máriának

Békéscsabai Jókai Színház 2019-2020-as évadja

Radnóti Miklós 110 éve született

Deák Kázmér grafikai kiállítása &

26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

Lord of the Dance ismét Magyarországon

455 éve született a magyarok háziszerzője Shakespeare

A cselló lelke

20 év után JAZZ+AZ!

Kellemes Húsvéti Ünnepeket!

Novák Ferenc Tata előadása Forrószegiek

Meg kell élni a szélcsendet is

Fotóriporteri Életműdíj 2019: Szebeni András

Kovács Edit Jászai Mari-díjas

Az orosz titán a Müpában

Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]