Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

Ros Warby: Swift
[ Trafó ]
fotó Bálint F Gyula
 
Dátum: 2019. szeptember 22. vasárnap    Mai névnap(ok): Móric, Ottó a - a - a
Rippl-Rónai József (1861 – 1927) - emlékkiállítás
Pécsi Galéria
Rippl-Rónai József festőművész kiállításán, 2010. augusztus 31-én 17 órakor köszöntőt mond: Gelencsér Attila a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke és Dr. Költő László a S.M. Múzeumok igazgatója, megnyitja Dr. Páva Zsolt polgármester. A tárlatot bemutatja Horváth János művészettörténész a kiállítás kurátora. Közreműködik a Pécsi Vonósok Kamaraegyüttese. Megtekinthető, 2010. szeptember 1 – október 28-ig.

 
A Róma-Villa az 1910-es években jelentős művészeti centrum volt. Rippl-Rónai József egykori otthona, hatszobás emeletes kis kastély Kaposváron egy árnyékos park közepén európai hírű nevezetesség. Rippl-Rónai Emlékmúzeumként működik sok ismert Rippl-Rónai festmény látható ott, eredeti környezetben, a művész hiteles lakásberendezésével, bútoraival, a múlt idők személyes tárgyi emlékeivel, dokumentumaival. A Rippl-Rónai Múzeum a pécsi kiállításra elhozta a múzeum legértékesebb részét, a festményeket, abból az alkalomból, hogy 2010-ben Pécs Európa kulturális fővárosa lett. A rendkívüli költözést az indokolja, hogy a művészettörténelem Rippl-Rónai Józsefet tekinti az első modern magyar művésznek. Ő volt az első európai magyar, kinek példája nyomán a hazai festőgenerációk a XX. század elejétől immár állandó lépést tartottak a művészet legújabb változásaival.
A Rippl- Rónai kiállítás méltó és nagyszabású esemény a pécsi rendezvények sorában. Kaposvár déli, dombvidékes részében, a Kapos folyón túl a Csalogány utca meredek kaptatója vezet a Róma hegyre. A dombtetőn, valaha szőlőhegyen, szép panoráma nyílik a városra. Nyár időben élvezhető mediterrán klímáját, más évszakban lélekemelő, festői szépségét a 19. századi Kaposvár egyik, a maga idejében híres és sikeres művész személyisége, Gundy György (1820–1880) színész operaénekes fedezte fel. Nyaraló céljára épített fel ott 1868-ban egy házat romantikus stílusban, s az örök városról elnevezve, a Róma-villa nevet írta ki a park kapujára. Rippl-Rónai nem ilyen módos és művészien választékos helyre született. Csak negyven évvel később mondhatta a sajátjának az ingatlant. A festészet és az iparművészet terén vállalt stílus újító törekvések kezdeti sikertelensége a XIX. században külföldön élő művészekre jellemző szegénységben tartotta a magyar festőt. Méltósággal vállalta a sorsát, konokul dolgozott és kiállított, mígnem felülkerekedett a hazai intézményeiben megtestesült, elavult művészeti szemléletmódon. A bekövetkezett a győzelemmel élete utolsó húsz éve sikerekben és elismertségben zajlott. Modernizáló törekvése sok új eredménnyel gazdagította festészetünket. A jómódú életszakaszban élt a Róma Villában. Egyéni életútja és művészi karrierje regénybe illő sikertörténet.

Római.villa
 
1861-ben született Kaposváron. Apja a város iparos tanonc iskolájának nagy tekintélyű igazgatója. Négy fia közül a legidősebb, József, 1881-ben, mint húszéves kaposvári patikus, elhatározta, hogy változtat az életén. Szeretett szüleinek bejelentette, hogy festőművész leszi. Nem tudjuk, kinek a példája volt előtte ismert és követésre buzdító. A vidéki Magyarország művészete akkor még meglehetősen sivár volt, de az igény már ébredezett. Az 1860-as években Kaposváron sorra jelentek meg a művészpályára lépő emberek: Rippl-Rónai József, Vaszary János és Kunffy Lajos. Korábban az orosz cárok udvarában működő Zichy Mihály keltett feltűnést. Az újságok megírták, hogy Zichy 1880-ban visszatért szülőfalujába Zalára, a kis somogyi faluba. Jött és egy évre rá ment is, mert nem tudott itthon megélni.
Az elhivatott Rippl-fiú is tudta, hogy külföldre kell indulnia. Elsőként főúri mecénást keresve, grófi gyermekek házitanítójának állását vállalta el. Így készült fel a művészeti akadémia felvételi vizsgájára. A Müncheni Akadémiára kerülvén három éven át rajzolt természet után, emberi modellről. A rajzolás mesterévé vált. Nem próbálkozott festő osztályba iratkozni, mert nem vonzotta a kor akadémikus, történelmi festészete.

Festő modelekkel
 

1887-ben Párizsba ment. Az ott élő Munkácsy Mihálytól kért tanácsot a további tanulmányokat illetően. Az ünnepelt és hírneves Mester nagy meglepetést okozva, felkarolta a szimpatikusnak talált fiatal honfitársát, magához vette segédnek. A korábban már megfestett, sikerrel eladott képeit másoltatta vele újra, műkereskedelmi célból. A hálára kötelezett Munkácsy-tanítvány huszonnyolc éves korára egy bonyolult lelkiismereti konfliktusba jutott, amelyből mindenáron szabadulnia kellett. Anyagi jóléte az epigonná válást veszélyeztette. Párizsban abban az időben zajlottak a legizgalmasabb festészeti stílusváltozások. A régi, akadémikus és az új művészet bonyolult szövevénye vette körül. A legújabb, jobbára még ismeretlen kör: Gauguin fiatal hívei, a „Nabis”, azaz próféták festő csoportja. Rippl úgy döntött, hogy változtat az addig elsajátított felfogásán. Az újrakezdés gondolata vezette a stílusújítók, a művészforradalmárok sorába. A pazar Munkácsy-estélyeken barátkozott össze egy skót festőművésszel, James Pitcairn Knowles-al. A művelt és jól tájékozott arisztokrata fiatalember szerettette meg vele a Párizsban egyéni utakon járó, különleges művészek, például Whistler festészetét. Baráti körükbe hozta egyik festőiskolai társát, Aristide Maillolt, a későbbi szobrászt. Rippl-Rónai, Maillol és Knowles barátsága művészi szellemű szövetkezés, egyfajta „nabi –különítmény” volt. „Mi hosszan, évekig csak hárman tartottunk össze, mi csak egymást kultiváltuk és nagyon törekedtünk – mindegyik a maga zsánerében az ízléses és szép dolgok megteremtésére – egy kicsit el is bizakodtunk – azt hittük, hogy igen kevés, talán 3–4 embert kivéve mindenki banális, ízléstelen, és még hozzá érdekhajszoló is. …Sokat beszélgettünk egymással régi és modern jó festésről és irodalomról; sokat gondolkodtunk egymás társaságában és kicseréltük eszméinket…Együtt búvárkodtunk, együtt fejlődtünk.”
Knowles gyenge művész, de jó ízlésű és mély gondolkodású emberként Rippl-Rónai szellemi támasza volt. Párizs Neuilly városrészében együtt béreltek egy régi, kopott házat. A puritánul berendezett tágas szobákban a bútorzat minimális volt. A festőállványt és a palettát Munkácsytól kapta. Egy szanáláskor utcára tett empire támlás ágy volt a legnagyobb kincs, amit a későbbi otthonaiba is átmentett. A kaposvári művész szegénységében a hazulról küldött élelmiszer csomagok szolgáltak segítségül. Feladója a vasutas foglalkozású Ödön testvér, aki bátyja nyomában művészetértő emberré vált, Kaposvár művészeti életének majdani fontos szereplője lesz.

Körtvélyesi kastély
 

Munkácsy–körével való szakításról így vall a művész: „Nagyon szeretem azonban, hogy megismertem ezt az életet is, igen sokra tanított meg, az összehasonlítás révén mindinkább humánusabb gondolkodóvá tett… kezdek többé-kevésbé higgadtabban gondolkodni, mindent a legegyszerűbb módon fölfogni és azt a legegyszerűbb módon átültetni – úgy művészi, mint magán életemben.”– „Ez az egyszerűség keresés, melyet életmódomnak is fő principiumává tettem a magja az én festési faktúrámnak. Minél kevesebbel minél többet, sokat kifejezni: ez ma is a művészi mottóm. Úgy érzem, ez szokott is sikerülni, de érzem azt is minden alkalommal, hogy – festvén – egy-egy kis revolúció megy végbe bensőmben. Mintha mindent újból és mindig újból kellene megtanulnom…”
Az újszerű festői kísérleteket a „fekete-korszakos” képek jelentették. A fekete színre és a rajzi vonalra redukált művek születtek. A fekete színből kiindulva további színekkel, barnákkal, mély kékekkel vált festészete egyénivé. Leggyakoribb képtémája az átszellemült női szépség, a festőtársak és az otthoni rokonok arcképe.

Lazarine és Anella
 

Együtt élt egy francia lánnyal, Lazarine Baudrionnal, későbbi feleségével, aki az újszerű, dekoratív szellemben stilizált hímzésterveknek lett kivitelezője. A Hímző nők című kép szereplői, Lazarine és húga, egy odaadó tevékenységben elmerült hangulatban nem csak hímeznek, hanem teremtenek valamit. Fésülik és szövik egy kusza világ harmóniáját megjelenítő vonalait. Rippl-Rónai „rajzos festményei” az alkotás lázát közvetítik. A művész addigi élete során már harmadik alkalommal, egyre magabiztosabb öntudattal tért le a biztosnak látszó útról. – Otthagyta a kaposvári patikát. Eljött a jól megszokott Münchenből. Kivált Munkácsy oltalmából.
A nagy elszakadásokat jelentő lépések után jött egy küzdelmes élet, melyet a későbbi visszaemlékezésében így értékelt: „Ez az az idő, melyben teljesen átadtam magamat a legszebb gondolatoknak, s a legideálisabban felfogott művészetnek…”
1892-ben megnyílt az első önálló kiállítása a párizsi Osztrák – Magyar Követségen. A kiállítás a sajtóban is visszhangzó sikert és szakmai elismerést hozott. Két évvel később a Mars-mezei Szalon megnyitójakor francia művészek szólították meg, s gratuláltak az „Öreganyám” című képéhez. Így kapcsolatba került a Nabis festők csoportjával, akik Paul Gauguin dekoratív festői felfogásában, a reneszánsz előtti olasz „primitív” festészetben, továbbá a japán művészetben látták egy a naturalizmussal és az impresszionizmussal szembenálló kibontakozás lehetőségét. Az új stílust „art nouveau”-nak nevezték. Az utókor szimbolizmus – szecesszió néven foglalja össze.

Szinyei Merse Pál
 

Rippl-Rónai ellátogatott Gauguinhoz, amikor az Párizsban épp egy Dél-tengeri bennszülött lánnyal élt együtt. Rippl-t 1895-ben a Mars-mezei Szalon zsűri mentes taggá nevezte ki. A Revue Blanche folyóirat köré csoportosuló fiatal művészek társaságukba fogadták. A modern művészet élvonalába került, s általa a magyar festészet is felzárkózott. Művészünk századvéghez kötődő festményei és iparművészeti munkái a magyar modernizáció megteremtésében úttörő szerepet jelentenek. 1897-ben Bing szalonjában rendezte meg a második párizsi kiállítását.1899-ben hosszabb időre kimozdult Párizsból. Maillol meghívta a dél-franciaországi hegyekbe, a katalán határvidékre festeni. Attól kezdve nem tudott sokáig egyhelyben maradni. A Franciaországból magyarországi kiállításokra küldött képeit a zsűri idegenül fogadta. Ennek ellenére úgy gondolta, hogy képes lesz majd kivívni az elismerést hazájában.
Tizenhárom évi távollét után, 1902-ben Lazarine-nal együtt hazatelepült Kaposvárra. Már nagyon hiányolta a szülők és a testvérek közelségét, a család éltető erejét. Kaposváron kis kertes, falusias építésű házat vett a Fő utca végén. A szomszéd házakban rokonok laktak és átjártak hozzá. Modellt ültek képeihez a szülei, Lajos öccse és az ő veje, Piacsek bácsi, édesapjának bátyja, a Kossuth-imádó Rippli-bácsi. Új festői korszakot nyitott. A világlátott ember szemével, tapasztalatával festette a kisváros embereinek zárt világát. Ez lett az „enteriőr korszak”

Műterem Kaposváron
 

Kétévenkénti rendszerességgel kiállítást rendezett Budapesten. Mivel a rangos múzeumok nem fogadták be képeit, a párizsi példákat követve, szállodákban, különböző társasági találkozó helyeken bérelt kiállító termet. A ledorongoló, rossz kritikák közt lassan akadtak lelkes, biztató szavak is. Lyka Károly írta az olyan női portré ábrázolására, mint a Mme Dutile arcképe, hogy „Eszünkbe jut egynéhány író, aki hősnőjét leírván, beszél elefántcsont színről és kebelről, melyek hasonlatosak a fehér márványhoz. Senki sem akadt még, aki ezeknek az íróknak szemére lobbantotta volna, hogy elefántcsont színű arc, és fehér márványból való kebel nincs a természetben…Rippl-Rónai most megfesti ezt a hasonlatot és íme, kiátkozzák…”
Az első kaposvári korszak világát szemlélhetjük a Lazarine a tükör előtt és az Ödön negyvenfokos lázban című művekben. A hétköznapi magánélet intimitásai tárulkoznak fel bennük. Az enteriőr képekkel kibővített alkotásokból, mintegy 314 darabból 1906. február 1-jén kiállítást rendezett Budapesten, a Könyves Kálmán Könyvkiadó szalonjában. Az ott bekövetkezett szenzációs eseményekkel tört meg a jég körülötte. Fordulatot, átütő sikert és anyagi fellendülést eredményezett az, ahogy a sajtó ünnepelte, s a teljes képkollekció vevőre talált. A magyar művészettörténetben először vívta meg sikerrel harcát java életében egy festő. A 45 éves Rippl-Rónai a fiatal művészek példaképe lett. Gyakran forgott társaságokban. Csendes, komoly, szűkszavú és elegáns személyisége miatt megszerették és a pesti képeslapok képriportot közöltek róla.

A „Nyugat” folyóirat megíratta vele és 1911-ben kiadta az „Emlékezéseit”. Abból idézünk: „…Magam is sokszor elcsudálkoztam, hogy hogyan lehetett azt keresztül élni a nagy idegenben, Münchenben, Párizsban, jóformán minden kereset és egyéb pénzforrás nélkül, s így élve nemcsak ’megélni’, hanem még igazi művészetre is törekedni – és soha meg nem alkudni. Pedig nem egyszer történt, hogy pirulva magamnak vagy feleségemnek kellett hazacipelnem visszautasított képeimet – akkor még nem is tudva, hogy ezek a képek a visszautasítást meg is érdemelték. És hányszor kellett korgó gyomorral a jóllakottat adnom, vagy hitelt szereznem azzal a taktikával, hogy tudván: úgyse kapok – nem kértem senkitől kölcsönt! …”
A modern művészetnek hódoló arisztokraták nyáridőben meghívták a művészt vidéki nemesi kastélyokba festeni. Így készültek a Körtvélyesi kastélyt ábrázoló képek. A módossá vált művészt a vidéki kúriák élete és természet közeli hangulata vonzotta. Nem élte fel tőkéjét egy nagypolgári budapesti ház megvásárlásával úgy, mint sokan, a korabeli tekintélyes akadémikus festők és szobrászok az Andrássy úti palotákkal. 1908-ban vásárolta meg a Róma-Villát. A kellemes környezetben derűje és munkakedve a tetőponra fokozódott.

Piros sapkás önarckép
 

Új otthonában festette az 1908–1918-ig tartó periódus dekoratív képeit mozaikos, illetve az ő vicces titulusa szerint „kukoricás” stílusban. „A színharsogást nyilván mai kedélyállapotom követeli tőlem. Környezetem most ilyen, tehát ilyen irányban hat az is reám. Ilyen színek vesznek körül bennünket újabb kaposvári házamban, s kertemben. Igen megszerettem a skarlátvörös zsálya, s a piros szimpla muskátli mellett a tiszte-fehér színű virágokat, de még jobban a chrómsárga cíniákat. Ennél a sárgánál melegebb,hogy ne mondjam, forróbb színt nem ismerek. Ezeket a színeket keresem most, szinte gyűjtöm, lakásomban is, tárgyakon, kendőkön,falakon. A falak színei közt is ezt az egészen világos sárgát szeretem a legjobban. Az egyik oldalán csupa ablak műhelyem falai ezzel vannak befestve, sőt még ilyen szobában alszom is. Ez a sok szín azután természetesen odakerül a képeimre…”– így szól az új festői korszak magyarázata.
A Róma -Villában élénk vendégség, művészeti élet zajlott. Egymást váltották a kor modern költői és képzőművészei. A tízholdas kisbirtokon folyó gazdálkodás nem sok jövedelmet hozott. Sok volt a háziállat. A termelést a művész egyik, nem éppen hozzáértő rokonára bízta, de nem volt harag belőle. Volt szőlője, melynek borát Ady Endre is fogyasztotta.. A helyszínhez kötött művészi termésről, az ott született festményekről, azok „vad” temperamentumáról kiemelt méltatással kell szólni. A „vad” jelző nem túlzás, Rippl-Rónai kukoricás képeit a „magyar fauves” megjelenéseként üdvözölhetjük. Tobzódó színű, mozaikos ecsetrakással készült festmények, a Meggyfavirágzás, a Festő a modellekkel, a Kaposvári műterem, a Riccardo Vines Roda zongoraművész, a Medgyessy olvas és a Tavaszi munkák címűek, harsány és felszabadult életérzést, örök vitalitást közvetítenek. Ez a stílus a keletkezésekor nem aratott sikert. Az utókor ismerte fel értékét, amikor a nagy francia kortársak képeivel vetettük össze. Autonóm színfoltfestészetet, fokozott koncentrálódást, absztrakciót hozták a magyar művészetbe a kukoricás stílusú művek.

Fekete kesztyűs nő
 

Budapesten a Kelenhegyi úti műteremházban is volt egy kis lakás. Rippl a téli hónapokat a fővárosban töltötte. Kávéházakba járt, szerepet vállalt a művészeti közéletben. Számos hazai és külföldi kiállításon vett részt, mely alkalommal kitüntetéseket nyert. Barátságban állt a Szépművészeti Múzeum igazgatójával, Petrovics Elekkel. Főműveit a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. Rippl-Rónai Ödön, a bátyjára vonatkozó művészeti dokumentumokat és a Rippl-Rónai képeket gyűjtötte. Szorgalmának gyümölcséből egy nagy jelentőségű, vidéki modern magyar festészeti magángyűjteményt hozott létre. Saját házában, 1913-ban megnyitotta a Rippl-Rónai Múzeumot – Rippl-Rónai József és a korabeli modern magyar festők, a nagybányai mesterek és a Nyolcak képeiből.
Az első világháború kitörése Franciaországban érte a művészt, amikor felesége rokonainál, egy burgundiai faluban járt vendégségben. Az utcán rajzolgató Rippl-t ellenséges kémnek vélték és rátámadtak. Durva incidenseket és internálást kellett elszenvednie. A több mint fél éves fogság megtörte kedélyét. A hazatérés után, 1916 nyarán az olasz front főhadiszállásán hadifestőként dolgozott, tiszti arcképeket rajzolt távol a csatatértől. A háborús témájú képeket az Ernst Múzeumban kiállítva, újabb népszerűségre tett szert. Abbahagyta az olajképek festését, s csak pasztellel dolgozott. Budapest szép hölgyei versengtek, hogy a bravúros, rafinált, hamvas – púderként kezelt pasztell technikájával megszépítő arcképet készítsen róluk.

1918 után a haláláig tartott a negyedik, az úgynevezett „pasztell-arcképes” periódus. Célzatos programban festette a Nyugat folyóirat íróit, például Babits Mihályt, Móricz Zsigmondot, Szabó Lőrincet. A szellemi rokonnak tekintett építész, Lechner Ödönről készült arckép fémjelzi a jellegzetesen Ripplis portréművészet különleges szépségét. Külön képciklus készült állandó modelljéről Zorkáról. A Fekete kesztyűs nő – Zorka képen érződik a művész Zorka iránt érzett gyengéd vonzalma. 1925-től a Mester egészségi állapota megromlott. Háromszor érte agyvérzés. Munkabírására jellemző eset, hogy amikor megbénult ujjai nem tudták már tartani a pasztell rudat, vászoncsíkkal hozzácsavartatta, s így, alig engedelmeskedő, merev karral dolgozott. 1927. november 25-én 66 éves korában, kaposvári otthonában halt meg. Az idő múlása fél évszázados elfeledést, majd lassú felfedezést hozott Rippl-Rónai művészetének. Képei manapság már a reneszánszát élik. Kiállítása mindenütt nagy közönségsiker.
A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum folyamatosan ápolja a Rippl-Rónai kultuszt.

2010. szeptember 1.

Horváth János



Rippl-Rónai József
1861. május 23-án született Kaposváron. Apja Rippl József, anyja Knezecich Anna Paulina.
1875-ben a IV. gimnázium elvégzése után gyógyszerészinas a kaposvári „Arany Oroszlán” patikában.
1881-ben gyógyszerészmesteri oklevelet szerez.
1881-1883-ig a Gróf Zichy Ödön gyermekeinek házitanítója Szurdon, Kiságon és Kalksburgban.
1884-1887-ig a müncheni Képzőművészeti Akadémián tanul Wilhelm von Diez és Johann Herterich Caspar élőmodelles osztályában.
1887-ben magyar állami ösztöndíjjal Párizsba utazik. Munkácsy Mihály mellett segédként dolgozik, Munkácsy képeket másol.
1888-ban megismeri élettársát, későbbi feleségét, Lazarine Baudriont.
1889-ben felveszi a Rónai nevet. Rövid ideig a Julian Akadémiát látogatja, és barátságot köt egyes Nabis-tagokkal.
1890-ben megválik Munkácsytól. J. P. Knowles skót festőbarátjával és Lazarine-nal közösen lakást bérelnek Párizsban a rue Villiers 65-ben, s tíz évig élnek ott. Baráti kapcsolatba kerül Aristide Maillollal.
1892-ben megnyílik Párizsban az első kiállítása az Osztrák-Magyar Követség pavilonjában, majd hazalátogat.
1894-ben Párizsban sikert arat az Öreganyám c. képével. A Nabis képzőművész csoport és a „Les artist intelligents” felveszi tagjai közé.
Ismét hazalátogat, nagyobb körutat tesz Magyarországon.
1896-ban Szerepel a berlini Gurlitt Szalonban. Budapesten Sima Ferenc képviselő lakásán rendezi meg első hazai kiállítását.
Gróf Andrássy Tivadar meghívja tőketerebesi kastélyába és megbízza a budai palotája ebédlőjének megtervezésével.
1897-ben a második kiállítását rendezte Párizsban Bing szalonjában, az Art Nuveau-ban. A párizsi világkiállításon ezüstérmet kap a Lazarine által varrt hímzéseire.
1899-ben Elnyeri a legrangosabb francia művészeti elismerést, a Salon zsűrimentes tagja lesz. Párizsban a Durand Ruel galéria Nabis - kiállításán szerepel. Banyul-sur Merben dolgozik Maillolnál.
1900-ban Budapesten a Royal Szállóban nyílik első nyilvános kiállítása.
1901-től egy évig megszakításokkal Somogyaszalón lakik Ödön öccsénél. Közben Belgiumba és Oroszországba utazik.
1902-ben véglegesen hazatér Kaposvárra, s megvásárolja a Fő u. 58. sz. házat. (A ház számozása az évek során változott). Kiállítást rendez Budapesten a Merkur-palotában.
1905-ben kiállítást rendez Kaposváron.
1906-ban átütő sikerű kiállítást rendez Budapesten a Könyves Kálmán Műkiadónál. Műteremlakást bérel Budapesten a Kelenhegyi út 12-14. sz. alatt.
1908. július 23-án megvásárolja a Róma-villát a kaposvári Róma-hegyen.
1910-ben Franciaországba látogat. Örökbe fogadják Lazarine unokahúgát, Anellát.
1911-ben a Nyugat irodalmi folyóirat megjelenteti az Emlékezései c. önéletrajzi írását.
1913-ban újabb kiállítást rendez Kaposváron.
1914-ben rokonlátogatásra utazik Franciaországba. Ott éri a világháború kitörése és internálják Maconba és Le Puy-Chartreuse-ba.
1915-ben, a szabadulása után Budapesten kiállítja a háborús rajzait. Megismerkedik új modelljével, Bányai Elzával, azaz Zorkával.
1916 júliustól hat hétig az olasz fronton, a sarajevói hadtest főhadiszállásán rajzol.
1918-ban Pesten a Művészház Haris-közben működő szabadiskolájában tanít.
1919-ben Mosdóson a Pallavicini-kastélyban művésztelepet vezet.
1925-ben agyvérzés éri.
1926-ban a belga király a Lipót-rend lovagjává nevezi ki. Újabb agyvérzést kap.
1927-ben szanatóriumban ápolják. Novemberben Balatonfüredről hozzák haza a Róma-villába, s 27-én meghal. Sírja a kaposvári Keleti temetőben van.
A Róma-villa 1978-óta emlékmúzeum.

[ k.l. ] 2010-08-28 11:02:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
[ Archívum ]
[ Keresés ]
Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Halasi Imre a Barlangszínházban rendez

Születésnapi levél - Fekete Péternek

Pataki András - A mű örök mementó

Az idei trieszti Sci+Fi filmfesztiválon minden elképzelhető

Közönség-díjas lett Triesztben a Lajkó – cigány az űrben

Mexikói filmé az Arany Oroszlán

Velence a magyar sikerek városa

A Napszállta is ott lesz Velencében

Újabb magyar filmes-siker

Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]