Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

A kellékes
[ Pesti Színház ]
fotó Bálint F Gyula
 
Dátum: 2021. január 26. kedd    Mai névnap(ok): Paula, Vanda a - a - a
A történelem jövője
Székelyföld Évkönyv 2010 és a A Magyarkanizsai Írótábor antológiája (2003–2007)
Az antológia, az évkönyv és a hasonló többszerzős, gyűjteményes és összegző kiadványok többnyire izgalmas, tanulságos olvasmányaink, de egyenletes színvonallal csak ritkán jellemezhetők.

Az antológia, az évkönyv és a hasonló többszerzős, gyűjteményes és összegző kiadványok többnyire izgalmas, tanulságos olvasmányaink, de egyenletes színvonallal csak ritkán jellemezhetők. Németh G. Béla egy antológiákat szemléző írását is okkal-joggal indítja ez a meggondolás: „Alig van még egy irodalmi könyvfajta, amelyet többen és többször használnak, mint az antológia, kivált a lírai versantológia. S alig van még egy csoportja a könyveknek, mely körül annyi vita csapna össze, mint körüle. Célját és tárgyát illetően számtalan válfaja alakult ki. Egyesek tanárnak, előadóművésznek, közolvasónak egyaránt nélkülözhetetlenek. Mások egyedi igények, kedvtelések, gyönyörködések kielégítését szolgálják. Kölcsönzéstől és kereséstől, vételtől és tárolástól egyaránt megkímélnek” (Egy nélkülözhetetlen könyvfajta, mely mindig ellenvetések tömegét hívja ki: az antológia) . Az alább ismertetendő két munkára is áll mindez. Jóllehet nem lírai tradíciókban tájékozódó gondosság, hanem a nemzeti-történelmi sorskérdések megvitatásának, a közös jövőnket meghatározó hagyományok földerítésének szándéka állította össze őket.

A Székelyföld folyóirat egy száma
 

Először a Székelyföld Évkönyv 2010 című kötetet lapozzuk föl. A Léstyán Csaba tervezte borító ízléses egyszerűsége amúgy is alapos kedvet csinál ehhez. A könyvvel ismerkedve mindenekelőtt a szerkezet tisztasága válik nyilvánvalóvá. Három részt találunk. Bevezetés gyanánt kalendáriumot: az egyes hónapokhoz egy-egy gyönyörű fénykép (Ádám Gyulától) és vers illeszkedik. A januári költemény Kányádi Sándoré, s szép és komoly fölvezetése a továbbiaknak: „vannak vidékek gyönyörű / tájak ahol a keserű / számban édessé ízesül / vannak vidékek legbelül…” (Előhang; 7.). A zárlatban tematikusan a kötet anyagához kapcsolódó keresztrejtvényekkel (készítőjük Both László) múlathatja az időt az olvasó. A kötet középponti tartalmát adó írások dolgában Molnár Vilmos bevezetője igazít el: „A 2010-es Székelyföld Évkönyv kronologikus sorrendbe szerkesztett válogatást tartalmaz a Székelyföld folyóirat eddigi 13 évének történelmi tárgyú írásaiból. Több száz tanulmány közül kellett kiválasztani az alábbi huszonnégyet, a teljesség igénye nélkül. A terjedelmi korlátok ezúttal is határt szabtak, a válogatás így inkább csak mintegy szemelvényt nyújt a székelység régmúltjának és újkori történelmének fontosabb fordulópontjairól, legfájóbb eseményeiről” (Székelyek a történelemben; 5.).

A recenzens történészi kompetencia híján nem foglalhat állást a historikus vizsgálódások igazságai vagy részigazságai ügyében, naiv olvasóvá át-átlényegülő irodalomkritikusként azonban annyit föltétlenül meg kell állapítania: bizonyos, hogy a szerkesztői munka nemcsak terjedelmi korlátokkal számolt, de a nyelvi és módszertani minőség követelményeit is szem előtt tartotta. Szinte mindahány dolgozatot stiláris szabatosság és higgadt okfejtés jellemez; sűrű hivatkozásokkal könyvészeti és levéltári forrásokra, s ki-kitérve saját vagy adatközlői élményekre, emlékekre, tapasztalatokra is. A székelységnek, ennek a különös és különleges népcsoportnak a történelmi útját és jelenbéli helyzetét kétségtelen körültekintéssel értelmezi az ekképp összeállt anyag.

A székelyek eredetét, kora-, majd későközépkori történetüket, az életüket meghatározó jogviszonyokat s a tudható statisztikákat ismertetik-magyarázzák az első írások (Kristó Gyula, Kolumbán-Antal József, Szekeres Lukács Sándor, Demény Lajos tollából). Az 1562-es székely felkelés következményeiről, a csíki románok történetéről s a csíkmádéfalvai kivégzésekről ugyancsak fontos munkák értekeznek (Péterfy László, Szőcs János, Nagy Csongor István tanulmánya). Az 1848-ban történtek kapcsán s a századfordulón megindított, székelyföldi gazdaságfejlesztő programról is tartalmas eszmefuttatásokat kapunk (Egyed Ákosnak, Imreh Istvánnak, Balaton Petrának köszönhetően). A huszadik század első felének történelmi-politikai kontextusaiba vezetnek be a következő dolgozatok (a szerzők: Csóti Csaba, Gottfried Barna, Antal Imre, Oláh Sándor, Nagy Mihály Zoltán, Vincze Gábor). A második világháború utáni évtizedek (a kommunista diktatúra működése és kitüntetetten 1956 tanulságai) adják ezután a vizsgálódások tárgyát (Olti Ágoston, Gagyi József, Gazda József, Tófalvi Zoltán és Vincze Gábor írásai helyenként egészen megrendítőek). A záró szövegek a trianoni döntések máig ható következményeire, a közelmúlt politikai eseményeire és a területi autonómia kérdésére összpontosítanak (Fábián Ernő, Tánczos Vilmos és Tóth Norbert mondatai az érthető érzelmi töltést sem nélkülözik).

Írók felolvasásra várva az 56. Magyarkanizsai Írótáborban
 

Jóval bonyodalmasabb, helyenként rokonszenvet keltő, más pontokon szomorú ellenkezésre ingerlő olvasmány A Magyarkanizsai Írótábor antológiája (2003–2007) című kötet. Felemás minőségéről mintha már a külcsín hírt adna: a keménykötésű kiállítás elszánt igényességről tanúskodik, a borítóképként fölhasznált festmény és a hozzá választott betűtípus (mérete, színe, elhelyezése) a kellőképpen meg nem fontolt igyekezet balterméke. Műmellékleteket és fényképeket ebben a könyvben is találunk (ezek szépek és informatívak), lényegesebb azonban, amit maguk az írások közölnek.

A ciklikus rendben elővezetett anyag kétségtelenül alapvető kérdésköröket érint: az együtt gondolkodás tábori alkalmaira visszamutató szövegek a délvidéki magyarsággal, a vajdasági magyar irodalommal, a nemzetiségi léthelyzettel és a kisebbségi kultúrával foglalkoznak; Közép-Európa és a Balkán, Európa és a globalizmus viszonyát taglalják; az otthon és az idegenség léttapasztalatát igyekeznek szóra bírni. Fölöttébb hullámzó esztétikai és intellektuális színvonalon. Ez részben a műfaji elegyességből következhet. Mindenesetre szembetűnő, hogy legkevésbé az ideologikus giccs zsákutcáit bejáró versek (nem kevés van belőlük) képesek érdemi hitvallásra és távlatos diagnózisra. A nemzeti fohász és az alanyi panaszlíra közhelyek övezte körzetében reked meg számos darab az itt közölt költemények közül. Az esszék, elmélkedések, vallomásos és novellisztikus szépprózák között már több olyan szöveget találunk, amely biztonsággal lakja be a nemzeti tematika, a metafizikus tájékozódás, a művelődéstani és erkölcsbölcseleti kérdezésmód nyelvi valóságát. Felelős gondolkodás ölt alakot például Sava Babić esszéjében. Szavait tartós szépség és tartalmas tűnődés fűzi egybe, fölvetései az eszmélet vonzóan tágas horizontját nyitják meg: „Minden szellemi ember feladata, sőt kötelessége, hogy eltűnődjön nemzete sorsa, nyelve és kultúrája felett. Nem elég azonban csak a saját nemzetünkre figyelni; más népek sorsát is szemügyre kell venni, a nemzet sorsát érintő kérdéseket az egész emberiség, az egész világ vonatkozásában kell megvizsgálni. […] A jólétről elmélkedni, az egész emberiség számára jólétet kívánni szép és dicséretes. Azonban arról sem szabad megfeledkezni, hogy milyen fából faragták az embert: noha a szabadság elengedhetetlenül szükséges számára, mégsem elégszik meg pusztán a szabadsággal, a jólét mellett fontosak számára a lélek szükségletei is. A nyelv, az irodalom, a művészet, a kultúra ápolásával az élet szellemi dimenzióját is szeretné megvalósítani; ez elengedhetetlen feltétele az emberhez méltó létezésnek” (Gondolatok a nyelv, az irodalom és a kultúra esélyeiről; ford. Danyi Zoltán; 27., 31–32.). Megszívlelendő intelmet fogalmaz meg például Vajda Gábor írása is: „Egyénenként, családonként is csak abban az esetben lehet emberi a sorsunk, ha a nemzetközösségi kultúrértékeink tudatosítása révén megújulva kapcsolódunk egymáshoz” (Szorításban [Nelvünk, irodalmunk és nemzeti kultúránk esélyei] ; 92.). Ugyanő egy másik helyen európai távlatba helyezi kis- és nagyközösségi dilemmáinkat: „Újjászületésre, revitalizációra, az előző évtizedek valós és áleredményeinek konstruktív kritikai fölmérésére, szellemi és erkölcsi szintünk meghatározására lenne szükségünk ahhoz, hogy tisztázzuk: mekkora távolság választ el bennünket a képzeletbeli (és a valós!) Európától. Attól a magatartástól, amelynek kulturáltsága annyit jelent, hogy fejlett empátiával s ebből következő toleranciával tesszük a dolgunkat, amelynek az az erkölcsi minimuma, hogy nem sérti mások jól fölfogott érdekeit” (Egyik lábunk Európában, a másik a Balkánon, a szívünk pedig…; 174.). Nem lepődünk meg azon sem, hogy okos és szépséges írást találunk például Bánki Évától és Fekete J. Józseftől. S váratlan örömben is részünk lehet. A magát (fölösleges nyomatékkal, hiszen minden oldal nemzeti) nemzetinek nevező oldal berkeiben nem elterjedt gyakorlat bizonyos jelentős kortárs magyar írókat jelentősnek is, magyarnak is látni, láttatni. Pomogáts Béla megjegyzése nagyszerű példája a méltányos és figyelmes olvasásnak: „…a nálunk posztmodern íróként elkönyvelt szerzők tekintélyes része (Esterházy Péterre, Nádas Péterre, Krasznahorkai Lászlóra, Tolnai Ottóra, Grendel Lajosra és másokra gondolok) egyáltalán nem közömbös az irodalom közéleti és erkölcsi feladatvállalásával szemben, ellenkezőleg, műveik kontextusában többnyire maguk is ilyen »irodalmon kívüli« nézőpontokat érvényesítenek, és hitelesen szólnak például a magyar társadalom vagy a magyar értelmiség közéleti konfliktusairól és tapasztalatairól, nemegyszer hitelesebben, mint azok, akik az irodalmat nemegyszer szándékosan és provokatív módon politikai, mi több, pártpolitikai szolgálatnak rendelik alá” (Irodalom a jelenben; 323.).

Egyes szerzők gondolatmenetét ugyanakkor, ahogy utaltunk rá, nem csupán elfogadni esnék nehezünkre, de megértenünk is számottevő feladat. Két példát hozunk. Benedikty Tamás Párhuzamos ötvenhatok című írása egy érdekes numerikus párhuzamból indul ki, amikor 1456 és 1956 világtörténelmi jelentőségét ecseteli. Nem is a történelemértelmezői hevülettel: inkább a jelen közéleti-kulturális állapotait ostorozó dühvel nem tudunk mit kezdeni. Például az igazságot merészen elvétő tétel, hogy hazánkban immár „agyonszélsőjobbozva” volna „bármiféle nemzeti öntudatról tanúskodó eszmefuttatás” (281.). Ez begyakorolt retorikai fogás politikai fórumokon: olyan vád ellen védekezni, amely eredetileg nem a védekezők erkölcsi fölényét magáénak tudót érte. Magyarországon a szélsőjobbot szokás szélsőjobbozni. Az antiszemitát antiszemitázni, a homofóbot homofóbozni. A nemzeti érzelmek és értékek ellen ép elméjű gondolkodó még nem kelt ki. S ahogy ez az írás oly alacsony stiláris régiókban teljesíti ki baljós eszmei mondanivalóját, úgy Hornyik Miklós Az írók felelőssége és a szabadság című munkája (olvasatunkban a kötet egyik szellemi és nyelvi mélypontja) is, csúsztatásaival és tévedéseivel, önmaga paródiájának volna nevezhető – ha a liberális „gondolatrendőrség” vissza-visszatérő rögeszméje és a zagyva szóleleményekkel telitűzdelt indulati retorika párbeszéd-képtelensége szórakoztató tudna lenni. (Nem tud.)

Bár e sorok írója nem mindentudással felvértezve, nem is talmi illetékességet bitorolva fogalmazta meg dicséreteit és fenntartásait, Németh G. Béla már idézett eszmefuttatásának végkövetkeztetése jelen recenzió tanulságait is summázhatja: „Egyszóval: az antológia majd mindig érdekes és hasznos vállalkozás; egyes esetekben és fajtákban egyenesen nélkülözhetetlen, de egyetemes, egyhangú elismerésre szinte soha senki se számítson. A mindig mindent jobban tudók, a mindig mindenkinél illetékesebbek, az ön- vagy csoportkinevezte tekintélyek okvetlenül megteszik a maguk rosszalló vagy éppen megsemmisítő észrevételeit. Amiben részben, ha nem is semmisítő érvénnyel, igazuk is lehet. A kockázatot a vállalkozónak vállalnia kell”.

[ Halmai Tamás ] 2010-07-26 19:20:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Szakonyi Károlynak
Mindenek előtt: nem szép félrevezetni a világot! A Németh Lajos lehet, hogy nyolcvankilenc éves, de a Szakonyi Karcsiról senki nem hiszi el, hiába csináltatott magának jó pár éve ilyen szép ősz maszkot. (Kadelka Lászlótól)
[ Archívum ]
[ Keresés ]
Covid mentes Ünnepeket Kívánunk!

Wisinger István – Pulitzer

Marton Mária - Ki hitte volna

Szabó András - Torzulás

Hazám-díj 2020

Születésnapi levél - Szakonyi Károlynak

Kétszázharminc éves a magyar nyelvű színjátszás

Ősbemutató Székesfehérváron

A Hazám-díj Kuratóriumának nyilatkozata

Hajós Trianoni Emléktúra

Az ember tragédiája 2.0

A Békéscsabai Napsugár Bábszínház 2020/2021-es évada

„ Távoli üzenet”

Déri Miklós fotóművész kiállítása

Átadták az első Heller Ágnes-díjat

Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]