Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

Szilveszter
[ Nemzeti Színház ]
fotó Bálint F Gyula
 
Dátum: 2019. július 16. kedd    Mai névnap(ok): Ria, Valter a - a - a
Fekete Péter – nem az ügyefogyott
Három év termése
Egy korábban rosszhírű színház igazgatója, először elhitette a társulatával, hogy „Felszálló ágban vagyunk!” Aztán csinált egy cirkuszi sátorban egy Porondszínházat, és mert nem mentek az újságírók vidékre – csinált a vidéki színházaknak újságot, Magyar Teátrum néven. Elképzelései szerint építik az Ibsen Központot. Aztán addig csinálta, amíg a vidéki igazgatók vezetőjüknek választották.

Talán emlékeznek még az új Nemzeti Színház, MEGYEJÁRÁS programjára, amikor a megyék központjában vonatra ültek a nézők, és az a Nemzeti Színház mellett ált meg a HÉV síneken. Ezt, az akkori ötletgazda úgy változtatta meg – már békéscsabai színház igazgatójaként -, hogy helybe hozta a Békés Megyeieknek a környező országok színházait. A színháziak pedig magukkal hozták a társ-művészeteket, egyszóval a kultúrájukat.

 
- Befejezéséhez érkezett egy olyan kulturális – politikainak is mondható – Közép-Európai Színházi Szomszédolás, amely a hazánkat körülvevő országok kultúráját volt hivatva bemutatni, Békéscsabán. A párját ritkító vállalkozásnak milyen a szakmai „hozama”?

Azt mondtuk, hogy idehozzuk Európát Békés megyébe, megpróbáljuk a hírünket szétküldeni Európába. Ezt a feladatunkat ezzel a programmal végrehajtottuk. Olyan művészek fordultak meg Békéscsabán, akik a szomszédos országok legkiválóbbjai közé tartoznak: rendezők, színészek, tervezők, színtársulatok, irodalmárok, zenészek, képzőművészek. A Jókai Színház kilincsét olyan művészek keze érintette, akik csak akkor jöttek volna erre a tájékra, ha mondjuk Gyula fürdőjét akarták volna meglátogatni. Én ezt sikernek értékelem.

- A vendégjárás a színházi megjelenésen túl, a városra, a megyére milyen hatással volt?

- A nagykövetségeken keresztül a megye fókusz lehetőséghez jutott. Megjelentek a nagykövetek, velük jöttek a kulturális attasék, a gazdasági szak-diplomaták. A kultúra által létrehozott üzletember találkozókra került sor, amelyek egyébként nem jöttek volna létre.

- A turisztikai hatásai milyenek?

- Megjelent az országok turisztikai kínálata Békés megyében, de természetesen elvitték megyénk hírét az ő hazájukba. Azt a kiszámíthatóságot, amellyel fogadtuk őket, a gasztronómiánk és a fürdőink milyenségét. A nagykövetek rendszeresen találkoznak különféle összejöveteleken és – visszahallom – arról beszélgetnek, hogy milyen csoda van Békéscsabán.

- Érkezett e már viszont-meghívás a színháznak?

- Egy színház szakmai megítélését – egyebek mellett -, a fesztivál meghívások is jelzik. A Háztűz néző előadásunkat két rangos fesztiválra hívták meg Ukrajnába. Az elveszett levél című produkciónkat az Aradi Nemzetközi Színházi Fesztivál nyitóelőadásának hívták meg. Ezek olyan meghívások, amelyek fölrajzolnak minket Európa kulturális térképére.

- A Carggiale mű kiválasztása hogyan történt?

- A darab választásnál mindig a rendezővel egyeztetek. Az a cél, hogy a rendező az előadással akarjon valamit üzenni a közönségnek, és természetesen a társulatunk alkalmas legyen annak bemutatására.

 
- Fekete Péter, amióta a Jókai Színház igazgatója lett, „feladat-halmozóvá” vált. Jelenleg hány területen tevékenykedik?

- Inkább projektekben gondolkodunk. Álmodunk valamit – és azt megvalósítjuk. Álmodtunk egy újságot és létrehoztuk. Álmodtunk egy porond-színházról és megcsináltuk. A szakma figyeli a tevékenységünket és elismeri, ha ennek alapján új megbízást kapok, azt új kihívásnak tekintem. Amennyiben a Vidéki Színházak Igazgatói Testületének vezetésére gondol, akkor az eltelt három év Békéscsabán végzett munkám eredménye. Azt mondták a kollégák – ha ott ilyen eredményes a tevékenységed, akkor ezt a szervezetet is talán jobban tudnád működtetni.

- Ez a munka hol tart?

Az alapszabály és a dokumentumok ellenőrzésénél tartunk, biztos, hogy alapszabályt kell módosítanunk, mert az eltelt idő alatt sokat változott a világ. A színházi törvény új helyzetet teremtett. El kell döntenünk, hogy csak a kőszínházak, vagy más alternatív együttesek is csatlakozhatnak-e hozzánk, ebbe az érdekvédelmi szervezetbe. Tehát most még jogászkodás stádiumban vagyunk. Pótolni kell bizonyos dokumentumokat, hiszen eddig egy baráti társaságként működött az egyesület. Amennyiben konszenzusos helyzetet tudunk teremteni, akkor kezdődhet az érdemi munka.

 
- Miként vezetett az út idáig, a szombathelyi Fekete Gáborból hogyan lett Fekete Péter, miként indult ez a pálya?

- A színpadra lépésnek azt az útját kerestem, ahol nem kell megküzdeni másokkal. Vas-megyében talán én voltam az egyetlen amatőr bűvész, aki pódiumhoz jutott. Egészen kis koromban kezdtem, a középiskolás időszakot már végig hakniztam. Rendkívül jó zsebpénzt tudtam keresni azzal, hogy táborokban, üdülőkben, idősek otthonában felléptem.

- Kitől tanulta a bűvészkedést?

- Volt egy öreg bácsi, akitől tanultam néhány trükköt, de valójában autodidakta módon, ha összegyűlt egy kis pénzem a fellépésekből, fölutaztam Pestre, a bűvész boltba és vásároltam szakkönyveket és eszközöket. Össze tudtam rakni egy órás programot, amellyel szerepeltem. Egyik alkalommal a föllépésre menet az autóban vicceltek velem: Fekete Péter, a kis ügyefogyott és a szurtos kártya kapcsán, majd a színpadra lépéskor Fekete Péterként konferált be. Először fölháborodtam, de rajtam maradt, majd hivatalosan is megváltoztattam a nevem. Később jöttem rá, hogy az a műsorom mennyire primitív volt, de jól megéltem belőle diákként.

- A középiskolából merre vezetett az út?

- Körül néztem, hogy hol lehet ezt tanulni, Moszkvában volt artista-képző, és Münchenben találtam egy bűvészképzőt. Inkább Münchent választottam, az összegyűjtött pénzemből kiváltottam a turista útlevelemet, beültem a nővérem Polski Fiát 126-ába és kimentem. A felvételi vizsgán bemutattam a programomat, kicsit csóválták a fejüket, de látták rajtam a lelkesedést és fölvettek. Kaptam egy papírt, hogy érvényes a fölvételem. Haza jöttem, elkezdtem kilincselni az Oktatási Minisztériumban, hogy engedjenek ki. Lehetőséget kaptam, hogy ott folytathassam a tanulmányaimat.
Befejezve az iskolát, diplomát kaptam, arról, hogy hivatásos Bűvész vagyok. Ezt követően elsősorban német nyelvterületen dolgoztam. Szerencsém volt, mert az iskola igazgatójának egy bűvész-kellék gyára is volt, és a tanulmányaim alatt ott dolgozhattam, megkeresve a megélhetésemre a pénzt, másrészt pedig megtanulhattam a kellékkészítés csínját-bínját. A gyártás mellett egy nagykereskedés is volt, így rendszeresen jártunk prezentációkra, a főnök magával vitt bűvésztalálkozókra demonstrátornak, ahol nemcsak új eszközökkel léptem fel, hanem kiterjedt kapcsolatrendszerre tettem szert. Napjainkban, a színházi munkámban is használom ezt a tudást.

- Ez mikor, és miért szakadt meg?

- Azt kerestem, hogy a bűvészkedésben és a cirkuszban, hol van a szórakoztatás és a művészet határa. Valahol ott találtam meg a választ, hogy ha lehet a szórakoztatás közben érzelmeket is továbbítani, akkor az már művészet. Innen, már kis lépés volt a színház. Eleinte, nyilván más rendezőknek az előadásaiban állítottam be bűvész-jeleneteket, én voltam a csoda-csináló. Egyre inkább érlelődött bennem, hogy miért mindig mások produkcióiban tevékenykedjek, miért nem a saját gondolat soromat közvetítem a nézőknek.
Nyolc-tíz évnyi munka után kerültem Nagy-Britanniába, ahol a színház világába csatlakoztam be. A Royal Welsh College of Music and Drama-ban kezdtem tanulni a rendező mesterséget, majd amikor végeztem, ott maradtam tanítani, egészen addig, amíg Jordán Tamás a Nemzeti Színház igazgatójaként felkért, hogy legyek a nemzetközi ügyek intézője.

 
- Jordán Tamással mikor és hogyan ismerkedett meg?

- Angol nyelvű előadásokat vittem abból az iskolából, ahol tanítottam, a Merlin Színházba, amely az idegen nyelvű előadások befogadója volt, akkor, amikor ő ott igazgató volt. A nemzetiben szüksége volt egy nyelveket beszélő és külkapcsolatokkal rendelkező színházi szakemberre.

- Ez a kapcsolat mikor és miért szakadt meg?

- Két és féléves együttműködés után, a Tamás iránti mély szakmai tiszteletem megtartása mellett, úgy ítéltem meg, hogy a művészi szabadságom fontosabb, mint a Tamás környezetében lévők - őt sokszor rossz irányba befolyásoló munkatársak -, hisztijének az elviselése. Ezért mentem vissza rendezni, Szabadkára hívtak két sikeres rendezésem volt; Kés a tyúkban, és a Csáth Géza Emmája, amellyel több fesztiválon is díjat nyertünk.

- Békéscsabára hogyan került?

- Ott a norvég Ibsen Alapítvány pályázatán komoly összeget nyert a színház egy használaton kívüli épület színházi-iskola céljára való átépítésére. Azért hívtak, hogy „szak-értsem” meg, hogy milyen oktatás legyen ott. A korábban csak színész képzéssel foglakozó „Színitanház” oktatási programját, a színházi háttér szakmák irányába kellene eltolni, főként ha egy ilyen komoly beruházás készül. A leadott tanulmányomat jónak ítélték, és azt mondták, hogy akkor maradjak ott és valósítsam meg. Az angliai nyolc éves tapasztalataim felhasználásával, ahol designer képzés is volt, készítettem el a programot.

- Az iskola igazgatóból hogyan lett színház igazgató?

- Elődöm, Konter László – három éve - közös megegyezéssel szerződést bontott a fenntartóval. Én voltam a Jókai Színházban a legmagasabb rangú, végzettségű vezető, mint oktatási igazgató és felkérést kaptam, hogy vállaljam el az intézmény igazgatását.

- Ez a három év jelentős változást hozott a társulat életében...

- Mindezt nem tudtuk volna elérni, a munkatársaim „velem-repülése” nélkül. Meg kellett érteni a társulatnak, hogyha a válság idején bezárkózunk, és szánalomra méltóan viselkedünk, az sehova se vezet. Megtudtam győzni az együttest, hogy háromszor annyit dolgozzunk, hogy „megkerülhetetlenek” legyünk a fenntartónk számára, a saját közönségünk és a szakma számára is.

„Felszálló ágban"
 
- A felfokozott tempót meddig lehet diktálni?

- Nagyon „húzós” három év van mögöttünk, ráadásul egy építkezés kellős közepén vagyunk. Szeptemberben átadják az Ibsen Központot, a vadonatúj Stúdió Színházzal, próbatermekkel, az iskola új szárnyával. Miután a közvetlen szomszédságunkban van az épület, össze kell építeni a színházzal. Amint ez elkészül, biztosan egy kis pihenőt kell tartanunk, mert végsőkig feszítettem a munkatársaim és a magam munkabírását.

- Színigazgatók jelentős része a pénzhiányról panaszkodik, bemutatók elhagyására kényszerül. A válság közepette önnek hogy sikerül ennyi mindent ilyen rövid idő alatt megvalósítani?

- Mint manager igazgató kötelességem a forrás oldallal is foglalkozni. Nemcsak a fenntartótól várom az anyagiakat, a munkám jelentős részét az teszi ki, hogy megtaláljam a lehetőségét a bevétel bővítésének. Az elmúlt évben mintegy 120-130 millió forint többlet bevételt realizáltunk. Az az ÁFA visszaigénylés, amelyet a ’95-ős hibás elvonás miatt a brüsszeli döntés visszaadott a színházaknak, akiknek rendben voltak az „áfa-ügyei”, újabb bevételi forrást jelentett, és jelentős néző szám növekedést sikerült elérnünk. A színházi törvényhez való gyors alkalmazkodás is hozott plusz bevételt.

- Milyenek a tapasztalatok színházi törvénnyel kapcsolatban?

- Annak ellenére, hogy a Jókai Színház munkatársai a törvényből adódó minden kedvezményt igyekeztek „kisajtolni”, nekem rosszak a tapasztalataim, de úgy látom a szakma igyekszik minden oldalról összegyűjteni az észrevételeket. Amennyiben sikerül kijavítani a hibáit, a javunkra fog válni.

- Rövidesen befejeződik az évad, túl van már a szerződtetéseken?

- Amikor három évvel ezelőtt kineveztek, azt mondtam a társulatnak: én veletek akarok dolgozni, ki akarom hozni belőletek a rejtett tartalékokat. Én ezt tartom, amióta itt vagyok, senkit nem küldtem el. Túl vagyunk a szerződtetési tárgyalásokon, aki valamilyen betegség, vagy családi ok miatt nem tud velünk maradni, őket leszámítva mindenkivel szerződtem. Igyekszünk vendégként olyanokat hívni, akik tehetsége, munkamódszere okulásunkra lehet, ezzel frissítve a társulatot. Nagyban segíti munkánkat a határon túli társ-színházakkal kialakított kapcsolat, amely „színész-cserékben” és vendégjátékokban is megmutatkozik.

- Kialakult a következő évad műsorterve?

- Úgy érzem, meg kell simogatnunk a saját közönségünk homlokát. Klasszikus évadot tervezünk, hogy a nézőink azt mondhassák: „ezt de régen szerettem volna látni!” A Hetvenkedő katonával kezdünk, A Csárdás királynővel folytatjuk. Az elkészült Ibsen Központban a névadó Nórája a következő bemutató, a gyerekek A Lúdas Matyit láthatják az első félévben. Természetesen folytatjuk a kialakult gyakorlatunkat, hogy vendégjáték keretében minél több nagyszerű előadást láthassanak nézőink. Elindítunk egy tánc-színházi bérletet. Azt látom, hogy Békés Megyében a táncművészetnek komoly hagyományai vannak.

- Az Ibsen Központban elkészülő játszóhely milyen lesz?

- Eredetileg egy kamara színház lett volna, de amellett kardoskodtam, hogy egy speciális Stúdió Színház legyen. Mindent „Tudni” fog, amit egy modern stúdiónak tudnia kell; akárhonnan lehet „játszani” akárhová, mobil nézőtere variálható. Lesz zsinór-padlása, lesz alsó-gépészete, forgója. Itt tanulnak majd a színpad technikusok, a designerek, a világosítók. Bónuszként a hátsó fala felhúzható és az udvaron felállított szabadtéri nézőteret is kiszolgálja. Tehát egy multifunkcionális stúdió színház lesz.

 
HOBO – Circus Hungaricus
Vidnyánszky Attila rendezésében.

Budapest, Városliget: 2010.május 29-30-31. június 1-2-3-4.
Kapolcs 2010. augusztus 1-2.
Debrecen 2010. szeptember 14-19.

[ Kadelka László ] 2010-06-02 00:02:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Sinkovits Imre, nem lévén más lehetősége, aznap fulladásos halálra ítélte Gertrudist. Az ifjú kellékes, Szász János néven immár világhírű film- és színházrendező.

Ronyecz Mária hetvenöt éve született.

[ Archívum ]
A yesyes és Myra Monoka képviseli hazánkat
Az ibis szállodamárka nemzetközi programjának keretében 17 országban adnak helyi művészek összesen 44 intim és exkluzív minikoncertet. Az ibis Music magyarországi eseményén, az ibis Budapest Centrum közösségi terében ketten is felléptek: a yesyes dinamikus, fiatalos koncerten adott válogatást legnépszerűbb dalaiból, a sokoldalú és izgalmas Myra Monoka pedig kortárs r’n’b-ből és érzelemdús elektronikus popból ötvözött számait mutatta be.
[ Keresés ]
Az idei trieszti Sci+Fi filmfesztiválon minden elképzelhető

Közönség-díjas lett Triesztben a Lajkó – cigány az űrben

Mexikói filmé az Arany Oroszlán

Velence a magyar sikerek városa

A Napszállta is ott lesz Velencében

Újabb magyar filmes-siker

Sztehlo Gábor 110 éve született

Karosi Bálint - Existentia

55 éve ezen a napon

Születésnapi levél – Ronyecz Máriának

Békéscsabai Jókai Színház 2019-2020-as évadja

Radnóti Miklós 110 éve született

Deák Kázmér grafikai kiállítása &

26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

Lord of the Dance ismét Magyarországon

Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]