Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

L'élek az esőben
[ Thália Színház - Régi Stúdió ]
fotó Bálint F Gyula
 
Dátum: 2019. szeptember 23. hétfő    Mai névnap(ok): Tekla, Telma a - a - a
Aska és a farkas
Békéscsaba - Közép-európai Színházi Szomszédolás
A Közép-Európai Színházi Szomszédolás keretében most Szerbia kultúráját ismerheti meg a Békés Megyei közönség. A Jókai Színház Ivo Andrić, Nobel-díjas szerb író meséjéből Zalán Tibor mesejátékot írt, a művet Hernyák György a vajdasági színjátszás kiválósága rendezte. Díszlettervező Szasa Senkovity, a jelmezeket Papp Janó tervezte. Bemutató 2010. január 12., díszbemutató január 16.

 
Egy kis bárány nagy álmáról szól ez a mese, amelynek magyarországi ősbemutatóját láthatja a közönség Békéscsabán. A kisebbeknek és nagyobbaknak is szórakoztató színdarabban Aska egy olyan kisbárány, aki bármire hajlandó kivéve, hogy a birka bandának - s benne anyjának - szót fogadjon. Sok kos kerül ettől sokkos állapotba, de a bárányok hallgatnak - egy darabig.
Aska azonban egykettőre a birkaiskolában találja magát, ahol a pályaválasztásnál természetesen csakis a balerina szakma jöhet számára szóba. Valahol itt kezd elfogyni a birkatürelem, és habár a birkabégetés sem hallatszik az égig, azért zajos perlekedés veszi kezdetét. Azt, hogy a farkas hogy (és mivel) kerül a képbe, már nem mondanánk el, mint ahogy a két vadásszal sem lövetnénk le a poént, de az biztos, hogy Ivo Andrić, Nobel-díjas szerb író meséjéből Zalán Tibor mókás és tanulságos mesejátékot írt, a darabban felhangzó zenék és a dalszövegek pedig sziporkázóan szellemesek.

Zalán Tibor
(…)”A jó mese sohasem hazugság, ellenkezőleg, jól csomagolt igazmondás. És itt, a csomagolásnál vannak a nagyobb nehézségek a gyerekeknek írt darabnál…
A jó mese nem tanmese, legfeljebb tanít. Ez a mese megítélésem szerint jó tanmese, de nem tanít, hanem (csak) felmutat. Legtöbb munkám a színpadra átíráskor azzal volt, hogy a gyönyörű nyelvvel és ivoandrići elbeszélő kultúrával eltakart erős, számomra néhol már bántó didaxist feloldjam, és elkerüljem a szájbarágós, nagyon hagyományosan narráló történetvezetést. Más az írott mese és a színpadon látható ugyanazság, és a megfelelések megteremtéséhez általában kevesek az ismert és gyakorta alkalmazott mesemotívumok. A felsoroltak színpadra kerülését elkerülendő kellett idősíkokat váltanom, ami gyerekdarabnál nem feltétlenül megszokott, az eredeti rövidke mese linearitását összevissza törnöm, ezért kellett a mesevilágban megszokottnál keményebb (de nem rossz, gonosz) figurát alkalmaznom (balett-tanárnő), az eredeti műből hiányzó humort és iróniát megteremtenem egyes figurák felerősítése által.
A gyerekdarab nem lehet unalmas. Nyelvileg a sokféleség és – érdekes módon – a költőiség fogja meg a gyereket. A Stúdió K-ban most megy egy verses darabom, a Rettentő görög vitéz, ott tapasztalom, a gyerekek döbbenetesen fogékonyak a versszövegre. Nem azért, mert én vagyok a jó, talán én is valamennyire, hanem, mert a gyerek alapvetően költői lény. Csak később romlik el. Azonban, az összes költészeteddel elmehetsz a sóhivatalba, ha nem engeded nevetni a néződet. A gyerek imád nevetni. Együttnevetni a színházban. S bármilyen meglepő, vevő a nyelvi humorra, a szójátékra, mondatcsavarra – mindenre, amiről a felnőtt néző azt gondolná, hogy csak az ő privilégiuma. A gyerek szeret kárörvendeni. Hagyjuk rá! Az már a szerző dolga, hogy ne a főhősön kárörvendjen, mert akkor kínos vége lesz a színpadi mulatérozásnak, hanem azokon a figurákon, akiket nevetségessé kell tenni a végső igazságok alakítása miatt. Mert a gyerek szereti az igazságot is – kideríteni. Ha elmondják neki azt, lepereg róla. Ha felfedezi, kihámozza a történetből, az eléje rakott viszonyrendszerekből, büszke magára. Meg kell hát lebegtetni kicsit a szereplők közötti viszonyokat, magukat a szereplőket olyan helyzetbe kell hozni, amiben a gyerek dönthet, sőt, ítélhet. Aska esetében például: ha szót fogad, és nem csavarog, vagy, ha nem sértődik meg a balettiskolában, és nem rohan fejvesztve a Meredek Rétre, nincs kitéve annak, hogy találkozik a farkassal. De nem fogad szót, de sértődősködik…
A drámai vétségnek tehát a gyerekdarabban is meg kell jelennie, különben nincs dráma. Drámán itt a színház formáját értem. Sokáig tartózkodtam a zenés gyerekdarabok szeretetétől, rá kellett jönnöm, hogy a gyerekek roppantul szeretik az énekelt megoldásokat a darabokban. Lehet, hogy ez még az ősi ösztön munkálkodása, amikor dallam és szöveg egyszerre készült és együtt hatott? Az már más kérdés, hogy Kucserából olyan, sokféle zenét sikerült előhozni, amit a csak „legmaibb” zenei világot kultiváló gyerekek sem fikázhatnak le.
A gyereknek nyelvet kell adni, amelyet megért, és amelyet maga is tud beszélni, esetleg beszél is. Cselekményesnek kell lennie az előadásnak, mert a – különösen a mai, tévén és videón és komputeren felnőtt – gyerekek cselekmény-változatosság híján azonnal kikapcsolnak. A gyerek azt éli meg, amit eljátszanak neki, mert maga is a szerepjátszás korszakában tart – a színházban is együtt játszik a szereplőkkel. (...)

Forrás: jokaiszinhaz.hu mcs

Hernyák György
(…) „Igen, jól érzem itt magam, de őszintén megmondom, hogy nagy fenntartásokkal jöttem Békéscsabára. Budapesten voltam néhányszor, azt már ismertem, de Pest különbözik a többi magyar várostól. Itt közvetlenebbek az emberek, itt olyan munkatársakkal találkoztam, akik megnyíltak előttem, és igyekeztek velem együttműködni, közösen dolgozni, a szó szűkebb értelmében. Így én is megnyíltam, és kezdtem jól érezni magam, ami nagy szó.
Az emberek itt teljesen másképp dolgoznak, mint nálunk.. Ez mentalitás kérdése. Ugye, mi – akarva, akaratlanul – felcsipegetünk a szerb kultúrából is egy-két dolgot, mi két kultúrából építkezünk, sőt, én otthon nap mint nap kapcsolatba kerülök még sok más nemzetiségűvel is, mert a Vajdaságban rendkívül sokféle nép él. Az ember itt akarva-karatlan megtanul kommunikálni, megtanulja tolerálni a másságot, mert függünk egymástól. Egymás mellett lakunk, dolgozunk, szükségünk van egymás segítségére.
A magyarok visszafogottabban mutatják ki az érzelmeiket és fegyelmezettebben dolgoznak. Nálunk a színész egy az egyben nyíltan szembe mondja, ha nem ért egyet azzal, amit én akarok.
A színház, kommunikáció. A színház, kapcsolat: kapcsolat író és rendező között, aztán rendező és színész (meg a többi munkatárs) között, végül kapcsolat a társulat és a közönség között. Ha ezek a kapcsolatok valahol félresiklanak, akkor lőttek az egésznek. A színház egy olyan művészet, ami kapcsolatokra épül. Ha a kapcsolat nem születik meg, akkor nincs művészet. (…)

(…)Ez nem egy tipikus mese. A mesékben általában a szereplők fehérek, vagy feketék, tiszta jók, vagy teljesen rosszak. Ebben a mesében mindenki szürke: van pozitív és negatív tulajdonsága is, mint az életben mindenkinek. Nekem – többek között - ez a darab a másságról is szól, és a másság felismeréséről. Ez a mondanivaló óhatatlanul becsúszik egy olyan embernél, mint én, aki több mint ötven éve a Vajdaságban él. Én más vagyok, mint a többi.
Ez az Aska valamit akar, amit általában nem akarnak a birkák.”(...)

orrás: jokaiszinhaz.hu Gyurkó Edit

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A SZERB KULTÚRA HÓNAPJA 2010. JANUÁR

Ivo Andrić – Zalán Tibor

ASKA ÉS A FARKAS
zenés-táncos mesejáték
ŐSBEMUTATÓ>p> Zene: ifj. Kucsera Géza


Aska Gál Elvira
Aska anyja Fehér Tímea
Tánctanárnő Bányai Ágota
Farkas Katkó Ferenc
Tanító néni Meleg Réka szh.
Kövér vadász Verbó Ákos szh.
Kese vadász Csende Gábor szh.
Kosok kara:
Vezérkos Udvarhelyi Nándor szh.
Kos 1 Burány Árpád szh.
Kos 2 Csende Gábor szh.
Anyabirkák kara:
Szomszédasszony Perei Zsuzsanna szh.
Birka 1 Hegedűs Hajnalka szh.
Birka 2 Bökényi Hajnalka szh.
Balett-osztály:
Virgil Huszár Dóra szh.
Tanuló 1 Virga Tímea szh.
Tanuló 2 Bökényi Hajnalka szh.
Haladó Balett-osztály:
Farkas Boglárka szh., Mlinár Péter szh.,
Molnár Sándor szh., Szepsi Szilárd szh.,
Sajben Ágnes szh., Török Tünde

Súgó: Domján Anikó szh.
Ügyelő: Csipke Sándor
Díszlettervező: Szasa Senkovity
Jelmeztervező: Papp Janó
Díszlettervező-asszisztens: Kovács Tibor szh.
Jelmeztervező-asszisztens: Csiffáry Zsuzsanna szh.
Koreográfus: Kerekes Judit
Korrepetítor: Rázga Áron
Balettmester: Szilágyi Anna
Rendezőasszisztens: Bányai Ágota
Rendező:
Hernyák György Jászai-díjas

Bemutató: 2010. január 12.
Díszbemutató: 2010. január 16.

[ Kadelka László ] 2010-01-15 20:02:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
[ Archívum ]
[ Keresés ]
Vitáktól zajos forró fesztivált zárt Velence

Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Halasi Imre a Barlangszínházban rendez

Születésnapi levél - Fekete Péternek

Pataki András - A mű örök mementó

Az idei trieszti Sci+Fi filmfesztiválon minden elképzelhető

Közönség-díjas lett Triesztben a Lajkó – cigány az űrben

Mexikói filmé az Arany Oroszlán

Velence a magyar sikerek városa

A Napszállta is ott lesz Velencében

Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]