Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

Pécsi Balett: Red With Me
[ Tettye, Pécs ]
fotó Peti Péter
 
Dátum: 2019. október 16. szerda    Mai névnap(ok): Gál a - a - a
Anyám Tyúkja, Apám Kakasa
– és gyermekeink irodalma
Évtizedek óta nem jelent meg olyan fontos gyerekkötet, mint Lackfi János és Vörös István: Apám kakasa című könyve. Ez a gyűjtemény könnyed, zseniális egyszerűséggel, hallatlan ráérzéssel és tehetséggel átértékeli és meghatározza (újraalapozza!) viszonyunkat a nyelvhez, irodalomhoz, kultúrához (mint alkotáshoz).

MINDENKINEK VAN EGY VÁLTOZATA

Az Apám kakasa cím alatt ez az alcím szerepel: Változatok klasszikus magyar gyermekversekre. A kötetben pedig megtaláljuk azokat a gyerekverseket, amelyeken minden ma élő és magyarul beszélő ember felnövekedett – és amelyek újabb évtizedekre-századokra minden magyar gyerek nyelvi és érzelmi kultúrájának mellőzhetetlen „segédeszközét” fogják képezni, hiszen Arany János, Petőfi Sándor, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Weöres Sándor, Kányádi Sándor, Nemes Nagy Ágnes (stb., stb.!) verseivel találkoznak unokáink unokái is az óvodában, iskolában.

Ez a „gyermekkulturális” nyelvi és irodalmi közeg az egyetlen kapocs – és hivatkozási alap – a nemzedékek között (hiszen majd' mindannyian voltunk olvasó vagy verset hallgató kisgyerekek, kevesen leszünk olvasó felnőttek!). Ha a két, fiatalnak mondható költő, Lackfi János és Vörös István csupán a klasszikus magyar gyermekversek antológiáját állítja össze, ez a gyűjtemény akkor is, így, önmagában is megkerülhetetlen (használati) értékkel rendelkezne, évtizedeken át újra és újra kiadható volna; de ez az antológia csupán a könyv „alaprétege”, kiindulópontja. Ehhez a „kiindulópont” jellegű gyűjteményhez mindenki viszonyul valamiképpen, ha a magyar kultúrába nőtt bele. Kiindulópontunk, közös ismeretanyagunk a klasszikus magyar gyermekköltészetnek ez a köre, a könyv fülszövegének megállapításával egyetértve: „nélkülük nem lennénk azok, akik vagyunk”. Ezek a gyermekversek élnek bennünk (és gyermekeinkben…). És néha érdemes, sőt, gyerekeink élete iránti kiiktathatatlan „érdeklődésünk” folytán egyenesen szükséges: a belénk kódolt versek életével is foglalkoznunk. Hiszen a közismert gyerekvers ugyan változatlanul adott – de ahányan olvassák, ahányan megjegyzik, ahányan „átélik”, vagy „élnek vele, általa”, nos annyiféle élete van a versnek. Minden gyerekben (és felnőttben) él egy-egy változata a közismert gyerekversnek.

Ehhez az axiomatikus igazsághoz (tényhez!) is viszonyulni kellene valamiképpen, de eddigelé nem volt szokás ezzel a primér, erős ösztönnel számolni, nehogy már befogadói önteltségünkben „konkurens” változatok sarjadását ösztönözzük magunkban, másokban. Bár ösztönzés nélkül is: ahány olvasó, annyi változat sarjad az emberi, különösen a bátorságáról híres gyermeki elmében; ezek a változatok körbenövik a klasszikus gyermekverseket.

Mert? Mert ilyen a versek élete, ilyen a tovább-élésük biológiája, pszichológiája (tudományágak sorolhatók). Lackfi János és Vörös István hallatlan érdeme, hogy ezt a mindannyiunkban élő primér ösztönt, késztetést felhajtóerőként vállalva és használva: az átlagolvasó szemérmes, titkolt, köznapi tapasztalatát művészi, költői ihletté változtatta (a gesztust nem misztifikálva, hanem „köznapiságát” vállalva és megőrizve!). Mert hiszen, ha két embernek („véletlenül” kitűnő költőknek) lehetnek változataik közismert gyermekversekre, akkor ez az attitűd fennen vállalható… És a „verssel élés” bámulatos energiáit szabadíthatja fel a közzétett (költői) tapasztalat gyerekben, szülőben, pedagógusban. A „variáló” fiatal költők, Lackfi János és Vörös István kísérlete első látásra elképesztőnek is tűnhet: képzeljék el, kedves olvasótársaim, József Attila Betlehemi királyok című versét (igen, a megzenésítés miatt is a fejünkben-agyunkban lüktető Betlehemi királyokat!) is újraírták a fránya költők.

Szentségtörés? Miért volt erre szükség? A kérdéseket – döbbenete szintjén – tovább sorolhatja bárki. A helyzet azonban az, hogy hozzá kell szoktatnunk magunkat a természetes alaphelyzet(ek) őszinte vállalásához: a vers minden emberben „tovább írja, újraírja önmagát”! És itt két őszinte (mellesleg nagyon tehetséges) ember verses „hangot adott” a helyzetnek magának. Nem az a lényeg, hogy jobb verset akarnak írni, mint József Attila (az sem kizárt, hogy olykor megtehessék!), hanem az a fontos, hogy bámulatosan őszinte és ihletett mintát adnak, mutatványokat kínálnak a vers életéből. Tágítják az eredeti vers dimenzióit. Segítik az eredeti vers életét (is). Segítik a gyereket, a felnőttet – a befogadás sziporkáinak felmutatása révén – az olvasói bátorság, az olvasói felszabadultság élményének megtalálásában… Nagy szükség volt erre, mert hiszen axióma: olvasó, jó olvasó nélkül nincsen vers, nincsen jó vers!

 

VARIÁCIÓS SÉMÁK LÉLEKTANA

Lackfi János és Vörös István amint eldöntötte, hogy felszabadultan „variál”, a gyermeki variációs sémák (ellenkezés, csakazértis-fordítottját-mondom, mást mondok, magamra alkalmazom stb., stb.) minden elemét hadrendbe állítja, de „tévesztések”, automatizmusok is szóba jönnek, „miként az életben” – és az eredmény olykor döbbenetes, mint egy Freud elemzés. A Hol lakik Bors néni című Nemes Nagy Ágnes vers Lackfi János tollán egy „betűtévesztéssel” fordul át Lackfi-változatba. Bors néniből Sors néni lesz! Ez az átváltozás önmagában is félelmetes, de a klasszikus költőt továbbíró, át-író, variáló kortárs költő sorai az alaptól, a kiindulóponttól elrugaszkodva olyan pályára állnak, amelynek metafora-íve a legszuverénebb, a legeredetibb kortárs magyar verset eredményezi (VERSET, mely nem tesz különbséget gyermekvers és felnőtt vers között):

Sors néni meg türelemmel
Játssza ezt a sakkot,
Egy-egy embert felkapkod,
Megtörli a kötényében,
Szobájába rejti szépen.
Pikkpakk,
sakk
matt,
maga ellen
játszik Sors néni a mennyben

A variációk során több ilyen példát találunk (Vörös Istvánnál Hajnali rigók helyett: Hajnali rugók stb.). Érdekes poétikai tapasztalat lehetne ezek kimerítő tanulmányozása, de legfontosabbnak a gyermeki késztetésekre való rátalálást, és e késztetés-skála virtuóz használatát érzem – mind Lackfi János mind Vörös István (és ketten együtt, hiszen írás közben figyeltek egymásra!) remek gyerekpszichológusok (mint minden szülő), ezért oly hitelesek a továbbírás-reakcióik. A gyerek beleképzeli magát a versbe, aktualizálja a helyzeteket, már az is élmény, hogy a József Attila-i Altató „kis Balázsa” helyére kerülhet:Lackfinál a „kis Teréz”, Vörösnél a „kis Loni”. A víg dacolás, ellenkezés okán Altató helyett Keltető (Lackfi) vagy Ébresztő (Vörös) lesz az újraírt versek címe. A humor pedig oldja az eredeti vers szomorúságát:

Okosabb leszel, mint apád,
akkor is, ha ez nem nehéz,
csurig tölt majd az ész, nahát –
ébredj fel gyorsan, kis Teréz!

A kis Loni pedig ébredni sem akar, ugyebár joggal, mert:

Kinyitja kék szemét az ég,
Bár magát nem aludta ki

Miért kell az ég ellenében erőltetni, ébreszteni a kis Lonit? Hát nem? Magára ismerhet minden kis Loni, Magdi, Panni…

Riad a széken a kabát,
ma újra kéne hordani,
álmod nem szőheted tovább –
ébredj föl szépem kis Loni.

Ebben az Altató-Keltető-Ébresztő, oly ismerős „demokratikusan-verses” gyermeki közérzetben békében és egymást gazdagítóan fér meg a három vers, József Attiláé, Lackfi Jánosé, Vörös Istváné – de ami az igazán fontos: tágított lírai világban néz maga köré a gyermek! Lackfi János és Vörös István bámulatos fordulatot hajt végre a magyar gyermekirodalomban: eddig is láttunk egymással költői versenyben (!) alkotó nagy költőket, de ez a két kortárs fickó, a Lackfi-gyerekek meg a Vörös gyerekek papája, a János, meg az István, hát ezek a gyerek-fajta fickók, papa-fajta fickók nem költői versenyeznek, hanem hol fickándozva, hol áhítatosan körbeölelik, magukhoz ölelik a magyar gyermekköltészetet. Nincs versengés, csak a jó közérzet világot tágító öröme. A gyerekek a két költő társaivá válnak, akik viszont bátran „befogadják” és újraírják a legnagyobbak szövegeit is, mert ez minden gyerek „primér olvasói joga és ösztöne”, és ezzel nem árt senki (sem költő, sem gyerek) az eredeti versnek, amit magáévá tesz, hiszen nem helyette, hanem érte és melléje írja ki-ki a maga változatát. E késztetések felszabadításával Lackfi János és Vörös István a lehető legtöbbet tette a hajdani költőkollégákért, a gyerekekért, a gyermekirodalom mai és jövőbeli esélyeiért.

[ Szávai Géza ] 2009-06-24 18:28:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
[ Archívum ]
[ Keresés ]
X. BÁBU Fesztivál

Bach-versenyművek a Capella Savariától

Emlékezzünk együtt Kara Tündére!

Vitáktól zajos forró fesztivált zárt Velence

Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Halasi Imre a Barlangszínházban rendez

Születésnapi levél - Fekete Péternek

Pataki András - A mű örök mementó

Az idei trieszti Sci+Fi filmfesztiválon minden elképzelhető

Közönség-díjas lett Triesztben a Lajkó – cigány az űrben

Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]