Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

Tisztújítás
[ József Attila Színház ]
fotó Bálint F Gyula
 
Dátum: 2019. július 23. kedd    Mai névnap(ok): Lenke, Laborc a - a - a
Miért rombol a nő?
A színházcsináló mást is fordít
Domján Edit ráparlandózásán túl népiesch röcögékről és mindenféle hazafiasch műnemben megszólaló fordításokról vall Mesterházi Márton (fotó), műfordító.

„Bisz mi herén, kom heren dáisz” – búgtam anno a tőlem telhető bájgúnár-hangon (azt ti. hogy Kiss me again etc). De a magyar föntebb stílből sem álltam jobban. Töprengtem, miért kell minden nőnek rombolni („a zélet a rombol ki nő”). Hittem, hogy létezik magyarul egy „sasogni” – szárnyalni egyszersmind susogni – ige („hössi híred s a sog büszke név”). Feleségem ugyanennyi idős korában a „raste-gép” mechanikáján törte a fejét („szántsa rasste gép!”).

Verset tizenhét évesen fordítottam először, rosszul, szegény anyám próbált ráébreszteni, mi a különbség jambus és anapesztus között. (Nem sokkal később már tisztességesen fordítottam pl. Shelleyt.) Az egyetemen a felejthetetlen Kardos László műfordítói szemináriumára jártam szombatonként, a fordítói-bírálói adok-kapokban vegyes sikerrel, de egyre biztosabb szakmai tudással szerepeltem.

Akkoriban sokszor keserített a dalszövegekkel való birkózás. Mindig énekelhető fordításra törekedtem, és franciából tudtam is olyat készíteni, amelyik versként is olvasható; angolból viszont vagy ez, vagy az nem sikerült, sokszor egyik sem.

Mikor a szövegeim valamicskét mégiscsak javultak, fogadóórát kértem Papp Zoltántól, későbbi rádiós kollégámtól, s előre beküldtem a kéziratokat. Lidérces emlék. Zoltán angyali türelemmel magyarázta, miért nem jók versnek a szövegeim; én azzal érveltem, hogy énekelni valók, s a végén – nyilván minden önkontrollomat elveszítvén – dalra is fakadtam. Forduljak a népzenei rovathoz, tanácsolta Zoltán. Majd könyörületes módon utamra bocsátott, s én tökéletesen és jóvátehetetlenül tehetségtelennek éreztem magam.

A gresfordi bányaszerencsétlenségről szóló 1932-es bányászballadát – az angol népdalos könyvet és a magam fordítását – megmutattam Kada Julia kolléganőmnek, s mint jóbarátomnak, el is énekeltem neki. Döbbenten nézett rám: „Ez háromnegyedes dallam, s te négy negyedben énekled.” Nyilván illőbbnek éreztem a témához a harcos indulót, mint a gyászos keringőt, és fordítás ürügyén helyesbítőleg belepancsoltam az eredetibe. Szerencsére nem sértődtem meg; talán sejtettem, hogy sok ostobaságomtól kell megszabadulnom az egyetemi évek során.

(Később, hangjáték-készítőként ez is hasznomra vált: segített megtanulnom, amit minden zenész tud, hogy ugyanaz a dallam más ritmusban – vagy hangnemben – mást jelent.)

1969 végén lefordítottam Starkie-Coghill: Canterbury mesék című musical-jét. Nemcsak Chaucer jambusait, hanem a popzenei betétdalokat is. Az egyik jópofa nóta kezdősora – „Darling, let me teach you how to kiss” – szabályos trocheusokra utalt volna. Szerencsére hallgattam hozzá a kazettát. Mit mondjak, a színész kb. így énekelte: „Dolly let me teach you how too kees.” Jó lecke lehetett volna. Pár év múlva rájöttem, miért.

Peter Nichols hangjátékában (When the wind blows) a fiatal anya zárásul a „Rockaby, baby, on the tree top” kezdetű bölcsődalt énekli. Le is fordítottam: „Csicsíjja, kicsikém, fenn az ágon / Ha a szél furulyál, jön az álom.” A dallam ügyében Charlie Couttshoz folyamodtam, aki odaadta a lemezt. De nem mertem hazavinni, féltem, hogy tönkremegy a kezemen. Az utolsó fölvételi nap azután kiderült, hogy a dallam itt is csúfot tesz a szövegből. Jobb lett volna, ha „on the tri tawp”-ot írnak, legalább a kedvemért. Domján Edit ott állt, hogy most mit énekeljen, én képtelen voltam rögtönözni, ő a végén ráparlandózta az angol fölvételre.

(Persze ha belegondolunk, a magyar népdal is rendre „csúfot tesz” a leírt szövegből: „Kís kece lányóm / Féjerbe vágyón, / Féjer a rózsá / Kézebe vágyón…” Csak – anyanyelvünk lévén – ebbe nem gondolunk bele.)

A kudarcért hét évvel később vettem elégtételt. Louis MacNeice Találkája volt című hangjátékában szerepel ugyanez a bölcsődal. Jóelőre megtanultam, s az új szöveg („Csicsijja, kincsem, fa tetején / Szél furulyál, és ringatlak én”) már illett rá.

Miroslav Krleza Részeg november-éj, 1918. című novelláját Dragutin Klobucar zágrábi kollégám csinálta meg hangjátéknak, s az 1977-es ohridi rádiós héten vitte az össz-jugoszláv szakmai nyilvánosság elé. Sosem felejtem el a jeges hallgatást, ami fogadta. Minden össz-jugoszláv hangjáték-készítő meg volt sértve. Krleza a frissen kikiáltott Szerb-Horvát-Szlovén királyság haza-puffogatását, s a mögötte elhallgatott vérmocskos örökséget rakja elénk goromba szókimondással; a kollégák ezt a modern jugoszláv hazafiság megcsúfolásának érezték (miért? a 90-es évek keserves választ adtak a kérdésre). Aki történetesen nem volt megsértve, az is ajánlatosnak érezte, hogy hallgasson.

Én remeknek és ránk, magyarokra nézve is aktuálisnak érezvén a produkciót, addig működtem, amíg a példány (Klobucar szövegkönyve és Ács Károly fordítása alapján) készen állt a fölvételre, és fáradhatatlan telexezések árán végül a hangfölvételt is megszereztem. Legalább hat – közben betiltott – I. világháború végi hazafias dal volt benne, esedezésemre Vujicsics Sztoján és Marietta írta le a szövegüket.

 

Hogy fordítóként milyen anyagból dolgoztam?

A mozgalmi dalok gyártása és propagálása a Kádár-korszakban is folyt, rosszabb években (1972-73) a Pártközpont utasítása írta elő, hány ilyen kórusműnek kell elhangzania óránként a Reggeli krónikában, melyet rendszeresen hallgattam. Nos, a korábbi stílgazdagság megmaradt. Volt templomian kenetteljes („Lent, hol a tölgyek őrzik a völgyet…”), volt „vuh-vuh-vuh” erőszakos („A Párttal, a néppel egy az utunk…”). De volt változás is: elvékonyodott a szovjet zenei vonal, s részben átvette helyét a magyar népiesch („Kun Bélának nincsen katonája, / De van néki jó lovas huszárja…” a szokott édeskés röcögével). Ez adta nyersanyagom egy részét. A többit 19. századi költészetünk. Csak le kellett rántanom a paródia szintjére, ahogy a zenei anyag is tiszteletreméltó hagyományokat rángatott le a magáéra.

Lássuk hát, már csak a történelmi dokumentum jogán is, a Szerb-horvát-szlovén Hármas Királyság hármas himnuszát. (Kicsit hosszú lehetett végigállni…)

A Boze pravde: „Élő Isten, ki védelmezted / Tenger vésztől szerb hazánk, / Nemzetedről emlékezz meg, / És hallgasd meg hő imánk: / Péter királyt, Isten, áldd meg, / Éljen a szent, ősi vér, / Áldásoddal Őt találd meg, / Szerb hazánk, ím, erre kér.”

A Lijepa nasa: „Gyönyörű vagy, honi földünk, / Áldott ősök hagyatéka, / Érted hullt sok nagy elődünk, / Hozz hát áldást a maradékra! / Gyönyörű vagy, nincs fennköltebb, / Gyönyörű vagy, büszkeségünk. / Gyönyörű, ha sík a földed, / Gyönyörű, ha hegyet érint. // Fenn az ormok, fenn a lélek, / Piros óbor, piros orcák, / Érted élet csak az élet, / Gyönyörű hazánk, Horvátország!”

A Zastava slave: „Fel harcra, ősi zászló, / Fel harcra, hősi vér, / Megvédi felvirágzó / Honát a hű szlovén / Kezünkben itt a fegyver, / Szívünkben szent ügyünk, / Ki ránk támad sereggel, / Megbánja, esküszünk.”

Azután volt még édeskés románc Prizrenről (lásd Koszovó…), népies röcöge a szerb katonáról, aki vígan megy a csatába, Szokol-mazurka („Szerbia, anyácska, / Tiéd Bánát, Bácska…”) – Simon Zoltán vezényelt, zongorázott, lelkesített, csak úgy zengett a stúdió.

Bár a hazafiasch műnemben a tökéletest csak 1982-ben alkottam meg. Ivan Cankar A megye királya című klasszikusához egy jeles ljubljanai színház édesded dalt komponáltatott, keringő-ritmusban, íme: „Szlovénia, drága, / A szívemben élsz, / A szeretet lángja / Ott el nem enyész. / A gondban a lélek / Teérted megáll, / S a harcban teérted / Nem kín a halál!”

Ez olyan tömény, hogy szinte magam is meghatódom rajta.

Soha nem hittem volna, hogy a szövegírónak arra is kell gondolnia, bizonyos zenei hangokra milyen magánhangzó essék. Pedig kell.

John Millington Synge A szentek kútja című tragikomédiájának keretéül javasolta Takács György zenei szerkesztő az „Ó, a krumpli csenevész…” kezdetű ír parasztdalt. Adott hozzá kottát, könnyű volt helyes szöveget csinálnom. Császár Angela énekelt, nagyon jól; akkor figyelmeztetett Gyuri: még őneki sem könnyű a „Csupa héja az egész” sorban a dal legmagasabb hangját a héja é-jére kiénekelni. Merthogy minél magasabb a (zenei) hang, annál jobban ki kell nyitnia az énekesnek a száját; tehát annál kívánatosabb, hogy a szövegben alacsony nyelvállású magánhangzó (á, a, nyílt e) álljon. A színészgyilkosságot a magas nyelvállású ajakkerekítésesek jelentették volna, egy ú, vagy még inkább egy ű.

Megjegyzés a philologia tiszteletére: A hangjátékok, színdarabok, lévén belegyökerezve a maguk kultúrájába, teli vannak mindenféle idézettel, többek között zeneivel is. Honnan szedje elő a színházcsináló a kottát-szöveget? Szerencsés esetben a kiadó megadja függelékben, vagy elküldi a külföldi rádiós partner. Ha csak hangfelvételt küld, akkor kell egy kicsit bajlódni a szöveggel, de az anyag mégiscsak rendelkezésre áll.

Ha semmink sincs, csak a szerzői utasítás szerinti cím vagy kezdősor, akkor saját lemez- és kotta-gyűjteményével segíthet a zenei szerkesztő. Ha nem, az ember magára van utalva. Ha vettem a területnek megfelelő kottás könyvet, (például ír utcai balladákat és kocsmadalokat Londonban), abban valószínűleg benne lesz. Ha nem, fordulhatok angol, ír etc. származású barátaimhoz; Charlie Coutts után Doherty Péter segített ki nem egyszer, akár úgy, hogy kazettára énekelte a kérdéses dalt, legutóbb Brendan Behan A nagy ház című hangjátékhoz az „Add az ünneplőm, anyám, / Terítsd rám a sálam…” (Rakovszky Zsuzsa fordítása) kezdetűt Tanai Bella részére.

De a hetvenes évektől rendszeresen kértem és kaptam segítséget a Kálvin téri lelkészi hivatalban Kenéz Ferenc – nehezebb esetben Máté János – nagytiszteletű uraktól, akiknek könyvespolcain az anglikán kottáskönyvek is megvannak. Sean O’Casey Az eke és a csillagok című tragikomédiájában szerepel pl. a „Vezess jó fény” kezdetű, azt is tőlük kaptam, hogy Pécsi Ildikó megtanulhassa.

Végezetül álljon itt életem legemlékezetesebb dalszöveg-fordítása, melyet Papp Zoltán készített egy angol balladából. Szerencsére nem kellett elénekelni (MacNeice el is mondja, hogy nincs kotta hozzá), mert az eredeti rím- és ritmusképletéhez – abab, 8/6/8/6 – semmi köze. Csak gyönyörű. Íme:

Minapában Skye szigetén aludtam,
Elaludtam, álmot láttam legottan,
Zöld mezőben halott ember csatát nyert,
Az a halott, az a halott én voltam.

Kapcsolódó linkek:
   • Françoise Wuilmart: A műfordító az irodalom hülyegyereke?
   • Cserháti Éva: Mese a berber fordítóról
   • Lackfi János: Én lenni Tarzan, te kultúrni miniszter!

[ Mesterházi Márton ] 2009-03-23 21:27:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Sinkovits Imre, nem lévén más lehetősége, aznap fulladásos halálra ítélte Gertrudist. Az ifjú kellékes, Szász János néven immár világhírű film- és színházrendező.

Ronyecz Mária hetvenöt éve született.

[ Archívum ]
A yesyes és Myra Monoka képviseli hazánkat
Az ibis szállodamárka nemzetközi programjának keretében 17 országban adnak helyi művészek összesen 44 intim és exkluzív minikoncertet. Az ibis Music magyarországi eseményén, az ibis Budapest Centrum közösségi terében ketten is felléptek: a yesyes dinamikus, fiatalos koncerten adott válogatást legnépszerűbb dalaiból, a sokoldalú és izgalmas Myra Monoka pedig kortárs r’n’b-ből és érzelemdús elektronikus popból ötvözött számait mutatta be.
[ Keresés ]
Az idei trieszti Sci+Fi filmfesztiválon minden elképzelhető

Közönség-díjas lett Triesztben a Lajkó – cigány az űrben

Mexikói filmé az Arany Oroszlán

Velence a magyar sikerek városa

A Napszállta is ott lesz Velencében

Újabb magyar filmes-siker

Sztehlo Gábor 110 éve született

Karosi Bálint - Existentia

55 éve ezen a napon

Születésnapi levél – Ronyecz Máriának

Békéscsabai Jókai Színház 2019-2020-as évadja

Radnóti Miklós 110 éve született

Deák Kázmér grafikai kiállítása &

26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

Lord of the Dance ismét Magyarországon

Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]