Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

Szilveszter
[ Nemzeti Színház ]
fotó Bálint F Gyula
 
Dátum: 2020. július 5. vasárnap    Mai névnap(ok): Emese, Sarolta a - a - a
Költészet és teremtés
Lator László: Az édenkerti virradat
Halmai Tamás Versnyelvtanok című kötete 25 verselemző esszét tartalmaz –az írások a kortárs magyar líra alkotásaiból veszik tárgyukat-, melyek nyelvhasználata és a közelítésmódjának vállalt személyessége nem a szakszerűséget csorbítja, csupán a befogadhatóság esélyeit növeli. Könyvajánlóként álljon itt Lator László Az édenkerti virradat című versének elemzése.

„Nem tudunk megrázóbbat mondani, mint a szüntelenül fenyegetett lét szorongató drámája, csontig ható gyönyörűsége.”

Lator László

„Hozzá képest a bibliai teremtéstörténet angolosan visszafogott.”

Lengyel Balázs

Akár korszerűtlennek is érezhetnénk azt a mélyen ontológiai szövegigényt s azt a himnikus-eksztatikus megszólalásmódot (párban a formanyelv klasszikus méltóságával), amely Lator László verseinek a kezdetektől megkülönböztető jegye. De rögtön szembesülnünk kellene a gyanúval: ami – az adott történeti kontextusban – időszerűtlennek mutatja magát, talán csak az időtlen alakváltozata. Mással aligha volna magyarázható, hogy egy, a posztmodern poétikáktól ennyire távol eső versalkotásmód ekkora erővel képes megszólalni s megszólítani – ma is. Amiben szerepe lehet annak is, hogy Lator rendkívül ritkán közöl verset; saját lírai életműve (túl nagyszerű műfordításain és remek esszéisztikáján) néhány karcsú kötetben összegződik. Az alábbi, 1970-es keltezésű vers minden szempontból jellegadó darabnak tekinthető; a témaválasztás, a nyelvi jellemzők és a poétikai eljárások a teljes Lator-lírán végigvonuló sajátosságok.

AZ ÉDENKERTI VIRRADAT

Az édenkerti virradat
gyöngyzáporában ázva
tajtékosan szakad a rét
a sárga vízmosásba.

Egy remegő felhőgomoly
világos árnya rászáll,
meghajlik s máris visszaáll
helyére egy virágszál.

Megérzi álma homorú
fészkén a könnyű térség
növekvő lázát, nyugtalan
madárszárny-verdesését,

magánya gyöngén lüktető
hártyáját átszakítja,
kitántorul a kába szív
a lángsörényű síkra,

és megrohanja hirtelen
tündöklő léte, földi
sorsa, mint csonthéját a mag,
hézagtalan betölti.

Lator László
 

Szívet derítő egybeesés, még ha véletlennek mutatja is magát, hogy a szimbolikusan a költészeti modernség végét jelző évszám (Paul Celan halálának esztendeje, 1970) Lator lírájában éppen az örök kezdet misztériumáról való beszédet szólaltatja meg. Olyasfajta lírai genezis útján, amely a „léttel bélelt idő” (Hegedüs Bea) elemi tapasztalatát a csodának kijáró ámulattal bírja szóra.

Az édenkerti virradat nem adja alább: a létezés, pontosabban az élet, még pontosabban: az élet keletkezése adja a vers tárgyát. Első kérdésünk lehet, hogy az „édenkerti virradat” kronotoposza vajon szó szerint vagy metaforikusan értendő-e. A tér (éden) és az idő (virradat) megjelölése a címben s az első sorban nem nyújt fogódzót; igaz, magára vessen, aki egy verstől fogódzót vár szavak helyett. Mindkét olvasat tartható: a vallási elbeszélések paradicsomát éppúgy megsejthetjük itt, mint az élet (s a mindenkori élet!) kezdetének tudományos elképzelését. Betű szerint olvasva az édenről magáról, retorikusabb közelítésben az életről mint édeni értékről vall a vers. (Egy távlatosabb elemzés keretében bizonyosan nem volna haszontalan művelet a verset a „Valamikor a paradicsom állt itt.” [Apokrif] Pilinszky-féle szemléletmódja vagy a Paradicsomkert Nemes Nagy Ágnes-i angyaltana fényében szemügyre venni…)

Elevenség és fegyelem: e két vonás összjátéka, mint Latornál szinte mindig, kivételes eredménnyel jár. A verstan biztosította lendület (a jambusok sodrására, a félrímek szabadságára, a soráthajlások bőségére kell utalnunk) s a látomásos képi világ, a szembeötlően gazdag metaforarendszer az egyik oldalon. A szabályosság, kiszámíthatóság és kiszámítottság a verstanban, illetőleg a képalkotás bámulatosan szervezett rendje a másikon

. A vers felépítését a képek egymás utánisága határozza meg. Ennek logikája pedig világosnak tűnik föl: az ontologikus teljességigény nem egyszerűen a négy elem (zápor, felhő, láng, sík stb.) megidézésén keresztül képes valóban az Egészről, a létezés egészéről szólni, hanem – és mindenekelőtt – azáltal, hogy a kifejlődő életről annak szakaszaiban, mintegy létszintek szerint ad számot. Így jut el vers és olvasója az élettelen közegtől (éden – víz – felhő) a növényi (rét, virág) és állati (madár, szív) fokon át a már saját sorssal bíró, emberi tényezőig, Teilhard de Chardin emlékezetes kifejezésével: az Emberi Jelenségig (lét, sors). S hogy e kép- és képzetsorozat ne holmi létfilozófiai lecke iskolás felmondásaként öltsön alakot, abban – a fent nevesített poétikai jellemzőkön s egy-egy más fogáson (például a „világos árnya” oximoronján vagy a „szív” szinekdochés jelentésirányán) túl – egy további szervező elv játszik szerepet. A vers képi valóságának kivételes komplexitására gondolunk. Arra az összetettségre, amely a teremtett világ gazdag és szerves teljességét úgy érzékelteti, hogy a megrajzolt képeket minduntalan egymásra vonatkoztatja. Más szóval: a különböző létszintekhez kapcsolódó képek egy másik szinten trópussá válnak – a létezők egyenértékűségét, egyenrangúságát, kivétel nélküli önértékét sugalmazva. Az élet változatai a vers tropológiai szerveződésében ilyen módon egymás metaforáiként jelennek meg: a rét például „tajtékosan szakad”, mintha vágtázó állat volna; a felhőgomoly élőlény módjára „remeg”; a szív álmának „homorú fészke” van, akárha madárról volna szó (amint a térség létmódjához a „madárszárny-verdesés” képzete rendelődik); a magánynak (mint absztrakciónak) „hártyája” van (ez a tapintható élet sajátossága), ahogy a síknak (a még élet nélküli geoszférának) „lángsörénye” (ez utóbbi ráadásul metaforát rejtő metafora…). S ami végül betetőzi mindezt, „hézagtalan” verszárlatot eredményezve: az utolsó sorokban a szubjektumról (az immár „tündöklő lét”-tel, „földi sors”-sal bíró létezőről) a mű a „mint csonthéját a mag” növényi hasonlatával tesz végső kijelentést – saját logikáját s a befogadó figyelmét is az élet körforgásos rendjébe térítve vissza…

 
Akadémiai székfoglalójában okkal-joggal írhatta Berzsenyi, hogy a poézis nem más, mint „a teremtés örökké folyó munkájának gyönyörben öltözött folytatója”. Amit persze éppoly nehézkes volna szabatosan bizonyítani, mint amilyen könnyűszerrel elmerenghetünk a meghatározás finomsága fölött. Ám, ha igazolására kényszerülnénk mégis, érvek helyett elég volna talán csak egyetlen műre hivatkoznunk. S a Lator Lászlóénál alkalmasabbat egy effajta költészetbölcseleti vitában kevés eséllyel találhatnánk. Hiszen Az édenkerti virradat a szépséggel telített (vö. pl. „gyöngyzápor”!) világból a teljesség és tökéletesség („hézagtalan betölti”) képzetét alkalmasint páratlan esztétikai nívón nyeri ki. S ez nemcsak a vers, de az olvasó számára is kétségtelen és visszavonhatatlan nyereség.

Halmai Tamás: Versnyelvtanok - Elemző esszék kortárs versekről
Vigilia Kiadó, 2008

( Fot? Peti Péter )
[ Halmai Tamás ] 2009-03-11 11:33:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Taub Jánosnak
Taub sosem fontoskodik, de kemény és játékos. Szolnokon olyan García Marquezt (a Száz év magányt) alkot a színpadon (Törőcsik, Garas, Mertz), hogy meghívják az előadást Bogotába, a szerző kolumbiai fesztiváljára. (Bodor Páltól)
[ Archívum ]
[ Keresés ]
Darvay Nagy Adrienne - Szín játék

MGP - Coming out

Élő online könyvbemutató

Marót Péter 1945 – 2020

Születésnapi levél - Taub Jánosnak

Nemeskürty István, a nemzet Tanár ura 95 éves lenne

Vetró-Rózner-Bereményi: Magyar Copperfield

Volt egyszer egy Nép (Nemzeti) Színház

Wisinger István – Egy elme az örökkévalóságnak

Húsvét - ahogy lehet

Egy-Másért… Felhívás

Rendkívüli támogatás a színházi világban

Gnandt J a Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetésben részesült

Shahid Nadeem -

Születésnapi levél - Sík Ferencnek

Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]