A József Attila- és Kossuth-díjas író 1931. december 18-án született Budapesten, olvasható a Wikipedia szócikkében. Piarista gimnáziumba járt, ott is érettségizett le, de polgári származása miatt nem vettél fel sem az orvosi, sem a jogi egyetemre, sem a színművészeti főiskolára. Végül a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolára jutott be, ami után pszichológusi oklevelet szerezett az ELTE BTK-n. 1956-ban 24 évesen a főiskola forradalmi bizottságának elnöke lett, amit aztán a forradalom leverése után megbosszult a rendszer, akkori állását is elvesztette. Két évvel később, 1958-ban azonban már vezető pszichológus volt egy gyermekgondozóban, majd később ezt a hivatást folytatta az Országos Ideg- és Elmegyógyintézetben is. Ez a korszak, ez a nyolc év nagy hatással volt írói munkásságára, az itt átélt tapasztalatok számos versében és regényében visszatértek. Írásból 1968-ból kezdett el élni, bár irodalmi kiteljesedése mellett a Pest Megyei Bíróság igazságügyi szakértője és a veszprémi Petőfi Színház dramaturgja is volt. 1991-től a Lyukasóra című tévéműsor állandó résztvevője, 1994-ben a magyar labdarúgó-válogatott pszichológusa, 1995-től a Magyar Írók Egyesületének elnöke volt. Verseket 15 éves kora óta írt, első mesterei és példaképei Weöres Sándor és Pilinszky János voltak. Első verseskönyve 1961-ben jelent meg, amit még 48 kötet követett, de írt több regényt, elbeszélést, lírai esszét, színművet, publicisztikát, amiért Szeghalmi Elemér és Hernádi Gyula a magyar irodalom pentatlonistájának, öttusabajnokának nevezte őt. Életében többször is újrakezdte, küzdelmeiről egyszer így vallott: „Ha az ember igazán él, akkor nagyot mer, nagyokat bukik, és a bukásokon, poklokon, tisztítótüzeken át azért eljut az üdvösségig.” Gyurkovics Tibor számos rangos irodalmi díj kitüntetettje volt, írta meg az MTI. Egyebek mellett 1982-ben kapott József Attila-díjat, 1994-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 1997-ben Magyar Örökség-díjat nyert, illetve 2001-ben a Magyar Művészetért Díjat adományozták neki.