Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

Riverside Drive
[ Vidám Színpad ]
fotó Bálint F Gyula
 
Dátum: 2019. szeptember 19. csütörtök    Mai névnap(ok): Vilhelmina a - a - a
VIDOR Fesztivál 2008
A VIdámság és Derű ORszágos seregszemléje
Hetedik alkalommal rendezik meg, 2008. 08. 29. – 09. 6. között Nyíregyházán az összművészeti VIDOR Fesztivált, amelynek része Európa legnagyobb ingyenes világzenei fesztiválja. Nyolc nap alatt 50 helyszínen 400 program várja az érdeklődőket. A legkiválóbb hazai színházak mutatják be az elmúlt évben bemutatott legjobb új vígjátékaikat, a hat tagú zsűri kilenc díjat ítél oda a legérdemesebbeknek.

 
A színházi programokat a budapesti Új Színház, Marius von Mayenburg A CSÚNYA c. produkciója nyitja Gáspár Sándor főszereplésével. A sort a Centrál Színház (Leánykori nevén, Vidám Színpad), Carlo Goldoni A FOGADÓSNŐ (Mirandolina) c. előadása zárja Tóth Ildikó és Cserhalmi György főszereplésével.
Zenei kínálata nemzetközi mércével is figyelemre méltó, hiszen Közép-Európa legnagyobb ingyenes világzenei fesztiválja, ahol világsztárokkal találkozhat a közönség, olyanokkal, akik valamennyien csak erre az eseményre érkeznek hazánkba. Gazdag bábszínházi, képzőművészeti és számtalan utcai program is várja az érdeklődőket, a rendezvények 90%-a teljesen ingyenes.

Néhány program a négyszázból:

KOSSUTH TÉR 2008. 08. 29. péntek 19:15

SÖNDÖRGŐ
délszláv népzene, Magyarország


Buzás Attila (nagybőgő, tamburabőgő, litárka, ének)
Eredics Áron (prímtambura, ének)
Eredics Benjámin (brácsatambura, ének)
Eredics Dávid (furulya, szaxofon, tambura, ének)
Eredics Salamon (harmonika, tambura, ének)

 
A Söndörgő együttes az egyik legfrissebb, leglendületesebb zenét játszó zenekar a hazai világzenei palettán. Céljuk a gazdag délszláv hagyományok ápolása, megőrzése. A magyarországi délszláv népcsoportok egymástól meglehetősen elszigetelten éltek, ezért az általuk őrzött tradíciók igen sokszínűek.
A zenekar 1995-ben Szentendrén alakult, tagjai a gimnáziumi évek alatt ismerkedtek meg egymással, és kezdtek együtt muzsikálni. Részben családi indíttatásból valamennyien szorosan kötődnek és vonzódnak a délszláv népzenéhez, s feladatuknak érzik annak stílusos hangszerelését és koncertszerű bemutatását. A legtöbb balkáni zenekartól eltérően a Söndörgő nem a rezes hagyományokat követi, hanem egy jellegzetes tamburazenekar. Hangzásuk alapját a tambura hangszercsalád tagjai adják, időnként fúvós hangszerekkel és harmonikával kiegészülve. Repertoárjukat Bartók Béla és Vujicsics Tihamér gyűjtéseinek felhasználásával állították össze.
A zenekar tagjai 1998-tól a Kalász Művészeti Iskolában képezték magukat Eredics Gábor irányításával, majd a Váci Zeneművészeti Szakközépiskola népzenei tanszakán tanultak.
2000-ben első helyezést értek el a Magyar Rádió II. Népzenei Versenyén, 2002-ben pedig útjára indították az évente megrendezésre kerülő Söndörgő Fesztivál-t. A délszláv kultúra minél szélesebb körben történő megismertetése érdekében 2003-ban létrehozták a Söndörgő Egyesület-et. Az együttes látható volt a Vígszínház Legenda a lóról című előadásában, illetve Szomjas György Vagabond című filmjében is. 2006-ban megjelent Oj Javore című lemezükön a legismertebb magyar népdalénekesnő, Sebestyén Márta is közreműködött. 2007-ben az együttes szólistája Eredics Salamon a neves zongoraművész Kocsis Zoltán partnere lehetett a Bartók-Összkiadás lemezfelvételein. A hazai fesztiválok rendszeres fellépői, de koncerteztek már a londoni Queen Elizabeth Hall-ban is. Az együttes több alkalommal dolgozott együtt a népszerű macedón szaxofonossal, Ferus Mustafov-val.
A Vujicsics Együttes mellett a legjelentősebb délszláv népzenét játszó magyar zenekar a Söndörgő.

MEGYEI KÖNYVTÁR GALÉRIA

SZURCSIK JÓZSEF kiállítása
2008. 08. 30. szombat 1500 - 2008. 09. 06. szombat 0900

Szurcsik József (fotó) - 1959-ben született Budapesten - a kortárs magyar képzőművészet egyik meghatározó alakja. Egyéni világú, összetéveszthetetlen stílusú képei egyre nagyobb figyelmet keltenek és egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Nemrégiben az egyik legnagyobb hazai aukciós ház árverésén értek el képei kimagasló eredményt. Számtalan egyéni kiállításon mutatta már be alkotásait a világ legkülönbözőbb országaiban. Művei megtalálhatóak a müncheni Kunstvereinben éppúgy, mint a budapesti vagy a prágai Nemzeti Galériákban. Most a nyíregyházi közönség is megismerkedhet egy gazdag válogatás segítségével napjaink egyik legizgalmasabb alkotójának műveivel.

"Szurcsik József a zord köpönyeg mögött mindig is lírai-realista festő volt, aki képein egyfelől alanyi keserveket idéz meg, rögzít és színez tovább a depresszió káprázatáig, másfelől festészetet fest, nem remix, remake, reciklizáció gyanánt, hanem és sokkal inkább a folyamatosságot vállalva a saját történet és a közös történelem tudatos-öntudatos alanyaként, részeként, de meg tárgyaként. Mondhatnánk úgy is, rebbenő tekintetű, egyszersmind okos és biztos kezű szerepvállalóként. Uitzos, bortnyikos, masereeles, más szempontból Fritz Lang-os nyomokat hordozó műveinek macsós hártyáján ugyanis átsüt, amint irodalmi elődeinek, az említett Franz Kafkának, de még George Orwellnek a művein is átdereng valami férfibánattal teli, férfiszeméremtől lágyan lüktető alanyiság. Szurcsik képein a sematizáltnak tetsző fejek mint allegorikus lírai Én - elsősorban férfi, olykor, ritkábban és mostanában meg androgün profiljai is - a figyelmet, az önfigyelmet a végső, lecsupaszított átlagolásig hajszolják, oda, hogy az önmegfigyelő már-már az önfeladásba oldódik, miközben figyelme nem lankad, hogy újra hasznosíthassa figyelmét egy még kilátástalanabb, egyúttal igazabb helyzet rögzítésére. Önmagáéra."

(Hajdu István)

 
SZURCSIK JÓZSEF képzőművész

1959-ben született Budapesten
1980-85 Magyar Képzőművészeti Főiskola - sokszorosított grafika szak
1985-88 Magyar Képzőművészeti Főiskola – művésztovábbképző

Tagságok:


1985- Fiatal Képzőművészek Stúdiója
1986-88 Art-Reaktor művészeti - zenei csoport alapító tagja
1991- Folyamat Társaság tagja
1992- Tagja a Magyar Képzőművészek Szövetségének,
a Magyar Grafikusművészek Szövetségének,
a MAMÜ Társaságnak és a
Magyar Illusztrátorok Társaságának
1996-99 European Council of Artists végrehajtó bizottsága tagja
1998-2000, 2004-2007 Nemzeti Kulturális Alap képzőművészeti kuratóriumának tagja
2006- Az egri Eszterházy Károly Főiskola Rajz Tanszék tanszékvezető docense
2008- Az egri Eszterházy Károly Főiskola Vizuális Művészeti Tanszék tanszékvezető docense

Díjak (válogatás):


1985 Kondor Béla emlékérem, Magyar Képzőművészeti Főiskola
1986 Fiatal Képzőművészek Stúdiójának díja, Budapest
1987 „Le Surrealisme", 15' Salon International Silver Prize, Revin, Franciaország
1988-90 Derkovits-ösztöndíj
1989 XIV. Miskolci Grafikai Biennále, Kondor Béla díj, Miskolc
1990 „A változás jelei" plakátkiállítás díja, MNG, Budapest
1991 XV. Miskolci Grafikai Biennále fődíja, Miskolc
1992 4th International Cairo Biennale, első díj, Egyiptom
1993 Római ösztöndíj, Magyar Akadémia, Róma Bajor Kormány ösztöndíja, München, Németország
1997 Munkácsy-díj The Masters of Graphic Arts , 4. Nemzetközi Grafikai Biennále Győr
1998 Magyar Aszfalt Kft. Festészeti díja
2001 „BEIJ' 01.- I. Japán Illusztrációs biennále" díja
2003 Hungart ösztöndíj, Budapest
2006 Az év grafikája díj, Budapest Miskolci Grafikai Biennále díja
2007 29. Salgótarjáni Tavaszi Tárlat díja

NYÍRTASS 17:00

PÁL ISTVÁN "SZALONNA" prímás

 
Pál István "Szalonna" napjaink egyik legkiválóbb magyar prímása s az egyik legtöbbet foglalkoztatott népzenész, aki számtalan formációban muzsikál. A kitűnő hegedűs Kárpátalján, a máramarosi hegyek lábánál fekvő Visken született 1980. június 6-án. Szülei, Jancsó Katalin és Pál Lajos mindketten zenetanárok voltak. Édesapja emellett évekig a Kijevi Operaház karmestereként dolgozott, népzenét gyűjtött Kárpátalján, illetve szülőfalujában lakodalmakban muzsikált. Pál István "Szalonna" zenei tanulmányait a tiszapéterfalvi zeneiskolában kezdte, majd Murzsa Gyula kezei alatt ismerkedett a cigányzenével. Középiskolába a komoly múlttal rendelkező Debreceni Református Kollégium Gimnáziumába járt. A fiatal hegedűst 1999-ben a Népművészet Ifjú Mestere címmel tűntették ki. Blaskó Csabától és Kálmán Pétertől erdélyi népzenét kezdett tanulni, majd tercprímásként csatlakozott a Galga zenekarhoz. Néhány évvel később a kárpát-medencei, szláv, cigány és zsidó zenét is játszó Fonó Zenekar tagja lett. A muzsikálás mellett népzenegyűjtéssel foglalkozott erdélyi és kárpátaljai területeken, valamint gyökereinek köszönhetően a tanítás is egyre fontosabb részét képezte életének. Ma már az ország szinte valamennyi tájáról vannak tanítványai.
Évek óta a Magyar Állami Népi Együttes zenekarvezető prímásaként dolgozik, de emellett számtalan formációban láthatja, hallhatja a népzenét és világzenét kedvelő közönség. Állandó vendége többek között a cimbalmos Unger Balázs vezette CimbaliBand fellépéseinek. Pál István "Szalonna" és Bandája nevű saját zenekarának – melynek tagjai a Magyar Állami Népi Együttes zenészei – repertoárján a legszebb kárpát-medencei dallamok mellett népzenei feldolgozások is szerepelnek. Énekes szólistájuk a többszörös eMeRTon díjas Herczku Ágnes. Európától Amerikán át Ázsiáig a világ számtalan pontján felléptek már. 2006-ban Pál István "Szalonna" az év előadójaként Artisjus díj-at vehetett át. Közreműködik a Rendhagyó Prímástalálkozó elnevezésű programban is, olyan nagyszerű népzenei és jazz-előadók társaságában, mint Lakatos Róbert, Vizeli Balázs, Balogh Kálmán, Doór Róbert, Mester László, Herczku Ágnes, Korpás Éva, Both Miklós, illetve Dresch Mihály.
Pál István „Szalonna” közkedvelt muzsikus, aki otthonosan mozog a Kárpát-medence valamennyi tájegységének népzenei világában.

Pál István "Szalonna" és Bandája:

Pál István "Szalonna" (hegedű)
Herczku Ágnes (ének)
Gombai Tamás (hegedű)
Karacs Gyula (brácsa)
Gera Attila (fúvós hangszerek)
Unger Balázs (cimbalom)
Barcza Zsolt (harmonika)
Doór Róbert (nagybőgő)

 
HERCZKU ÁGNES énekesnő, Herczku Ágnes nemzedékének egyik legismertebb népdalénekesnője, aki már számtalan elismerésben részesült.
Herczku Ágnes 1975-ben látta meg a napvilágot Budapesten. Családjában mindenki szerette a zenét, édesanyja a Bodrog Néptáncegyüttesben táncolt. Erdélyi származású nagymamájától sokat tanult a népművészetről. Tizenkét éves volt, amikor táncolni kezdett. Először jazzbalettet tanult, majd más stílusokkal is megismerkedett. Meghatározó időszak volt életében a középiskola, melyet Sárospatakon végzett, és ahol zenét és szolfézst is tanult. Ekkor kezdett ismerkedni a népzenével, miközben autodidakta módon tanult énekelni. Azokat a dalokat kedvelte elsősorban, amelyek bonyolult díszítéseket tartalmaztak, ezek megtanulása igazi kihívást jelentett számára.
A Miskolci Egyetemen történelem-tanári diplomát szerzett, de a táncot az egyetemi évek alatt is folytatta, sőt tanítani is elkezdett. Ezt követően elvégezte a Táncművészeti Főiskola moderntánc-pedagógia szakát. 1997-ben felvételt nyert a Honvéd Együttes tánckarába, de közben szívesen foglalkozott az énekléssel is. Novák Ferenc, Rossa László valamint Agócs Gergely támogatásával egyre gyakrabban próbálhatta ki magát, mint népdalénekes, így lett tagja egy évvel később a Honvéd Együttes kísérőzenekarának, a Hegedős-nek – mely 2001 óta Fonó Zenekar néven működik –. Agócs Gergellyel gyakran járt gyűjteni is, magyarokhoz, cigányokhoz és ruszinokhoz.
1998-ban elnyerte a Bartók Rádió I. Népzenei versenyének Különdíj-át, a következő esztendőben pedig megkapta az év felfedezettjének járó eMeRTon díj-at.
2003-tól az éneklésé lett a főszerep a fiatal művész életében. Ekkor Kelemen László meghívására a Magyar Állami Népi Együttes-be került, mint énekes szólista. Népdalénekesként állandó közreműködője az Állami Népi Együttes zenekarának, a Pál István "Szalonna" és Bandája, a Nikola Parov Quartet fellépéseinek, illetve két nagyszerű énekesnő, Bognár Szilvia és Szalóki Ági társa a Szájról szájra produkcióban. A népzene mellett Herczku Ágnes más műfajokba, így a világzene, a pop és a jazz világába is gyakran tesz kirándulást. Dolgozott már együtt többek között Juhász Gábor-ral, Vasvári Pál-lal, Bornai Tibor-ral, Borbély Mihály-lyal, Herbie Mann-nel és Dj Palotai-val.
A többszörös eMeRTon díj-as énekesnőt 2006-ban Bartók Béla Emlékdíj-jal tüntették ki.

KATICA BÁBSZÍNHÁZ
Nyíregyháza

A KÍVÁNCSI ELEFÁNTKÖLYÖK

 
A „Kíváncsi Elefántkölyök” című előadás, egy igencsak kíváncsi elefánt története, aki saját bőrén tapasztalja meg, milyen veszélyekkel jár a folyamatos kérdezősködés.
A kétszemélyes bábszínház már több mint 10 éve nap mint nap megajándékozza a gyerekeket a mesevilág varázsával. A megyeszerte jól ismert kis csapat megfordult már minden óvodában, iskolában, művelődési házban. Repertoárjukból nem hiányozhatnak az egyszerű állat-tanmesék. Színes bábjaik és vidám zenés dalaik, melyek színesebbé teszik az előadást, felejthetetlen élményt nyújtanak kicsiknek és nagyoknak.
A bábszínház vezetője – Danilás László, már 19 éve van a bábszakmában. Több éven keresztül az Ungvári Bábszínház színésze és segédrendezője volt.

A fesztivál díja
Kovács Zoltán üvegtervező
iparművész alkotása

A fesztiválon kiosztásra kerülő díjak:

Dottore-Díj – a legjobb előadásért
Capitano-Díj – a legjobb rendezésért
Arlecchino-Díj – a legjobb férfi alakításért
Colombina-Díj – a legjobb női alakításért
Brighella-Díj – a legjobb férfi epizódalakításért
Smeraldina-Díj – a legjobb női epizódalakításért
Pantalone-Díj – a legjobb díszletért
Pulcinella-Díj – a legjobb jelmezért
Pierrot-Díj – a legjobb utcaszínházi előadásért
Hyppolit-Díj – a legjobb filmvígjátéknak

A színházi zsűri tagjai:

SZAKONYI KÁROLY, író zsűrielnök
Karsai György, egyetemi tanár
Metz Katalin, szakíró
Czakó Andrea, könyvtáros, Nyíregyháza
Nagy Gergely Csaba, egyetemi hallgató, Nyíregyháza
Biriné Farkas Csilla, gazdasági ügyintéző, Nyíregyháza

A filmes versenyprogram zsűrijét az önként jelentkezők közül kisorsolt 25 néző alkotja majd.

 
Kapcsolódó linkek:
   A teljes program

( Fot? Fotók:www.happyartfestival.hu )
[ K.L. ] 2008-08-28 00:02:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
[ Archívum ]
[ Keresés ]
Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Halasi Imre a Barlangszínházban rendez

Születésnapi levél - Fekete Péternek

Pataki András - A mű örök mementó

Az idei trieszti Sci+Fi filmfesztiválon minden elképzelhető

Közönség-díjas lett Triesztben a Lajkó – cigány az űrben

Mexikói filmé az Arany Oroszlán

Velence a magyar sikerek városa

A Napszállta is ott lesz Velencében

Újabb magyar filmes-siker

Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]