Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

Ismeretlen
[ Nemzeti Táncszínház ]
fotó Ajpek Orsi
 
Dátum: 2019. szeptember 18. szerda    Mai névnap(ok): Diána, József a - a - a
Noé galambja
(Andrew Stanton: Wall-E)
Vajon a nyugati kultúra dagályos meséiben tobzódó seregnyi mellékszereplőről miért nem tudunk többet? Rejtély, hogy a témákat kereső alkotók siserehada miért nem fog művészeti eszközt, hogy tovább gondolja ezeknek a héroszoknak az életét. Honnan jöttek, mit csináltak? Természetesen a megszemélyesítés tárháza végtelen lehetne, hiszen a posztmodern korszak pont ezen (az) ötletekről is szól (Ilyennek gondolom Jónás bálnájának, Bukefalosznak, vagy Hágen, Brünhülda szolgájának meséjét stb.).

A Pixar Stúdió animátorai már sokszor feladták a házi feladatot a kortárs mesegyártóknak. Sikersztorijuk egyik kulcsa, hogy egyrészt hasonlóan, mint a többi nagy filmmogul, ők is állatmeséket (L’ecsó, 2007, Némó nyomában, 2003) gyártanak. Másrészt pedig repertoárukban helyet kap a különböző kultusztárgyainkat életre keltő eposzok sora. Magának a cégnek is a logója, egyik ős-animációja, a csodálkozó asztali lámpa. A kilencvenes évek közepétől szárnyaló csapat a Toy Story (1995) játékaitól, cápákon, szuperhős famílián (Hihetetlen család, 2004) és patkány szakácson keresztül jutott el a Verdák (r: John Lasseter, 2006) kocsijaihoz.

 

Ám most igazán belecsaptak a szószba azzal, hogy a némafilm burleszkszerű helyzetkomikumaira építették fel legújabb műanyag-meséjűket, amely nem más, mint egy bibliai sztori. Mégha nem is nélkülözték, sőt magyarázó dramaturgiai pontoknál meghagyták a verbális eszközöket, mégis a Wall-e című „csendes” 3D-s rajzfilm eddig ritkán látható érzelmességet jelenít meg a műfajban. Persze ez megmarad a megkívánt klisék és giccs szintjén, mégis elmondható, a Pixar stábja ismét magasabbra rakta a szórakoztatás mércéjét.

 

Pedig a sztori helyszíne inkább a Resident Evil-féle posztapokaliptikus trash-filmek környezetére hasonlít, nem pedig egy a gyerekeknek szóló tanmesék világára. De az alkotók ebben is újítottak, olyan miliővel és narrációval kísérleteztek, amely távol áll a Walt Disney mézesmadzagaitól. Az első negyedórában a matuzsálem korú, mégis gyermeklelkű, magányos (egyetlen társa a fajában is túlélőnek tűnő csótány) szemétkockázó robot csetléseit-botlásait láthatjuk. Típusának hírmondójaként hősiesen végzi munkáját és emberi kíváncsisággal gyűjti a világűrbe emigrált emberiség érdekesnek tűnő kacatjait.

 

Levegős, kietlen képekkel, az elpusztult város szeméthegyei fölött suhan a kamera, belehelyezve hősét egy pusztult világba, amely csak azért nem horrorisztikus és drámai, mert egyetlen lakója látszólag képtelen felfogni, hogy mi is történt körülötte. Egészen addig, amíg meg nem érkezik a kissé modernebb szériaszámmal rendelkező high-tech robi, EVE (aki persze nem véletlenül avanzsálódik Évává), s fel nem kavarja hősünk winchesterét. Robotika szerelem első látásra. Innen kezdve elhagyjuk a Legenda vagyok szélfújta világát és bolygókat átívelő kaland részeseivé válunk. A komótos tempót egyre gyorsuló kozmikus sci-fi akció váltja, az emberiség megmentése érdekében. Kiderül ugyanis, hogy EVE nem más, mint az életet kutató kisszondák egyike, a Noé bárkájáról kiengedett fehér galamb (stilizáltan ugyan, de formájában is stimmel), aki megleli az olajágat, ezúttal egy bakancsba rejtett növény formájában.

 

A kis robot szentimentalizmusának köszönheti, hogy nem veszi észre, egyik pusztult világból a másikba utazik csak azért, hogy designos formájú szerelemével felépítse saját terrabyetokra épülő boldogságát. EVE nem más, mint az élet hordozója, hiszen magába zárja és küzd az újjászületőben lévő föld első palántájáért. Hiába az elpusztult apokalipszis és a visszataszítóan elkényelmesedett világ képe, mindkettő élhető gyehennává válik, ahol simán elgördül lánctalpas főszereplőnk. A Wall-e remek fogása az, ahogy a végítélet filmek bibliai motívumokkal átszőtt közhelyeit szórakoztató mesévé alakítja át. Horror és akcióelemek keverednek egy profán miszticizmussal, de mégis kellemes szórakozást nyújtó globalizációkritikával.

 

A mesébe itatott tudományos fantasztikum leginkább a space fantasy zsáneréhez köthető. A műfaj két ellentétes masszáját, a külső térben játszódó utópisztikus űrhajósdit és a világégés utáni homokszínű kalandot lágy tésztává gyúrta egybe remek dramaturgiai érzékkel, a rendező Andrew Stanton (aki az Egy bogár életével, 1998 és a Némo nyomában ,2003 című filmekkel régen letette névjegyét a szakmában). Ám a Wall-e még futurista környezete ellenére sem különbözik a Pixar korábbi hőseitől. Sőt, talán sokkal inkább felfedezhető benne a L’ecsó patkány főhőse, vagy a Toy story játékai, mint az anyagában hozzá közelálló Verdák sportkocsis nagyképű vagány csávó(kocsi)ja. Wall-e nem ilyen. A harmincas években papírra vetett asimovi robotlény (Robbie) techno reinkarnációja. Hősszerelmes, aki a bebábozódott párját is képes kimenteni a találóan Axiómának elnevezett evolúció-mentő bárkából, s ezzel egy füst alatt a „konzumbetegségben” szenvedő embereket is meggyógyítja. A mai korra megfogalmazott velős fricska, az intergalaktikus bárka kapitánya szájából hangzik el: „Én nem fennmaradni akarok, hanem élni!”

 

Az alkotók nem túl szájbarágósan még egy-két alapművet is megidéztek a háttérben. Főleg Stanley Kubrick 2001-e (1968) és Gene Kelly: Hello, Dolly-ja!(1969) kapja meg a magáét. Furcsa módon ebben a mesében ezek az idézetek teszik a néző számára egyértelművé a géplények érzéseit.

A film kellemes, intelligens mese, rengeteg fantáziával, talán egy kissé sok idézettel, de mindenképpen egyedi stílussal. Egy biztos, a kisgyerekek tátott szájjal fogják bámulni a szédületes tempójú kalandot, a felnőttek szervezetéből a bibliai szimbólumok és a társadalomkritika felfedezése válthat ki endorfint. A kockafejű bölcsész nézőknek pedig megmarad a kellemetlen rágódás azon, hogy hogyan történhetett a globalizáció egyik multicégével, hogy saját létének kritikáját vigye vászonra.

WALL-E, 2008, amerikai; 98 perc, rendező- forgatókönyvíró: Andrew Stanton; zeneszerző: Thomas Newman; producer: Jim Morris; vágó: Stephen Schaffer, Gyártó: Walt Disney és Pixar stúdió.

[ Ritter, a No5 ] 2008-08-03 21:00:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
[ Archívum ]
[ Keresés ]
Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Halasi Imre a Barlangszínházban rendez

Születésnapi levél - Fekete Péternek

Pataki András - A mű örök mementó

Az idei trieszti Sci+Fi filmfesztiválon minden elképzelhető

Közönség-díjas lett Triesztben a Lajkó – cigány az űrben

Mexikói filmé az Arany Oroszlán

Velence a magyar sikerek városa

A Napszállta is ott lesz Velencében

Újabb magyar filmes-siker

Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]