Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

Máli néni
[ Magyar Színház ]
fotó Bálint F Gyula
 
Dátum: 2019. július 24. szerda    Mai névnap(ok): Kincső, Kinga a - a - a
Színpad-képek
A mozgókép születése után csak vásárokon előforduló mutatvány volt, a szórakozatás új formája. Amikor művészetté kezdett fejlődni a színházzal hasonlították össze. Ennek oka, hogy lefilmezett előadások voltak az első „művészileg értékesnek” beállított mozidarabok. Az arányok mára megváltoztak.

Több, a VIII. POSZT-on szereplő alkotás szerzőjét is megihlette a film és a média kettős világa. Ötletekben és gondolatokban nem volt hiány, mégha az előadások eltérő színvonalúak is voltak. Még akkor is, ha csak a paródia üres fricskafüzére szórakoztatta a nézőket majd’ két órán keresztül. Mert a Halálkemény – a mi dájhárdunk című előadás bizony csak erre épített. S persze arra a banális és posztmodern ötletre, hogy a modern akciófilm klasszikusát, a Drágán add az életedet (1988), amelyben az öncélú erőszak (vérgőzös terroristák), valóban öncélú látványorgia és a főhős (az eredetiben Bruce Willis) nemcsak koszos, de sebezhető is, színpadra állítsa. A Hoop Társulat előadásának ajánlójában „Roderick Thorp Minden elmúlik egyszer (Nothing lasts forever) című műve is szerepelt, mint alapmű, ennek ellenére (bár az előbbi írást nem ismerem), teljesen az ismert hollywoodi film felforgatott változatát láthattuk. A nejlonzsákokból összetákolt felhőkarcoló díszlet, a szkeccs elemek és magyar kisrealizmussal elviccelt mainstreamet összességében ügyesen parodizálja az improvizációkból felépített játék. Megállás nélkül kacaghatunk, szinte saját magunk ízlésvilágán, mert hát igazából, ez a „mi” akciófilmünk.

Halálkemény
 

A közönséget is kényeztetik. Még az előadás előtt pezsgővel kínáltak, majd folyton kiskacsintottak a nézőknek. A zenei betétek jól simulnak a dramaturgiába, amelyre a töredezettség jellemző. Az előadásnak még rendezője sincs: az egymás után pakolt ötletsorozatokat az eredeti film konstruáló ereje tartja össze. S mégis, direktor és dramaturg nélkül is boldogul a csapat, s talán csak a felénél fáradt ki egy kicsit a gárda, de a befejezésben ismét záporoznak a poénok. A viccek, de semmi más. Hiába a programfüzetbe olvasható velős szüzsé, a végére épphogy a rekeszizmunk fárad el. Gondolati kapacitásban hiányos a Halálkemény. Persze mondhatnánk, hogy a giccskarácsony közhelyét, a pénz világát, a fasizmus őrületét és a kiforgatott értékeket boncolgatja a darab. Ezek azonban túlságosan didaktikusak, ráadásul semmi új nincs bennük. A Halálkemény inkább vicces paródia, mint a családi problémákra reflektáló posztmodern színpadi mű (pedig, így hirdeti magát). Jobban tesszük inkább, ha a pesti Dájhárdon nevetünk, mint az állunkat dörzsölve töprengünk.

Plazma
 

A KoMa Társulat Plazma című darabja már inkább az agytekervényeinkre alapoz. Az ötszereplős, bárhol előadhatóra írt Garaczi László színmű is a kifordult értékekről és a média tobzódásáról szól. Abszurd és meseszerű előadás. Van bája, mégis legnagyobb hibája, hogy az első öt perc után szinte mindent elárul magáról. A Plazma szellemessége, közvetlen játéka abban is megmutatkozik, hogy (részben) a közönségét bevonja az előadásba. Ötvös András, Jaskó Bálint, Zrínyi Gál Vince, Jelinek Erzsébet és Lass Bea hangosan és gyorsan, szintén epizodikusan építik fel a hatásos művet. Magukat játsszák, mégis szerepeket.

Láthatunk itt rádiósok konfliktusát, elhanyagolt feleséget, zátonyra futott életeket, egy megszakadó drámában, amelynek végét tapsával a közönség adja meg. KoMá-ék nem tisztelik a nézőt, aki rosszul lesz, azt kinézik, aki útban van, azt arrébb tessékelik. De a „bosszú” is keserű, főleg ha a hosszú csöndekre épített drámai jelenet közben megszólaló székrecsegés nevetésre ingerli a nézőket. Eseménygócokra, a változások játékára épít a darab, végül a hetven perc leteltével mindenki szembesül magával, a néző pedig uralmával. A Plazma a konzumtársadalomban megszűnő egyén fárasztó tragédiája, amelyet gyors párbeszédek, váltakozó hangulatok jellemeznek. Erre utal a cím is, amely nem a fogyasztói társadalom televízió hódolatára, hanem egy átmeneti állapotra utal. Erős és okos párbeszédek ezek, s talán a befejezésében válnak kissé erőltetetté és a néző számára is zavarossá. Mégis az eszköztelenség és a közvetlenség újszerűen mond el egy régi üzenetet.

Frankenstein-terv
 

Minimalista, letisztult, közvetlen világa van a filmes és a színházi szakmában egyaránt otthonosan mozgó Mundruczó Kornélnak, akinek Bíró Yvettel közösen írt darabja, a Frankenstein-terv a fesztivál egyik legátgondoltabb és legelgondolkodtatóbb műve volt. Nem véletlenül zsebelte be a díjak nagy részét. A rendező koherensen saját főhőseit gondolta tovább, nemcsak az Aftából (2000), Szép napokból (2002) és a Deltából (2008) ismerős karakterek kerülnek színpadra, hanem világuk is. Lepusztult, hideg, csontig hatoló, fájdalmas. Olyan, ahol szörnyek születnek és mozognak. Mundruczó szörnyei életben maradt halottak. Főhőse, a Frecska Rudolf által megformált kissé katatón tizenéves, aki nem tud mit kezdeni érzéseivel csak tombolni.

A lázadás, az elnyomás, az üresedés, az ártatlanság elvesztése, s a teremtés értelme vagy értelmetlensége alkotja a darab gerincét. Az előadásnak nincs eleje, a nézők még be sem tódultak a nézőtérre, a két főszereplő, Monori Lilli és Derzsi János, már akkor halkan vitatkoznak valamiről. A felütésben egy pofátlan, meleg filmrendező (Rába Roland) castingol, beszól a kissé tökelütöttnek tűnő operatőrlánykának (Stork Natasa), de a közönségnek is. Majd egy halálesettel sodródunk át a zárt, lepusztult, félig kupleráj, félig garzon kinézetű helyszínre, a „laborba”, ahol a szörny(ek) életre kell(nek), lázad(nak) és gyilkol(nak). Ez pedig nem más, mint az intézetből hazatért kidobott gyermek, aki végül persze leszámol mindenkivel. Közeli filmszerű játékstílus jellemzi a művet, amelyből kiemelkedik az elnyűtt, életunt Monori Lili remek játéka. Mindenki idegen, saját maga és mások előtt is, a kérdés persze nem mozdul előre a radikálisan véres fináléban sem. Pedig a célt, a húsba hatoló realitás és a létrehozott szörny ontológiájának bemutatását, a televíziókkal és kamerákkal „kitágított” térben lezajló közvetlen dráma el is éri.

Sajnos az összképet kissé rontja, elcsépelt szimbólumok beemelése (például az alma, mint az ártatlanság elvesztése), mégis kárpótol a modorosságtól mentes élmény. Az irigységgel és a mássággal való szembesülés indokolja Mundruczó alázásait és erőszakosságát. Meri kimondani, hogy nem vagyunk mások, se újak, se jók. Mert hiába pusztítanánk el, vagy ölne meg minket a teremtettünk (kreatúránk), saját lelkünk hal meg előtte. A Frankenstein-terv efemer, remek játékokkal tűzdelt dráma, de kétes kimenetelű ítéleteket hoz. Szörnyetegnek mindenképpen kell léteznie? Szörnyeteg-e a szörnyeteg? A rendező minden moralitást szörnynek ítél. Ez az előadás tagad: színházat, karaktereket, az életet. A romantikát messzire elkerüli.

Hullámtörés
 

Nem így tesz, hanem az eredetihez képest inkább felnagyítja a szentimentalizmust, a Lars von Trier: Hullámtörés (1996) című filmjét színpadra (a színházi átíratott Vivien Nielsen készítette) állító Pesti Magyar Színház előadása, Guelmino Sándor rendezésében. Azt hiszem az ilyen daraboknak a legsarkalatosabb pontja a gondos szereplőválasztás. Ez itt sajnos elmaradt. A Bess alakját megformáló Soltész Bözse karaktere túl átgondolatlan, és halovány a filmbelihez képest. Emellett a rendező figyelmen kívül hagyja az eredeti mű egyik lényegét képező elidegenítéseket, amelyek ehelyütt a színházi tér eredendő stilizációja mellett elsikkad. Ami maradt, az a fülledt erotika, a kiszolgáltatottság és vallási őrület hangsúlyozása. Modoros, konzervatív felépítésű rendezés sok ötlettel, de unalomba fulladó játékkal. Pedig érdekes lett volna látni, mit tud a magyar változat hozzátenni az eredeti műhöz. Sajnos nem sokat. A befejezésben is csak Bess lélekharangja tudja megváltozatni árnyékvilágát, amelyben magányosan élnek tovább a körvonalaikban látszódó szereplők. Erősebb rendezés kellett volna, erősebb játékkal, s a filmhez képest több gondolattal. Kár érte.

A POSZT filmes darabjaiban jól elfért a komédia, a társadalomkritika és a romantika is. A reflexió és a saját keretekkel való játék hol ügyesre, hol sekélyesre sikerült. A versenyt mégis az ebbe a „szálba” tartozó darab nyerte el (Mundruczó Frankensteinje). Általánosságban autentikus közösségi élményt adaptálták ezek a darabok filmművészeti alkotásokból. Eredményes próbálkozás volt…

[ Ritter, a karzatról ] 2008-06-14 11:46:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Sinkovits Imre, nem lévén más lehetősége, aznap fulladásos halálra ítélte Gertrudist. Az ifjú kellékes, Szász János néven immár világhírű film- és színházrendező.

Ronyecz Mária hetvenöt éve született.

[ Archívum ]
A yesyes és Myra Monoka képviseli hazánkat
Az ibis szállodamárka nemzetközi programjának keretében 17 országban adnak helyi művészek összesen 44 intim és exkluzív minikoncertet. Az ibis Music magyarországi eseményén, az ibis Budapest Centrum közösségi terében ketten is felléptek: a yesyes dinamikus, fiatalos koncerten adott válogatást legnépszerűbb dalaiból, a sokoldalú és izgalmas Myra Monoka pedig kortárs r’n’b-ből és érzelemdús elektronikus popból ötvözött számait mutatta be.
[ Keresés ]
Az idei trieszti Sci+Fi filmfesztiválon minden elképzelhető

Közönség-díjas lett Triesztben a Lajkó – cigány az űrben

Mexikói filmé az Arany Oroszlán

Velence a magyar sikerek városa

A Napszállta is ott lesz Velencében

Újabb magyar filmes-siker

Sztehlo Gábor 110 éve született

Karosi Bálint - Existentia

55 éve ezen a napon

Születésnapi levél – Ronyecz Máriának

Békéscsabai Jókai Színház 2019-2020-as évadja

Radnóti Miklós 110 éve született

Deák Kázmér grafikai kiállítása &

26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

Lord of the Dance ismét Magyarországon

Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]