Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

A vörös postakocsi
[ Vígszínház ]
fotó Peti Péter
 
Dátum: 2019. július 23. kedd    Mai névnap(ok): Lenke, Laborc a - a - a
Himalájakék
(zarándoklat Csoma Sándor nyomában)
A többnyire szabadúszóként és fotográfusként tevékenykedő marosvásárhelyi Sütő Zsolt Kőrösi Csoma Sándor útjának egy kis szakaszát követve utazott 2007-ben Nyugat-Tibetbe, és zarándokolt - többnyire gyalogosan - azokba a buddhista kolostorokba és helyszínekre, ahol a vándortudós 200 évvel ezelőtt folytatta nyelvészeti tanulmányait, kutatásait, és amelyek életművének legfontosabb, legmeghatározóbb helyszínei voltak.

A Himalájakék címre hallgató projekt kapcsán két, a harmincas éveiben járó férfi sajátos sorsa rajzolódik ki, kapcsolódik össze és jár különös táncot, néhol közvetlen, másutt közvetett kapcsolódási pontokra támaszkodva. Egyikük a 19. században – a másik meg a 21. században, a kulcsfontosságú pontokon pedig, úgy tűnik, ők ketten jól szót értenek: a múlt és a jelen, a külső és a belső, a Kelet és a Nyugat közötti határvonalak pedig szelíden elmosódnak, s ami marad az az egyszerű és különös baráti találkozás. Mindketten erdélyi székely-magyarok, akik egymagukban vágnak neki a napkeleti útnak. Kőrösi Csoma Sándor a magyarok őshazáját-őseit keresi az 1900-as években – Zsolt pedig 2007-ben már maga Csoma és az eltűnt csend (a „himalájakék”) valamint a „valahol otthon lenni” állandó illúziójának nyomában zarándokol, és mintha önmagát meg azt a bizonyos letűnő világot keresné: „Nem véletlen, hogy Csoma volt az, aki ezeket a nagy dolgokat véghezvitte, én meg csak legfeljebb a nyomában járok. Bottal üthetem a nyomát. Annak a régi világnak, s az effajta nagy szellemeknek. Mutass nekem ilyen embereket, ma. Mint Csoma volt.” – írja naplójegyzeteiben.

 

A 20 nyelvet bíró Csoma Sándor elsősorban a tibeti nyelv és a buddhista kultúra feltárásával írta be magát a (kultúr)történetbe: ő a tibetológiának mint olyannak a megalapítója. Különös életútja és a szerzetesekre jellemző életmódra egy sor mítosz születéséhez vezettek: így születtek az erdélyi Csoma-népmesék, vagy a néhány éve készült Csomafilm „mintha-népmeséi” is. Mára az egyik Japánban működő buddhista egyetemen hivatalosan is a buddhista szentek (bódhiszattvák) panteonjába emelték – Magyarországon pedig emlékpark és sztúpa viseli nevét és áldoz emlékének, miközben a magyar nemzetiségű buddhisták között egyre nő az iránta való tisztelet. Maga a Dalai Láma is szinte minden magyar vonatkozású beszédében megemlékezik Csoma alakjáról. A szerző erről a kérdésről is röviden és direkten fogalmaz naplójában: „Kétkedem azokban (pontosabban leírásaik valóságközeliségében), akik ennek ellenkezőjét állítják (lásd pl: az erdélyi szcientifisták hősmagyar-képe, Szemző kontemplatív jellegű utazója, a hu buddhisták bódhiszattvája, stb.). Ezek mind vetítések. Vagyis: inkább szólnak azokról az emberekről, akik állítják, mint magáról Csomáról.

 

Zarándoklat, vagyis az ember erőfeszít és újjászületik, energiáit összegyűjti egyetlen fókuszpontba, adott (lelki) gazdagságát és erejét felismeri: „Személyes, szubjektív. Nem egy tudományos expedíció. Utazás, kívül-belül. Kelet-nyugat. Szegény-gazdag. Hagyomány/e-posztmodern. Otthon-úton. Haza-hazátlan. Honvágy-szabadság. Gyalog-repülővel. Utazás-turizmus. Természet-urbán. Közösség-magány. Tibet-Székelyföld. Terra incognita-terra cognita. 30 ezer tibeti szó. Reflexió. Zarándoklat. Vers. Bozgor. Ahány ember, annyi nyelv. Ahány ember, annyi út, annyi szín. Digit-diaporáma. Multimédia-esszé. Multimédia-poézis.

 

Az utazást a kulturális nonprofit tevékenységet végző kolozsvári Vivarte Alapítvány kezdeményezte és finanszírozta. Az alapítvány és a szerző elképzelései szerint a néhányhónapos észak-indiai utazáson felgyűlt anyagból vándorkiállítást indítanak világkörüli útra, ahol a nagyméretű papírnyomatok mellett audiovizuális installációk is helyt kapnának, a befogadó/megrendelő intézmények lehetőségei és igényei szerint. Mindezek célja a nagyközönség figyelmének felhívása Csoma Sándor életére, munkájára: lennie kell egy kis helynek elbulvárosodó, a végletekig fokozott rohanó életünkben, ahol rászánhatjuk figyelmünknek még ha csak egy nagyon kis részét is a különös háromszéki vándortudós életére, életművére. (A szerző legközelebb Japán felé szeretné venni az irányt, ahol Csomát buddhista szentként tisztelik.)

 
 

„Aldous Huxley kiszámította, hogy a csend köre évenként tizenhárom és fél kilométerrel szűkül. Már nincs messze az az idő, szól, amikor a csend a földről tökéletesen eltűnik. Boldog lesz, akinek néha sikerül a Himalájában, vagy az óceánon félórás megnyugvásban részesülni. A meghittség köre egyre kisebb.” Hamvas Béla

 
 

Csoma tibeti nyelvtanulmányainak fő helyszínei Zangla, Puktál és Kanam voltak – ezek voltak az utazó úticéljai (valamint Csoma dardzsilingi sírja), melyeket nagyobbrészt gyalogosan keresett fel. Zanglában Csoma 1823-24-ben a helyi király vendéglátását élvezte és megtanulta a beszélt és írott (klasszikus) tibeti nyelvet, megismerte a tibeti buddhista szent könyveket, a Kandzsúrt és a Tandzsúrt. Itt születnek az ún. Alexander-könyvek is (melyek ma az MTA tulajdonában vannak). Az erőd legfelső emeletén található „Csoma-szobában” található falfeliratot magának Baktay Ervinnek tulajdonítják. Csoma 1825-27 között (21 hónapon át) dolgozott a puktáli kolostorban. Ebben a kolostorban vásárolja meg a Magyar Tudományos Akadémiára hazaküldött régi tibeti kéziratokat. A puktáli kolostor 3850 m magasságban van, és csak gyalogosan közelíthető meg. A háromszéki vándortudós 1827 és 1830 között 3 éven át a Szatledzs völgye fölött található Kanamban dolgozott. A Kanamban eltöltött három év Csoma munkálkodásának legtermékenyebb periódusa. Itt fejezte be szótárát és nyelvtanát, valamint elkészítette a buddhista terminológiai szótár kéziratát, és több értekezés vázlatát.

Sütő Zsolt
 
Kapcsolódó linkek:
   - A Himalájakék honlapja

2008-04-01 22:01:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Sinkovits Imre, nem lévén más lehetősége, aznap fulladásos halálra ítélte Gertrudist. Az ifjú kellékes, Szász János néven immár világhírű film- és színházrendező.

Ronyecz Mária hetvenöt éve született.

[ Archívum ]
A yesyes és Myra Monoka képviseli hazánkat
Az ibis szállodamárka nemzetközi programjának keretében 17 országban adnak helyi művészek összesen 44 intim és exkluzív minikoncertet. Az ibis Music magyarországi eseményén, az ibis Budapest Centrum közösségi terében ketten is felléptek: a yesyes dinamikus, fiatalos koncerten adott válogatást legnépszerűbb dalaiból, a sokoldalú és izgalmas Myra Monoka pedig kortárs r’n’b-ből és érzelemdús elektronikus popból ötvözött számait mutatta be.
[ Keresés ]
Az idei trieszti Sci+Fi filmfesztiválon minden elképzelhető

Közönség-díjas lett Triesztben a Lajkó – cigány az űrben

Mexikói filmé az Arany Oroszlán

Velence a magyar sikerek városa

A Napszállta is ott lesz Velencében

Újabb magyar filmes-siker

Sztehlo Gábor 110 éve született

Karosi Bálint - Existentia

55 éve ezen a napon

Születésnapi levél – Ronyecz Máriának

Békéscsabai Jókai Színház 2019-2020-as évadja

Radnóti Miklós 110 éve született

Deák Kázmér grafikai kiállítása &

26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

Lord of the Dance ismét Magyarországon

Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]