Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

Blikk
[ Shure Stúdió ]
fotó Bálint F Gyula
 
Dátum: 2019. július 24. szerda    Mai névnap(ok): Kincső, Kinga a - a - a
Puszták népe
Ethan Coen, Joel Coen: Nem vénnek való vidék
A Coen testvérek sok formai keresgélés után úgy döntöttek, adaptációjukhoz jól passzolna, ha a pszichomozit vegyítenék a westernes elemekkel. A viszonylag közeli, nyolcvanas évek elején játszódó meséjük minden finomságában megtalálhatók a másfél évszázados műfaj jellegzetességei.

Ethan és Joel Coen testvérpár új filmje fagyasztó. Nemcsak a hangulatot, de érzelmeinket is megdermeszti. Pattogatott kukoricával nem is érdemes beülni rá. Annak ellenére, hogy itt nem működnek a hollywoodi, magasabb adrenalin szintre hajazó, zsongító elemek, mégis idegtépő, esszenciális mozgóképet láthatunk. A film végén, ha a rosszullétünkön túljutunk és fellélegzünk, talán az első, ami eszünkbe juthat az összképpel kapcsolatban, hogy istennek hála, a mainstream filmek szeméthegyeiből, az álomgyár öt-tízévenként kitermel egy kimagaslót is (lásd például Amerikai szépség). Ezúttal a készterméket ráadásul néhány (négy) Oscarral is megdobálták, úgyhogy szinte elégedettek is lehetünk. Idén eme mezítelen díjnak is volt ázsiója. Mintha a kapitalizmus fellegvára engedékeny lenne saját magával, s tőkéje a művészet mellé állna (– de azért ne bízzuk el magunkat).

 

A Coen tesók sok-sok formai keresgélés után úgy döntöttek, hogy adaptációjukhoz jól passzolna, ha a pszichomozit vegyítenék a westernes elemekkel. Bár nem a távoli múltban játszódik meséjük (mondjuk a XX. század fordulóján, ahol igazán vad lenne a nyugat), hanem a viszonylag közeli nyolcvanas évek elején, azért mégis minden finomsága megtalálható itt a másfél évszázados műfaj jellegzetességeinek. A film tipikusan indul. Cormac McCarthy eredeti, azonos című regényének sheriff-monológjai (minden fejezet egy ilyen konzekvencia-folyammal ér végett) itt csak keretbe szövik a történetet. A bevezető verbális visszaemlékezés előrevetíti az események végső kimenetelét, de történetét nem.

A néző pirkadatkor kezdi utazását. Vöröses fény nyúlik keresztül a füves prérin, megvilágítva a szélmalmot. Majd melankolikus hangon Bell (Tommy Lee Jones), a texasi zsaru, erős déli akcentusa szólal meg és lengi körbe a reggelt. Itt érnek össze majd a sorsok. Nyitott, mégis a horizont börtönébe zárt tér ez, ahol három sors lazán összefonódva találkozik: az említett texasi kopó, Bell, az üldözött vietnami veterán, Moss (Josh Brolin) és a szikár üldöző gyilkos, Chigurh (Javier Bardem) útja. Másfajta, posztmodern vadnyugati táj ez, galoppozás és ökörhajcsárok nélkül, viszont brutálisabb mészárlásokkal.

 

A klasszikus elbeszélői formához szokott popcorn-szem nem sokat fog érteni ebből, annak ellenére, hogy viszonylag lineáris sztorival van dolga. Coennék, mégha a film elején sokat is beszélnek mellé, igazából nem a történetre helyezik a hangsúlyt, hanem (európai módon) elsősorban képi és színészi hatásokra. Az álomgyárak ízesítőszerei szinte hiányoznak a filmből. Nincsenek a drámai fordulatok közben folyamatosan arcbamászó kameramozgások, panorámázó, gyors fahrtok, sőt a zene didaktikus hatásait is megspórolták az alkotók. Hosszú, merev, kitartott plánok, lassú oldalazások és a drámai pontokon is hideg távolságtartás jellemzi a képi világot. Az már a rendezést dicséri, hogy így is hatásos drámai erővel bír a mozijuk, amelynek talán egyetlen vizuális botlása, a néha ügyetlenül használt CGI -trükkök (fejbelövéseknél és egy-két vadászjelenetnél). Az alkotók a legklasszikusabb hollywoodi sémát, a sztorit rombolták le. Ennek legélesebb példája az, amikor a film felében felépített szálakat összefonó leszámolást, egyszerű elsötétítéssel átugorják. Filmjükben a történet lesz az, ami westernes műfaji elemeket, a pszichikai-vonal pedig a „mondanivalót” képviseli. Az első órában még azt hihetnénk, hogy a mű megkímél majd minket a gondolkodástól. Bővelkedünk a feszült akciókban, amelynek izgalmai a hosszú csöndekben bújnak meg. Ilyenkor óhatatlanul is Sergio Leone világát érezhetjük a vásznon. Ráadásul a pénzt bugázó préri-vadász, Moss menekülése és a marhataglózójával gyilkolásszó Chigurh üldözésének kettőse is a klasszikus westernt sejtetik. A műfaj határmezsgyéjére mégis azért kerül a film, mert hőseik elszámolása nem feltétlenül vérük hullásával jár együtt.

 

Coen-ék „mondanivalóját” tulajdonképpen banális tanmesére is lefordíthatnánk, de csupasz, minimalista stílusukkal új töltetet kap a toposz. A Nem vénnek való vidék hármas karakterei nem oltják ki egymást, sokkal inkább értelmezve magukat, görbe tükröt mutatnak egy száraz-szélfutta társadalomnak. A morcosképű Moss, akinek a film majd’ száz percében drukkolunk, simán odadobja üldözőjének kezébe a feleségét, hogy lopott pénzét zsebében tarthassa. Megbomló kötelék az övé, nemhiába rímelteti a rendező duó laza flörtölését halálával. Moss a sors kegyence volt idáig, de világában ez már bűnnek számít, ami szükségszerű bukással jár együtt.

A testvérdirektorok az amerikai filmekhez képest realista, homok-színű sztorijukba egyfajta bibliai vonalat csempésznek ezzel, amelyben a legerősebb szál Chigurh, a gyilkos, mint egyfajta elvekben és szabályokban hívő halál angyalának alakja (az eredeti regényben más motiváció van). Javier Bardem félelmetes hatalmú gonoszt, egyfajta bírót testesít meg, aki ha úgy gondolja pénzérme feldobásával dönthet el életeket. S mégis a befejezésben csak mi, nézők értjük meg, hogy a sorsa neki is megpecsételődött. Váratlan baleset éri a kiszámított világában és ezzel ő is a sors kezébe kerül, ugyanarra a tettre kényszerül, mint egykori prédája, Moss menekülése közben. Eme finom jelzésből érthetjük, hiába sikerül elbotorkálnia a karambol színhelyéről, egy új világban már képtelen lesz felszívódni. Szinte profanizálódik alakja, hiába élte túl földöntúli kalandjait, varrta be sebeit, ugrott el a golyók elől és számolt le üldözőivel, most mégis sebesülten és egy kissrác jóhiszeműségének köszönhetően tudott csak felszívódni. Kegyetlen mészárlásai szintén a világunkról alkotott ítéletet közvetíti. Csakúgy, mint Bell alakja, aki ugyan a történet legritkábban látott főszereplője, mégis végső álom-monológjával felülírja a többieket. A film hősei szembesülnek a világgal, amelyet saját erkölcsi rendszerük tart össze. Lényegében ennek felülírásáról, esetlegességéről, arról a helyzetről szól, amikor a valamiből adódóan feladjuk vagy megtagadjuk magunkat. Bellnek nem marad más, csak a nála fiatalabb apa álomképe, egy elmúlt világ „fáklyája”, amelyre még akkor is számíthat, ha vétkezett ellene. Olyan alakká válik, aki nem érti a világot, sodródását, mégis élt benne.

 

Coenék a western vonalával, csak a kortárs világot archaizálták, annak eszközéül, hogy bemutassák a haladás-műfajával a visszabomlást. Pszichikai fűszerezésükkel egy friss klasszikust alkottak, pályájuk során a legerősebbet és minden bizonnyal eddig a legmaradandóbbat. Pedig nem csináltak mást, mint amit a kortárs, tengerentúli, társadalomkritikus filmek többsége tesz: lerombolták az amerikai álmot. Az elvesztett esélyek sora ez a film, amelyet rendszeresen nem veszünk, vagy nem akarunk észrevenni.

[ Ritter, a vadász ] 2008-03-19 10:00:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Sinkovits Imre, nem lévén más lehetősége, aznap fulladásos halálra ítélte Gertrudist. Az ifjú kellékes, Szász János néven immár világhírű film- és színházrendező.

Ronyecz Mária hetvenöt éve született.

[ Archívum ]
A yesyes és Myra Monoka képviseli hazánkat
Az ibis szállodamárka nemzetközi programjának keretében 17 országban adnak helyi művészek összesen 44 intim és exkluzív minikoncertet. Az ibis Music magyarországi eseményén, az ibis Budapest Centrum közösségi terében ketten is felléptek: a yesyes dinamikus, fiatalos koncerten adott válogatást legnépszerűbb dalaiból, a sokoldalú és izgalmas Myra Monoka pedig kortárs r’n’b-ből és érzelemdús elektronikus popból ötvözött számait mutatta be.
[ Keresés ]
Az idei trieszti Sci+Fi filmfesztiválon minden elképzelhető

Közönség-díjas lett Triesztben a Lajkó – cigány az űrben

Mexikói filmé az Arany Oroszlán

Velence a magyar sikerek városa

A Napszállta is ott lesz Velencében

Újabb magyar filmes-siker

Sztehlo Gábor 110 éve született

Karosi Bálint - Existentia

55 éve ezen a napon

Születésnapi levél – Ronyecz Máriának

Békéscsabai Jókai Színház 2019-2020-as évadja

Radnóti Miklós 110 éve született

Deák Kázmér grafikai kiállítása &

26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

Lord of the Dance ismét Magyarországon

Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]