Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

A csodálatos mandarin
[ Trafó ]
fotó Peti Péter
 
Dátum: 2019. augusztus 18. vasárnap    Mai névnap(ok): Ilona a - a - a
Megterhelő filmek III.
Török Ferenc: Overnight; Till Attila: Pánik; Almási Tamás: Márió és a varázsló; illetve recenzensünk - Zalán Márk - összegzése a 39. Magyar Filmszemléről, s az általa díjazott képkocka.

Talán nincsenek sokan egyedül azzal a gondolattal, hogy a tőzsde világa olyan messze áll a hétköznapok világától, mint Makó Jeruzsálemtől. Amennyit laikus szemeink látnak ebből a külön világból (mert akár annak is lehet tekinteni), az mindössze néhány adat, mely vagy esik, vagy növekszik, egy tucat öltönyös, fehér inges férfi, akik valamiért állandóan kiabálnak, rendszerint két telefont tartanak mindkét fülükre, és nem utolsó sorban a számok, a pénz, melyek egyedülálló uralkodói ennek a szakmának. A híres Simó osztály tagja, Török Ferenc is hasonlóan tekintett a tőzsdére, mielőtt úgy döntött, hogy beleveti magát és megismeri azt. A találkozás olyan jól sikerült, hogy harmadik nagyjátékfilmét (trilógiájának befejező darabját), az Overnight-ot csak ennek a bemutatására szentelte.

Overnight
 

Ez a megfogalmazás kicsit pontatlan, mert bár a film a tőzsde folyosóin jár-kel, a hangsúly inkább a szereplőkre, a hangulatra helyeződik át. Az egy nap alatt lejátszódó történet ugyan sok ponton nem volt teljesen világos, nem hozott közelebb, nem ismertetett meg a tőzsdével, de a film ritmusa, atmoszférája és a színészek korrekt alakítása az elejétől végéig kárpótol minket. A képi világ egyszerűen lenyűgöző. Garas Dániel kékes-fehér, szürke felvételei állandó nyomás alatt tartják a nézőt, emellett minden kizökkentés nélkül tud a gyönyörűen megkomponált, statikus képekből kézi kamerás felvételekre átváltani. Munkáját, és a képek hatásának erősségét tovább fokozzák a szereplőket körülvevő város taszító, üvegtorony monstrumai is. A tempó mindvégig feszült és lassú marad, a színészek gyakori visszafogott alakításai pedig még hidegebbé teszik a tőzsde univerzumát. Hőseink nem átlagos emberek, de közben mégis azok. Bulikra járás, magánéleti problémák, ostoba, régi (kő-papír-olló) játékok, és maga a munka. Egy ördögi kör, melyből nem lehet kitörni, csak mélyebbre süllyedni, ahogy ez a főszereplőnkkel is megtörténik. Az Overnight tulajdonképpen bármelyik szakmát górcső alá vehetné, hiszen témája nem kizárólag a tőzsdére orientálódik, hanem olyan univerzális dolgokat is megpendít, mint a bizalom, a barátság, és a magánélet vagy munka előrébbhelyezésének kérdése. Ebből a szempontból is eltér az ismertebb tőzsdefilmektől (Tőzsdecápák, Brókerarcok) , mert míg ezek valóban bemutató jellegűek, felszínesek és kizárólag tőzsdecentrikusak, addig Török filmje sokkal mélyebb és tartalmasabb.

Bánsági Ildikó és Egri Márta a Pánik című filmben
 

Alföldi Róberthez hasonlóan, Till Attila is több feladatot lát el egyszerre. Médiaszereplő, műsorvezető, és az idei szemlén első filmjével, a Pánikkal mutatkozik be, melyet azonban össze sem lehet hasonlítani a Nyugalommal. A két film között látványos tartalmi és formai különbségek vannak, melyek jól tükrözik rendezőik múltját, érdeklődési köreit, foglalkozásukat.

Udvaros Dorottya a Nyugalom című filmben
 

Míg Alföldi a színház felől közelíti meg témáját, és erős hangsúlyt fektet a színészi alakításokra, addig Till Attila (nagyobb filmtörténeti műveltségéből is kifolyólag) inkább a filmezést, a történetmesélést részesíti előnyben. Ennek eredményeként egy ügyes, több szálon futó, több műfajt is keverő film született, mely szerencsére nem csúszott ki a rendező keze alól, és sikerült egyben tartania. A történetek (melyek természetesen itt-ott összefolynak, a film végére pedig egy helyen kötnek ki) párhuzamosan mennek egymás mellett, különféle helyszíneken játszódnak, és más-más szereplőket szólaltatnak meg. Egy közös szó, egy tulajdonság azonban összeköti őket, mely nem más, mint maga a film címe, pontosabban az ellene való törekvés. Mindegyik főkarakternek van valamilyen baja. Egyikük pánikbeteg, a másik folyton idegbajos, a harmadik paranoiás. Mindhármuk életét szorongások, képzelgések, és a külvilággal, a másokkal kialakult konfliktusok töltik be. Ezen szeretnének végleg változtatni. Till Attila epizódjai, mint egyfajta esettanulmányok, megvizsgálják a pánikbetegeket, bemutatja életüket, és gyógyulási lehetőségeket állít fel. Ezek közül egyedül az elutazás lehet hatékony. Nem véletlen, hogy a film utolsó jelenete egy repülőtéren játszódik. Az elbeszélés, amellett hogy remekül van összevágva, mindegyik epizódnak kellő időt ad, hagyja őket kibontakozni. Talán csak a kisbabája alvását betegesen figyelő anyuka lóg ki a sorból.

Pánik
 

A Pánik erőssége nem a színészekben, hanem a történetben és a zenéjében rejlik. Magyar filmek esetében ez utóbbi ritkaságszámba megy. Emellett humoros, pergős, és ami még fontosabb, hogy merész. Felvállalja a homoszexualitás témáját, Bánsági Ildikót úgy maszkírozzák el, mint még soha. Könnyed, egyszerű, és nem erőltet rá semmit a nézőjére. Nem a legjobb filmek között helyezkedik el, de igényes szórakoztatófilm, melynek üzenete rendkívül szimpatikus, és talán hasznos is lehet egy feszültségekkel teli társadalomban.

Franco Nero és Nyakó Júlia a Márió, a varázsló című filmben
 

Almási Tamás nevéhez nem véletlenül kötik a dokumentumfilm fogalmát, hiszen javarészt ennek a műfajnak szentelte munkásságát, annak ellenére, hogy készített már nagyfilmet is Ballagás címmel. Az egyszerű, hétköznapi emberek drámai pillanatait (Ózd sorozat, Sejtjeink, Az út vége) megragadó rendező ismét 35 mm-es szalagot fűzött kamerájába, és hosszú hónapok munkái után elkészült a Márió, a varázsló. A cím nem tévesztendő össze Thomas Mann kötelező olvasmányával. Igazából nem is köthető a filmhez, mert egy teljesen más korban és időben játszódik, főhőse pedig nem szélhámos. Almási történetének helyszínéül egy kis magyar falu szolgál pár évvel a rendszerváltozás után. A helybéliek életében nagy változások következnek be, mikor egy olasz cipőgyáros érkezik és ad munkát az asszonyoknak. Megjelenése nemcsak az olasz kultúra és ételek hatását hozza magával, hanem a gyáros főnökét, Máriót is, akibe főhősnőnk azonnal beleszeret, mint később kiderül, hiába. A történelmi háttér, a közhangulat megragadása nagyon jól sikerült Almásinak. Végre egy nagyjátékfilm, mely a rendszerváltozás utáni évekről szól, és annak állapotairól. De ez a pozitív irányvonal a szerelmi szál elindulásával egyre jobban háttérbe szorul, és vele együtt rontja a film erős felütését is.

Franco Nero a Márió, a varázsló című filmben
 

Onnantól kezdve, hogy Márió feltűnik a színen, és jelenlétével elvarázsolja Verát, a történetet javarészt a lány áhítozásai és átváltozásai teszik ki. Folyton az olasz férfi jár a fejében, túlsminkeli magát, hosszú fekete haját rövid szőkére vágatja le. Minél jobban alakul át, annál inkább változik férjének megítélése. A bunkó és agresszív férfiból lassan egy megtört, felesége régi énjét hiányoló ember válik. A Verát alakító Nyakó Juli jó színésznő, de ebben a filmben gyakran túljátssza szerepét, főleg Márió, azaz Franco Nero oldalán. Az idősödő olasz sztár egyszerűen nevetséges. Színészi játéka mindössze abban merül ki, hogy igézően gonosz tekintetével mereven néz előre, a messzeségbe. Ahogy azt a Honfoglalásban tette, mint Árpád vezér. A közönség talán pont ezért kacagott fel hangosan, valahányszor az arca kitöltötte a vásznat. A film zenéje nem mindig működik jól, a drámai csúcspontnál alkalmazott kézi kamerás jelenetek és folyamatos élességváltás (melyek Vera megőrülését hivatottak kifejezni) nagyon zavaróak, ám a zárójelenet megint visszazökkent a kiindulópontra. A falu egyetlen kocsmája napjainkra olasz pizzéria étteremmé alakult át, mert csak így maradhatnak fenn. Az egykori állandó törzstagok pedig hajléktalanokká váltak.

Almási nyílván a rendszerváltozás hatásairól akart filmet készíteni, ez vitathatatlan. Az egyszerű emberek iránti érzékenysége továbbra sem változott, ám sajnálatos, hogy mondandójába egy bugyuta szerelmi történetet épített bele. Ezzel nagyon legyengítette az amúgy stabil lábakon álló filmet. Talán hatásosabb lett volna, ha megmarad azoknál az emberi sorsoknál, melyeket dokumentumfilmjeiben követhettünk végig.

Tejút - de sajnos nem a díjazott képkocka
 

Ahogy előre sejteni lehetett, az idei Filmszemlén lényegében a fiatal, első filmes rendezők arattak nagyobb sikereket és vittek frissességet a mezőnybe. Alkotásaik többsége egyáltalán nem volt megterhelő, hanem jól felépített, szórakoztató (Pánik), ügyes és elgondolkodtató (Overnight). A képzeletbeli sorból kiemelkedik A nyomozó, melyről nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy az utóbbi évek legzseniálisabb magyar műfaji filmje, és megérdemelten nyerte el a díjakat a záróünnepségen. A fiatalság kevésbé kommerciálisabb vonala (Hajdu, Fliegauf, Mundruczó) is értékes és fontos filmeket tett le az asztalra, melyek komoly sikereket érhetnek el nemzetközi fesztiválokon.

Összességében el lehet mondani, hogy az idei filmes felhozatal erősen közepes volt, toronymagasan kiemelkedő művek nem születtek, azonban a fiatal rendezők látványos előretörése idén is bizonyította, hogy a jelenlegi magyar film komoly változásokon megy, vagy mehet keresztül. A fiatalabbak (ahogy már 2006-ban) lassan kezdik átvenni a szerepeket, az idősebb generációk, a „nagy öregek” pedig egyre jobban szorulnak le a palettáról, nehezen haladnak együtt a korral, és már nem tudnak újat felmutatni. Ezt legjobban a tavalyi szemlén lehetett érzékelni, mikor Sándor Pál, Maár Gyula, Erdőss Pál, vagy Dárday István filmjeit illették negatív kritikákkal és látogatták alacsony nézőszámmal. A helyzet idén sem változott. A sajtó, a közönség nem Szomjas Györgytől vagy Tímár Pétertől volt hangos, hanem Gigor Attilától és Mundruczó Kornéltól. A változás kétségtelen.

Zárásként egy furcsa szokásomnak szeretnék eleget tenni. Koltai Lajos mondta egyszer, hogy az a jó film, amiből ki tudunk ragadni néhány képkockát, és haza tudjuk vinni magunkkal. Nos, én amióta rendszeres látogatója vagyok a Szemléknek, azóta mindig kiragadok egy filmből egy bizonyos képsort, mely véleményem szerint az akkori mustra legszebb, és legemlékezetesebb pillanata. Tavalyelőtt a Taxidermia forgószínpados kamera-keringője, 2007-ben Bollók Csaba filmjének az a része, melyben az ablakon leguruló esőcseppek árnyéka látszódik Iszka arcán. Idén a Tejút utolsó képkockája nyerte el ezt az „elismerést”, melyben a hátteret egy gyárkomplexum, az előteret pedig táncoló gyerekek alkotják.

[ Zalán Márk ] 2008-02-17 21:00:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Fekete Péternek
... hát megvan végre az új cirkusz helye!!!

Tekinthetjük a hírt születésnapi ajándéknak...

[ Archívum ]
[ Keresés ]
2019 augusztus 20-i kitüntetések

Halasi Imre a Barlangszínházban rendez

Születésnapi levél - Fekete Péternek

Pataki András - A mű örök mementó

Az idei trieszti Sci+Fi filmfesztiválon minden elképzelhető

Közönség-díjas lett Triesztben a Lajkó – cigány az űrben

Mexikói filmé az Arany Oroszlán

Velence a magyar sikerek városa

A Napszállta is ott lesz Velencében

Újabb magyar filmes-siker

Sztehlo Gábor 110 éve született

Karosi Bálint - Existentia

55 éve ezen a napon

Születésnapi levél – Ronyecz Máriának

Békéscsabai Jókai Színház 2019-2020-as évadja

Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]