Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

Rómeó és Júlia
[ Új Színház ]
fotó Ajpek Orsi
 
Dátum: 2019. szeptember 17. kedd    Mai névnap(ok): Zsófia, Ludmilla a - a - a
Bendők mélyén
ARTUS - Goda Gábor Társulata: Farkasok társasága
Az ARTUS - Goda Gábor Társulata kettős bemutatóval jelentkezett a Művészetek Palotájában, a Nemzeti Táncszínház színpadán. Feladva függetlenségüket az impozáns intézmény gyomrába merészkedtek, hogy jó néhány vendégművésszel kiegészülve elkészítsék a talán leghíresebb Grimm mese, a Piroska és a farkas gyerekeknek és felnőtteknek szóló színpadi változatát.

Gyakorlatilag egy mű készült, de két külön előadás, amiket csak apró eltérések hangszerelnek a kicsik és nagyok számára. Így egy érdekes színházi kísérlet kerekedett, ahol a felnőtt néző egy alternatív, harmadik szerepbe helyezkedve érheti el a legteljesebb befogadói állapotot.

 

A Piroska és a farkasok című gyerekelőadás túl hosszúra nyúlt (valamivel több, mit egy óra) és narrációja, annyira kuszán töredezett, ismétlésekkel terhelt, hogy a 8-12 éves közönség elveszítette a türelmét, belefáradt a valóban szemet gyönyörködtető produkcióba. A Farkasok társasága című szűk, egy órás felnőtt előadás pedig, a gyerekeknél kiválóan működő elemeket fölöslegesen ülteti át a felnőtt verzióba. Feledhetetlen színházi élmény viszont felnőtt fejjel végignézni a gyerekelőadást. A színpadon az infantilitás csírája sem bontakozott ki, a kortárs tánc, a cirkusz, az opera, a színészi játék, a látvány és a briliáns humor a gyerekek feledhetetlen kommentárjaival, aktív energiájával szárnyakat kapott. Nem csupán egy mesét láthat a felnőtt néző, hanem magát a mesélés tejességét tapasztalhatja meg: s gyermeki recepció és a magas szintű művészi munka a szeme láttára bontakozik ki és olvad egyetlen textúrává, előadássá.

 
 

Sötétség borul a nézőtérre és kétszáz gyerek teli torokból sikít, hatásos nyitány egy neo-operához. Mikor feljön a fény, egy magasba nyúló márvány piedesztára állított hófehér, angyalszárnyú, tollas kalpagú férfi hatalmas fehér puskával a kezében csengő tenor hangon énekel: „Én vagyok a nagy vadász”. Csapó József operaénekes, a vadász szerepében egy szórakozott isten mindenhatóságával tekint le a játékra. A klasszikus gyermekszínházi szituáció –a vigyázz, a hátad mögött– kőből faragott fenyegetettsége. Nem gonosz ő, inkább egy kívülálló, aki nem tartozik a mese életszerű figuráinak sorába, nem befolyásolják ösztönök, érzelmek, sosem céloz, mégsem téveszti el a célt. A másik hasonló figura Ágens a nagymama szerepében, Csapóval ketten énekelnek (nem most először lépnek fel egy színpadon), latin nyelvű áriáik, a nagyanya tekergő, sötét, népi altatója, a vadász groteszk trillái mind az elkerülhetetlen fátum baljós útjait éneklik meg. Márkos Albert ezzel szemben egy ütemesen pergő, fülbemászóan dallamos, rajzfilmszerű gesztuskövető hangzásvilágot állít ellenpólusként. Az operai trilláktól a zenekari tusig gazdagon leíró a paletta.

 
 

A Nagyanya, Anya és a kis Piroska nemi és vérszerinti köteléke szeretet- és függőségi kapcsolat. Az előadás elején kézen fogva, egy mozdulatsort ismételve vonulnak a nézők felé. Ágens ledobja köpenyét, mint egy dacos öregasszony, egy szál pendelyben folytatja útját, Piroska szerepében Réti Anna kúszik mellette, még nem tud lábra állni. Gold Bea, mint anya, a két nő közt őrlődő szürke eminenciás, újra és újra felöltözteti az anyját, védené lányát a ledér előképtől. De gondolatban, tudatuk sötét útvesztőiben, már mindketten leléptek a helyes ösvényről. A nagyanya körül bezárul a rengeteg, Piroska alatt pedig, fut az út, még ha egyhelyben áll is kifut alóla a talaj. A mozgó járdák használata, a kényszeres úton levés hatásos szimbóluma. Goda Gábor koreográfiájában a legkülönfélébb mozgások: siklás, cikázás, küzdés, sodródás változatos talaja. A bolyongás az előadás alapmotívuma. A néha kicsit tágasnak is tetsző térben gyakori a céltalan haladás, például a nagymama le-fel sétál a színpad hátsó részében, a vég felé sántikál, Piroskát pedig, a végzete felé vezeti az útja.

 
 

A kőoszlopon álló angyal és a mozgójárda mellett, a harmadik és talán leghatásosabb látványelem az élő erdő. A látványtervek Árvai György a jelmezeket Lőrincz Kriszta készítette. Magas bambusz rudakon közlekedő fakabátok, tölgylevelű viaszkos vászon frakkokban vonuló, dülöngélő, összekapaszkodó gólyalábasok. Mozgásuk precízen megrendezett. A piros almát csodálkozva termő tölgyek jóságától, a nekiiramodott entek pusztító tömegéig kifejező a játékuk. A felnőtt előadásban gólyalábukra taposva, ügyes akrobatikával Piroska a koronájuk közé mászik, és onnan figyeli ki anyja szeretkezését egy ordas férfival. Bakó Tamás és Gold Bea tánca finoman erotikus, de leválik a történetről, ahol az anya sem ez előtt, sem ez után érdemleges szerephez nem jut.

 

És itt vannak a farkasok, a fák homályában megbúvó árnyak, piros szemeik árgus, szerelemtől izzó tekintete, mint megannyi féklámpa világít a sötétben. De hamar kiderül róluk, ártalmatlan kivert kutyák, szegénylegények, táncosok, akrobaták, zsonglőrök, amolyan csepűrágó népség. A szabadság vándorai, vadlovat terelő juhászok. Heten vannak, de nem, mint a gonoszok, hanem – mint a közönség soraiból valaki szóvá tette – a törpék. (A Grimm mesék másik erotikus férfi társasága.) Egy jókora fehér plüss lóval vágtáznak le-fel a színpadon, megtestesült szimbólumuk ez a kedves patás. Szász Dániel és Gergely Attila színes bogyókat varázsolnak elő a ló hátsójából, másik két ügyes kezű koma pedig, ezzel a 10-15 labdával zsonglőrködik. Mikor azonban feltűnik az arra járó leány, megkergül a vidám kis társaság, buzgó udvarlásba fognak, virágcsokrok, korcsolya a tavon, szalonzene, átható ölelések, pajkos kézrepacsik, Barbie combba mélyedő kéjsóvár harapások. A magányos vágy legszebb képe, a színpadon valaha látott legszebb önkielégítés, mikor két táncos egy nyakba akasztott táblán, melyen kicsiny fehér abrosz és fém lábos található, szépen bekanalazzák egyik kezükkel a másikat. Eközben ringó táncot lejtenek a földön, szomorú kubikusok, egy valamirevaló nőnek kedve támad megvigasztalni őket. Piroska sincs ezzel másképp, végül beadja a derekát, de ha szépszóval nem adná, elvennék erővel, mert az éhség mindent legyőz: -Éhesek vagyunk, enni akarunk – kis piros lábasaikat verik a földhöz a farkasok, körbeveszik a lányt, és neki-neki ugorva két vállra fektetik. Hogy mi történt, az csak nézőpont kérdése. Elemésztette, vagy kivirágoztatta Piroskát a szenvedély? Talán mindkettő egyszerre. Mindenkinek jut belőle egy falatka, de végül az őt beborító lábasok sziromként nyílnak ki arca körül. A farkasok szoknyája szegéjére kötik edényeiket, a lány pedig, csak pörög-pörög, vörös ruháját kifeszíti a súlyuk. Anyja tekintetére hirtelen megfékezi a táncot, a zörgő fémek hangosan testéhez csapódnak, és ahogy kikullog a színpadról repedten kongva harsogják szégyenét.

 

A szexualitás ábrázolása csak árnyalatnyival volt felfokozottabb a felnőtt előadásban. A nagymamán éppúgy látszik mindkét változatban, hogy egykor szívét neki is farkasfogak faragták keményre. A félmeztelen, vagy villanásnyira teljesen csupasz testek már-már diszkrétnek mondhatók a kortárs színpadokhoz képest. A képletesen és finoman ábrázolt vágyak energiái a gyerek darabban is bennmaradtak, a gyerekek számára is világos módon. Megértik, hogy miről van szó a saját életkorának megfelelően. A mellettem ülő kislány berzenkedett, hogy miért kell ölelkezni, miféle nyálas történetet ez, mikor ő tudja, hogy úgysem fog soha csókolózni, mert az undorító dolog. Pedig egy csók sem csattant, csak néhány kísérleti ölelést láthattunk, mely eldönti, ki legyen az igazi. Az előadások ebben is követték a konvenciókat, hogy végül csak egy maradhat.

 

De ki dönt? Talán Piroska? Szegény, hiába ő a körülrajongott ivarérett serdülő, erről szó sincsen, fogadja a bókokat, amíg bírja, de a legerősebb farkasé lesz a teste, aki kapja marja.
Alázattal babonázom,
Keblem mélyig bezabálom,
Szőrme ágyon mély az álom,
Dúcba ázzon, meg ne fázzon.
Ki dönti el, ki legyen a farkas és ki az áldozat? Maga az előadás szólítja meg a közönségét. Álljunk meg, mi folyik itt? – kérdezi egy szakasztott Woody Allen formájú ember berohanva a színpadra. Nyakában beléptető kártya: ő a Meseellenőr bácsi. Ez így leírva is rosszul hangzik, de köszönhetően Méhes Csaba lélekjelenlétének a kétszáz gyerekkel farkasszemet nézve leküzdötte a nehézségeket és sikeresen kommunikált velük. Előcsalva a mesélés valódi sajátosságait: a frappáns gyerekmondásokat, amik színesítik, teljessé teszik a történetet. Rákérdezve az előadás egyes elemeire láthatjuk, hogy a gyerekek tudják, hogy a gólyalábasok a fák; a fehér ló úgy kerül a mesébe, hogy pont ilyen lova volt Sziszi királyfinak is (?); és hogy a zsonglőr bácsi azért tud olyan ügyesen labdázni, mert gyerekkorában bohóc volt. Miután mindez tisztázódott megszavazták a hét farkas közül, ki legyen az igazi. Mihelyt megtudtuk az eredményt a vadász puff, lelőtte az illetőt. A gyerekek nevettek, de mikor a következő szavazásra került a sor, többen is feltételhez kötötték közreműködésüket: csak akkor, ha a vadász nem lövi le a farkast. Mert mit is játszunk, akire szavazunk, az meghal? Ilyen ez a játék: a farkasokat lelövik. A vadász célba lő, mint a vurstliban, azok meg egyesével beledőlnek a gödörbe, a fehér lovat is komótosan agyonlövi – mert a lovakat lelövik, ugye. A gyerekelőadásban még Pegazussá válik, helyet cserél a földre szállt vadásszal, és megörökli szárnyait. De a felnőtteknél már nincs mesebeli feltámadás, amit lelőttek, az halott. Akár a Woody Allen szerű stand up komikus, aki balszerencsés módon a felnőtt előadásban is felbukkan, túlmagyarázott, erőltetett végül kínos percek után, mindenki számára megváltás, az egyetlen értelmes halál a játék során, mikor a vadász lepuffantja. Nem úgy szegény farkasok végórája, kiknek hűlt helyén márványlapok sorakoznak. Piroska most már útra készen áll a sírok mellett, kezében a kosárka: bor és kalács. A felnőtt előadás végén a sírgödörből elő-elő szökell a kiválasztott farkas, megfeszített csupasz férfitestét a stroboszkóp villanásai szögezik a levegőbe. Farkasáldozat a bárányokért.

( Fot? Bálint F. Gyula )
[ Fehér Anna ] 2007-09-30 21:03:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
[ Archívum ]
[ Keresés ]
Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Halasi Imre a Barlangszínházban rendez

Születésnapi levél - Fekete Péternek

Pataki András - A mű örök mementó

Az idei trieszti Sci+Fi filmfesztiválon minden elképzelhető

Közönség-díjas lett Triesztben a Lajkó – cigány az űrben

Mexikói filmé az Arany Oroszlán

Velence a magyar sikerek városa

A Napszállta is ott lesz Velencében

Újabb magyar filmes-siker

Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]